A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)

1949-11-25 / 47. szám

A Jó PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD PAGE 7. OLDAE ZENT SZIÉNAI LEGENDA — Sziénai testvérek! Hozzátok szólok, mert a ti hangotokat is hallom morajlani. Mind tudjátok, hogy az azelőtt való évben általános rendi kapitulumot tartott Szent Domonkos rendje és megvizsgálták az ügyemet is, mert sokan akadtak, akik megbot­­ránkoztak amiatt, hogy sokat járok idegen városban és hogy rendkivüli eseményeket mesélnek rólam. A gyűlés pedig meg­vizsgálván ügyeimet, úgy döntött, hogy szabadságomban áll ugyan bármerre járnom, de tiltva van az, hogy akár magamtól akár mások kérésére megkíséreljem rendkivüli események elő­idézését. És azonkívül magam is tudom, hogy vakmerőség és bo­torság lenne Istentől csodát kérnem. — S ekkor ismét Madonna Giuliettához fordult: Nem tudok semmit sem tenni a fiadért Giulietta, mert nem vagyok az, akinek gondolsz. Ebben a pillanatban megszűnt a tömeg közepén előre mozgó hullámzás és négy férfi egy hordágyat tett le a lépcsőkre. Közü­lük egy felhaladt a lépcsőn és szenvedélyesen térdre vetette ma­gát Katalin előtt. Isotta épen úgy állt, hogy jól láthatta őt és szemébe tűnt ennek a roppant ráncokkal televésett, kékes­barna fakó arcának csodálatos hasonlósága apjáéhoz: — Madonna Katalin! Most már az egyetlen fiam ő és min­denki azt mondta, hogy csak te tudsz rajt segiteni! — Az öreg Lazzareschi — mondta róla Isottának félhango­san Bernardo Tosti és Isotta kinváncsian nézte meg előbb őt. aztán fiát, aki alább feküdt az egyik széles lépcsőfokra tett hord ágyon fehér takaró alatt, zöldes-fehér, verejtékes arccal, kuszáit csar>7ott fekete hajjal és lehunyt szemekkel. Szemalja kékesfeke­te volt s mint két óriási folt sötétlett bágyadt, keserű, mozdulat lan arcában. Isotta egyszerre megérezte, hogy ez a halál keserű sége és a szive nagyot dobbant: először látott a halál előtt lebegő embert . . . Anélkül, hogy tudta volna, mit tesz, valami rémült kiváncsi Sággal előre hajolt, hogy valamivel közelebb lássa ezt az arcot mint valami örvényt, amin át szédületes mélységet lehet látni: a Halált, amely ott csordul arcának nyirkos verejtékében s meg merevedni készül a végső erőtlenséggel széternyedő test tag­jaiban. Sápadt volt, mert mintha a Halál Angyalának személye: és közvetlen jelenlétét érezte volna efelett az összetört és meg­változott arc felett. Nem tudta, hogy Katalin mit válaszol Laz­­zaraschinek, tér és idő kihullott elméjéből ennek a feloszlani ké­szülő arcnak vonzó és irtóztató közellétére. Ez mindaddig tar­tott, mig — mint valami rémületes igézet vonzását — el nem ta karta előle a fiatal Lazzareschi arcát egy másik arc, egy isme­retlen férfi feketésbarna arca, őszülő szakállal és szurokfekete szemekkel, amelyek oly nyugodt figyelemmel hajoltak a másik fölé, mintha az valami csodálatos és értékes tárgy lenne. Kicsiny ezüsttükröt tartott részvétlenül a haldoklónak kékesfehér, alig vonalnyivá soványodott, szétnyilt ajka elé. (Az orvos volt.) Isotta a haldokló láttára megértette azt a rémületet, amely ezt a Halál árnyékába induló életet makacs kétségbeesésével akarta itt tartani a napfényben, a megfeketült falu vén házak vörös cseréptetőzete alatt és megértette azt a bizalmat, amellyel idehozták Katalin tündöklő arca és csodálatos szemei elé. — Gyere, — mondta egy halk, parancsoló hang és Bernar­do Tosti elvonta őt a halott mellől. Ő azonban kibontakozott a vállára nehezedő kar súlya alól és Katalinra nézett, egyenesen annak mély, sötét szemeibe, amelyek ebben a pillanatban nem voltak mosolygók, mint két nevető száj, mint akkor, amikor meg­ismerkedett vele, nem voltak mélyek és ragyogók, mint a csilla­gos éjszaka vagy valami ismeretlen drágakő, amelynek sötét tündöklése mesés keleti országokban terem; haragvóak voltak és félők, szinte félelmetesek; hogy merjen ember létére belekon­­tárkodni Isten legnagyobb rendelésébe, a halálba! De Isotta Tagliacci elhárította magától Bernardo Tostinak még egyszer utána nyúlni akaró karját és odalépett elébe. — Madonna Catherina, próbáld meggyógyítani őt! A Lazzareschi, aki mellette térdelt, felemelkedett és ré­mült pillantást vetett rá. Bizonyára Chatillon Izabella volt az, aki eszébe jutott, amint annak ruháiban meglátta a leányt, aki­nek testvérét a Halál tőrebe csalta. De Isottának eszébe se jutott bátyja. Az csak egy ismeretlen és idegen árnyék volt, ez pedig gyöngén és tehetetlenül vivődött itt, két lépcsőfokkal alabb, a halállal. Katalin szemei pedig felragyogtak, mintha valami eddig önmagába fordult belső ragyogás kezdene égni kifelé szemén és arcvonásain, mint valami belső fehér izzás, amelynek heve kö­rüldereng mindenfelé és némelyeknek úgy rémlik, hogy sárgás árnyéknak tetszik körülötte a napfény. — Isotta Tagliacci, te kéred-e Carlo Lazzareschi meggyógyu­lását? 'Annak fiáét, aki bátyádat megölte? Isotta Tagliacci bólint, nagyon lassan, mert ez már valami valószinütlen álom, amelyből fel kell ébrednie és fel is fog ébred­ni majd, addig azonban Katalin sötét szemei ismét olyanokká vállnak a félelmesekből és haragosakból, mint két mosolygó száj. — Isotta Tagliacci, akarod-e, hogy meggyógyuljon az ifjú Carlo Lazzareschi? — Akarom, — válaszolta Isotta, a napfényben és az elő­csarnok kőangyalai közt, a tömeg feje fölött, talpig érő fehér ruhájában, amelyet térdig takar a dalmatikához hasonló köpeny aranyvirágokkal telehimzett ragyogása. Katalin ekkor a néphez fordult, amely ott tarkállott előtte a téren, mozdulatlanul a napfényben és ezt a jelenetet nézte, amelyről tudta, hogy fel fogják jegyezni a városnak és a szent­nek krónikáiba. — Sziénai férfiak! íme lássátok Isotta Tagliacci ragyogó szivét, amely nem törődik a haraggal és gyülölséggel. Már sok­szor kértem tőletek, önmagatok számára békét, de ti makacsok és békétlenek vagytok, nincsen nap, mely nem haragotok felett nyugodna le. De az asszonyi szív nem a véré és a vasé, hanem a gyöngédségé és a szereteté. Isotta Tagliacci, ha valóban azt aka , rod, hogy megyógyuljon a Carlo Lazzareschi, neked kell meg­gyógyítanod őt: imádkozz és majd én is imádkozom veled . . . Mindenki letérdelt és olyan néma volt, mintha mindenki at- ’ tói félne, hogy az első hangos szóra széttörik a bűvölet és az egészyjelenet szétfoszlik a levegőben, — belepárolog a napfény­be, — mintahogy majdnem úgy is volt. Mert az arab orvos, aki : az egész idő alatt szakadatlanul vizsgálta a haldoklót, hol tükre vei, hol szivén hallgatózva fülével, nemsokára nyugodtan felkelt irta: I.J.JAS ANTAL és mély torokhangján, amit csak a közelállók értettek meg, ki­jelentette latinul, hogy az ifjú nyugodtan lélekzik, verejtékezése megszűnt és bízni lehet felgyógyulásában. Amikor Katalin felemelkedett térdeiről, olyan gyenge volt, hogy hátratántorodott és Alessia néni meg Isotta fogták fel őt. Arca enyhén sárgás volt és kimerült, szemei félig csukottak és bágyadtak, ajka fáradt és ernyedt. Madonna Giulietta elébe térdelt és akart neki valamit mon­dani, de a Szent csak intett neki erőtlenül, amire az asszony Isottához akart fordulni, ő azonban Katalinnal volt elfoglalva azonkívül ott állt mellette Bernardo Tosti. Kemény arccal és összevont szemöldökkel nézett az ellenséges ház asszonyára, aki nek hervadozó, sápadt arca erre zavarodott lett. Szolgáik ekkor már felemelték mellette fekvő fiát, mert fér­je parancsot adott nekik egy mozdulattal, mire valamennyien megindultak, a férfi is és az asszony is lehajtott fejjel s a tö­meg visszafojtott lélekzettel engedett nekik utat. Majdnem ugyanakkor Alessia néni és Isotta vezetni kezdték Katalint a tér másik oldala felé, ahol egy keskeny köz a Sara­­ceni-palotához vitt. Bernardo Tosti valahogy kényelmetlenül fe­lesleges volt itt, ezt maga is jól érezte, épen azért kelletlenül követte őket. Bizonytalanul és homályosan haragos volt: hogy lehet, hogy Isotta gyógyulást és jót kívánjon az ellenséges ház aak, amelynek elpártolása és kardjai ölték meg bátyját. Az imént attól félt, hogy az asszony békülést kér Isottától, szinte megköny­­nyebbült, amint a saját elutasító arca láttára Madonna Giuliet :a anélkül távozott, hogy csak egy szót is tudott volna szóin: Isottához. Útközben Katalinról elmúlt a hatalmas megrendülés okozta bágyadtság és amikor magához tért, ott voltak a Saraceni-ház felé vezető enyhén lejtős sikátor falai közt, ferde gerendáktól meg támasztott kiugrók, emeletek és a magasban egyik oldalról oda sütő napfény ferde ragyogása alatt. Megállt és gyengéden lesi mitotta magáról Isotta támogatását. Isottához abban a pillanatban odalépett Bernardo Tosti és türelmetlenül neheztelő hangon szólt neki: — Nem cselekedtél helyesen Madonna Isotta, hogy köz benjártál a nép előtt Madonna Catherinnal olyan emberért, aki ellensége a családodnak és a pártnak, amelyhez Taddeo ur tar­tozik. Taddeo ur bizonyára kárhoztat engepi majd, hogy noha jelen voltam", engedtem neked . . . Isotta csodálkozva nézett rá és nem tudta mit mondjon neki. Az ő elfordított arca helyett Katalin kicsiny sápadt arcával és óriási fekete szemeivel találta magát szemben Bernardo és most ő zavarodott meg a rendkivüli arc hűvös és fáradt mosolya elő^t — Ne haragudj ránk Ser Bernardo, hogy mi ketten asszo­nyok, elvesszük tőled Isottát! Pontosan ugyanezt gondolta ő is,- Elegt^Sí^-enséggel és fél­tékenységgel telt szivében. És Katalin még ezt is tudja! — De most még engedd át nekünk őt — tette vállára ke­zét Alessia néni. — Menj szépen Taddeo úrhoz és azt is elmond­hatod neki ami történt. Isotta nem marad kiséret nélkül, mi ketten majd haza kisérjük a Tagliacci házba. Bernardo Tosti csak akkor tuUta meg mi történt vele, ami­kor valami kisfiúként engedelmeskedett nekik, de ahelyett, hogy neheztelt volna emiatt, inkább valami meghökkenésfélét érzett. TIZEDIK FEJEZET. Mi történi Sziénában pünkösd első és második vasárnapján? Fra Simone! — kiáltott fel felélénkültén és váratlanul csen­gővé lett hangon Katalin, amikor hazaértek a templomból és beléptek a Saraceni-palota termébe; Az egyik székből valóban Fra Simone emelkedett fel, bo­rostás, kimerült arccal, poros, gyűrött ruhában és a gyaloglás­tól'sebes lábbal. John Hawkwood válaszával jött. — Tudtam, hogy idejössz Madonna Catherina, azért itt vár­tam rád az angol válaszával. Olyan fáradt, összetört és szánalmas volt, hogy Katalin le­térdelt előtte. — Sajnállak téged fiam, hogy igy hajszollak városrol-városra üzeneteimmel, mint valami kengyelfutót. Nem tudta tovább folytatni, mert Fra Simoné zavarodot­tan emelte fel magához őt. A fiatal szerzetes ráncos, poros és kimerültségtől sárga arca most vörös volt borzas szőke tonzu­­rája alatt. Életének legszebb pillanatai voltak, amikor Katalin drága fiának szólította őt, mint régen azokban a napokban, ami­kor mint fiatal félig gyerkőc zsoldos, halálos sebbel feküdt ápo iása alatt. De most más volt, szégyenkezett amiatt, hogy a szén", annyira megalázza magát előtte: BAROM MÓDRA NEM ÉLHETEK Alaposan megvizsgált a dók- Csengery, - torom, tetőtől talpig, mert le- se szoktam. de dohányozni AZ OBERAMMERGUAI UJ KRISZ­­TUS. — Az ausztriai Oberammer­­-jau községben rendezett passiójáté­kokon évtizedek óta Aloois Lang /olt Krisztus megszemélyesítője. A jövő évben ezt a szerepet Anton Preisenger vendéglős fogja betölte­ni, mert Lang már messzi túl van a krisztusi életkoron. JÓL SIKERÜLT SZINELŐADÁS WINDSORON A windsori Első magyar re­formátus egyház fiatal műked­velő gárdája jól sikerült szin­­előadást rendezett novemberi 6-án az egyház dísztermében, j Nagy sikert aratott a Dr. Pin­­czehelyi István rendezésében előadott három egyfelvonásos bohózat: A motor, A nyúl és Üldöznek a nők. A diszterem zsúfolásig megtelt közönsége nagy tetszéssel, tapssal jutal­mazta a lelkes gárdát, amely­nek soraiban nemcsak refor­­mátus, hanem katholikus ifjak is szerepeltek. Dr. Pinczehelyi mellett Debreceni Klári és Ste­fánia, Dicső Zoltán, Hajnal Sándor, Jakab Imre, Kétszem István, Koroknay Sándor, Laki Etel, Pelách Annus, Somodi Fe­renc, Szebeni Tibor, Tóth Juci és Uray János alakítottak sze­repeket elismerésre méltó ügyességgel. A közönség soraiban mint ki­váló vendég helyet foglalt Gáb­riel Asztrik dr., a jászóvári premontrei kanonokrend gö­döllői francia gimnáziumának volt igazgatója, jelenleg az in­­dianai Notre Dame egyetem professzora, a magyar tudomá­nyosság egyik kiválósága, to­vábbá Rév. Nagy Pál János, a detroiti Független református egyház lelkésze és családja, Ft. Gáspár Márton, a windsori ma-j gyár római katholikus egyház I lelkésze. Szűcs János lelkész meleg ment a nemlétező tyúkszeme­imhez is és végül komoly arc­cal mondta: — Barátom, neked kutyaba­­| jód. Ha előbb nem ütnek agyon, száz évig is élhetsz, de annyit mégis lelkedre kötök, hogy többé ne igyál és ne do­hányozzál. Az ital alatt persze nem a vi­­j zet értette, amellyel én azóta vagyok ellenséges lábon, mi­óta kis koromban a tejes üveg­től megszabadultam. Ha csak­ugyan borban van az igazság, akkor én vagyok a legigaz­­mondóbb ember a föld hátán, mert azzal élek, Mit felelhettem volna orvos barátomnak? Elmondtam neki, hogy a negyvennyolcas szabad­ságharc után sok jeles hazafi nem a külföldre ment, hanem barmokat, juhokat őrző pász­torok kunyhójában húzta meg magát és bujdosó lett. A sok érdemes bujdosó kö­zött volt Csengery Antal is, akit debreceni barátai a Hör-1 tobágyra vittek ki és ott a leg-, vénebb gulyás gondjaira biz-! ták. Lelkére kötötték: — Gulyás uram, úgy vigyáz­zon erre a barátunkra, mint a szeme világára. Kevés jobb magyar van ennél a tudós ko­­ponyájunál a mi hazánkban. Felelt a vén számadó gulyás nagy komolysággal: — Csak bízzák reám. El-1 rejtem én és úgy eltartom,] hogy anyja ölében se volt jobb! dolga. Elfanyalodott erre az öreg gulyás arca és odaszólt a boj­tárok felé: — Istenem uram, hogy lehet ilyen baromi módon élni? De ezt a kifakadást Csen­gery nem vette rossz néven, mert úgy értelmezte, hogy igaza van az öreg gulyásnak. A barom csakugyan nem iszik és nem dohányzik. Én azonban másként értem i gulyás szavát és nem köve­tem orvos barátom tanácsát. Mckány Berci AZ IDŐ — PÉNZ? Komoly statisztikusok számí­tásai szerint a női szépségápolás igy esztendőben összesen átlag 8 hét, 3 nap és 5 órát vesz igény­be, a következő részletezés sze­­riht: \ haj ápolására elmegy 396 óra (\z arc szépitgétésre 392 óra A láb és kéz ápolásra 151 óra Torna, öltözködés, stb. 387 óra Összeszen 59 nap és 5 óra, vagyis minden évben kb. két hó­nap. Egy hatvanéves asszony ezek szerint, ha az első tiz évet leszámítjuk, életéből 10 évet pa­zarolt el szépségének ápolására. Megéri? Készülődés a Szentévre A zarándokok utazásánál nagy szerepet fog játszani a légiforgalom. Már eddig is 300,000 katolikus jegyeztetett elő magának helyet különböző repülőgépeken. A Központi Bizottság egy zarándok-imakönyv kiadását késziti elő több nyelven, a nem­zetközi eszperantó nyelven is. Különféle nemzetek hires szerzői külön színdarabokat ír­nak a Szentévre. Első estére aztán a legjobb ’ húsból való gulyást főzte, ami- ( hez más gazda csordájából ke­rítették a bojtárok a fiatal! marhát, és mikor jóllaktak.! előszedte a boros kulacsot: 1 — Jó lesz ezt lenyomtatni | egy kis borral. Tárcáiból sze-j dődött ez a borocska. Csengery megköszönte a szí­vességet, de fejét rázta: — Gulyás uram, köszönöm jóságát, de én soha bort nem iszom. Az öreg ember megcsóválta fejét, de nem hagyta magát: — Akkor ebből a szűz do­­rányból szívjon pár pipával. Nem fizetődött ezután adó. — Köszönöm, — felelte szavakkal köszönte még a kö­zönség szives támogatását, majd beszédében az ifjúság­hoz fordulva kérte, hogy fele­kezeti külömbség nélkül tartsa­nak össze és működjenek egy­ütt a magyar nyelv és kultúra terjesztése érdekében. Köszö­netét mondott Jurik Jánosnak a szereplők kimaszkirozásáért. A szinelőadást az ifjúság tán­ca zárta be. dór, titkár Máthé Ernő, helyet­tes titkár Nemere Miklós, pénz­táros Kassay Zoltán, helyettes pénztáros Felszeghy István. JOSEPH F. KRIZEK Engedéllyel bíró ingatlan ügynök. Teljes ingatlanforgalmi szolgálat ^ COMMUNITY CENTER 3769 East 131 St. — Tel; SK Ü494 Cleveland, Ohio Az Orvosi Tudomány ELliSMERl a mélifullánk mérgének itatá­sát rheumatikus esetekben- A “MUSCU­­LAID” az egész világon az egyedüli olyan gyógyszer, mely méhfuüánk mérget tar­talmaz. Enyhítője# hat arthritis, rheunta. viszketéssé#, csípő és derékfájás, viszér­­tágulás, görcs és hülés eseteiben. Kérjen INGYENES bővebb értesítést és győződjön meg a valóságról. Cint: John Tóth, 1143 Hilicrest Road, South Rend 17, Ind. A JÓ PÁSZTOR OLVASÓIHOZ! MAGYAR KULTUR- ÉS SEGÉLY EGYLET ALAKULT ARGENTÍNÁBAN Buenos Airesben Dr. Luttor Ferenc apostoli protonotárius el­nökletével megalakult a Centro | Hungaro, az Argentínában élő j magyarok kulturális és segély- [ egylete. j Szépszámú meghívott magyar | közönség gyűlt össze a libanoni katolikus egyházközség tanács­termében. A gyűlés tárgya egy uj magyar egyesület megalapí­tása volt. Dr. Lutter hangsúlyozta, hogy az egyesületnek legfontosabb! célja a bevándorolt magyarok- í nak az uj környezetbe való be­illeszkedése, hogy az argentin | köztársaságnak szorgalmas és hasznos tagjai legyenek. Ugyan-; akkor ápolni kívánja a sajátosj magyar nemzeti kultúra iránti hűségét és ragaszkodását, kifej­leszteni a bevándorolt magyar­ság keresztény és szellemi erőit, valamint gazdasági megerősö­dését a kölcsönös megsegítés, — Ne tégy erről említést nénikém. Mi mind örülünk, hogy szolgálatodra lehetünk és azonkívül, tudod, hogy az életem a tied; rendelkezzél vele te! Az angol nagyon barátságos volt és ezt a levelet küldi neked. » Katalin leült és intett, hogy törje szét a pecsétet és olvassa a levelet. “Hallottam terólad — irta neki őt utánozva az angol, — mert egész Itália tele van a te híreddel és csodáiddal. És, ha romlás övezte is kardomat, büszkeséggel gondolok gonoszságomra, mert igy volt valami, ami felém irányította nagy szivedet. Békesség legyen köztünk mindazért, amit szememre hánysz és köszönet az utért, amit kijelölsz nekem, hogy menjek a pogány ok ellen és foglaljam vissza azt a földet, amelyet az Üdvösség Hozójának lábai tapostak földi életében. Valóban semmi sem lenne számom­ra üdvöt hozóbb, mint az, hogy meglássam azt a helyet, ahol Ő tanított és a rámtapadó vért a Jordán-vize mosná le legmél­tóbban rólam. Ámde asszonyom: vagy keresztény országokon át kellene vonulnom harcolva, dúlva és rabolva, hogy elérjem Názáretet, Betlehemet és Jeruzsálemet, vagy pedig keresztény városok kincseit kellene kifosztanom, hogy ezekért cserébe át­vigyenek hajóikon a velenceiek, akikről hidd el, hogy még nálam is nagyobb rablók. Tegnapelőtt kergettem el követeiket, akik a Köztársaság szolgálatába akartak fogadni olyan hitvány zsoldért, amennyiért még nem szolgált sem angol ijjász, sem svájci dárdás. (Folytatjuk) k (hitelintézet alapítása, telepítési, házépítési akciók stb. révén. Az ideiglenes tisztikar és in­tézőbizottság tagjai lette: Elnök Dr. Luttor Ferenc, társ­elnök Farszky Gyula, alelnök | Dr. Csik László és Sebők Sán-A legszebb karácsonyi ajándék Munkácsy Mihálynak, a legnagyobb magyar festőművésznek Krisztus-képe. Ezt a remek művészi képet ingyen kapja min­den olvasónk, aki a lapnak barátai,ismerősei körében egy uj előfizetőt szerez, és persze megkapja az uj olvasó is* egy szép magyar daloskönyvvel együtt, , Csak 4 dollár az előfizetési ára a Jó Pásztornak, a legjobb, legelterjedtebb amerikai magyar hetilapnak. Kedves magyar testvéreim! Csak egy-egy előfizetést kérek önöktől 35 éves ujságoskodásom évfordulójára. JAKAB ANDRÁS, _____ 234 Wilson St., Johnstown, Pa. ATALIN SODÁJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom