A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)

1949-09-09 / 36. szám

A Jó PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD PAGE 7. OLDAL 1 , Irta: LAGERLÖF ZELMA . ________________________________________________________________ A GYERTYALÁNG — Úgy érzem, mintha egész életemben át nem is hallottam volna másról, — mondta magában. Egy este Raniero belovagolt egy városba. Szürkület volt és az asszonyok a kapukban álltak és úgy néztek a férjeik után. Ranieronak különösen feltűnt egy magas, karcsú és komoly tekintetű asszony. Nagyon emlékeztette Franceska degli Uber­­tire. Ekkor egyszerre világosság derült Raniero lelkében arra, ami felett annyira tépelődött. Úgy gondolta, hogy Franceska iránta való szerelme volt az a gyertyaláng, melyet mindig égve' akart tartani és amit úgy féltett, hogy Raniero azt el fogja ol­tani. Csodálkozott efelett a gondolat felett, de mind jobban és jobban megbizonyosodott, hogy ez igy van. Most először kezdte megérteni, hogy miért is hagyta el őt Franceska és hogy vitézi tettekkel nem fogja tudni őt visszaszerezni. Bizony az ut, melyet Ranieronak meg kellett tennie, na­gyon hosszadalmas lett. Különösen azért, mert nem lovagolha­tott, ha rossz volt az időjárás. Ilyenkor bent ült valamelyik ka­­ravánszerájban és őrizte a gyertyalángot. Kemény napok vol­tak ezek. Egy napon, midőn Raniero éppen Libanon hegyén át lova­golt, viharfelhők tornyosultak az égen. Magas sziklák mélysége mellett lovagolt, távol minden emberi lakóhelytől. Végre az egyik sziklacsucson egy szaracén szentnek a sirj át pillantotta meg. Szűk négyszögletes kőépület volt boltozatos tetővel. Azt gondolta, hogy legjobb, ha ide bemenekül. Alig menekült be, máris kitört a 'hóvihar, mely két napig tartott. Ugyanakkor olyan hideg lett, hogy majdnem megfagyott. Raniero tudta, hogy a hegyen van elég száraz galy, úgy Rogy könnyen összegyüjthetett volna tüzelőt, de úgy gondolta, hogy az a láng, melyet magával hozott, szent és nem akart vele mást meggyujtani, mint a szent Szűz oltárán lévő gyertyákat. A vihar mind erősebben dühöngött, villámlott és menny­­dörgött. Az egyik villám éppen a sir előtt csapott le a hegybe és meggyujtotta az ott álló fát. így Raniero mégis tűzhöz jutott anélkül, hogy a szent lángtól kellett volna kölcsönöznie. Midőn Raniero Cilicia sivár hegyvidékén lovagolt, elfogyott a gyertyakészlete. Az a csomó gyertya, amit Jeruzsálemből ho­zott magával, már régen elégett, de útközben mindig találko­zott jámbor keresztényekkel, akiktől kikoldult néhány szál gyertyát. Most azonban igazán elfogyott a készlete és azt hitte, hogy most már vége az egész utjának. Mikor az utolsó gyertyája annyira leégett, hogy a kezét pörkölte, hirtelen leugrott a lováról és néhány gallyat és szá­raz füvet gyűjtött össze és meggyujtotta a gyertya utolsó fel­lobbanó lángjával. De nem sok égni való volt fent a hegyen és a tűz már kialudni készült. Amint Raniero üldögélt és szomorkodott, hogy a szent láng nemsokára el fog aludni, éneket hallott az országúiról és ime zarándokok jöttek fel a hegyre, kezükben égő gyertyákkal. Egy barlang felé igyekeztek, ahol valamikor egy szent embert élt. Raniero is velők tartott. Volt köztük egy asszony, aki már öreg volt és nehezen tudott járni és Raniero segített neki és felvitte a begyre. Amikor azután megköszönte neki a segitséget, jellel arra kérte, hogy adja oda a gyertyáját. Ezt meg is tette és a többiek is neki ajándékozták a gyertyájukat. Most eloltotta a gyertyákat és lesietett és meggyujtotta az egyiket az utolsó parazsánál annak a tűznek, melyet még a szent sir lángjából hozott magával. Egyszer valamelyik délelőtt nagy volt a forróság és Raniero leheveredett aludni egy bozótban. Nagyon mélyen aludt és a gyertya ott állott mellette kövek közé szoritva. Mikor Raniero már jó ideje aludt, elkezdett az eső esni, anélkül, hogy feléb­redt volna. Midőn végre felriadt az álmából, a fü nedves volt körülötte, úgy hogy nem is mert a gyertya felé nézni, mert attól félt, hogy az most már igazán kialudt. A gyertya azonban csendesen és nyugodtan égett az eső közepette és Raniero most vette csak észre, hogy történt az egész. Két kis madár egymást és szárnyaikat kiterjesztették és igy megvédték a gyertya lángját az esőcseppektől. Raniero azonnal levette a köpenyét és a gyertya fölé akasz tóttá. Azután a kis madarak felé nyújtotta a kezét, mert olyan jnagy kedve kerekedett, hogy megsimogatta azokat. És ime egyik sem repült el, hanem könnyen megfoghatta őket. Raniero nagyon csodálkozott, hogy a madárkák nem féltek tőle. De azután azt gondolta: :— Ez azért van, mert tudják, hogy semmi másra nem gondolok, csak hogy megőrizzem azt, ami leg­drágább és ezért nem félnek tőlem. ❖ Raniero Nicea közelében lovagolt. Ek^tor néhány nyugat lovaggal találkozott, akik segédcsapatokat vezettek a szentföld re. Ezek között volt Robert Taillefer, vándor lovag és troubadur Raniero elibük lovagolt kapott csuhájában, kezében égő gyertyával és a vitézek szokás szerint most is kiabálni kezdték: - Egy bolond! Egy bolond! — Róbert azonban lecsendesitette őket és igy szólt a lovashoz: , — Már régóta lovagolsz ily módon? — kérdezte. — Egész Jeruzsálemből igy lovagoltam, — felelte Raniero. — Sokszor elaludt gyertyád útközben? — Az én gyertyámon még mindig az a tűz ég, melyet Jeru­zsálemből hoztam, — felelte Raniero. Ekkor igy szólt hozzá Robert Taillefer: — Én is azok közül való vagyok, akik égő lángot visznek magukkal és én is azt sze­retném, hogy az öröké égjen. De talán te, aki a gyertyádat égve hozod egészen Jeruzsálemből, megmondhatnád nékem, hogy mit tegyek, hogy az el ne aludjon. Erre igy felelt Raniero: — Uram, nehéz feladat ez, pedig talán igen csekélységnek látszik. Nem tanácslom néked, hogy megpróbáljad. Mert ez a kicsinyke láng azt kivánja, hogy hagyj fel minden más gondolattal. Ez nem engedi meg, hogy kedvesed­hez menj, ha erre kedved támad és nem ülhetsz le a gyertya ,lángja miatt ivóasztalhoz. Minden gondolatod csak ez a láng kell, hogy legyen és nem lehet más örömöd. De amiért a legjobban •ntelek, hogy ne vállalkozz erre az útra, azaz, hogy egy pillana­tig sem lehetsz biztonságban. Bármilyen nagy veszedelmekből mentetted ki ezt a lángot, mégis egy pillanatra sem lehetsz biztos, hanem várhatod, hogy a következő pillanatban már ki­alszik. Robert Taillefer azonban büszkén felvetette a fejét és azt felelte: — Amit te csináltál a gyertyalángokkal, azt meg tudom én is tenni az enyémmel! Raniero elérkezett Itáliába Egy napon elhagyott hegyi úton lovagolt. Ekkor egy asszony szaladt elébe és arra kérte, hogy adjon kölcsön tüzet a gyertyájáról. — A tűz kialudt nálam, — mondta és gyermekeim éheznek. Adj egy kis tüzet, hogy befüt- Jiessem a kemencét és kenyeret süthessek nekik! Kinyújtotta kezét a gyertya felé, de Raneiro magasra emel­te azt, mert nem akarta megengedni, hogy más is kapjon tüzet ebből a lángból, mint a szent szűz oltárán álló gyertya. Ekkor azt mondta neki az asszony: — Adj tüzet zarándok, mert gyermekeimnek az élete az a láng, melyet nekem mindig égve kell tartanom! — Ezekre a szavakra azután Raniero is meg­engedte, hogy meggyujtsa lámpáját a gyertyája lángjánál. Néhány óra múlva egy faluba ért be Raniero. Magasan fe­küdt a hegyen és azért nagyon hideg volt. Egy fiatal paraszt áll* dogált az utón és nézte a szegényt, amint kopott csuhájában lo­vagol. Azonnal levette rövid kabátját és feldobta neki a lóra. A kabát azonban éppen a gyertyára esett és eloltotta a lángját. Ranieronak most eszébe jutott az asszony, akinek tüzet adott. Visszafordult hozzá és igy újból meggyujtotta a gyertyá­ját a szent lángból. Mielőtt tovább lovagolt volna, ezt mondta neki: — Azt mondod, hogy az a láng, melyet te ápolsz, a gyer­mekeidnek az élete. Meg tudnád mondani, hogy mi a neve en­nek a lángnak, melyet én hoztam magammal olyan messze uta­kon át? — Hol gyújtottad fel a lángot? — kérdezte az asszony. Krisztus sirjánál, — felelte Raniero. — Akkor nem lehet más néven nevezni, mint jámborság és emberszeretet tüzének, felelte az asszony. Raniero nevetett erre a válaszra. Úgy gondolta, hogy ugyan­csak furcsa apostola ő az ilyenfajta erényeknék. Raniero szép alakú kék hegyek között lovagolt tovább. Lát­ta Firenze közelében van. Úgy gondolta, hogy most már nemsokára megszabadulhat a gyertyájától. Eszébe jutott a sátora Jeruzsálemben, melyet ott hagyott telve hadizsákmánnyal, azután a sok bátor vitéz, akik Palesztinában táboroznak és akik úgy fognjk^örülni, ha ismét folytatni fogja a vitézi életet és uj győzélmekre vezeti őket. Ekkor észrevette Reniero, hogy nem is örült ennek a gon­dolatnak és hogy egészen más vágyódás fogja el a szivét. Raniero belátta, hogy már nem az az ember többé, aki volt, mikor elhagyta Jeruzsálemet. Ez a gyertyalánggal való lovaglás arra kény szeritette, hogy örüljön mindazoknak,, akik békessé­­gesek, okosak és könyörületesek és meggy ülői je a kegyetleneket és a harciasokat. Boldog volt, valahányszor azokra az emberekre gondolt, akik békésen dolgoznak az otthonukban és eszébe jutott, hogy szíve­sen beköltözne újból a régi műhelyébe, Firenzébe, hogy szép és művészi munkákat készítsen. — Valóban! Ez a láng újjá teremtett, — gondolta magában. Azt hiszem, hogy egészen uj emberré változtatott. 5. Husvét volt, mikor Ramiero belovagolt Firenzébe. Alig ért be a város kapuján, hátrafelé lovagolva arcára hú­zott csuklyával és égő gyertyával a kezében, midőn az egyik koldus felemelkedett és elkiáltotta magát: — Pazzo, pazzo! Erre a kiáltásra egy utcagyerkőc rohant ki az egyik kapu­aljból, azután egy naplopó is talpra ugrott, aki egész nap nem csinált egyebet, mint heverészve nézte az eget. Ezek mind a ket­ten szintén elkezdtek kiabálni: Pazzo, pazzo! Most már hárman voltak, akik kiáltoztak és olyan lármát csaptak, hogy hamarosan felverték az utca gyerkőceit. Ezek az­után minden szögletből üohanvást szaladtak elő és amint meg­látták Ranierot rongyos csuhájában a rozoga gebén lovagolva, ők is kiáltozni kezdtek: Pazzo, pazzo! De hát ilyesmihez Raniero hozzászokott. Csendesen lova­golt tovább az utcán anélkül, hogy ügyet vetne a kiáltozókra. De ezek nem érték be a kiabálással, hanem az egyik fel­ugrott és megpróbálta elfujni a gyertyát. Raniero erre magasra emelte a gyertyát. Ugyanakkor meg­próbálta ügetésre ösztönözni a lovát, hogy elmeneküljön a gyer­mekek elől. De ezek lépést tartottak vele és mindent elkövettek, hogy eloltsák a gyertyát. Minél jobban erőlködött Raniero, hogy megmentse a gyer­tyát, annál buzgóbbak lettek ezek. Egymás hátára ugrottak és felfújt arccal próbálták elfujni a lángot. Némelyike a süvegét hajította a gyertya felé. De egyedül azért, mert annyian voltak és egymást taszigálták, nem sikerült nekik elfujni á gyertyát. Valóságos tolongás támadt az utcán. Az ablakoknál embe­rek álltak és úgy kacagtak. Senki sem érzett részvétet a szegény bolond iránt, aki meg akart menteni egy gyertyalángot. Temp om ideje volt és sokan indultak már a misére. Ezek is megáll ak és úgy nevettek a játékon. Most már felállt a nyeregben Raniero, hogy megőrizhesse a gyertyáját. Vadul tekintett körül. A csdklya lecsúszott a fejé­ről és látni lehetett az arcát, mely sovány és sápadt volt, mint ?gy martyré. A gyertyát olyan magasra tartotta, ahogy csak tud­ta. Az egész utca tele volt népséggel. Most már az idősebbek is ;;észtvettek a játékban. Az asszonyok kendőiket lobogtatták, a férfiak pedig barettjeiket. Mindnyájan azon voltak, hogy elolt­sák a gyertyát. (Folytatjuk) INNEN-ONNAN JAKAB ANDRÁS a Jó Pásztor utazó képviselője 234 Wilson Si., Johnstown, Pa. Tel.: 37-8395 JOHHNSTOWN, Pa. — Johstown és környékének ma­gyarsága nem szívesen hallja, de hiába, tudomásul kell vegye, hogy az itteni magyar társada­­omnak egyik riégi oszlopos tag­ja, a minden magyar jövevényt atyai jóakarattal felkaroló^ Eperjessy1 István nyugalomba vonul, visszavonul az üzleti élettől. Jól megérdemelt nyu­galmában szeretettel gondol rá a város és a vidék magyarsá­ga. Eperjessy kilenc hétig kór­házban feküdt s már a javulás utján van, otthonában, szeret­tei körében. gyár olvasók kezébe. Töltsék ki és küldjék be a lapunk más he­lyén található szelvényt, lép­jenek előfizetőink sorába. Há­lásak lesznek ezért a felhívás­ért és jó tanácsért. NEW BRUNSWICK és KÖRNYÉKE Horváth Vilmos, 2 Maple St., New Brunswick, N. J. Telefon: 2-9323 R. WOODRIDGE, N. J. — Ko­csis Andrásné (70 Coley St.) 6 hónap óta betegeskedik, de már annyira javult, hogy fent is tud járni. Özv. Ur Jánosné leányát fér­jezett Albert Lajosnét az el­múlt hetekben operálták a perth-amboyi General Hospi­­talbam.A műtét sikerült és a fiatal asszony már a családja körében van javulóban. ra a fehér kenyér semmi ve­szélyt nem jelent. Az amerikai élettani tu 5 ósok legkiválóbb ja, Dr. Carlson, ki­jelentette, hogy a fehérkenyér élvezet idegességet okoz, mert 25 év óta az amerikai molnárok nitrogén-trichloridot kevernek a fehér liszthez, ami a kenyér fe­hérségét fokozza. Jelenleg az amerikai lisztek 80 százaléka tartalmazza ezt a káros anyagot. A ‘’Magyar Nemzet” szerint tehát a mi kenyerünktől felfor­dulnak kutyák, macskák, patká­nyok. Mi inkább azt hisszük, hogy az ilyen bődületes ostoba­ságoktól »szívrohamot kapnak oroszlánok, tigrisek és leopár­dok. Emigráns humor I Kohn és Grün szöknek Ma­gyarországból. Az előbbi útle­véllel, az utóbbi feketén, olyan­formán, hogy egy zsákba bújik, amelyet társa a hátán cipel. LEVELESLÁDA Először is az alulírott köszö­nettel tartozom, hogy felke­restek bennünket, mint kana­dai magyarokat a Jó Pásztor katolikus újsággal.. Becses lap­juk minket nagyon is érdekel és most befizetek egy évre éret­te. Tudatom, hogy én öreg ka­nadás vagyok, 1906-ban jöttem ebbe az uj boldog országba és kezdettől mindig csak home­stead farmon voltam és még ma is itt vagyok, csak most nem én végzem a farmmunkát, át­adtam a fiamnak 1944-ben, mert 1943-ban elvesztettem a kedves hitvestársamat, aki 59 éves volt és én most 69 éves vagyok, de még jó egészségnek örvendezek és a legnagyobb öröm, ha olvashatom ezt a ked­ves lapot. Tisztelettel Daradics László, Punichy, Canada. Mrs. Bakos Elizabeth és le­ánya férjével az elmúlt hetek­ben Amerika több államá­ban voltak rokonaik látogatá­sára. Elyria, O.-ban Bakos La­jost és családját látogatták meg. Milwaukee, Wis.-ban meg Jordán Edwardot keresték fel. Nemes János és neje Mihály fiukkal 2 hétre Copley, O.-ba utaztak Pojácsko Józsefné és családja látogatására, aki Ne­mes János nővére. Hazafelé szeptember 4-én elmentek a Union Town, Pa. hires bucsu­­járó helyre is. — Mit visz a zsákban? — kér­di a határőr. — Üveget . . . — Lássuk csak! — szól az őr s jókorát rug a zsákba. A zsákban Grün megszólal: — Csörömp . . . ZENÉÉRT, Mély édes és nincsen párja mely ÉDES ÉS NINCSEN PÁRJA Hívja: THE MELÓ MASTERS WInton 5225 — PRospect 0976 Cleveland, O. DEFORD, Mich. — Mrs. A. Buruzstól ezt a levelet kap­tam: “Végtelenül sajnálom, hogy egy kicsit megkéstem az előfizetésemmel, de mert a Jó Pásztor a legkedvesebb újsá­gom és minden vasárnap végig­olvasom, sietek a pénzt bekül­deni, nehogy a lap küldésében akadály álljon be.” Kedves magyar testvéreim, ez á levél világosan beszél... Rendeljék meg ezt a kincses újságot, amelynél jobb még so­hasem került az amerikai ma-Hallottak mar ilyen csőit? A budapesti “Magyar Nem­zet” írja: Egészségtelen kenye­ret esznek Amerikában. Tudományos kísérletek iga­zolták, hogy kutyák, patkányok, macskák és házinyulak, ha kizá­rólag amerikai fehérkenyéren tartják őket, hamarosan elpusz­tulnak. Olykor egy félóra múl­va is kimúltak ez állatok. A bon­colás megállapította, hogy az agyséjtek sorvadtak el. A lakos­ság megnyugtatására azonban az amerikai hatóságok hivatalos közleményt adtak ki, amely sze­rint az emberi szervezet számá-Auto Radiator Service Teljes radiator core készlet, min­den gyártmányú autók, truckok számára. KLEIN'S 5016-18 Lorain ave — WO. 8266/ Harry Badger Szakszerű cipő javítás és átalaki tás — A magyarok barátja. 4315 Loraiq Ave. — ME. 5924 III i ■ II— HU m— l % kosár bolondgomba |J A budapesti Szabad Szó a moszkvai hivatalos propaganda­iroda jelentését közli, amely sze­rint Truman elnök julius 14-én a kongresszushoz intézett üze­netében beismerte, hogy a mun­kanélküliek száma már megha­ladja a tizenhét milliót s napon-, ta 15,000 ember veszti el állá­sát. De ez nem minden! Az isko­láztatás körül is szörnyű bajok vannak. Amerikában az iskola­­épületek szörnyen el vannak ha­nyagolva, valóságos romházak, amelyeket nem lehet használni. Hat millió iskolaköteles fiú és leány számára nincsen iskola és ezért azt ajánlják nekik, lépje­nek be a hadseregbe. De az ame­rikai ifjúság nem akar háborút. Kezdetben volt az orosz . . . Miután a szovjet Tájékoztató Iroda, vagyis a Komintern, vi­lággá kürtölte, hogy a technika minden újítását, a távirást, a te­lefont, írógépet, rádiót, stb, oro­szok találták fel, most rájárt a rúd a gyűlölt kapitalizmus ör­­döngős segédeszközére, a számo­lógépre is. Csobisev orosz me­chanikus találta fel az össze­adást és kivonást végző számoló­gépet. Ezt a legfrissebb felfedezést a moszkvai számológép-kiállításon fedezték fel. A kiállított gépek és okmányok bizonyítják, jelen­ti Moszkva, hogy még a számo­lógép is, mint minden hasznos és szép dolog, orosz eredetű. Repülő angolna Budapesti lapok jelentik: Rit­ka halászzsákmányt ejtett Sió­fokon egy nyugalmazott vas­utas. 90 centi hosszú és több mint két kiló súlyú angolnát fo­gott horoggal. Az angolna köz­tudomás szerint nem tanyázik a Balatonban. Feltehetőleg a Fe­kete-tengerből került a Balaton­ba. Csakugyan, másképp nem le­het megoldani a rejtélyt. De kér­dés, mikor került a Fekete-ten­gerből a Balatonba az a 90 cen­timéter hosszú angolna? A mi szerény tudományos né­zetünk szerint ez körülbelül 90 ezer évvel -történhetett, amikor a Balaton és a Fekete-tenger közti egész terület, a mai Nagy Alföld, az erdélyi havasok és Románia termékeny talaja — mind, mind hullámzó tenger volt. Ha ez a feltevésünk helyt­álló, akkor a szerencsés balato­ni horgász zsákmánya, a 90 cen­timéter hosszú angolna, körül­belül 90,000 éves. Persze ez csak feltevés és nin­csen kizárva, hogy a dolog más­képp történt: az angolna fogta magát és a Fekete-tengerből át repült a Balatonba. LOVÁSZY IMRE házi készítésű kolbászok Stand F-2, West Side Market Moravec Bakery Lakodalmakra, keresztelőkre a legfinomabb torták, sütemények, fűszeráruk 11510 BUCKEYE ÜOAD Cleveland. Ohio BUCKEYE JEWELERS BRILIÁNSOK — ÓRÁK — ÉKSZEREK EZÜST • KITŰNŐ ÓRA ÉS ÉKSZER JAVÍTÁS 11611 Buckeye Rd.—RA 0584 Cleveland 20, O. Gyógyszer recepteket a leglelki­ismeretesebben elkészítünk K. N. Bannon R. W. McLeod BOulevard 2200 THE KURTZ DRUG CO. f 14715 Detroit Avenue Lakewood, Ohio JOSEPH F. KRIZEK Engedéllyel bíró ingatlan ügynök. Teljes ingatlanforgalmi szolgálat COMMUNITY CENTER 3769 East 131 St. — Tel: SK 0494 Cleveland, Ohio KATOLIKUS CÉG; A South Norwalkl magyaroh TEMETKEZÉSÉT Iegjntinyoaabb áron végxti A. J. COLLINS CO. temetkes« éa balnamoaé North Main St., Sooth Norwalk BÚTOROK ÉS LAKÁS. BERENDEZÉSEK, V1CTROLÁK ÉS LEMEZEK Telefonsaim! 747 Nagy válassték paplanokban, a elsőrendű blaskettekben la Testvér! Légy tagja a Cleve­landi Magyar és Székely Szövetségnek!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom