A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)
1949-07-29 / 30. szám
PAGE 8. QEUÄXi A Jó PÁSZTOR — int. GOOD SHEPHERD Pünkösd után 8. vasárnap EVANGÉLIUM • * ** Szent Lukács 16. fej., 1—9 Az időben vala egy gazdag ember, akinek sáfára vala és azt bevádolták nála, hogy eltékozolta az ő javait. És előhiván őt, mondá neki: Mit hallok felőled? Adj számot sáfárságodról, mert tovább nem lehetsz az én sáfárom. Mondá pedig a sáfár magában: Mit csináljak, mert uram elveszi tőlem a sáfárságot? Kapálni nem tudok, koldulni szégyenlek. Tudom, mit tegyek, hogy mikor elmozdit a sáfárságból, befogadjanak engem a házaikba. Magához hiván tehát urának minden egyes adósát és mondá az elsőnek: Mennyivel tartozol uramnak? Az pedig feleié: Száz csöbör olajjal. És mondá neki: Vedd elő adósleveledet, ülj le hamar és irj ötvenet. Azután kérdé a másiktól: Hát te mennyivel tartozol? Az pedig feleié: Száz köböl búzával. Mondá neki: Vedd elő adósleveledet és irj nyolcvanat. És dicséré az ur a hamis sáfárt, hogy okosan cselekedett, mert e világ fiai okosabbak a maguk nemében a világosság fiainál. Én is mondom nektek: Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy amikor elmúltok, befogadjanak titeket az örök hajlékokba. SZENTBESZÉD A hűtlen szolga története nem ritkaság ma sem az emberek között. Csodálatos, mily kitünően ismerte az Ur az emberi természetet, hogy példája ma is épen olyan friss és találó, mint volt abban a korban, amikor az emberi élet, a társadalmi berendezkedés egészen más volt. Tudjuk, hogy az Isten saját szolgálatára rendelt bennünket. Ez a hosszú szolgálat nincsen évekhez kötve, hanem kezdődik attól a pillanattól, amikor az ember öntudatra ébred, és tart egészen a sírig. Az isteni szolgálatnak megvannak a maga törvényei, belevésve az emberi természetbe s lefektetve a tízparancsolatnak az emberi életet szabályozó pontjaiba. Hányán, de hányán hágják át a mai napon ezeket a parancsolatokat! Bármerre nézünk ma a világban, bármilyen országbeli bármily foglalkozásbeli embereket nézünk, szomorú szívvel kell tapasztalnunk, hogy egyre kevesebb azoknak a száma, akik az isteni parancsolatokat betartják és egyre több azoknak a száma, akik bármilyen áron, lelkűk tisztaságával nem törődve, semmiféle eszköztől nem riadnak vissza, hogy a saját múló földi életüket gyönyörűségben töltsék. Mi a jelensége a vallásnak és az Ur tanításának a földi sáfárkodócra vonatkozólag? Hol kezdődik a yallásnak ir-ány4tó-és-&€^ folyásoló szerepe? Nem is hinnök, milyen hihetetlen korán! Az emberi élet legkezdetén. A kis iskolások ülnek a padokban és amikor az egyik közülük a földre pillant, észreveszi, hogy ott egy pénzdarab fekszik. Nem nagy összeg, mindössze egy “nikli”. Ez a nikli a Jancsi gyereké volt, akinek a mamája uzsonnára adta, de előadás közben elejtette és nem vette észre. A pénz ott fekszik a Pista gyerek lábánál, aki le is hajol érte s fölveszi. Senki sem látta ezt a mozdulatot, mindenki az előadást figyelte. Pista gyerek lelkében a gondolatok körben futnak. Te, hiszen senki sem tudja, hogy a pénz nálad van. Milyen szép nagy adag fagylaltot lehet ezért kapni ... De ugyanakkor egy másik hang is megszólal a fiatal lélekben: Te Pista, mit mondott a tisztelendő ur az iskolában? Kik a becsületes fiuk? Mik azoknak a kötelességei ilyenkor? Mit mondott az édesanyád odahaza? . . . Pista erre nagyot sóhajt, mint a birkózó, aki éppen befejezte a küzdelmet. Vallásos lelke legyőzte a rossz gondolatot és előrehajolva megböki a hátát Jancsinak: Te Jancsi, leejtetted a pénzedet! Hányszor marad el ez a hátbabökés az életben manapság, különösen a felnőttek között, akikre közpénzek vannak bízva. Ki tudja, mi történik a falak mögött, ahol senki sem lát semmit, ahová nekünk, egyszerű embereknek nincsen betekintésünk, de ha volna is, mit értenénk meg abból a szövevényes számtömegből, abból a 'még szövevényesebb könyvvezetésből, ahogyan az üzleti manipulációk írva vannak. Nem lehet minden ember minden percét állandóan figyelni, vájjon mindenben becsületesen sáfárkodik-e és ha van alkalma arra, hogy saját hasznára fordítson valamit, amikor a dolog úgy sem fog kiderülni, vájjon ellenáll-e a kisértésnek? Mi ellenőrzi az embert ilyenkor? Bizony a vallás az egyetlen ellenőrzés, bizony ez az a lelki rendőr, ki ott áll az illető mellett és figyelmezteti: Te ember, az a pénz talán az árvák, özvegyek pénze, akiknek ez életet vagy halált jelent, gondolj az Istenre, aki lát téged, s nem tudhatod, nem kerül-e saját gyermeked vagy feleséged egyszer olyan helyzetbe, hogy az ő pénzük is valakinek a becsületességétől függ? A hűtlen sáfárt előbb vagy utóbb eléri az Ur keze, akárhogyan is bujkál és jaj neki! A HIT GYÓGYÍT Boldoggá avatják az ir ácsot, ikit a hit ereje leszoktatott az ivás szenvedélyéről Englewood, N. J. katolikusai imádkoznak, hogy a Matt Tálbot ir ács boldoggá nyilvánítására irányuló, már néhány év óta folyamatban levő vizsgálat kedvező eredményre vezessen. Matt Talbot 16 éven át megrögzött iszákos volt s erős hite kigyógyitotta ebből a rettenetes betegségből. Minden nap hajnali 2 órától fél ötig imádkozott, 5 órakor misére ment a templomba és napi több mint tiz órai munkája közben és után is imádkozott és estéit léleképitő könyvek olvasásával töltötte. Vasárnapokon több mint nyolc óra hosszat térdelt az istentiszteletek alatt. Heti keresetéből csak két dollárt tartott meg magának, a többit az egyháznak adta jótékony célokra. Hálóhelye gyalulatlan fapad volt. XII. Plus pápa 1946-ban, amikor a boldoggányilvánitási eljárást megindította, ezt a kijelentést tette a megjavult alkoholistáról: “Matt Talbot a keresztényi erényeket valósággal hősies mértékben gyakorolta.” Hitéleti Rovat NEKEM NINCS BAJOM A KIKÖZÖSÍTÉSSEL Világi hatalma, fegyverekkel biro" hadserege, sőt földi értelemben vett országa sincs a római Pápának, minden katolikus ember legfőbb lelkipásztorának, de erkölcsi ereje mégis minden más uralkodó fölé emelte és emeli. Amerikai elnökünk a pápákat jellemző erkölcsi súly megbecsülése gyanánt személyes nagykövetet tart udvarában, a Vatikánban. Nehéz napokat él most a pápa és vele együtt a katolikus hívők. Moszkva benne látja legnagyobb ellenfelét és ezért tör megrontására. Ha a Vatikánt megdöntheti, könnyűszerrel végezhet a sok felekezetre oszlott protestánsokkal, kikre majd később jár a rúd. Egészen bizonyos, hogy Stalinék azokkal is le fognak számolni. Európában itt-ott már meg is kezdték. A katolikusok csehországi üldözésével szemben a pápa egyik legerősebb fegyveréhez nyúlt. Kiátkozott az egyházból minden katolikust, ki kommunista vagy rokonszenvező. Ez a kiátkozás nem olyan, mint azt a Biblia ó-szövetségi részéből ismerjük. A főpap nem szórt hamut fejére, nem hasogatta meg ruháit, nem mondta el azokat a rettenetes szavakat, amelyek megfagyasztják a bűnösben a lelket és örökre elkárhoztatják. Egyszerű, szürke hangú nyilatkozatot tett, amely a katolikus egyház kötelékéből kirekeszt mindenkit, aki Moszkva mellé húz. Ilyen ember többé az egyház szentségeiben nem részesülhet. A kirekesztő rendelet olvastá-fa-megdöbbenteni', mai veit abban egy pont, amely felől úgy éreztem, hogy magamra is vonatkozik. Fájdalmasan kellemetlen lett volna, ha hitbuzgó pápista feleségem és unokáim közepette kirekesztenek a katolikus egyházból. írtam tehát nagy sietve érsekemnek és kérdeztem: Vájjon reám is vonatkozik-e a kirekesztő pápai írásnak az a része, hogy az is bűnös, aki Moszkva eszméit hirdető újságokat, könyveket olvas, rádiót hallgat? Megírtam érsekemnek, hogy? Irta: GONDOS SÁNDOR halljak, semmivel se űszem előre a saját egyházam, érdekeit. Krisztus se beszélt v>lna ördögök felől, ha létezéseket nem tudja. Jó ember az érsek, nyomban válaszolt. Kedves le; kiben magyarázta meg, hogy Jiiátkozásnak e^ a tilalma reá."nem vonatkozik. Még tréfál:! is volt kedve. Azt mondta, h>gy olvashatok én már akármt, rajtam már nem lehet többit rontani. De azért áldását külde. Tűnődtem felette, bgy elvégre én nem vagyok livétel, hiszen van jónéhány nillió katolikus a világon, akii hasonló helyzetben vannak, ^udós, tanult koponyák, akik csak úgy folytathatják a magik küzdelmét a szélsőségek ellm, ha annak érveit olvassák. Ilyn ember például maga Harry S.Truman, a mi nagy országunk tlpig becsületes elnöke. Ilye. Dean Acheson, a külügyministerünk, Marshall tábornokunk, sőt Robert A. Taft szenátorul«. Ezekre nézve legfontosabb, hogy tudjak, mit hirdet a világnak a baloldal. Ám egészen egyszerű képzettségű, kevés iskolát járt amerikai magyarok tömegének, akik egyházuknak itt fenntartó oszlopai, talán használ ez a pápai tilalom. Azoknak nagy gyengéje, hogy készpénznek vesznek minden szót, ami nyomtatásban kerül eléjük. Sokszor méj az én bolondságaimat is. Hát hég azt, ami látszólag az igazsf.1 köntösébe van öltöztetve! Nr j látják meg a ravaszkodó pá^Jt által __________ _ as^M^ipa pai tilalom. Lényege »égi latin mondásra van alapítva: “Amiről nem tudok, arra nem vágyom.” Azt jelenti ez, hogy aki nem tud valami felől, nem is érdeklődik utána. Aki életében soha nem ivott pezsgőt, az nem is kikánkozik utánna. (Bár én se kóstomtam volna soha.) De van egy más igazság is, amely ezt mondja: — Eszméket, gondolatokat nem lehet fegyverekkel, erőszakkal megölni. A krisztusi vallás teremtőjét hasztalan feszítették keresztre. Csak a földi test pusztult el azon, nem a világot megváltó, isteni gondolatok. Diadalmasan uralkodnak azok ma is a föld kerekén és minden támadás lepereg róluk. Ezzel szemben viszont igaza van a baloldalnak is, mikor azt mondja: Mi is elveket, gondolatokat hirdetünk és azok se pusztulhatnak el. Nincs kifogásom ellene! Éppen csak annyit mondok, hogy adjanak időt azoknak az eszméknek kiforrására, terjedésére, ne próbálkozzanak erőszakkal, börtönökkel, akasztófákkal, kényszermunka táborokkal. Aki nem akar pacalt enni, arra erőszak se kényszerítheti, hogy jó étvágygyal falatozzék belőle. A krisztusi tanítások csaknem kécezer évig vártak érvényesülésre. Máról-holnapra azok terjedése se ment és a szentek elpusztítása csak növelte erejét. Ez a történelmi példa mutatja azt, hogy erőszakkal nem lehet eredményeket elérni. Csak az igazsággal! És annak semmi szüksége erőszakra, mert úgyis érvényesül A HATALMAS CSÁSZÁR ÉS A HATALMASABB PÁPA Mikor néhai Baltha^r Dezső, Debrecen nagy rformátus püspöke köruto járt Amerikában, Detroitb^ Bella Gábor palotának ií beillő otthonában tanyázott, Ott, bizalmas körben se beszélt azonban másként, min mikor tömegekhez szólott. Igyszer azt mondta: nekem a toliforgatás a mesterségem, abból élek és fennakadnék, ha nem tudnám, hogy miről beszél a baloldali sajtó és a rádió. Ha nem tudom, hogy mi az álláspontjuk, hogyan bocsátkozhatok velük — néhanapján — vitába? Azzal, hogy behunyom szemeimet, viaszkkal elzárom füleimet, ne lássak és ne — Ha a lábamat üík meg keményen, egész testm fáj. Ha hátbavágnak, meiemben is érzem. Aki nekünk reformátusoknak árt, az minden más Krisztus tanítását követő felekezetnek okoz kár,. Csak a formákban v különbözünk, nem a lényegben, a Irisztusi tanitásokban. Régimódu orgonán játszik Rév. Alexander Santi li.a világ egyik legkitűnőbb orgonamüvésze, a római eíházi zeneakadémián. Ez az orgona 800 évvel ezelőt: I- szült. Rev. Santini most észak- és dél-amerikai köiuia készül s sok helyen fog orgonán játszani az 1950. sseiévi zenei világprogram keretében. Rövid pihenés után hozzátette : — lÉln köztársasági érzésű ember vagyok, de azt mondom, hogyha már királyok és pápa között kellene válogatni, kálvinista létemre inkább a pápához húznék. Addig voltak kis emberek a királyok, amig félniök kellett a pápa erköcsi erejétől. Gondoljatok Canossára. Ez. a bizonyos Canossa egy ma már rombadőlt kastély északi Oloszországban, de neve ott maradt csaknem kilencszáz esztendeje a történelemben. Az Urnák 1060 körüli esztendejében a német császár, aki akkor a római szent birodalom császára nevet viselte, negyedik Henrik névre hallgatott és aféle Hitler fajtájú ember lehetett, aki az egész világ ura akart lenni. Fejébe szállt a dicsőség és elkezdte lefoglalni az egyházi javakat, amire a pápa keményen tiltakozott. Eb ura a fakó, kiáltotta Henrik császár és 1076-ban gyűlést hivott össze Worms városába, amely javaslatára kimondta, hogy a pápát leteszik trónjáról. A pápa ekkor hetedik Gergely volt. Erős jellemű ember, aki nyomban kiátkozta az egyházból a császárt, amire lázadás tört ki Henrik ellen. Ekkor ébredt a gőgös császár arra, hogy a pápa erkölcsi ereje és tekintélye nagyobb. Szégyenkezve ugyan, de elment Canossába, hogy bocsánatot kérjen a pápa megsértése miatt. Úgy érezte Gergely pápa, hogy példát kell szolgáltasson és meg is tette. Három napig váratta Henrik császárt mezítláb, szőrcsuhában, nyakán kötél-hurokkal a kastély udvarán és csak akkor oldozta fel az egyházi átok alól. Manapság a pápa senkit nem ?iiiiiiiüiiUiiiiiHÍMHNÍíiiiiiiuiíMiiiiiiliniiMilliiili{3llillliillllt]|||lil|i||||UiiUIUHIiiUUlHliHliiaUlinUiliiQHinüiiiiiüiiiiiiiiliiiHiiiiUiUiii^ Pünkösd után 8. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 14 rész, 58. Az időben látá Jézus a nagy sereget és könyörüle rajtok s meggyógyitá betegeit . . . Beesteledvén pedig, hozzá jövének tanítványai, mondván: A hely puszta, az idő már elmúlt, bocsásd el a sereget, hogy a faluba menvén, maguknak eleséget vegyenek . . . Jézus pedig mondá nekik: Nincs szükség elmenniök, adjatok ti nekik enni . . . Feleiének neki: Nincs itt csak öt kenyerünk és két halunk. Jézus mondá nekik: Hozzátok ide nekem azokat. S miután meghagyta, hogy a sereg telepedjék le a szénára, vévé az öt kenyeret és a két halat és az égre tekintvén, megáldá és megszegé és a tanítványoknak adá a kenyereket, a tanítványok pedig a hatalmas seregnek. És evének mindnyájan és megelégedének. És a fennmaradt hulladékokból tizenkét kosárral szedtek össze. Akik pedig ettek, azoknak száma mintegy ötezer férfi volt, az asszonyokon és gyermekeken kívül. És mindjárt kényszerité Jézus a tanítványokat beszállani a haj ócskába és előre átmenni a tengeren, mig elbocsátá a sereget. SZENTBESZÉD Nemcsak a durva káromkodást tiltja az isteni parancsolat, de megköveteli azt is, hogy legyen bennük annyi lelki finomság, hogy meggondolatlanul se éljünk vissza Isten nevével. És mit látunk, hogy szokszor olyan emberek, akik sohasem káromkodtak, sőt lelkűk mélyéből elitélik azt, megfeledkezve magukról hiába veszik Isten szent nevét és sok módon visszaélnek a vallás szent gondolataival. Nem ritkaság, hogy egyesek minden csekélységre boruraderüre veszik Istennek szent nevét és mindennapi beszédeikbe belekeverik a vallás szent dolgait. Jön haza a férj a vásárról és kérdi felesége, no mennyiért adtad el a tehenet? A férj megmondja az összeget. A feleség öszszecsapja kezeit és felkiált “Ó, jó Istenem, hogy tudtad ezt megtenni!” Vagy valaki megy és megbotlik és felkiált “Jézus Mária.” Mi ez? Nem bűn, de keresztényhez nem illő könnyelműség. Vagy valaki azt mondja: Imádom a természetet, imádom a szép zenét. Mi ez? A finom keresztényi lelkülethez nem illő meggondolatlan elszólás. De van ennél károsabb könnyelműség. Későn vetődik haza a férj. Felesége kérdőre vonja, hol voltál? A férj megmondja, hogy hol volt. A feleség azt mondja, nem hiszem, esküdj meg! O mily káros~Ronnyelmüség valakit ilyen semmi ügyben esküre erőltetni! Eskü nincs minden körülmények között eltiltva. Isten megengedte, hogy az életre kiható nagy eseményeknél az igazság megerősítése céljából az ő szent nevét tanúságul hívjuk. Maga az Ur Jézus Krisztus is megesküdött, amikor Kaifás főpap kérdésére “Megesketlek téged az élő Istenre, hogy valid meg nekünk, te vagy-e Krisztus, az Isten fia.” Feleié neki Jézus: “To mondád.” Visszaélnek az isteni dolgokkal, akik fogadalmat tesznek és azt nem tartják meg. Szép keresztényi gondolat, ha valamely kérésünk teljesítéséért Istennek tetsző jó cselekedetet ajánlunk fel; ide akkor ígéretünket meg is kell tartani. Mert azt mondja a szentirás: “Sokkal jobb fogadalmat nem tenni, mint a fogadalom után az ígéretet meg nem tartani.” Visszaélnek a vallás fenséges eszméivel, ha a szentek neveit reklám céljából élelmi és más közszükségleti cikkek elnevezésére használták és olyan néven hirdetik. Visszaélnek Isten szent nevével a különféle vallási szekták, akik például máról-holnapra egész biztos dátumra hirdetik és hirdették a világ végét. A vallási szent dolgokkal való visszaélésnek van egy más neme is, amikor az ember megkísérti az Istent. Istenkisértés például, ha valaki ok nélkül veszedelemnek teszi ki magát azzal a gondolattal “majd megsegít az Isten.” Istenkisértés az igazság kiderítésére csodát követelni. Mint például a mai zűrzavaros világban, amikor oly sok kegyetlenséget és igazságtalanságot látunk, sokan azt mondják: az Isten miért tűri ezt, miért nem tesz csodát és nem pusztítja el a gonoszokat és engedi, hogy a jók annyit szenvedjenek? Hogy Isten csodákat tehet, vallásunk tanítja és a katolikus egyház vallja is azt. Akik úgy gondolkoznak, hogy az Isten kívánságukra csodát tehet, azoknak téves fogalmaik vannak az Istenről, mert saját szolgájuknak akarják az Istent lealacsonyítani.: Egy időben a farizeusok csodát követeltek Jézustól. Jézus, mint a szentirás mondja, felsóhajtva lelke mélyéből mondá: “Minek kér jelt ez a nemzedék? Bizony mondom nektek, nem adatik jel ennek a nemzedéknek.” “Ne dobjátok a szent dolgokat az ebeknek” mondotta Jézus. Ezzel parancsot adott arra, hogy a vallási dolgokat mindig kegyeletes megilletődéssel kezeljük és a szent dolgokat nemcsak rosszakaratból, hanem meggondolatlanságból vagy csak könnyelműségből is ne rángassuk le a hétköznapi élet porába. parancsolhatna Canossába bocsánatkérésre, de ilyen külső büntetésre nem is hajlandó. Annak, aki az egyházzal szembeszáll, kész a megbocsátás, ha őszinte bünbánatot tanúsít. Úgy, amint azt a Megváltó irta elő. Lélekbelileg kell megbánni az egyház ellen elkövetett hibát, éppen úgy, mint az a gyónásnál van előírva. Azt hirdette a legmagasabb tanítás, amely az emberiséget a legmagasabbra emelné: — Aki megtér: üdvözöl. A büntetés, amelyet a pápa most hirdetett meg a tévelygőkkel szemben, erkölcsi értékű, nem nyilvánul meg földi büntetés módjára. És jóvátétele könynyü az őszinte megbánás utján. De ez a megbánás legyen csakugyan őszinte, mert egyházak papjait, félre lehet vezetni, de a Mindenhatót, aki olvas a lelkekben, soha. És a végső ítélet a Mindenható kezében van! Farkas Balázs
