A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)

1949-12-30 / 53. szám

VOL. 27. ÉVFOLYAM No. 53. SZÁM AZ AMERIKAI MUNKÁS MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIAl Beolvadt lapok: “KERESZT” és “EGYETÉRTÉS” The Good Shepherd is the Largest Hungarian Weekly Newspaper in America Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesitő lapot! Magyarország ellen * volt kénytelen fellépni az Egyesült Államok kormánya a múlt héten. Washingtonban minden eddigi kommunista visszaélésnél súlyosabban Ítélték meg a legutóbbi hetekben történt két jog­talan bebörtönzést: Robert Vogelernek, az International Tele­graph and Telephone Company budapesti igazgatójának, és Israel Jacobsonnak, az amerikai Joint Distribution Committee magyar­­országi bizottsági elnökének letartóztatását — szabotázs és kém­kedés hamis vádjával. E két önkényes bebörtönzés miatt az ame­rikai kormány megtiltotta amerikai állampolgároknak Magyar­­országba való utazását. Európában a U. S. konzulátusok utasítást kaptak, hogy az amerikai állampolgárok útleveleibe vezessék be ezt a tilalmat. Azzal indokolta meg a magyar kormányhoz intézett jegyzékében Amerika ezt a tilalmat, hogy a magyar kormány magatartása folytán amerikai állampolgároknak magyar területen nincsen meg a minden ide­gent megillető mozgási szabadságuk s személyes biztonságuk. Az amerikai kormány ennélfogva nem teheti ki állampolgárait ön­kényes háborgatás, bebörtönzés veszélyének. Egyben kárpótlást követel az amerikai kormány a Vogelernek, Jacobsonnak és korábban más amerikai állampolgároknak sérelmeiért. Azt is jog­gal nehezményezi az amerikai kormány, hogy a budapesti U. S. konzulnak nem engedték meg, hogy börtönében meglátogassa Vogelert. A bebörtönzések hátterében Vogeler esetében a magyar kommunista kormánynak az a szán­déka áll, hogy hamis vádak alapján megkaparintsa, ellenérték nélkül kisajátítsa az amerikai ipartelepet, úgy mint annakide­jén a lispei gázforrásokkal tette. A magyar kormány nyilván azon az állásponton áll, hogy rabolt holmi olcsóbb. A PAPA MEGNYITOTTA AZ 195» SZENT ÉVET A kommunisták ünnepről Áási kísérlete meghiúsult Mi történt a héten • • • A NAGYVILÁGBAN Az amerikai tiltakozásra a Rákosi kormány — szokása szerint — kihívó választ adott. Azt mondja, hogy Vogeler az ipari termelésre vonatkozó adatokat küldött Amerikába, vagyis kémkedett, és a magyar kormány nem tűri, hogy területén külföldiek kémkedjenek. Ehhez tudni kell, hogy a kommunista kormányok tetszés szerint kémkedésnek nyil­vánítanak oly gazdasági természetű közléseket, amelyek minden más országban nyilvánosak és az újságokban redszeresen itíegje­­lennek. így hát semmi jelentősége sincs annak, amit a magyar kormány válaszjegyzékében említ, hogy Vogeler vallott. Minden nagyobb ipari vagy kereskedelmi vállalat figyeli a piaci viszonyo­kat és készít időnkint statisztikai jelentéseket; ahol ezt kémke­désnek minősitik, ott külföldiek jobban teszik, ha minél előbb tá­voznak. Magyarországon jelenleg körülbelül hatszáz amerikai tar­tózkodik; saját érdekük, hogy minél előbb elhagyják azt az orszá­got, ahol a személyes szabadság hovatovább ismeretlen fogalommá lesz. Fekete karácsonyt készítettek elő Detroitban az atómunkások unionjának — ismeret­len tettesek. A union székházában harminckilenc dinamit töltényt találtak s tettek az utolsó pillanatban ártalmatlanná, névtelen telefonhívás utján figyelmeztetve. Ez a harmadik merénylet, amely a union, illetőleg annak elnöke, Walter P. Reuther ellen irányul. Másfél évvel ezelőtt Reutherre rálőttek konyhája ablakán át, fél évvel ezelőtt Reuther fivére ellen követtek el merényletet, amelynek folytán egy szeme világát elvesztette. Mind a három merényletnek tettesei ismeretlenek. Azt sem tudják biztosan, hogy mely oldalról származik az ellenségeskedés. Legvalószínűbb a feltevés, hogy kommunisták a merénylők, merthiszen Reuther erős kézzel kipuccolta a unionból a kommunista vezetőket. A unionok megtisztítása kommunista elemektől ilyen merényletektől függetlenül tovább folyik. A CIO nemrégen kizárta a 400,000 taggal rendelkező vil­lanyossági munkás uniont és úgy határozott, hogy hasonló célból eljárást indít még tiz más kommunista vezetés alatt álló union ügyében. A múlt héten ment végbe az első “kommunista per” — a United Office and Professional Workers union ellen. A vádló a unionvezetők fejére olvasta, hogy minden aktuális politikai kér­désben egy húron pendülnek a kommunistákkal: minden kérdés­ben ugyanúgy írnak, mint a Daily Worker, a kommunista párt lapja. A védekezés nagyon gyenge volt: “Minekünk senkisem ad utasításokat, hogy mit Írjunk.” Ez igaz, csakugyan a kommunis­­lák nem kapnak utasításokat sem Moszkvától, sem máshonnan, hanem utasítás nélkül is mindig tudják, hogy mi a hivatalos kom­munista álláspont. Legközelebb sorra kerül a többi kilenc union is és a CIO vezetősége reméli, hogy márciusig lezárhatja az eljá­rást. Az eredmény előre látható: kitaszítják a CIO kebeléből vala­mennyi kommunista vezetés alatt álló uniont. A nyolcadik hazaáruló került börtönbe a múlt héten: John Burgman, Amerika berlini nagykövetségének irodavezetője, aki a háború kitörésekor nem jött haza, hanem önként ott maradt s azután a náci rádió propa­ganda szolgálatában hecceit Amerika ellen. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy kényszeritették náci propagandára. A szövetségi bíróság 6—20 évi börtönre ítélte az 53 éves hazaárulót. Szombaton, december 24-én d. i e. 10 óra 35 perckor XII. Pius pápa a hagyományos fépyes és magasztos ceremóniával meg­nyitotta az 1950. Szent Évet, a katolikus egyház huszonötödik szent évét. Lelépve fehér selyemmel be­vont trónjáról, a pápa megállt a Szent Péter bazilika oldalsó Szent Ajtaja előtt s az aranydi­­szjtéses, elefántcsontnyelü ezüst­kalapáccsal, amelyet a Catholip Action munkás tagjai ajándé­koztak, háromszor bekopogta­tott oly módon, hogy a kalapács­csal ráütött a bronz ajtó köze­pén elhelyezett kis keresztre. Mögötte felsorakoztak biborno­­kok és más magas egyházi és vi­lági méltóságok, a diplomáciai kar tagjai diszöltözetben vagy egyenruhában, a római nemes­ség képviselői és a belga özvegy királyné. — Nyíljék meg az igazság ka­puja! — szólt a pápa az első kalapácsütéssel. A papság, a Sixtina énekkar kíséretével felelt: — Belépvén, meg fogok gyón-L iicCrL'• ■' A második kalapácsütéssel a pápa igy szólt: — Be akarok lépni az Ur há­zába! És a kórus felelete volt: — Alázattal meghajlok Előt­ted Szent Templomodban. Harmadszorra erősebben a keresztre ütött a pápa e szavak­kal: — Nyíljék ki az ajtó, mert Is­ten velünk van! És a kórus folytatta a monda­tot: — Aki erőt adott Izráelnek. A nehéz bronz ajtó kinyílt s ebben a pillanatban megkondul­­tak a bazilika mélybugásu ha­rangjai, amelyeknek kongásával mindjárt elvegyült a négyszáz római katolikus templom ha­rangjainak muzsikája. Ugyanak­kor a három más pátriárkális bazilika kapuiban egy-egy bíbo­ros hasonló ceremóniát végzett s ezzel formálisan is megnyílt a huszonötötdik Szent Év. Körülbelül 35,000 személy volt jelen e ceremóniánál. Na­gyobb tömegek, aminők a bazi­lika előtti tágas téren szoktak ünnepi alkalommá gyülekezni, ezúttal nem is fértek volna el a Szent Kapu közelében, hiszen ez a bazilika oldalajtaja. A nagy tér felől a szertáro st nem lehe­tett látni. y Az ünneprontóíj' A római kommunisták min­den előkészületek megtettek, hogy a Szent Év ünnepélyes megnyitását megzavarják. Tö­­meggyülést hivt;' össze az egyik bazilika közelében levő Munkahivatal előtti térre. Ezt a gyűlést előző este a rendőrség betiltotta és szombat reggel ezer' rendőr, gépfegyveres és páncél­kocsi osztagokkal elzárta az utat a tüntetésre készülő kom­munisták előtt. Hasonlóképpen lezárták a Róma felé vezető or­szágutakat, mert értesült a rend­őrség, hogy a kommunisták a közeli falvak lakóit is meghív­ták a tüntetésre. Még a vasúti kocsikból is kiemelték a falusi népet és visszatésére kényszeri­tették őket. így a kommunisták terve füstbement, alig pár szá­zan tudtak besurranni a Munka­hivatal előtti térre s ezek kö­zül négyszázat letartóztattak, az erőszakoskodókat gummibottal téritették észhez. Két óra múlva egyetlen kommunista sem volt a közelben — az ünneprontás ter­ve dugába dőlt. Mind a négy bazilika előtt zavartalanul folyt le a megnyitó ceremónia. Buci az oevtcil békeszózattal A pápa pénteken a vatikáni palotában, a bibornoki kollégi­um és magasrangü egyházi és világi személyisé lek jelenlété­ben mondotta ej. -zokásos kará­öa'vn ~vAwn ty\ három nyelven a rádió utján a világ minden részébe kisugároz­va, üzenet volt a világ minden népének. Annak a reményének adott kifejezést, hogy az 1950. Szent Év fordulópont lesz a vi­lág történéseiben — fordulópont a béke irányában. De mindjárt hozzátette, hogy amikor béké­ről szól, szabad népek békéjét érti, merthiszen totalitárius el­nyomással nem lehet az embe­riség problémáit megoldani. Ez­zel a megállapítással a pápa megbélyegezte a kommunista diktátorok terroruralmát Orosz­országban, az; európai csatlósor­szágokban és Kínában, anélkül, hogy a “kommunista” szót ki­mondta volna. Felhívta a pápa a világ 375 millió katolikusát, hogy a hit fegyverével harcoljanak az em­beriség békéjéért. Legyen a Szent Év a békéért folyó ke­reszteshadjárat éve. És a kormá­nyokat is felhívta a pápa, hogy ebben az évben a megbékülés szellemében helyezzék hatályon kívül a háborús és politikai bü­'NYILJÉK MEG AZ IGAZSÁG KAPUJA! nösök üldözése dolgában hozott törvényeket, gyakoroljanak ke­gyelmet. A rendkívüli bíróságok által kiszabott büntetések eny­hítésével, a büntetések további ságon nem esik sérelem; ellen­kezőleg, a visszanyert szabad­ság a törvény iránti tiszteletet meg fogja erősíteni azok lelké­ben, akik vétkeztek vagy téved­tek. Vallás és politika A pápa, hasonlóan évszázadok óta elődeihez, felszólította a ke­resztény egyházakat, amelyek őt nem ismerik el a keresztény­ség legfőbb vezérének, hogy tér­jenek meg az egyetemes egyház kebelébe. Ennek a felhívásnak ezúttal a szokottnál nagyobb je­lentősége van, amennyiben a szovjet befolyás alatt álló sza­­kadár egyházaknak szól, ame­lyek nemcsak kiszolgálják, Oroszországban, a kommuniz­­munizmust, hanem erőszakkal terjesztik a katolikus egyház el­leni propagandát a csatlósorszá­gokban. Legtöbb nyelven a csat­lósországokba ment a rádió le­adás. Felelet volt ez a csatlós kormányok igyekvésére, hogy a Szent Évre vonatkozó híradáso­kat és közleményeket távol tart­sák elnyomott katolikus népeik­től. ANGOL-MAGYAR KONFLIKTUS A magyar kormány nem en­gedte meg, hogy a budapesti angol konzul meglátogassa a fogházban Edgar Sanders an­gol állampolgárt, az amerikai Standard Electric Co. budapes­ti igazgatóját, aki egy hónap­pal ezelőtt a szokásos vádak­kal illettek: szabotázs és kém­kedés. Ezért most az angol kor­mány kiutasította Londonból a kereskedelmi szerződés dolgá­ban tárgyalást folytatott ma­gyar küldöttséget és igy Ang­lia és Magyarország közt nem jön létre szerződés. Ennek kö­vetkezménye, hogy Magyaror­szág szűkében lesz az annyira fontos angol pénzeknek, ame­lyekkel több országban fontos termékeket lehetne vásárolni. Ez év első tiz hónapjában Anglia hat millió font sterlin­gért (két millió dollár) vásá­rolt árut, főleg élelmiszereket, Magyarországon. Katonai támadás készül Tito ellen BELGRÁD. — A jugoszláv sajtó jelenti, hogy a magyar hatá­ron ismét mozgolódás észlelhető. A szovjet tízezer katonát vezényelt a déli határsávokra. Ezenkívül repülőtereket építenek bombázók számára. Molotov legutóbbi beszédében megfenyeget­te Jugoszláviát. Azt mondotta, hogy “Titot hamarosan eléri szé­gyenteljes végzete”, amiért “a nyugati kapitalisták zsoldjába szegődött.” 376,929 japán hadifogoly sors?i TOKIO. — Ötszáz japán polgár tüntetett az orosz követség előtt és követelték, hogy bocsássák haza a még mindig fogvatar­­tott japán katonákat, számszerint 376,929 embert, akik négy éve robotolnak a szibériai bányákban, gyárakban és erdőkben. Megfenyegette a papságot BUDAPEST — Ortutay Gyula vallás és közoktatási minisz­ter megfenyegette a római katolikus papságot. Azt mondotta a parlamentben, hogy miután a papság az államtól huzza a fize­tését, illő hát, hogy szolgálja is az államot. “Itt az ideje, hogy szóval és tettel bizonyítsák be, hogy támogatják a nép ügyét.” Szovjetmódra, persze. Jégszekrényben kínozták őket BECS — Egy menekült lengyel, akinek sikerült kiszöknie Lengyelországból, elmondotta, hogy Varsóban kínzásokkal csi­karnak ki vallomásokat a kémkedéssel vádolt foglyokból. A francia polgárokat, akiket meggyanúsítottak, jégszekrényszerü cellába zárták és félig megfagyasztották őket. Aztán egy olyan kis cellába zárták, ahol sem ülni, sem állni, sem aludni nem le­hetett. Testben, lélekben összetörve a szerencsétlenek aztán aláírták az előre elkészített “vallomást.” iS.oveteiuz.iieK BUDAPEST — A magyar kormány azt követeli Amerikától és Angliától, hogy a nyilasok és a németek által 1944-ben Ausz­triába hurcolt magyar javakat szolgáltassák ki nekik. Állítólag még sokmilliós értékek hevernek igy a szövetségesek őrizetében. Nem kell nekik király BRÜSSZEL — Néhány hét múlva szavazni fog Belgium népe afölött, hogy vissza engedik-e trónjára Leopoldot, a szám­űzött belga királyt, aki most Svájcban üdül és várja, hogy visz­­szasegitsék hazájába. A nép nagy többsége nem nagyon lelke­sedik a nácibarát királyért. Rossz néven vették azt is, hogy már a háború előtt Hitler vendége volt. Sokak szerint már ekkor megígérte, hogy “semleges marad.” Miközben a belga nép szen­vedett és a hazafiakat százával lőtték agyon, Leopold fényes pártikat adott a leakeni kastélyban, ahová “visszavonult.” Itt megnősült, luxusban tartotta házanépét, ugyanakkor amikor a nácik által kifosztott nép éhezett. Amikor belga hazafiak meg­próbálták segítségét kérni a náci ellenes földalatti mozgalom­hoz, a leghatározottabban elutasította, sőt megfenyegette ezeket a hazafiakat. “Ha egy közönséges ember viselkedik igy, felakaszt­ják — mondották az elkeseredett belgák. — Leopold pedig visz­­sza akar tolakodni a belga trónra.” Ilyen az orosz-német barátság BERLIN — A nyugati övezet városi tanácsa azzal vádolja a szovjetet, hogy több mint százezer német hadifoglyot tart visz­­sza Szibériában és a kényszermunka táborokban. Nem sikerült a zsarolás SEOUL. — Az Economic Cooperation Administration két fő­tisztviselője 81 napi fogság után kiszabadult a koreai kommu­nisták börtönéből. Az északi koreai kommunista kormány ame­rikai elismerést próbált kizsarolni cserébe a két fogolyért, de sikertelenül. Mindkét amerikai már átért Dél Koreába, ahol biz­tonságban vannak. 500 halott BOGOTA. — A kíméletlen választási háborúságnak ötszáz halottja van Colombiában. A lövöldözések és késelések napiren­den vannak. A kormány ostromállapotot hirdetett ki. Indonéziát felveszik az UN-be LONDON — Anglia csakúgy, mint Amerika támogatja In­donézia kérelmét, hogy felvegyék az Egyesült Nemzetek sorá­ba. Az indonéziai kormány miniszterelnöke és 16 minisztere mind antikommunisták. Boldog újévet kiván minden magyar családnak JÓ PÁSZTOR szerkesztősége, kiadóhivatala és műszaki személyzete tu! f. rtäS&ßO •-ö' •s-“ ' V & O'Ö­Mi történt a héten AMERIKÁÉ ' A »y»M^WWVVUVWHH\V,VVHVHUUH\Uv>VMU # A ÁVHW CLEVEIAND, Dec. 30.\l949. OHIO ♦ ———Jfe A

Next

/
Oldalképek
Tartalom