A Jó Pásztor, 1949. február-május (27. évfolyam, 5-21. szám)

1949-02-25 / 8. szám

VOL. 27. ÉVFOLYAM No. 8. SZÁM ÄZ AMERIKAI MUNKÁS MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIA! Beolvadt lapok: “KERESZT” és “EGYETÉRTÉS” The Good Shepherd is the Largest Hungarian Weekly Newspaper in America Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesitő lapot! Mi történt a he. AMERIK BAN •wvwvvwww*w»wwv*wwwwvw\vvwvv\\ .vv\v\vvw*vv\vwwvvw Az egész világ gondjai ránk szakadtak, amióta ez a mi “fiatal” nemzetünk a földke­rekség első 'hatalmaságává lett. így már érthető, hogy amikor a krónikás hétről-hétre beszámol arról, hogy mi történt Ame­rikában többet foglalkozik az óvilág dolgaival, mint Amerika belső problémáival. Mai krónikánknak is legfontosabb része ar­ra vonatkozik, hogy a világbéke megóvásában mi szerep vár Amerikára. A múlt év júliusában Amerika, Ka­nada és a nyugateurópai nemzetek képviselői megbeszéléseket kezdtek a közös védekezésről a szovjet erőszakos terjeszkedése ellen. Decemberben már szövetségi szerződés megfogalmazásáig jutottak el. Ezen a ponton aztán nagy nehézségek jelentkeztek. Az európai országok katonai szövetséget óhajtanak, amely Ame­rikát arra kötelezné, hogy, ha bármelyiküket a szovjet megtá­madná, azonnal egész katonai hatalmával lecsapjon a békebon­tóra. Igen ám, de az amerikai alkotmány szerint hadüzenet a kongresszus kizárólagos joga, vagyis békebontás esetén nem lehet automatikusan háborúba vinni ezt az országot. A kong­resszusban erős ellenállás mutatkozik olyan kötelezettség vál­lalásával szemben, amelynél mások döntik el, hogy lesz-e vagy nem lesz háború. Vannak azonban a kötelettség-vállalásnak szó­szólói is a kongresszusban; ezek úgy érvelnek, hogy ha Amerika szerződésben kötelettséget vállal, hogy bármely megtámadott szövetségesnek azonnal segítségére siet, akkor Oroszország nem mer támadni. Az oroszok A pápa a Szent Péter Bazilika erkélyéről sz<l a negyedmilliónyi hivő tömeghez J ... A pápa nyilvános töm ég­gyűlésen' megbélyegezte Mind S 2E MM É JJTlj MM 1 d CM 2K C^ S C^ "í Az elnök gazdasági tanácsadói úgy vélik, hogy időleges tünetekről van szó s hogy újabb drá­gasági hullám várható. Tavasszal, valószínűleg áprilisban újból nekilendül a termelés; akkor majd tisztázódik a helyzet. Jelen­leg három millió a munkanélküliek száma s a kormány nézete szerint beavatkozásra csak akkor lenne szükség, ha ez a szám öt millióra emelkednék. Beavatkozás a gazdasági életbe annyit jelentene, hogy a kormány olyan mélyen belenyúlna a termelésbe és a javak elosztásába, mint tette ezt a háború évei­ben, korábban pedig a hooveri depresszió után. Akkor Roosevelt programját New Dealnek nevezték, most Truman Fair Deal néven a beavatkozást sokkal messzebbmenőnek tervezi, ha en­nek szüksége beállna. A fő külömbség az, hogy mig Roosevelt WPA és egyéb segítő akciókat léptetett életbe, az uj program szerint maga a kormány is termelne, például acélt, ha a ma­gánipar nem gondoskodnék kellőképpen a termelési eszközök kiépítéséről. Mi történt a héten • • • A NAGYVILÁGBAN A veterán nyugdíj kérdése felverte a törvényhozás házának nyugalmát. Rankin déli-demokrata képviselő, akit elkergettek az “Amerika-ellenes” bizottságból, borsot tört a demokrata elnök orra alá, amikor törvényjavaslatot készített minden világháborús veterán részére nyújtandó nyugdíjról. Ez évi hat ezer millió dollár költséggel járna és — a közhangulat az adóknak nem ezer milliókkal való emelését hanem ezer milliókkal való csökkentését kívánja. Nincs kizárva, hogy a kongresszus megszavazza a törvényt, mert sen­­kisem akarja a sokmilliónyi veterán bizalmát és szavazatait el­veszíteni s végül is Truman elnök kénytelen lenne a törvény el len vétót emelni s a népszerűtlenséget magára vállalni. A nagy kommunista per a szovjetbarátok tizenegy vezére ellen már ötödik hete folyik és — még mindig nem kezdődött meg. Végnélküli viták foly­nak arról, hogy az esküdtek kiválogatásánál a bíróság nem járt el pártatlanul s csak gazdagokat hivott be. A tárgyalásvezető biró türelme már fogytán van s e héten valószínűleg véget vet a védőügyvédek akadékoskodásának. Mindenesetre ez az elő­játék jó lecke a kommunistáknak: íme, egy szabad országban még a nemzet ellenségeinek is százszor több szabadságuk van, mint a szovjet paradicsomban ártatlan embereknek. első keresztényi vértanuk kinzóit.’ Mindszenty József biboros­­hercegprimás bebörtönzése és elitélése ellen ötödizben emelte fel szavát XII. Pius pápa — ezúttal, vasárnap, nyilvános tö­­meggyülésen, amely a Szent Péter Bazilikában s annak elő­terében negyedmillió ember részvételével folyt le. Megismételve , azt a vádat, hogy a diktatórikus és egyház­ellenes magyar kormány erő­szakkal és csellel csikarta ki a bíborosból oly bűnök beisme­rését, amelyeket nem követett el, a pápa hozzátette, hogy meggyőződése szerint a modern tudomány legújabb vívmányait alkalmazták evégből Mindszen­ty megkinzói. Nero római csá­szár idejében az első keresztény mártírokat csak meggyötörték és elpusztították, de az egyház modern üldözői tovább mentek: áldozatukat nemcsak meggyö­törték, hanem meg is szégyeni­­tették a reá erőszakolt alapta­lan vallomással. Az egyházat vették üldözőbe A pápa hangoztatta, hogy itt nem egy vagy több egyházi sze­mély üldözéséről van szó, ha­nem a keresztény hitvallás és a keresztény életfelfogás elleni támadásról. Az egyházat tá­madják, hogy elnyomhassák a kereszténységet. Azt akarják, hogy az egyház a keresztényi tanok terjesztésénél a templom négy fala közé szorítkozzék; a szülőknek meg akarják tiltani, hogy irányíthassák gyermekeik nevelését; meg akarják béníta­ni az egyházi hatóságok műkö­dését; a gyónási titok szentségét nem ismerik el. Emelt hangon tette fel a pá­pa a kérdést: “El tudjátok-e képzelni, hogy Szent Péter utódja ezekben a kérdésekben meghátrálj on?” Mennydörgés­­szerű “Nem!” volt a hivő tömeg felelete. A pápa hivatkozott Krisztus szavaira: “Menj ki az ország­­utra és tanítsd a népet.” Nem szabad alkudozni az egyház elnyomóival A pápa beszédének legjelen­tősebb része az volt, amikor in­tette a kommunista uralom alatt álló országok népeit, hogy ne bocsátkozzanak alkudozásba az egyház és az állam viszonyá­ról, amíg a hatalmasok a meg­egyezés feltételéül követelik a római katolikus egyház műkö­dési körének megnyirbálását. Szégyelnivaló szolgalelküség volna, ha belenyugodnánk ab­ba, hogy az egyháznak a temp­lom falain kívül nincsenek jo­gai és feladatai. A magyar püspökök hallgatnak Az Associated Press amerikai hírszolgálati iroda jelenti, hogy Magyarországból származói ér­tesülés szerint Mindszenty her­cegprímás az ellene elhangzott ítélet után a fogházból üzenetet küldött a püspököknek, hogy próbáljanak valamiképpen megegyezni a kormánnyal. Ha szabad volna, ő maga is igye­keznék egy megállapodást lét­rehozni. Az amerikai hírügynökség ér­tesülése szerint a magyar kato­likus püspökök Budapesten tar­tott értekezletükön behatóan foglalkoztak Mindszenty levelé­vel. Az értekezlet után azonban — nem nyilatkoztak. Chapin követ nyilatkozik S. Chapin, az Egyesült Álla­mok budapesti követe, akinek visszahívását követeli a ma­gyar kormány, elutazott, hogy Washingtonban jelentést te­gyen a Mindszenty perről. Út­közben Párisban nyilatkozott a sajtó képviselői előtt. Kijelen­tette, hogy Magyarországot ma egy kommunista csoport kormá­nyozza, amely feltétlen engedel­mességgel és hűséggel tartozik — Moszkvának. Hogy milyen az élet egy vasfüggöny mögötti or­szágban, azt el sem tudja kép­zelni, aki nem élt ott/ Chapin követ kijelentette, hogy mindazok alapján, amiket a tárgyalás menetéről megtu­dott, nemcsak megfelelőnek, ha­nem még tartózkodónak mond­hatja Truman elnök és Aoheson külügyminiszter elitélő nyilat­kozatait, hogy megvetéssel és megdöbbenéssel nézte a világ azt, ami Mindszentyvel történt. Mindszenty “vallomását”, hogy ő, Chapin követ, meg akarta szöktetni Magyarországból, az ügyészségtől kitalált, megve* tésreméltó hazugságnak minősí­tette. A magyar kormány egyik ki­szolgálója, a Magyar Távirati Iroda tudósítója, a sajtókonfe­rencián hivatkozott arra, hogy a magyar nép ismételten ön­ként tüntetett a hercegprímás ellen. Chapin követ megvetés­sel felelte, hogy azokat a tün­tetéseket megrendelték. Ha ma szabad választás lenne Ma­gyarországon, megmutatkoznék a magyar nép igazi akarata. Az­zal tüntetne a magyar nép, hogy túlnyomó antikommunis­­ta többséget választana. Érdekes megállapítással fe­jezte be Chapin követ nyilat­kozatát: Azt hiszi, hogy a ma­gyar kormányt megdöbbentet­te a világ közvéleményének fel­zúdulása a hercegprímás üldö­zése ellen. Nyomást akarnak gyakorolni a pápára A londoni Daily Express egyi­ke a kevés demokratikus lapok­nak, amelyek képviselői jelen lehettek Mindszenty bünperé­­nek tárgyalásán. A lap tudósí­tója most azt jelenti, hogy a Amerikai tiszt mártírhalála a görög hegyek közt ATHÉN — Az amerikai főhadiszállásról jelentik, hogy a görög guerillák megölték Seiden R. Edner amerikai ezredest, akinek repülőgépe guerillák által megszállva tartott területen lezuhant, január 21-én. A gép görög pilótáját ugyancsak meggyilkolták a felkelők, akik a kis tréning gépet lelőtték. Görög szemtanuk vallomá­sára alapítja az amerikai hadvezetőség ezt a vádat. Edner állítólag még életben volt, amikor a gép roncsait körülfogták a guerillák. Február 9-én találták meg az amerikai katonatiszt felkoncolt holttestét. A testen külső sérülések nyo­mai voltak láthatók. Az orvosi lelet szerint ütötték, verték. Egy patak partján akadtak rá a holttestre. Nem messzire innen feküdt az ugyancsak megölt görög pilóta holtteste. Népszerűtlenné vált a diktátor felesége BUENOS AIRES — Az argentinok elunták Éva Peron, a diktátor feleségének túlzottan sok nyilvános szereplését. Azt kívánják tőle, hogy hagyjon fel politikai “karrierjének hajszo­lásával” és maradjon csak feleség. “Evita túlsókat beszél”, mondják a fővárosban és megüzen­ték Peronnak, hogy tartsa a feleségét a háztartás körében. Pe­ron kurtán azt felelte, hogy “nem.” így most csendes, de annál szivosabb harc folyik a Peron házaspár és az ellenzék, vala­mint a hadsereg között. Üldözik az egyházai BUKAREST — A román kormány jelenti, hogy 15 görög­keleti papot elmozdítottak parókiájukról, mert “államellenes propagandával” vádolják őket. Dante pokla LAKE SUCCESS — Az UN előtt esküvel erősített vallomá­sok feküsznek, melyek borzalmas képet tárnak az Egyesült Nemzetek tanácsa elé az oroszországi munkatáborokban divó állapotokról. “A kényszermunkára ítélt orosz és más nemze­tiségű politikai foglyokat, ütik, verik, éheztetik — igy szólnak a vallomások — a szerencsétlenek ezrével pusztulnak el, mert nem részesülnek orvosi ápolásban.” Az AFL amerikai unió tárta az UN elé ezeket a leleplezéseket és követelt vizsgálatot, hogy véget vessenek a rabszolga-korszaknak. A szovjet delegátus ter­mészetesen tagadja a vádat. Ellentámadással élt és azt mondot­ta. hogy “Amerika köti gúzsba a munkásságot a Taft-Hartley féle törvénnyel.” A leleplezés azt állítja, hogy tízmillió ember sínylődik orosz táborokban, rosszabb körülmények között, mint Hitler alatt szenvedtek a zsidók. magyar kormány egyezkedni akar az egyház és az állam viszonyáról XII. Pius pápá­val és hogy a magyar kor­mány Mindszentyt azért vette üldözőbe, hogy engedményeket csikarhasson ki a Szentszéktől. Amíg a Vatikán tájékán a pu­hatolózások folynak, a Népbiró­­ságok Országos Takácsa nem fog dönteni Mindszenty felleb­bezése tárgyában. A Vatikán már felelt erre a (Folytatás a 4-ik oldalon) $ ’ jjar katonai fölényben vannak Európában s bármikor képesek arra, hogy legázolják a vasfüggönytől nyugatra levő országokat. Hogy mégsem merik ezeket az országok. . -ai a bolsevizmus veszedelmes áldé­atoníháborutól. A kormányok közti tárgyalások még egyre folynak s re­mélhető, hogy valamilyen formában létrejön oly megállapodás, amely a békét biztosítja a béke egyedüli veszélyeztetője, Orosz­ország, támadásával szemben. A drágaság megtorpanása a hazai élet legnagyobb problémája. Főleg a farmtermékek és az élelmiszerek árai zuhantak az utolsó hónapokban s ugyan­akkor egyes ipari cikkek is olcsóbbak lettek, viszont más ipari cikkek — köztük alapvető fontosságú termékek, mint szén és acél tovább drágultak. Különös helyzet ez s a gazdasági szak­értők nézetei eltérnek, hogy mi ezen ellentétes fejleményeknek az igazi értelme. Vége a drágulásnak? Vagy csak időszerű a visz­­szaesés? A munkanélküliség, amely az olcsóbbodással együtt jelentkezett, időleges-e vagy állandósággal fenyeget? Ai egyház modern üldözői UByotienségben felülmúlják a ■ ■- ' w __------ i , ___ - __J. Két amerikai fiú a csehszlovákok rabja PRÁGA — A csehszlovák kormány nem hajlandó szabadon engedni a két amerikai katonát, akik áttévedtek a csehszlovák határon ezelőtt 2 hónappál. Az amerikai követség azt jelenti Prágából, hogy minden eddigi közbenjárás hiábavalónak bizo­nyult. A csehek azt gyanítják, hogy a két amerikai “különleges misszióval megbízva” ment át a határon és ezirányban nyomoz­nak. Méregkeverés BERLIN — Az oroszok nagyban dolgoznak a német kom­munistákkal és az előkészületekből ítélve március elején ki­kiáltják a szovjet védnökség alatt álló német “népdemokráciát.” Keleti Németországot ezzel elszakítják a nyugati zónáktól és külön kommunista köztársaságot formálnak belőle, szaporítva ezzel ismét eggyel az orosz csatlósállamok számát. Trieszt svájci kormányzót kap? LAKE SUCCESS — Az oroszok azt ajánlották, hogy Trieszt élére svájci kormányzót állítsanak. Hermann Flückiger ezre­dest, a svájci óragyárosok szövetségének elnökét akarják kine­vezni, közös megegyezéssel. Annak idején az angolok ajánlot­ták az ezredest. A nyugati hatalmak egyébként azt szerették volna, ha Trieszt visszakerül olasz fennhatóság alá. Annakide­jén, az oroszok ellenezték ezt a kinevezést, most viszont a három nyugati nagyhatalom változtatta meg a véleményét. Zsarolják a külföldieket SHANGHAI — A shanghai külföldi kereskedők kolóniája azt panaszolja, hogy a shanghai nemzeti garnizon tábornoka, Tang En-po nyomást gyakorolt rájuk és mindenféle fenyegeté­sekkel arra kényszeríti őket. hogv havonta 160,000 amerikai dol­j ! • fizessenek, ki neki “a csapatok ellátására”. ^ nemzeti kor­j mány ugyaTus ÉfSF hőMpolTcfca nem Fizeti a katonán, zsöldjat. A hadsereg élelmezése botrányos, a katonák egy része kőidül, vagy lop. A kínai kereskedők nem járulnak hozzá a garnizon ellátásához, a külföldiek viszont azt mondják, hogy nekik sem­mi közük a kínai polgárháborúhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom