A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)
1949-09-09 / 36. szám
VOL. 27. ÉVFOLYAM No. 36. SZÁM AZ AMERIKAI MUNKÁS MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIA! Beolvadt lapok: “KERESZT” és “EGYETÉRTÉS” The Good Shepherd is the Largest Hungarian Weekly Newspaper in America Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesitő lapot! izgalmas napok következnek a ' ^ mezeit munkásság számára. Hamarosan eldől, hogy a háború óta negyedik bérjavitási akciónak lesz-e, és milyen mértékben sikere. Annak ellenére, hogy a gazdasági helyzet bizonytalan és a visszaesés a termelésben éppen úgy mint a munkanélküliség aggasztó méreteket öltött, a szervezett munkásság negyedízben is követelésekkel állt elő — azzal a meggondolással, hogy a helyzet rosszabbodása nem lehet ok a munkásság érdekeinek elhanyagolására, hiszen a vásárlóképesség megtartása, sőt növelése a helyzet meg javulásának kulcsa. A harmincas évek válságának tanulságaiból okulni kell, mondják a unionok szószólói: akkor a megriadt tőke a bérek levágásával próbált megoldást találni a gazdasági élet betegségére s ez az orvosság rossznak bizonyult. Azóta az általános felfogás, a nemzeti politika is megváltozott: ma már nem hisznek abban, hogy rossz üzletmenet esetében a munkabérek leszáilitása es olcsóbb terme-’ lés a kivezető ut. Igen, olcsóbb termelés, olcsóbb árak kellenek hogy feléledjen a vásárlókedv; de az olcsóbbodásnak a tökéletesebb, fejlettebb, gazdaságosabb termelésből kell folynia, nem pedig bérleszállitásokból. Tizenhat millió szervezett munkás felfogását juttatta kifejezésre az acélmunkások egymilliós unionjának az a követelése, hogy óránkinti 30 cent javitást kapjanak — a munkabérek felemelésének, biztosításnak és nyugdíjnak formájában. A többi nagy unionok (autó, bánya) a várakozás álláspontjára helyezkednek surra számítanak, hogy az acéliparban történő megoldás példa lesz minden más ipar számára. Az acélipari munkásság ugyan már julius közepén sztrájkhatározatot hozott, mert a munkaadók megtagadták a követelések teljesitésé't, de azután elfogadták Truman elnök békéltető ajánlatát, l'tÖgy^iá'röffltágü bizottság Vizsgálja meg a tényeket, amelyek a bérkövetelés mellett, illetőleg az ellen szólnak. A vizsgálóbizottság óriási munkás végett. Meghalgatta a unionnak és a munkaadóknak szószólóit és mindkét csoport bőségesen élt az alkalommal, hogy a maga igazát hangoztassa. Az elhangzott véleményekről felvett jegyzőkönyv 3850 oldal terjedelmű s még 150 nyomtatott és illusztrált melléklet is bőviti az anyagot. Ez a nyersanyag, amelyből a bizottságnak ki kell hámoznia a tényeket s megszerkesztenie a véleményét. Most szombaton, szeptember 10-én terjeszti a bizottság Truman elé ajánlásait amelyek azonban egyik félre sem kötelezők. A bizottság mindössze leszögezi azt, hogy mit tart helyesnek, indokoltnak, méltányosnak. Persze, ha nem is kötelező, amit a bizottság mondani fog: nagy súlya lesz annak s egyik fél sem teheti túl magát könnyedén a gondos vizsgálat után helyesnek talált megoldási módozaton. A döntő kérdés ez, hogy igaz-e, amit az acélipari munkaadók állitanak: hogy béremelés okvetlen áremelést vonna maga után s ez nem csak az acéliparban, hanem minden más iparban, amely acélt dolgoz fel, a termelés csökkenését és munkanélküliség fokozódását vonná maga után. A union álláspontja, (hogy az ipar rekord profitot csinál, tehát az árak emelése nélkül emelheti a béreket. A minimális munkabér kérdése foglalkoztatta ugyanakkor a kongresszust és már ideiglenes megoldás jött létre. Truman elnökpek a választási kampány során egyik fő követelése, illetőleg Ígérete volt a minimális munkabérnek a mostani 40 centről 75 centre való felemelése és ugyanakkor a magasabb minimális bér hatályának további munkáscsoportokra való kiterjesztése, hogy minél többen élvezhessék ennek a törvénynek áldásait. Fél győzelmet ért el az elnök. A képviselőház elfogadta ugyan a 75 centre való felemelést, de ugyanakkor nemhogy felemelte volna a részesedő munkáscsoportok számát, hanem, ellenkezőleg, megszükitette a kört egy millióval, főleg a déli-demokraták sürgetésére, akik amúgy is sokallják a 75 cent órabért, mert a Délen az ipar fejletlenebb és a megélhetési költségek alacsonyabbak. A múlt héten a szenátus is elfogadta a 75 centes minimális bért, de a részesülő munkások számát 200 ezerrel csökkentette. Mármost a kongresszus két házának együttes tanácskozást kell tartania, hogy a 1,000,000 és 200,000 közt középutat találjanak. ' Az elnök megnyugodott a fél győzelemben — egyelőre. Reméli, hogy a jövő évi választás jobb kongresszust fog eredményezni s akkor tovább folytathatja a demokrata párt a harcot a 75 cent minimális munkabérnek további milliókra való kiterjesztéséért. Az elnök még öt millió munkást akar bevonni a törvény keretébe. Félreértés és félremagyarázás elkerülése végett megjegyzendő, hogy a törvény csakis oly ipari vállalatokra és üzletekre vonatkozik, amelyek saját államuk határán túl is működnek, az úgynevezett állam-A KOMMUNIZMUS ELLEN HARCBA HÍV A PÁPA “Csak az az ember szabad, aki Istenben hisz” A Gandolfo kastélyból, nyárilakjából, Pius pápa néhány óra lefolyása alatt három hatalmas rádiószózatot intézett a német, olasz és a svájci katolikusokhoz — német, olasz és francia nyelven — az egyház és a kommunizmus harcáról s az istentagadó világmozgalmat, amely ellen tiz év óta a Vatikánból hadakozott, most elsőizben nevezte nevén: “Kommunizmus.” Ez a három rádióbeszéd tehát valóságos hadüzenet volt egy uj, minden eddiginél erőtel jesebb akció bejelentése. A pápa egyben magyarázatát adta a kommunisták nemrég történt kiközösítésének, mondván, hogy a kiközösítés egyházi büntetése csak az aktiv, harcos kommunistákat sújtja. Ez a magyarázat szükségéé vo\lt, merthiszen tudvalevő, hogy Olaszországban és egyebütt milliókra megy azok száma, akik a kommunista rezsimeket szolgálják ugyan, de nem tekinthetők a kommunista, istentagadó eszmék harcosainak. XII. Pius pápa a kapitalistáit és a proletárok érdekellentétből fakadó vetélkedésébe; az egyháznak egyedüli célja a keresítény vallás meg-Az egyház ezzel nem szólt bele a szegények és a gazdagok, TITOISTA MOZGALMAK MWOENÜTT Szovjet-ellenes internacionálé alakúit meg Az oroszok kizsákmányoló, élnyomó politikájával szemben az ellenállás egyik országról a másikra terjed át s amit titoizmusnak nevez a szovjet, az a mozgalom már olyan országokban is mutatkozik, amelyekre a szovjet még nem tette rá a kezét, például Franciaországban és Olaszországban is. A titoizmus ilyen országokban abban nyilatkozik meg, hogy a hivatalos, Moszkvára felesküdött kommunista párt mellett nemzeti kommunista ellenpárt alakul. Nemzeti kommunistáknak nevezik magukat azok, akik a kommunista elveket vallják, de nem hajlandók népüket az orosz, pánszláv imperializmusnak kiszolgáltatni. Oroéz megszállás alatt levő országok belsejében ez a mozgalom “földalatti” — titkos — mozgolódás, aminő például Magyarországon a Rajk-féle csoportosulás; de szabadabban természetesen az emigrációban hallatja hangját a kommunista ellenzék. Emigráns Magyar Kommunista Párt A Jó Pásztor már néhány hónappal ezelőtt jelentette, hogy Bécsben emigráns magyar ellenzéki kommunisták (most már: Titoisták) lapot adtak kU“Szabad Magyar Nép” címen. Ez a csoport azóta számban és jelentőségben gyarapodott s most Magyar Kommunista Párt néven működik, hivatalos lapja pedig “Magyar Kommunista” címen jelenik meg. Első számában szenzációs hirt hoz ez a lap: A Rajk-féle összeesküvés több tagjának sikerült Ausztriába menekülni s ezek magukkal hozták a Rákosi-kormány magyarországi és külföldi kémjeinek névsorát. Nemzetközi szervezkedés A “Magyar Kommunista” jelenti továbbá, hogy Póla jugoszláviai városban megalakult a titóista kommunista pártok internacionálé ja, vagyis nemzetközi szervezete. Harmincegy nemzet képviselői voltak jelen az alapító ülésen, köztük az emigráns Magyar Kommunista Párt öt kiküldöttje. Az uj szervezet hivatalos neve francia nyelven —1- Fédération Mondiale Communiste, vagyis Kommunista Világszövetség. Francia földön héttagú vezérbizottság vezeti a nemzetközi szervezet központi irodáját. Megnehezitették az óhazába utazást A magyar kormány rendeletet adott ki, amely szerint ezentúl külföldön lakó magyar állampolgároknak, úgyszintén külföldieknek csak a magyar belügyminiszter engedélyével lehet Magyarországba utazni. Hasonlóképpen miniszteri engedély szükséges az ország elhagyásához. Akik engedély nélkül próbálnak kiszökni a magyarországi szovjet földről, több évi börtönbüntetést kapnak. közi forgalomban résztvesznek. Tisztára helyi jellegű üzemekre a törvény pem érvényes. Uj hazaárulási per indult meg Amerikában. A gyanúsított: John D. Provoo őrmester, akit azzal vádolnak, hogy Corregidor ostroma alkalmával a japánok szolgálatába állott és rádió-propaganda utján igyekezett az amerikai katonák harci készségét megpuhitani. A második világháború óta mindössze hat személy ellen indítottak hazaárulási pert; öt vádlottat bűnösnek találtak, a hetedik per. “Tokio Rózsája” ellen, még folyamatban van. védelmezése a marxizmus, vagyis a szocializmus anyagias, istentagadó eszméivel szemben — mondotta a pápa. A pápa emlékeztetett arra, hogy a tiz évvel ezelőtt kitört világháború nem csak anyagi és hatalmi ellentétek összeütközéséből támadt, hanem kezdete volt a nagy harcnak, amely most folyik az egyház és ellenségei közt. Annak a reményének adott kifejezést, hogy az 1950. Szent Év közelebb fogja hozni, a megbékülés szellemében, a népeket és meghozza az egyedüli szabadságot, amit az ember élvezhet: hogy szabadon szolgálhassa az igazi Istent. Harmadik cseh püspököt nevezett ki a pápa Miután a két címzetes püspök beiktatása Nagyszombaton komolyabb rendzavarás nélkül megtörtént, a pápa most egy hatrmadik címzetes püspököt nevezett ki, és pedig Gaetano Matousek pankráci plébánost, egyházmegye nélküli püspökké. Ilyen egyházi kinevezés érvényességéhez nem szükséges a csehszlovák kormány hozzájárulása, Mert a címzetes püspöknek nincsenek egyházi igazgatási teendői — sem Csehszlovákiában, Sem a nem-létező serigeneni egyházmegyében. Éppen azért nevezi ki a pápa az ilyen püspököket nem-létező egyházmegyék élére, hogy kivonja őket a kormány befolyása alól. Az uj címzetes püspök Beran prágai érsek mellett fog kisegítő szolgálatot végezni. Ha ez okból felszentelését Prágában akarnák megtartani, úgy hiszik, hogy a kommunista kormány be fog avatkozni. Gottwald miniszterelnök Zólyomban nagyszámú szlovák hallgatóság előtt kijelentette, hogy a kormány el fog nyomni minden tüntetést a kommunista kormányzat ellen,—- hallgatólagos tüntetést is. Oroszok képezik ki a magyar ejtőernyősöket A “Dunakurir” jelenti: A magyar ejtőernyős kiképzésben, amely a szolnoki repülőtéren folyt egy régi ejtőernyős tiszt és szovjet felügyelők irányítása alatt, eddig csak 200 újonc vett részt. Most ejtőernyős hadosztály'kiképzésére kerül sor, s ennek céljaira igény bevették a pápai renpülőteret is, ahonnan az orosz légierő Szombathely mellé, a söptei és váti repülőterekre költözött át, de orosz repülőegységek tartózkodnak a győri és a két székesfehérvári repülőtéren, valamint a taszári repülőtéren is. Szervezkednek a német istentelenek Düsseldorf németországi városban a napokban megalakult az istentagadók és a szabadgondolkodók birodalmi szövetsége. A szövetségbe felvették az öszszes oly mozgalmak képviselőit, amelyek Isten létét tagadják. Tízéves évforduló MOSZKVA — A szovjet a világháború tizedik évfordulójának ünnepén azt harsogta az orosz rádió, hogy “Oroszország nyerte meg a világháborút, mert Japán csak akkor tette le a fegyvert, amikor a szovjet hadat üzent neki.” A csatlósállamok szolgai sajtókórusa odáig megy a hízelgésben, hogy lebecsmérli az atombomba hatását, amelynek szerintük “nem volt komoly szerepe a háború megnyerésében.” Amikor a fegyőr nem néz oda BERLIN — 42,000 német menekült át a keleti zónákból, amely orosz megszállás alatt áll, a nyugati zónába, mialatt az oroszok tüzijátékos ünnepségeket rendeztek és beszédeket tartottak. A tömeges menekülést az amerikai és angol határőrök nem akadályozták meg. “Úgy érezzük magunkat az orosz zónában, mint valami fegyházban” mondották a menekülők. Megintették őket FRANKFURT — Az amerikai hatóságok nyomatékosan figyelmeztették a német miniszterelnököt az amerikai és az angol zónákban, hogy a nyugati hatalmak figyelemmel kisérik a feléledt náci mozgalmat és azt nem fogják tűrni. Nagy kárt okoznak vele Németországnak, ha saját hatáskörükben maguk a német államok nem intézkednek és fojtják el csirájában a hitleristák propagandáját. Bremen elnöke azt felelte, hogy a nácitlanitó bíróságok hibája az egész, mert nem jártak el erélyesen a háborús gonosztevőkkel szemben. Jórészüket futni hagyták. Most ezek a gonosztevők megpróbálnak ismét hatalomra kerülni. Mi történt v héten • • • iIMeA ikABAS .. Vy W\_ _ . .rt<VW«<HWV Muriké^ után Mi történt a héten • • • A NAGYVILÁGBAN WWVWWHVWWWVWWWWVVWWWWWWVWWWWVWW Tito és Sztálin BELGRÁD — Tito azt mondotta egf amerikai delegáció előtt, hogy “nem fogok térden csúszkálni Sztálin előtt, mint a többi csatlósállamok vazallus miniszterelnökei és köztársasági elnökei.” Két kereskedelmi szerződését, melyeket’ még annak idején kötött Oroszországgal, felbontotta, mert azok “csak orosz érdekeket szolgáltak és Jugoszlávia kizsákmányolásához vezettek.” Az orosz-jugoszláv hajózási szerződés arra kellett Moszkvának, hogy ellenőrizhesse a dunai hajózást. A repülésügyi szerződés, pedig, hogy a jugoszláv repülőtereket' tartsa kézben. “Mi nem leszünk Oroszország gyarmata” mondotta a kereskedelmi miniszter mai rádiószózatában. Hadi készülődés Magyarországon BUDAPEST — A magyar határ mentén, Baján, Mohácson, Szegeden és Szabadka közelében, Szőregen 55,000 főnyi orosz hadsereg állomásozik. A közeli repülőtereken 500 bombázó várja a hadparancsot. Állítólag szeptember 15-én rohanják meg Jugoszláviát az oroszok. Velük mennek majd magyar, román és bolgár csapatok. A csatlósországoknak részt Ígértek Jugoszláviából. A románoknak a Bánátot, a magyaroknak a Bácskát ígérte Sztálin, ha “jól harcolnak a jugoszlávok ellen.” A magyar kommunisták igyekeznek feltüzelni a lakosság harci kedvét, ,de harci láz helyett, inkább pánik félelem lett úrrá a népen. Még élénken emlékeznek rá,, hogy mi történt, amikor hasonló módon Hitler ugratta a háborúba a magyarságot. Menekült magyar kommunisták szerint a magyar katonák esze ágában sincs harcolni orosz érdekekért.” Arab rablóbandák LAKE SUCCESS — A közel és középkeleti államokban ismét bizonytalanná vált a közlekedés a fegyveres arab rablóbandák utonállásai miatt. Ezek a beduinok a háború alatt fegyvert kaptak az angoloktól és Izrael ellen harcoltak. Most hogy pines háború, saját hitsorsosaik karavánjait fosztogatják. Visszaesett a magyar ipari termelés BUDAPEST — Magyországi és lengyelországi kommunista vezetőemberek ismételten jajveszékelnek mostanában a két ország ipari termelésének katasztrofális sülyedése miatt. A budapesti újságok vezetőhelyen figyelmeztetik a munkásságot — különösen azokat, akik a kommunista párthoz tartoznak — hogy jnukat megfeszítve ki kell emelniök a terrdelést a sülyedő irányzatból. A lengyel sajtó pedig erőszakos rendszabályokat sürget annak leküzdésére, hogy a munkások távolmaradnak a sziléziai szénbányákból. Az erőszakkal fentartott rabszolga-termelés, úgy látszik, mindkét országban válságos helyzetbe került. Ennek megfelelően fokozódott a munkásság ellen használt terror is. Hitler hamis bankói LONDON — Annak idején, a háború alatt, a nácik úgy segítettek saját dollár-hiányukon, hogy — hamisították őket, nagy mennyiségben. Sokszázmillió hamis dollárt gyártottak és ebből az összeomlás után is jócskán maradt Németországban. Bár gz amerikai katonai hatóságok elkobozták a titkos készleteket, még igy is miliők kerültek forgalomba a háború után. Szegény menekültek egész vagyonukat fektették ezekbe a hamis dollárokba, mit sem sejtve, hogy Hitler készíttette azokat. Mint, a nyomozás megállapította, szökevény náci gyilkosok Spanyolországban, Portugáliában és Argentínában fényűző életet élnek a hamis bankókból.