A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)
1949-11-18 / 46. szám
PAGE 8. OLDAL A Jó PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD Hitéleti Rovat Félmillió amerikait vár a Szent Évben az Örök Város Pünkösd után 24-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 24. fej., 15-35. szakasz Midőn látjátok a pusztulás utálatosságát, .amelyet megjövendölt Dániel próféta, állani a szent helyen, aki olvassa, értse meg, — akkor akik Júdeábán vannak, fussanak a hegyekre és aki a héjazaton vagyon, le ne szálljon valamit elvinni házából és aki a mezőn, vissza ne térjen, hogy elhozzá l palástját. Jaj pedig a nehézkeseknek és szoptatóknak áma napokban . . . Imádkozzatok azért, hogy futástok ne legyen télen vagy szombaton. Mert nagy szorongatás lészen akkor, amilyen még nem volt a világ kezdetétől mindeddig és nem is lészen. S ha meg nem rövidittetnének ama napok, egy élő lény sem szabadulna meg, de a választottakért megrövidittetnek! ama napok. Akkor ha valaki mondja nektek: íme, i;t a Krisztus vagy amott, ne higyjétek. Mert támadnak harm's krisztusok és hamis próféták, és nagy jeleket és csodákat tesznek, hogy tévedésbe ejtsék, ha lehet, még a választottakat is .... . íme, eleve megmondottam nektek. — Ha tehát mondják nektek: íme, a pusztában vagyon, ki ne menjetek, ime a rejtekhelyeken, ne higyjétek azt. Mer; valamint a villámlás napkeleten támad és látszik napnyugatig, úgy lészen az Emberfiának eljövetele is. Ahol a holttest van, odagyülnek a saspk is. Mindjárt pedig ama napok után a nap elsötéted k, a hold nem ad világosságot, a csillagok lehullnak és az egek erői megrendülnek . . . Akkor majd feltűnik az Emberfiának jele az égen és jajveszékelni fognak a földnek minden népei és meglátjátok az Emberfiát, amint jön az ég felhőin, nagy hatalommal és fönséggel ... És elküldi angyalait nagy harsonaszóval és egybegyüjt-k az ő választottak a négy szél felől, az egek egyik végétől másik határáig. Vegyetek példát a fügefáról, mikor ága már gyönge, és levelei khajtot.uk, tudjátok, hogy közel van a nyár. Azonkép ti is midőn mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van az ajtóban. Bizony mondom nektek, el nem múlik e nemzedék, mígnem mindezek meglesznek. Ég és fölld elmúlnak, de az igéim el nem múlnak. SZENT BESZÉD A mai vasárnap az egyházi évnek utolsó vasárnapja. A mai vasárnappal ime lezárul a Pünkösd után, való vasárnapok sorozata, véget ér az egyházi év; a következő vasárnap már Advent első vasárnapja, az uj egyházi év kezde.e. Az Egyház az idők ezen határánál, ahol a múlt és a jövő találkoznak, hogy aztán egymástól annál jobban eltávolodjanak, az utolsó és az első vasárnapon a lényegében és tartalmában ugyanazon evangéliumi részletet olvastatja fel h-veinek talán az egész evangélium legkomolyabb és legmegszivlelendőbb részleté:, nevezetesen az utolsó ítéletről szólót, hogy úgy az egyházi és végén, mint az újnak a kezdetén üdvös félelemmel és komoly gondolatokkal töltsön el bennünket, hogy belátva a világ múlandóságát, mint az írás mondja: “Félelemmel és rettegéssel iparkodjunk munkálni lelkünk üdvé;”, legalább a jövőben, akik bizony a múltban talán oly sokat gondoltunk a földiekkel és oly keveset törődtünk a lelkűnkkel. A szentatyák egyhangú véleménye szerint nincs a lélekre nézve hasznosabb, mint az utolsó Ítéletről való gyakori megemlékezés és elmélkedés, sőt Aranyszáju Szt. János azt kívánja, hogy naponkint, sőt óránkint is gondoljunk arra. — Maga az Ur is nagy súlyt fektetett erre és ezért ismételten meghagyta apostolainak, hogy hirdessék és tanítsák az utolsó ítéletet, amint Szén; Péter írja: “És parancsoló nekünk, hogy hirdessük a népnek és bizonyítsuk, hogy ő az, aki az Istentől az elevenek és holtak bírójává rendeltetett. Elmélkedjünk ezért mi is a mai alkalommal az utolsó ítéletről. A föld és minden, ami van épugy, mint az ember, az Istentől csak múló élete; kapott. Szükség van az utolsó Ítéletre Isten szempontjából is! Istent az emberek, igen az emberek, hej de sokszor gáncsolják, de sokszor szidalmazzák, de sokszor birálgatják intézkedéseit, hogy igy nem jó, hogy ugv nem jó . . . Ugyan hol vesz magának Isten elégtételt? Itt a földön nem! Hát majd elégtételt vesz a világ végén, amikor majdminden ember nemcsak a jók, hanem a gonoszok is kénytelenek majd látni és érezni, hogy Istennek minden intézkedése bölcs volt és minden tette az ember üdvét szolgálta ... Itt a földön az emberek az igazságot sokszor félreismerik, szükséges tehát, hogy egyszer a valójában megismerjék azt . . . Legyünk rajta, hogy az igazság megismerése ne legyen reánk nézve félelmetes, hanem örvendetes. Amen. Papok a gyárakban Ejtőernyős hittérités Abban a világszerte mind erősebben terjedő mozgalomban, melynek célja hogy egyháziak — papok, szerzetesek és apácák — minél közelebb kerüljenek a munkások életéhez igen érdekes újabb kezdeményezés történt. A Jézus Szent Szive apácarend Szíriában, Damaskus városában munkaközösséget szervezett s ennek tagjai az ottani gyárakban vállalnak munkát. Jövedelmük egy részét arra forditják, hogy Khabab község görög katolikus lakosságával együttesen mezei munkát végző apácatestvéreik közösségét segitsék. A rend, melynek anyaháza a franciaországi Tuber-ben van, vállalta, hogy főképen azokban az országokban működik, ahol a katolikus vallást még nem ismerik vagy pedig támadják. Venezuela és Columbia határán az “indios”-ok egy törzse él, amely eddig minden érintkezést visszautasitott a fehérekkel. Egy spanyol ferences missziósatya, P. Cézáré Aremelada most érdekes kísérletet tett megnyerésükre. Repülőgépről ejtőernyővel ajándékokat dobott le számukra. Az ötödik ilyen látogatás után jelentkezett az eredmény: a törzsbeliek közül többen mutatkozni mertek és nem szaladtak el az idegenek láttára. Türelmes munka után a ferences misszionáriusok most már megkezdhették békés hithirdető munkájukat az eddig hozzáférhetetlen területen. Gyónás a levegőben A repülőgépen történő gyóntatást a Szentatya külön rendelkezésében engedélyezte. Amióta VII. Bonifác pápa 1300-ban Szent Évet hirdetett, minden 25. évben Szent Évet ünnepel a világ katolikus népe. A hithez és az egyházhoz való ragaskodás hatalmas megnyilvá-Maggiore templomokba. Mindegyik processzió élén a vatikáni háztartás szinpompás jelmezekbe öltözött tagjai fognak vonulni: a Sixtina kápolna énekkara, a svájci gárda a Michelangelo A SZENT PÉTER KATEDRÁLIS LEZÁRT KAPUJÁNAK FELNYITÁSA UTÁN 1933 április 1-én XI. Pius pápa iérdre borult a templom küszöbén. Akkor nem Szent Évet hirdeteit pápa, hanem a világ katolikusaival Krisztus keresztre íesziiésének 1300. évfordulójáról emlékezett meg. . nulása minden alkalommal a hivők zarándoklása Rómába, az Örök Városba, a világ minden tájékáról. Karácsony estéjén fogja XII. Pius pápa az 1950. Szent Évet formálisan megnyitni, a szokásos fényes egyházi szertartások keretében. Az egyház legmagasabb méltóságai négy proceszszió élén fognak bevonulni Róma négy nagy bazilikájába: a Szent Péter, Szent Pál, Lateráni Szent János és a Santa Maria által tervezett sárga-piros festői egyenruhákul**“* pápai háztartás tagjai Erzsébet-korabeli uniformisokban, stb. "NYÍLJÉK MEG ..." A processziók zárva találják a bazilikák kapuját. A pápa, amikor a Szent Péter bazilika kapuja elé ér, leveszi a mitrát és ezüst kalapáccsal háromszor bekopogtat, közben énekli: “Nyiljék meg előttem az Igazság kapuja.” A háttérben az A KERESZTES SZARVAS SZENTJE Szent Hubertust tartják ál alában a legendáshírű keresztes szarvas szentjének. Pedig ennek a belgiumi szentnek Maas rieht alapítójának le gendájába csak a középkm legvégén került bele a szarvas-mozzanat. Először Szent Eusztákról mondották, hogy szarvas jelent meg előtte vadászat közben. Római tábornok volt és pogány. Egyszer egy hatalmas szarvast üldözött s a legenda szerint “Isten megmutat1 a neki a szarvas agancsai között a kereszt fényben izzó jelét és az agancsok közepén Krisztus üdvözitő képét”. Euszták megtért és családjával együtt vértanú lett. A nyolcadik század óta temploma volt Rómában és lisztelete gyorsan terjedt az európai népközösségben. Hiszen az erdőjárók és a vadászok patrónusa lett olyan korszakban, amikor a vadászat foglalkozás volt és nem szórakozás. A magyarság is bekapcsolódott Szent Euszták vagy középkori magyar nyelven: I eusták, Lesták, Lestár tiszteletébe. A szarvas vándormotivumáü minden bizonnyal még az őshazából hozta magával a magyar nemzet, hiszen Indiától Írországig ismerték a régi népek ezt a lej gendát. Magyarországon eredetileg november 2-án volt Euszták |ünnene. A trienegvedik szá| zadból való Szelepchénvi-ko! dex, legrégibb liturgikus könyí vünk, erre a napra teszi a vaj dászok védőszentjének ünneoét. Az Anjou-kor végéig jobbára ezen a napon Lesták nevenapja pirosbetüs ünnepként szerepel az egykorú kalendáriumokban. Sopronban 1363- ban, amikor Golso István megirat a a soproni misekönyvet, november másodikán nem halottak napját, hanem Szent Lesták ünnepét ülték meg. Később az ünnep szeptember 20-ra tolódott át és egészen 1632-ig, a római liturgia bevezetéséig ekkor ünnepelték Lesták napját Magyarországon. A szent népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a Lesták keresztnév gyakorisága. Oklevelek szólnak például Leusták dobokai ispánról, aki 1716-ban Erdély vajdája lett. Családnevek, valamint számos helység és dűlőnév mai napig »őrzi Lestyák, Lestár, Leszták formában Szt. Euszták emlékét. A MISSZIÓK Öt világrész missziós területeinek munkájáról kimutatást készítettek. Az adatok szerint a missziós területeken az utolsó 15 év alatt a katolikusok száma több mint 10 millióval emelkedett. A missziós területeken 560 püspökség és preíektura van, 27,843,762 katolikussal. A missziós munkások száma 262,000, közöttük 25,- 500 felszentelt pap, 55,000 apáca, 91,000 hitoktató és 9000 laikus testvér. A missziós. népiskolákban kereken két millió fiú és leány tanul és 743 magasabbloku iskola is van. 41 millió beteget kezelnek telénekkar felel a pápa szólitására. A harmadik kopogásra kinyílik a kapu és a pápa belép a templomba. Ebben a pillanatban megkondulnak Róma négyszáz katolikus templomának haragjai és a többi három nagytemplomban a bibornokok végzik ugyanazt a ceremóniát, amelyet itt a pápa végez. így történik a Szent Év megnyitása. A világ mai zavaros és bizonytalan állapota ellenére a jelek azt mutatják, hogy a szentévi zarándokok száma ezúttal rekordtörő lesz. A Szent Év' első szakában főleg közeli, európai országokból várnak sokezer zarándokot. Ausztriában már 24 ezer zarándok jelentkezetet, Belgiumban 21,400, Svájcban 14,500, Spanyolországban 9000. A jövő év nyarán kezdődik el a nagyarányú zarándoklás az amerikai országokból, legnagyobb számban az Egyesült Államokból. Körülbelül félmillió amerikai zarándokot vár Róma. Spellman new yorki bíboros érsek öt érsektársával utazik az Örök Városba. Minthogy Rómában s általában Olaszországban nagy a lakáshiány, súlyos probléma a zarándokok elhelyezése. Az olasz kormány 4000 fekvőhelyről gondoskodik. UJ BÍBOROSOK — UJ DOGMA A Szent Év alkalmából a pápa be fog tölteni 15 üresedést a bibornoki testületben s úgy hiszik, hogy az uj bíborosok egyike amerikai lesz, valószínűleg Cushing bostoni érsek. Továbbá vatikáni körökből hírlik, hogy a pápa uj dogmát fog kihirdetni, és pedig azt, hogy Mária, Jézus anyja, nem csak lélekben, hanem testben is a mennyekben honol. Azt is valószínűnek tartják a Vatikán dolgaiba > beavatottak, hogy a pápa közhírré fogja tenni Szent Péter csontjainak feltalálását a Szent Péter bazilika alatt kiásott temetkezési helyen. jesen ingyen a kórházak százaiban. Az árvaházak száma jóval meghaladja a 2000-et ezekben közel 130,000 gyermeket növelnek. PÁPAI ÁLDÁS A pápai áldások ügyében újabb intézkedés történt. A Vatikán részéről közölték, hogy legutóbb pápai áldást kértek több esetben olyan személyek számára is, akik azt nem érdemelték meg. A Vatikán a jövőben csak olyan kérelmet teljesít, amelyet az illetékes püspök is támogat. Emlékezés a tridenti zsinatra III. Pál pápa halálának 400-ik évfordulója november 10-én volt. Az ő nevéhez fűződik a tridenti zsinat, amely az egyháztörténelem egyik legnevezetesebb eseménye. III. Pál 67 éves volt, amikor 1534-ben a pápai trónra lépett. Már a következő évben egyetemes zsinat összehívását sürgette. Az akkori politikai zavarok miatt azonban hajótörést szenvedett a zsinat terve. 1542-ben újabb kísérletet tett a zsinat összehívására, amelyet háború kitörése gátolt meg. Végül 1545 december 13-án össze is ült a tridenti zsinat. III Pál pápa csak az első 12 ülésen elnökölhetett, mivel a zsinat ideje alatt 1549 november 10-én meghalt. Megkezdett müve azonban mégis a beteljesüléshez jutott és az Egyház megújulását és megerősödését eredményezte. Pünkösd után 24-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szt. Lukácstól VIII. rész 39. szakasz Azon időben: Egy Jarius nevű ember jőve Jézushoz, ki fejedelme vala a zsinagógának és Jézus lábaihoz borulva, kérvén őt, hogy jöjjön házába; mert egyetlen leánya, mintegy tizenkét esztendős, immár halálán vala. És történék, midőn ment, a sereg szorongatá őt. És egy asszony, ki vérfolyásban vala tizenkét esztendő óta és az orvosokra költötte minden vagyonát és egyiktől sem gyógyittathatott meg, hátul járula, és illeté az ő ruhája szegélyét, és azonnal megálla az ő vérfolyása. És mondá Jézus: Ki az, ki engem illetett? Tagadván pedig mindnyájan, mondá Péter és akik vele valónak: Mester, a sereg szorongat téged és nyom és azt kérded: Ki illetett engem? És mondá Jézus: Illetett engem valaki; mert én tudom, hogy erő ment ki belőlem. Látván pedig az asszony, hogy nem maradt titokban, reszketvén eléjöve és leborula lábai előtt és miokért illette őt, kijelenté az egész nép előtt és mimódon gyógyult meg azonnal...... pedig mondá neki: Bízzál leányom, a te hited meggyógyított téged; menj békével. Miért ő szólott, jőve egy valaki a zsinagóga fejedelméhez, mondván neki: Leányod már meghalt, ne fáraszd a Mestert. Jézus pedig hallván ez igét, feleié a leányzó atyjának: Ne félj, csak higyj és megszabadul. És mikor a házhoz érkezett, nem engedlé meg egyébnek, hogy vele bemenjen, hanem csak Péternek, Jakabnak és Jánosnak és a leányzó atyjának lés anyjának. Sirának pedig mind és kesergének fölötte. Jézus pedig mondá: Ne sírjatok, nem halt meg, hanem aluszik. És kineveték őt, tudván, hogy már meghalt. Ő pedig kikiildvén mindnyájokat, megfogá kezét, kiálta, mondván: Leányzó, kelj fel. És visszatére az ő lelke, és azonnal felkele. És meghagyó, hogy ennie adjanak. És álmélkodának szülői, kiknek megparancsoló, hogy senkinek se mondják, ami történt. SZENTBESZÉD Isten a hatodik parancsban megalkuvás nélkül szigorúsággal tiltja az erkölcstelenséget, a paráznaságot, és ezért követeli az esküvő oltárig a tökéletes önmegtartóztatást, a házasságban pedig a házasfelektől az egymás iránti házassági hűség sírig tartó megőrzését. A legnagyobb csapás, ami a családot és altala a társadalmat érheti, a házassági hűség megszegése. Az adott szó hűtlen megtörése más dolgokban is szégyen, de az esküvel megerősített hűség sárbataposása, súlyos következménye miatt, igen nagy bűn. A közvélemény könnyedén tér napirendre a házastársak hűtlensége felett, nem igen tekinti azt nagy bűnnek, csak egy kis botlásnak. Vájjon mit mond erre a Szentirás? “Tisztességes légyen a házasság mindenben és szeplőtlen a házaság, mert a paráznákat, házaságtörcket megítéli az Isten”, (Zsid. 13. 4.) A családi tűzhelyek hány esetben a hűtlenség miatt robbannak szét! A házasság eggyé teszi a két lelket és a házassági hűség megszegése szentségtörő támadás ezen egység ellen. A házaságtörő félnek a bűn kéje örömet igér és ezért megszentségteleniti a családi tűzhelyet, de ha kiélte magát, bűnös élvezet után felébred benne a lelkiismeret szemrehányó szava és szégyenérzettel néz mitse tudó házastársára, ártatlan gyermekeire és hűtlenséggel bemocskolt életét rettegve kell családja előtt takargatni. Házasági hiiség ellen vétkezhet mind a két fél. Feleségek, akiknek áldozatkész férjetek van, de ő szeszélyeiteknek nem elég és mert .másvalaki hiúságotokat kielégíti, könnyelműen bedőltök neki és megszegitek házasági hűségeteket. Férjek, akiknek fogalmatok sincs, hogy könnyelmű viseledéstek miatt hány álmatatlan éjszakán át könnyezik feleségtek, aki mindenről tud, de a botrány miatt szólni nem mer, csak csendesen vérzik vértanúi kínjaival. A házastársak le vannak egymásnak kötve az oltáron Krisztus evangéliumára tett esküvel sírig tartó hűséggel, milyen mélységes bűn tehát ezt a hűséget megszegni ! A házaságkötés ne legyen csak valami parádés templomba bevonulás, hanem egy szentség felvétele, mely a sírig tartó hiiségi fogadalom megtartására az isteni kegyelem erejét adja. A tridenti zsinat szerint a házaság szentségének a kegyelme azt eredményezi, hogy a kölcsönös szerettettél egymáshoz kötött férfi és nő kölcsönös jó akarattal egymás mellett kitartson, idegen tilos szerelmet és bűnös viszonyt ne keressen. Az esküvői oltárnál, mikor a házasulandók^ egymásnak nyújtják kezüket, az egyház azt mondja, hogy "“amit Isten egybekötött, ember ne válassza el”. Tehát a házaságnak felbonthatatlannak kell lenni. Jézus is mit mond: “Aki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házaságtöréssel vétkezik. És az asszony ha lehagyja férjét és máshoz megy, házaságot tör.” (Márk, 10. 11.) Eszerint aki egyszer érvényesen megesküdött, az a másik fél életében többé uj féllel házasságra nem léphet, s ha mégis házasságra lép, az nem házaság, hanem bűn a hatodik ék tizedik parancsolat ellen. Sokaknak szemében botránykő, hogyha az egyház bűnnek bélyegez olyasvalamit, amit a társadalmi felfogás természetesnek tart, sőt más vallás templomaiban meg is áldanak és azt mondják, hogy a kát. egyház merev, maradi. Az egyház a házasságnál azért köti magát az elválaszthatatlansághoz, mert az emberiség javát akarja és az egyes előforduló esetek miatt nem akar álláspontjából engedni. Az állam kiveti a nagy adókat, az adófizetők nyögnek az adóteher alatt és az állam mégis behajtja azt. így előfordul, hogy a házság felbonthatatlansága miatt sokan szenvednek, de az egész emberiség javát szolgáló elvét az Egyház egyes egyének érdeke miatt nem fogja feladni. A házaság felbonthatatlanságát követeli az Egyház elsősorban a nő miatt. Vájjon lehet-e nyugodt a feleség, aki tudja, hogy ura bármikor otthagyhatja, hogy az a férfi, kinek a nő odaadta minden értékét, elválhat tőle? A házasság felbonthatatlanságát követeli a gyermek érdeke is. Ezek igazi árvák lesznek, nem élvezhetik a szülői szeretet melegét és irányítását, mert apjuk, anyjuk él ugyan, de mással. A felbonthatatlanságot követeli az emberiség jóvolta, mert minden állam támasza és talpköve a tiszta erköcs, mely ha megromlik, alapjában támadja meg az állam létét.
