A Jó Pásztor, 1949. február-május (27. évfolyam, 5-21. szám)

1949-03-25 / 12. szám

CZINKA PANNA — Ugyan micsoda baj közeledne? . . . Hiszen az orvosok is azt mondták, hogy már túl vagy a veszélyen s az eddigi gyen­geséged lassú, de biztos erősödés váltja fel . . . — Nem, nem én velem lesz baj ... Téged féltelek, téged, drága Ferencem . . . — Ugyan, Amália! Mi bajom történhetnék? . . . Hiszen itt vagyok melletted . . . Egészséges vagyok és mihelyt felgyó­gyulsz, jókedvű is leszek . . . Adja Isten, hogy mielőbb bekö­vetkezzék és mosoly rózsái viruljanak az arcunkon . . . Lehajolt a betegágyhoz és megcsókolta a feleségét. Ebben a pillanatban furcsa robaj hallatszott a kastély előtt, azután vad dobogás a lépcsőkön. Rákóczi riadtan felfigyelt. A robaj egyre közeledett, a következő pillanatban feltárult az ajtó és besietett rajta a Rákóczi-ház régi hűséges szolgája, Mihály s fuldokolva kiáltotta Rákóczi felé: — Nagy jó uram . . . meneküljön . . . katonák ... el akar­ják fogni: — Mi az? Mit beszélsz? —wv*asjm:UhFeo. U üzéóőö vbgkáj cmfwyp cmfwyp Másodszor már nem válaszolhatott az öreg Mihály, mert a nyitott ajtó előtt katonák páncéljai villantak, léptek döngtek, kardok csattogtak s egy tiszt élén fegyveresek vonultak a szo­bába. Rákóczi megdönbbenve állt a felesége betegágya elé, mint­ha csak hitvesét és kisgyermekét akarná védelmezni. És harsá­nyan, nemes haraggal támadt a belépőkre: — Mit akarnak? Éjnek idején betörni egy asszony beteg­szobájába . . . A tiszt válaszolt: — A császár nevében! — Mit akarnak tőlem! Nem értem ezt a fegyveres felvo­nulást, nem tudom, mit vétettem . . . — Nem vagyok felhatalmazva, — mondta a tiszt — hogy többet mondhassak. Csak azt a parancsot kaptam, hogy Nagy­ságodat a császár nevében elfogjam és még az éjszaka folyamán Bécsbe szállítsam ... — Tehát, még az éjszaka folyamán, el kell mennem? — Feltétlenül! — Nem hagyhatom itt a feleségem betegágyát! Tessék tart­sanak addig házi őrizet alatt, amig a betegsége jobbrafordul, de most . . . igy hirtelen nem tudok elmenni. — A parancs: parancs! — mondta keményei, határozottan a tiszt és szavaiból kicsengett, hogyha másképpen nem megy, végső esetben az erőszak használatától sem riad vissza. A kényes helyzetet a hercegasszony közbelépése mentette meg. Megfogta Rákóczi kezét, megsimogatta és biztatta: — Csak menj, Ferenc . . . — De mi lesz veled, kedvesem? —- Meggyógyulok, most már egész bizonyosan meggyógyu­lok ... Ne felejtsd el, meg kell gyógyulnom, hogy — meg­menthesselek . . . Rákóczi jóleső melegséget érzett szive körül ezekre a sza­vakra. Amália erős akarata, bátorsága neki is visszaadta hitét, bi­zalmát, dacát. Keményen nézett a német tiszt szemébe: — Megyek, ezredes ur, megyek, csak ép a hálóköntösömet cserélem fel rendes öltözékkel és elbúcsúzom a családomtól . . . A tiszt intett, megadta a beleegyezését. Negyedóra sem telt el s Rákóczi fekete magyar ruhában jelent meg. Eddig ha écsben járt, mindig német öltözékben jelent meg, ez volt az első eset, hogy magyar ruhát húzott. Dacból, elkeseredésből, — csak azért is! Azután odalépett a gyermeke bölcsőjéhez, megcsókolta az alvó kisfiát, majd pedig a feleségétől vett érzékeny búcsút. Ezekben a nehéz percekben Amália Sarolta hercegasszony erősnek mutatkozott, eltitkolta a könnyeit, eltitkolta az aggo­dalmát s a bucsucsók után, mikor a katonák között haladó Rá­kóczi az ajtóból mégegyszer visszanézett, igy búcsúzott tőle: — A viszontlátásra, édes uram! * Rákóczit előbb Eperjesre vitték, ahol Sollári tábornok, Eper­jes és a Felvidék katonai parancsnoka közölte, hogy a császár parancsára hazaárulás bűne miatt ejtették foglyul, mert bebi­zonyosodott, hogy határozott Ígérete ellenére, a császári hata­lom megdöntésére tört. Rákóczinak sejtelme sem volt. hogy miképpen pattanhatott ki a dolog, ezért megkockáztatott egy kérdést, ettől várta, hogy felvilágosítást hozzon. — A vád szépen hangzik, — mondotta — de hol a bizonyí­ték? Sollári tábornok finoman mosolygott: — Nyugodjék meg hercegséged, a bizonyítékot is megtalál­tuk . . . Linzben . . . egy Longueval nevezetű belga tiszt zse­bében. Most már elhiszi hercegséged, hogy a vád alapos? Rákóczi lehajtotta a fejét, egy szót sem szólt. Keserű önvád­dal gondolt arra, miért bízta könnyelműen futár kezére a legér­tékesebb titkokat. . . . De mindegy, most már nem lehetett segíteni . . . Eperjesen csak rövid ideig tartották Rákóczit, azután útnak indították. — Bécsbe megyünk? — kérdezte Rákóczi a kisérő tisztet. — Nem! — Hát hová? — Bécsújhelyre! Eperjesen Soilari tábornok intézkedésére nagyon jól bántak Rákóczival, nem is vetették börtönbe, hanem csak szobafogság­ban tartották, Bécsújhelyen azonban más volt a helyzet. Nem nézték, hogy fejedelmi sarj, nem törődtek előkelő szár-Á Jó PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD mazásával és birodalmi hercegi voltával, hanem a re »sszi földön hires bécsújhelyi börtönbe került — a sors vagy tálé i Kollonieh jóvoltából éppen abba a tömlöebe, amelyben nagy: pja, Zrínyi Péter raboskodott és ahonnan indult 1671-ben a vesz őhelyre. A félelmetes múlt itt lengett, a tömlöc szfklaf: lába vésett pár soron, amelyet Zrínyi Péter hagyott emlékül: — Itt raboskodott gróf Zrínyi Péter és MDCLX! [I esztende­jében. Innen indula a halálba az Urnák. Ember, ki e sorokat ol­vasod, tanuld meg, hogy nemcsak élni kell tudni, 1 anem meg­halni is! . Az ember, ki most ezeket a sorokat olvasta tákóczi Fe­renc volt, az unoka, Zrínyi Péter gróf és Frangepán Catalin leá­nyának, Zrínyi Honának a gyermeke. És most, ahogy a sziklába vésett szavakra mer dt a tekin­tete, eszébe jutott a mult, a régi-régi évek, amikor i munkácsi várban ültek a tűz mellett, a kandalló piros fénye árnyékokat vetett a fehérre meszelt falra, ott volt mellette a énje: Julia s egy nagy karosszékben ült az édesanyjuk s mesélt mesélt . . . Mesélt a magyar szabadságról, elmondta, hoj ran csalták fel Bécsbe ravasz praktikával az édesapját, Zrin; i Pétert és Frangepán Kristófot, hogy azután mindkettőjüket b rhlöcbe vés sék és lenyakazzák . . . Zrínyi Ilona zengő hangja betöltötte a szobái amikor az apja tragikus sorsáról beszélt s a kis gyermekszív: kben elhin­tette a gyűlölet magvát, megtanította őket: gyűlöl ék a bécsi udvart, amelynek tetteihez annyi keserűség, könnj és vér ta­pad ... _ v m És Zrínyi Péternek, bizonyára, utolsó, álmatlar éjszakáján vésett üzenete alatt gondolkozhatott a kései utód, a : unöka. El­gondolkozott, vájjon, nem azért tétette Kollonieh pont ebbe a tömlöebe, hogy figyelmeztesse, rá is ez a sors vár . . . Szinte önkéntelenül a nyakához kapott, amiker erre gon­dolt, valami ösznötös félelem megnyilatkozása vol ez a moz­dulat, de ez csak egy pillanatig tartott, aztán dacosai* * határozott: — Hát jöjjön a halál, bátran szembenézek, akármilyen for­dulatot hoz a sort! Itt van az üzenet, amit a nagyápa küld az unokájának, nemcsak élni kell tudni, hanem meghalni is . . . És ha erre kerül a sor, az unöka méltó lesz a nagyapához, meg­hal, de a császári udvar előtt nem alázkodik meg . . . PÁGE 5. ÓLDAL Múltak a napok, a hetek, de Rákóczi sorsában még semmi­lyen fordulat nem állt be. Mindennap beadták az ételét, az ita­lát, de nem közölték, hogy. mi a bécsi udvar szándéka vele, in­­ditanak-e eljárást az ügyében, meghallgatják-e, sőt Rákóczi már azt is lehetségesnek tartotta, hogy határozatot is hoztak s talán tiz, talán húsz esztendeig ebben a tömlőében kell raboskodnia, hacsak egy nap nem jelenik meg érte a bakó, hogy véget ves­sen minden szenvedésnek, minden vívódásnak . . . És amig Rákóczi most már hónapok óta a bécsújhelyi bör­tön lakója volt, felgyógyult hitvese künn, a nagyvilágban min­dent elkövetett, hogy kiszabadítsa férjét. Mindenekelőtt sürgős futárt küldött a francia királyhoz, akit arra kért, hogy az osz­trákokkal szemben viselt háború közepette elfogott néhány ma­­gasrangu császári tisztet ajánljon fel azért, hogy Rákóczit sza­badon bocsássák. A francia király meg is tette ajánlatát, Kol­­lonich azonban visszaüzent, hogyha a spanyol trónt minden to­vábbi nélkül felkínálják, akkor sem hajlandó Rákóczi szabad­ságát visszaadni. ——'Ví. Közben Amália hercegasszony felutazott Bécsbe, járt befo­lyásos ismerőseinél, járt Kollonichnál, járt a császárnál, meg­mozgatott minden követ, instanciázott naphosszat, de hiába volt a legodaadóbb igyekezett, eredményt nem tudott elérni, a csá­szár és természetesen, Kollonieh befolyására, a legridegebben elzárkózott attól, hogy Rákóczit szabadon bocsássa. — Megvolt a szabadsága — pattogott Kollonieh egy alka­lommal — miért dobta el magától . . . Mit törődik ő a más em­ber bajával, mit ártja magát olyan ügyekbe, amelybe való be­avatkozását egyenesen megtiltottuk . . . Ám most viselje köny­­nyelmü tette következményeit, a császár kegye elveszett irá­nyában . . r Amália nem csüggedt el a sok sikertelenség közepette sem. Feltett szándéka volt, hogy bármilyen áldozattal is, kisza­badítja férjét a keserű fogságból s ebbeli törekvésében csak­hamar a sors is segítségére sietett. Bécsújhelyen megismerkedett egy Lehmann Gododfréd ne­vű porosz származású tiszttel, aki jelenleg a császári hadsereg­ben szolgált, de valamikor, — amiko Amália még odahaza élt — a hessenrheinfalsi tartományban szolgált és a hercegségnél teljesített testőri szolgálatot. Lehmann Gododfréd is megismerte a hercegasszonyt, aki hü szövetségesre talált a porosz tisztben. — Ne féljen, hercegnő, — mondta — mához egy hétre sza­bad lesz a férje . . . Mához egy hétre én leszek a bécsújhelyi őrség parancsnoka . . . Soha idő nem imult el nehezebben, mint ez az egy hét. Min­dennap egy esztendőnek tetszett Amália előtt, változást ebbe a nyugtalan várakozásba csak az hozott, amikor Lehmann Godod­fréd megkérte Amáliát arra, hogy készítsen elő mindent a szö­késre, gondoskodjék váltott lovakról, mert a következő éjszaka végrehajtják a nagy tervet. A porosz tiszt egész szivével, lelke­sedésével állt a magyar ügy mellé s jóllehet tudta, milyen vak­merő feladatra vállalkozik, nem torpant meg egy pillanatra sem. Végre elérkezett a nevezetes nap. Vad vihar dühöngött ezen az éjszakán, villámok cikáztak, dörgött a menny és zuhogott az eső. — Nekünk való idő — mondta Lehmann Gododfréd Amá­liának, aki egy megbízható csatlósával várakozott a bécsújhelyi erdőben. , — Még az Isten is segiti Ferenc szökését! Nemsokára csak ketten maradtak az erdőben, a hercegasz­­szony és a csatlós, aki a Rákóczi számára szerzett paripára vi­gyázott. Lehmann Gododfréd visszaért a fogházba és amikor éjszakai szemléjét végezte, egy pillanatra betért Rákóczi töm­­löcébe. Széles, fehér gallérja alól egy csomagot ejtett a földre s halkan odasugta Rákóczinak: — Haladéktalanul öltözzék át! Félóra múlva érte jövök és menekülhet . . . Rákóczi iem akart hinni a füleinek, mire azonban bővebben kérdezősködhetett volna, a vértestiszt már eltávozott. Reszkető kezekkel felbontotta a csomagot, amelyben egy vértestiszti ru­ha volt, egyik zsebében duzzadt pénztárca s egy lap pergamen, rajta 'néhány szó: — Isten legyen velünk! Amália Sarolta. Rákóczi most már értett mindent. MEW BRUNSWICK és KÖRNYÉKE Horváth Vilmos, 2 Maple St., New Brunswick, N. J. SOUTH RIVER, N. J. A Szent István Egyházköz­ség kebelében működő Anyák Clubja a következőket válasz­totta meg 1949 évi tisztvise­lőknek : elnök Sebestyén Ist­vánná, alelnök Makiári Lajos­­né, pénztárnok Szmutko An­­talné, titkár id. Perosa Jó­­zsefné. Ft. Vadas, az egyház népszerű lelkésze a lelki igaz­gató. N * Özv. Sebestyén Istvánná (1Ó Wiliam St.) október óta Foridában, Miami Beachen volt leányánál, Csarni János­­éknál, és csak az elmúlt hé­ten jött haza. Leányát ottléte alatt operálták és ő volt a gondozója. A munkában örökéletü nemesség, sőt valamelyes szentség is van. Ha még oly tudatlan is az ember: ha még annyira megfe­ledkezik is magasztos hivatásáról —, remélhetünk tőle valamit, amig valóban, komolyan dolgozik: csak a tétlenségben van örök New Brunswick városának április 1-től kezdve magyar ember lesz a postamestere: Radics Tamás commissioner a nyugalomba menő Gleason postamester után átveszi a postamesteri hivatalt. A megüresedett commissio­­neri állásra több magyar pá­lyázik : Horváth Lukács, Ge­rencsér László, Sömenek Ká­roly és Biró Péter a népszerű közjegyző. Hogy ki lesz az uj városatya, a közeli napok­ban fog eldőlni. A jelekből Ítélve Biró Péter és Horváth Lukács vannak előnyben. Bí­ró érdekében száz tagú bi­zottság működik, akik több mint ezerhatszáz aláírást sze­reztek. Ennek a bizottságnak az élén Nt. Bálint Lajos, Nt. Kosa András, Nt. Szatmári Gyula lelkészek, Kovács Imre és Reich Árpád ügyvédek áll­tak. Horváth Lukácsot pedig a város demokrata pártja ajánlotta. INNEN-ONNAN JAKAB ANDRÁS a Jó Pásztor utazó képviselője 234 Wilson Si, Johnstown, Pa. Tel.: 37-8395 LORAIN, OHIO Árti István és neje Vaszi Anna köztiszteletnek örvendő házaspár a napokban tartotta meg 40-éves házassági évfor­dulóját, mely alkalomra ösz­­szejöttek a rokonok és bará­tok nemcsak Lorainból hanem még a messze Daytonból is, hogy jókívánságaikat tolmá­csolhassák. Ott volt 9 gyerme­kük, 7 lány és 2 fiú, valamint unokáik és sok ismerős és jó barát. KEDVES KATOLIKUS TESTVÉREK! Magyarországon, Heves vármegyében, Kerecsend köz­ségben 1944. év november 17- én a visszavonuló német csa­patok felrobbantották a kö­zel 700 éves római kát. temp­lomot. A több mint 2000 lako­sú község azóta templom nél­kül van.' Saját erőnkből kép­telened vagyunk azt felépí­teni, mert községünk a több hónapig tartó harcok alatt tel­jesen , tönkrement, elszegénye­dett. Azóta is folytonos elemi csapások érnek: 3 éven ke­resztül aszálykárok, az el­múlt évben pedig irtózatos jégverés. Kérő szóval fordulunk min­den jószívű magyarhoz. Se­gítsetek ! Testi szükségletünk­nél is nagyobb a lelki! A ká­polnává átalakított iskolate­rem képtelen befogadni az Istent szerető lelkeket és az a veszély fenyeget, .hogy a kápolnából kiszoruló fiatal­ság elszokik a templomtól. A legkisebb adományt is a leg­­hálásabban megköszönjük és érte a jó Isten bő áldását kér­jük. Nagy Antal, esperes plé­bános, Kerecsend. Heves-me­gye, Hungary. A mai olcsó villany-árak mellett naponta átlag csak 7 centbe kerül áz áram, «amelyet a modern Villanyos Főzőkályha fogyaszt. Ezért a kis összegért ön élvezheti a világ legjobb főzési módjának miniden idő-meg­­takaritó, münka-megtakaritó, költség-meg­takarító előnyét. • ± ‘ r. Tisza, modern, kényelmes, biztonságos, egészséges főzés. Mindenkor megbízhatóan működik. És teljesen-automatikus—megfőzi az egész ebédet, miközben ön házon kívül van! Igen, a modern Villanyos Főzőkályha kifi­zeti magát újból és újból, mert időt és pénzt, munkát és vesződséget megtakarít általa. A" villanyos készülék kereskedő szívesen bemu­tatja önnek. , “TEN O’CLOCK TUNES” S8K dfcffiE Rádión a Két öt napjáp — Hétfó’től péntekig Reggel 10-kor—W'GAR és W1CA • Este 10-kor WHK NARY HI SVI' II VÁSÁR ELVIRA Női Divatáruházában 11611 Buckeye Road, Cleveland, O. ELEGÁNS NŐI RUHÁK . ____$7.95*61 feljebb MOSÓ RUHÁK, Jó KELME . $1.99-től feljebb Minden nagyságban GYÖNYÖRŰ NŐI KALAPOK $3.98-tól feljebb Dús választék KÉZITÁSKÁK — KESZTYŰK — ALSÓNEMÜ és minden más ruházati cikk. Dupla zölg bélyeg minden kedden VIRÁGOK... születésnapi ünnepekre Az igazán szép születésnapi ünnephez három kell: a barát, a torta és a virág. Nőknek a .legszebb születésnapi ajándék a vjrág. Rendelje meg nálunk az Ő kedvenc virágait. Jegyeztesse elő nálunk kedvesei születésnapjait és más évfordulóit 1— mi minden alkalomra elküldjük a megfelelő szép virágokat. ORBANS FLOWERS 11520 BUCKEYE ROAD RA. 1500 EGY IDEÁLIS BEFEKTETÉS ÉLETÉRE ÉS ÖRÖKKÉ 1. Jobb kamatot kap, amig él. 2. Az Ön pénze segíteni fogja megvalósítani a Katolikus Egy­ház nagy téritő tervét az emberiség boldogulása érdekében. 3. Nem kell pénzt pazarolnia “Végrendelet” bajokra vagy Probate Court eljárásra. 4. Ön részesedik a téritők lelki ajándékaiban és áldásaiban, írjon még ma ingyen felvilágosító könyvért: SOCIETY OF THE DIVINE WORD DEPT. A. GIRARD, PA, MERIT MOTORS KOCSIK Azonnal szállítjuk 10212 LORAIN AVENUE WInton 2820 A FEJEDELEM CSALOGÁNYA EREDETI REGÉNY (38-ik folytatás) Kaiser-Frazer

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom