A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)

1949-09-02 / 35. szám

A Jó PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD PAGE 5. OLDAL CZINKA PANNA A FEJEDELEM CSALOGÁNYA EREDETI REGÉNY (60-ik folytatás) A grófnő felkacagott: — Magam akarok lenni — szólt, és azután egy kihivó, kacér mozdulattal Botháry lova mellett termett és azt is megcsapkodta. A nemes állat levágta fejét és mint a kilőtt nyil, rohant a grófnő paripája után, s vitte magával lovasát. Botháry rángatta a zablát, de a megvadult nemes állatot minden ereje megfe­szítése mellett sem tudta azonnal megfékezni. Erős munkát adott már az is, hogy a nyeregben maradhasson. Wohlfahrt grófnő sugárzó tekintete egy ideig még kisérte a lovast, aki ro- 1 hanva került mind beljebb a sötét erdőbe, mig azután elnyelte a sötétség. Mikor Botháry lova patkójától már nem zörgött az avar, mikor a cigánylegény- és cigány lány-csapatok zaja is elhalt, elő­jött Wohlfahrt grófnő eddigi rejtekhelyéről és valamit kutatott a patak mentén. Ott, ahol a bokrokat az átvonuló cigány legények csoportja legázolta, közvetlen a viz mellett egy széles tölgyfa álott. A tölgy­fa alá, a nedves fűbe telepedett le cigányos módon keresztbe rakott lábakkal. Ezalatt a cigánylegények a tölgyes erdőben összeválogatták a legszebb zöld gallyakat, már amennyire a sötétség megengedte a válogatást és koszorút fontak kalpagjaikra. A legidősebb le­gény felbontotta a vajda által átadott ládát és kivette belőle a Selenio Georgio hagyományos díszét, az arany skófiummal kivarrott zöld mentét, dolmányt és nadrágot. Most azon vitat­koztak, hogy kire illik a ruha. Biz ahhoz hatalmas ember kellett. A jelenlevők közül egyikre sem passzolt. Végre az egyik azzal állt elő, hogy bízzák a választást a kockára: aki legtöbbet vet, azt választják meg Selenio Geörgiónak . . . Mig a kockavetés folyt, a sürü tölgyesből baltával a vállán jött lefelé egy hatalmas alak. Vinczédi Marci volt. Amint a koc­kaiátékos körbe ért, megállott. Mogorva arccal nézett végig a Á. > társaságon. A légények invitálták: ’— Gyere közénk, Selenio Georgiót választunk. A kockára bízzuk, hogy ki lesz a szerencsés! Nem tartsz velünk? — Aztán mi hasznom lenne — kérdezte a jövevény —, ha nyerni találnék? — A Selenio Georgio Szt. György éjszakáján az egész cigány­­..„ság vendége. Otthon van minden sátorban és amit a szive, szája, szeme, lelke megkíván, azon az egy éjszakán minden az övé. Hát, akinek nincsen se szive, se lelke, se kívánnivalója? — Annak a szivét, kívánságát meghozza a bor, a lány, a tánc, a zené. Marci leült a játékosok közé. Pár fáklyát meggyujtottak és újra kezdődött a kockavetés. i A harmadik fordulónál, mikor az ideges izgatottság roha­mosan emelkedett, egy-egy balul sikerült kockavetés után ve­szekedések lobbantak fel. A veszekedésbe olyankor Vinczédi is belevegyült, hatalmas ordítással intve rendre a torzsalkodókat. Ezalatt a lányok az erdő másik részén szintén kibontották a vajda kosarát. Kivették belőle a zöld selyemruhát, melyen zöld levélen egy-egy tündöklő zafír rezgett. ZÖM® csipkekötény, zöld gyöngyökből zöldre zománcozott aranypénzekből párta, és a zöld színnek húszféle változatát mutató pántlika-csoport egészí­tette ki az öltözetet. A kosár fenekén nyakék és karperec, szin­tén zöldre zománcozott arany ékszer, zöldre átfesett keleti gyön­gyökkel gazdagön kirakva. Bizony ebbe a ruhába beleszédülhetett minden leány. Az öltözet még Panuel herceg feleségének, hagyatéka volt, egy év­ben csak egyszer viselhette az, akit a lányok közvéleménye Sele­nio Georgio menyasszonyának szánt. A leányok a menyasszony kijelölésével nem állapodtak meg Hyan könnyen, mint gondolták. Mikor meghallották a vissz­hangot, amit Vinczédi Marci felhördülése keltett, még érdeke­sebbnek ígérkezett a választás. Hátha éppen Vinczédi lesz a Selenio Georgio? Ez az idegen, félig ismeretlen érdekes legény csaknem mindegyik lelkében több-kevesebb nyomot hagyott. A szépség, az erő, az életrevalóság erős versenyében a vajda lányának az az ötlete támadt, hogy Czinka Pannát jelöljék Se­lenio Georgio menyasszonyának. Czinka Panna a Rákóczival való találkozás után éppen akkor ért közéjük,- amikor javában tanakodtak azon, hogy kit érjen közülök a kitüntetés. A lányoké­nak tetszett az ötlet, Panna azonban a viz partjáról, ahol lete­lepedett, nem akart elmozdulni. Odavitték neki a zöld díszruhát, meg sem nézte. — Hagyjatok békén, ne gúnyoljatok — mondta — nem kell nekem fényes ruha, nem kell nekem vőlegény. Vegye fel a vajda lánya a ruhát, őt illeti meg egyedül . . . — Azt majd mi mondjuk meg, hogy kié lesz a ruha — kia­bálták a lányok. — Itt nincs vajda lánya, egyformák vagyunk valamennyien. Azzal körülállták és leszedve ruháit, erőszakolták, hogy a fényes zöld ruhát vegye fel. Czinka Panna nem birt velük, mi­kor azután rajta volt a zöld ruha, szomorú, könnyes szemmel, lecsüggesztett fejjel megindult lefelé a vízparton. A fáklyák fényénél, amellyel társnői utánavilágitottak, nézte a tovahöm­­pölygő habodat. Egyszer csak akaratlanul, önfeledten elővette a tokjából hegedűjét és álla Iá szorította. A hegedű valami cso­dálatos, áoha nem hallott hangokat zengett. Az erdő mintha megelevenedett volna. A cigány lányok mindjobban növekede elragadtatással hallgatták. Majd hangjuk, mint hárfakiséret si­mult a hegedű hangjaihoz. Még a lépteik is a hegedű ritmusát követték, mintha egy elvarázsolt tündérsereg vonult volna halk zenével az éjszakai erdőbe. , Csaknem Wohlfahrt grófnő őrhelyéig jutottak. A grófnő előbb idegesen, majd növekvő elragadtatással hallgatta a zenét Érezte, hogy elő kell vennie hegedűjét neki is, de karja mind­annyiszor lehanyatlott. Azután ismét a zöldruhás leányra és siró hegedűjére tapadt egész figyelmével. Az éjszaka költői hangulatába egyszerre vad orditás ve­gyült. A cigánylegények közül vérben forgó szemekkel, megmá­­morosodva felugrott Vinczédi Marci. — Hallottátok a he'gedüt? Az ott Czinka Panna. Egyszer már a vízbe ugrottam utána, de most, ha kell, a tüzbe is elme­gyek. Senki még úgy nem hegedült. Senkinek még olyan igéző szeme nem volt, mint neki ... ej, mit tudtok ti róla. Adjátok ide a Selenio Georgio ruháit, hadd veszem fel! És megindult a ruhás láda felé." Egypár merészebb legény elébe állt: — Hohó, koma, nem úgy van — mondták. — A kockába kial­kudtunk. Nem lehet, hogy egyszer igy, másszor meg úgy. — Mit nem lehet? — ordította Vinczédi Marci és óriási ere­jével kicsovort egy fiatal tölgyfát, megforgatta feje felett és rázuditotta az előtte állókra, akik ijedten rebbentek szét. Most már ellenkezés nélkül magára ölthette a Selenio Ge­orgio ruháját. Gyönyörűen állott rajta. Hatalmas termetét ki­domborította a testhezálló ruha. Göndör fekete haja, élénk arc­­szine, csillogó szeme fényt kapott a sok csillogó ékszertől. Az önválasztott Selenio Georgiót a többi legény kénytelen­kelletlen feldíszítette a zöld ágacskákból, falevelekből font’váll­szalaggal, kalapjára is ráilesztették a zöld koszorút és megin­dult a menet. Vinczédi Marczi felkapta a baltáját és most már mint Selenio Georgio a menet élén törtetett előre. Az erdőből a tisztásra a patak mellett jöttek le, hogy azon­ban a vajda elé juthassanak, át kellett gázolniok a patakon. Az uj Selenio Georgio a széles patakot könnyedén átugrotta és még mielőtt társai átgázoltak volna, a vajda előtt termett. Az ugrásban azonban az oldaláról valami leoldódott és pa­takba hullott. A viz vitte tovább és az elveszett tárgyat Wohl-' fahrt grófnő pillantotta meg. Behajolt a patakba és kiemelte. Cseresznye-fatokban egy hangszer volt: egy tárogató. Kivette a tokból, azután megszáritotta. Selenio Georgio ott állott a vajda előtt. — Te vagy a választott, Selenio Georgio? — kérdezte a vaj da. — Nem választottak, magam határoztam igy. — Akkor még ma felhúzunk egy fára, hacsak nem végezte úgy az Isten, hogy szájbidzsó légy. Fogd ezt a kalapácsot, üss vele az üstre, ti pedig tartsátok keményen. Ha ellene fordul az üst, akkor végezni kell vele, ha kedvez neki, akkor hivatása van, legyen szájbidzsó és adassék tisztelet neki. A lányserég ezalatt kiért a tisztásra, már csaknem ott voltak a vajda előtt. — Látlak még, Czinka Panna! — kiáltott Vinczédi. — Eh, mit álltok az utamba! Ezzel felkapta fejszéjét és teljes erővel rácsapott az üstre. Ugyanebben a pillanatban a szembenlevő részről vagy tiz erős cigány kalapácsa csattant az üst oldalán. Nagyot csendült az üst és a Vinczédi Marci felőli oldalon szilánkokra törött. Vinczédi átugrott a széttört üstön és rohant a lányok felé. A vajda letérdelt az üst mellé és zokogástól elfúló hangon mondotta: — Ez az ismeretlen, idegen törzsbeli legény a sors akaratá­ból szájbidzsó lett. De vérben, gyászban, keserűségben törzsünk szétomlik, mint ez az üst ... fc Vinczédi Marci ezt már nem hallotta. l)tt állott Czinka Panna előtt. ------4L—; — Te vagy hát a Selenio Georgio menyasszonya? Ismersz-e még, Czinka Panna? J A lány fáradtan tekintett fel a deli magas legényre és ami­kor az arcát meglátta, összerázkódott. — Igen, ismerlek, bár nem tudom, ki vagy. Mikor lidércek háborgatják álmaimat, a vezetőjük te vagy. Igen, ismerlek, mi­kor kiszáradt, leégett lápokon járok, a mindent elemésztő tűz, ami előttem jár, te vagy! Igen, ismerlek, az a fenevad voltál, aki egyszer szét akart szaggatni. Futva menekültem a folyam hideg keblébe. — Most azonban nem menekülsz. Selenio Georgio vagyok, akinek minden lányhoz joga van és e pillanatban szájbidzsó is vagyok már, aki a törzsben a vajda után az élet-halál ura. Mégis nem parancsolom, hanem csak kérem, könyörgök, légy enyém önként, szorítsd partok közé az én fékevesztett vére­met, szelíd bárány leszek, csak légy az enyém. — Te nem vagy, Selenio Georgio, mert kierőszakoltad a cí­met. Én nem vagyok a Zöld György menyasszonya, mert engem beleerőszakoltak ebbe a meg nem illető díszbe. Talán szájbidzsó sem vagy, talán cigány se vagy. Nekem más a vőlegényem. A hegyek, a halmok, a csergő patak, a kék ég, a bárányfellegek, a sokat szenvedett, vérrel áztatott föld, a sötétlő erdők. — Te őrjöngő lány! Jöjj, borulj a keblemre. Majd, ha meg­­érzed a lángoló forróságát, a csókjaim delejét, izmaim követelő akaratát, akkor megérted elhívásodat és lázasan, forrón, sze­retni fogsz. Megragadta a leányt, mielőtt azonban átölelhette volna, Czinka Panna teljes erejéből arcába csapta a hegedűjét. Vinczédi Marcit elborította a vér. A düh, a megaláztatás iszonyú haragra lobbantotta. — Te akartad, hogy elpusztulj! — kiáltotta rekedt hangon. Felkapta fejszéjét, megforgatta a feje fölött, mire a lányok si­­koltva szaladtak szerteszét. Ebben a pillanatban megszólalt egy tárogató és Vinczédi Marci kezéből, mintha szélütés érte volna, erőtlenül hullott ki a szekerce. Esés közben azonban mégis súrolta a halotthalvány Czinka Panna vállát, s a lány az izgalomtól elalélt. Az események olyan gyorsan játszódtak le, hogy a cigányok jóformán nem is tudták felfogni, mi történt, amikor máris egy főúri ruhába öltözött hölgy lépett ki az egyik bokorból. Wohl­fahrt Emilia grófnő volt. — Én is megismertelek, Winkelstaedt — kiáltotta a gróf­nő, — még számadásom van veled. Azzal eldobta a tárogatót, felemelte a szekercét és teljes erejéből Vinczédi Marci felé súj­tott. Vinczédi Marci, kábultan a csodálkozástól, futásban ke­resett menedéket, Emilia mint valami furia rohant utána. Az erdőben, ,a patak felől lódobogás hallatszott, a cigányok a Rákóczi-hajduktól, vagy a vértes labancoktól való féltükben szerteszét szaladtak. * A tisztásra érkező Botháry gróf még látta megvillani a gróf­nő ékszereit az éjszakában, de lova a földön heverő Czinka Pan­nánál horkolva megállt. Botháry gróf leszállóit a lováról és felvette a díszesen öltözött cigány lányt a karjára. Amikor ész­revette, hogy a válla véfzik, a patakhoz vitte, majd lovát ki pányvázva, visszatért a lányhoz és a patak friss vizével mosni kezdte sebét. Itt a szénaláz! Mostanában sokan prüszög­­nek és törölgetik könnyeiket, csapolják pirosra dörzsölt orru­kat. Szenvednek, de száraz em­bertársaik részvétét hányag kézmcizdulattal elhárítják ma­guktól. “Semmi az egész — szé­nanátha, szénaláz . . . amilyen hirtelenül jött, olyan gyorsan el is múlik...” Meg kell állapítanunk minde­nekelőtt, hogy ennek a beteg­ségnek semmi köze nincs a szé­nához, sőt a náthához sem. «De még az orvosok tudományához sem sok. Az augusztusi náthát, az úgynevezett szénanáthát, nem baktériumok okozzák, ha­nem egyes embereknek az a tu­lajdonsága, hogy bizonyos kül­ső hatásokkal szemben túlságo­san érzékenyek. Azok, akik ilyen rendkívül érzékenyek a — virágporral szemben, meg­kapják a szénanáthát. A levegő mindig tele van virágporral és bizonyos időszakokban a leve­gő virágpor tartalmának 95 szá­zaléka a szénalázt okozó növé­nyek virágaiból származik. A kutatások -és összehasonlítások azt bizonyítják, hogy 150 virág­faj okozza ezt a betegséget. Szélporzó virágok E virágok az úgynevezett szél­porozta növényekéhez tartoznak. UJ MAGYAR FILMEK KANADÁBAN Felhívjuk a kanadai magyar egyesületek, klubok, egyházak és magánosok figyelmét arra, hogy újabb, minden politikai tendenciát nélkülöző, tisztára szórakoztatás céljait szolgáló magyar filmek érkeztek sza­bályosan cenzúrázva és elvá­molva Kanadába. A filmek 16 millimétere^ kópiái rendkívül méltányos áron bérelhetők, ami kitönő alkalmat biztosit egy­házak, egyesületek, klubok, magánosok részére, hogy ma­gyar filmbemutatók rendezé­se révén biztos jövedelemre te­gyenek szert. Minden érdeklődésre részle­tes felvilágosítással szolgál Ma­gyar filmkölcsönző, P. 0. Box 343, Station “H”, Montreal, Canada. A virágport adó növények egy részét rovarok közvetítik, mig más részének megporzását, te­hát megtermékenyítését a szél végzi. Ezeknek a virágoknak a porzóiból annyi virágpor kerül a levegőbe, hogy nemcsak a nő­virágok megtermékenyítésére elegendő, hanem néha az erdők talaját is vastagon befedi. Vi­rágzó rozstáblákrpl néha egész porfelhők szállnak fel, egyetlen egy kukoricanövény himvirágá­­ból pedig kereken 50 millió vi­­rágporsze- mkerül a levegőbe úgy, hogy egy négyzetyard felü­letre a szélporozta növények vi­rágzásakor egy nap leforgása alatt tízmillió virágporszem jut. Embere válogatja Sokan kapják meg a szénanát­hát az akácillattól, de az orgo­na, a jázmin és rózsa is okozhat szénanáthát, a legtöbb beteg mégis a pázsitfüvektől betegszik meg. Nagyon nehéz a szénanáthát gyógyítani, mert az orvosnak, aki virágporkivonattal gyógyít­hatná a beteget, előbb meg kell állapítania, hogy a sokféle vi­rágporzó közül melyik iránt ér­zékeny a beteg szervezete. Újabban az orvostudomány többféle kezelést alkalmaz si­kerrel — injekciókat és pilulá­­kat. Az injekciós gyógymódtól sokan irtóznak s inkább szen­vednek, semhogy szurkálni en­gednék magukat, A pilulák és egyes beszivó orvosságok csak a szénaláz tüneteit enyhítik ideig­­óráig; igen sokan ezzel is na­gyon meg vannak elégedve, mert átsegíti őket a néhány heti szénaláz-időszakon. A legjobb s egyben legdrá­gább kúra: menekülés a széna­láz ellen oly vidékre, ahol a le­vegő porzómentes éppen akkor, amikor odahaza porzóval teli­tett. Vörös, de róka A Baromfikeltető Nemzeti Vállalat telepének vezetősége feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen merénylők ellen, kik éjnek idején összetörték a kel­tetőgépekben tárolt tojásokat, továbbá rengeteg kiscsirkét öl­tek meg. Ezáltal súlyosan veszé­lyeztették a vállalat költelezett­­ségeit, az ötéves és hároméves tervvel kapcsolatban. A ''háromnapi megfigyelés után elfogta a merénylőt: egy vörös rókát. JÓ ENNIVALÓK JÓ KISZOLGÁLÁS JÓ BOR — LIKŐRÖK BELLE GRILLE 8C8 PROSPECT 20 MAGYARNYELVŰ, SZÍNES ÉS MŰVÉSZI KIVITELŰ 20 karácsonyi köszöntő kártya húsz minden alkalomra, köszöntök, esküvői, évfordulói, névnapi, születésnapi, gyógyulást kívánó, baráti üdvözlet, részvétkif^jezés, pénzbeküldés ellenében ................................................................ . . , .$1.00 Kérje ezeket a éöszöntökártyákat. elsősorban lakóhelyének kártya- , {„ üzletében, és ha ott nem áll rendelkezésére, úgy ; küldjön be ejfy dollárt az alanti vállalat címére és mi postafordultával elküldjük a rendelést.. Tegyen az óhazába küldött csomagokba egy-egy dobozzal, örömet szerez velük. Amerikai rokonainak és ismerőseinek címére is kül­dünk, ha' címét és egy dollárt beküld. .Vállalatunknál kaphatók angol, német, olasz, spanyol, lengyel és tót nyelvű köszöntőkártyák is, ugyanolyan feltételek mellett. VISZONTELADÓKNAK, EGYHAZAKNAK ÉS EGYLETEKNEK KEDVEZMÉNYES ARAT ADUNK! Hungarian & American Greeting Card Publishing Company 118 No. EIGHT STREET ALLENTOWN, PA. EARLY CANALS AND ROADS I George Washington szétszórt forradalmi hadserege négy ol­dalról állt szemben az angol had­sereggel: keletről, északról, dél­ről és a'Fort Pitt erődön túl Det­­roitnál, ahol az angol a szövet­séges indián seregekkel, állan­dóan hátbatámadással fenyeget­te az amerikaikat. 1778-ban Washington generális egy kis csapatot küldött Ohioba, hogy Fort Laurens néven építsenek egy erődöt ennek a Detroit fe­lől jövő támadásnak meggátlá­­sára. Az erődnek helyéül azt. a ősi indián'gázlót választották, amely a Nagy Indián Utón volt, nyu­gatra attól a ponttól, ahoL.az ut a Tuscarawas folyót vágja át, a mai Bolivar városka közelében. Ez az ut, amely most mint Route 151 és 212-Mingo Junctioritól az Ohio folyó mentén Bolivárig, és mint Route 250 Woosterig terjed, volt a hadvonal, amelyet az In­diánok követtek, amikor támadá­sokat intéztek Pennsylvániában az amerikai telepesek ellen. A fő északi és déli ut, amelyet az amerikaiaik ^ forradalmi há­ború után használtak, ma a Route 21. Ez az ut elhalad az öreg Fort Laurens közelében, mint elhaladt az Ohio csatorna és a Erie csatorna is, amelyek ezt a vidéket a telepesek részé­re megnyitották. Autóturisták érdekes ponto­kat találnak Ohionak ebben a ré­szében, ahol a Muskingum Con­­servency District tavai és viz-, tartályai jó alkalmat nyújtanak halászásra, vadászásra és pikni­­kezésre. Portage tó, amely Ak­­ronnál van, és a Milton tó, a Berlin viztartány Cantontól északkeletre, a Tappan víztar­tály meg délre; olyan kitűnő halászó helyek, mint a víztartá­lyok Beach Cityben, Doverben, Atwoodon, Leesvilleben, vala­mint guilfordi és a jeífersoni ta­vak Vannak Ohio e részében törté­nelmi nevezetésségü helyek is. így New Philadelphia közelé­ben a négy keresztény indián falu: Schoenbrunn, Gnadenhut­­ten és Salem községek voltak. Schoenbrunn volt az első fehér lakosságú telep Ohioban. Még 1772-ben alapították, Jelenleg újjáépítve áll, Gnadehutten he^. lyét meg emlékmű jelzi ott, ahol az indiánok a lakosságát lemé­szárolták. Zoar, Ohioban vannak a Zoar Gardens és a King’s Palace nevű látványosságok, amelyeket az 1817-ben alakult német szocia­lista telep helyén teremtettek meg. New Rumley közelében van a Custer emlékmű, ame­lyet az indiánokkal küzdve ele­sett hős amerikai szülőhelyén emeltek. Dover Dam forms one of 14 reservoirs of Muskm^atn Conservancy District > i couRresr-THe standard oil co -ohioj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom