A Jó Pásztor, 1948. október-december (26. évfolyam, 44-53. szám)
1948-12-31 / 52. (53.) szám
A Jó PÁSZTOR — THfioOD SHEPHERD Folyik a történelem A közelmúlt történelemnek és a Jelen történelemnek tetemrehivása A római Colisseum martirok vesztőhelye volt Bár a Coüsseumot egy földrengés megrongálta, a hatalmas kőaréna sok-sok ezer keresztény mártir kinhalálának tanúja — közel kétezer esztendő minden viharával dacolva, egészben véve még ma is épségben van. A Colisseum építése összefüggésben van Jeruzsálemm elpusztításával is. Mert Jeruzsálem elpusztítására nagyon sok római vagyont és római életet kellett feláldozni. Az egész hadjárat három évig tartott és maga Jeruzsálem ostroma is nagyon hosszú volt. Vespasianus császár fia, Titus, a római légiók vezére két Ízben is békeaján'atot tett a zsidó államnak, de a fanatizmustól teljesen átitatott zsidó vezérek e békeajánlatokat visszautasították. Végül is Jeruzsálem védői, nagyrészt éhen és szomjan halva, az élők pedig csontvázzá sovány odva, feladták a várost. Rómában azonban már a hadjárat alatt egyre növekedett az elégedetlenség a sokáig tartó judeai hadjárat miatt, amelyről azt hitték, hogy az egy cifra bevonulás lesz Jeruzsálembe. Az elégedet'enség nemcsak a szenátusban ütötte fel fejét, hanem a nép körében is, úgy, hogy napirenden voltak a kisebbnagyobb lázadások. Vespasianus császár tehát, az akkori szokás szerint, véres szórakozásokkal akarta kárpótolni a népet és figyelmét elterelni a hosszú, áldozatos és véres hadjáratról. Ezért építtette a Colisseumot. A Colisseum felavatása A Colisseumot Vespasianus császár eredetileg csak gladiátorok, azaz kiképzett harci mérkőzök véres mérkőzési helyének szánta. Már a háború alatt a még teljesen be sem fejezett Colisseumban már naponként folytak ilyen .mérkőzések. Jeruzsálem és az egész zsidó állam lerombolása után Vespasinus császár elhatározta, hogy olyan látványban fogja részesíteni a népet, amilyent Róma történelmében eddig még sohasem láttak. Róma utcáin nagy rivalgások közben kihirdették, hogy most következik a Colisseum igazi felavatása soha nem látott páratlan látványosságok kíséretében ... A Colisseumban igen változatos műsor keretében 30,000 zsidó hadifoglyot fognak kivégezni. így is történt. Egyrészüket kerékbe törték, karóba húzták, halálra korbácsolták vagy arra kényszeritették őket, hogy a vadál'atokkal vagy a gladiátorokkal küzdjenek meg. A műsort tehát pontosan be is tartották és az egykori történetíró, Josephus Flavius szerint páratlan sikerük volt, úgy, hogy a nép csakhamar elfeledte és megbocsátotta a rengeteg római vagycvn és emberélet elpusztulását, amibe Judea és Jeruzsálem meghódítása került. A zsidó hadifoglyok között néhány ezer uj keresztényt is kivégeztek, akiket a rómaiak eredetileg szintén zsidóknak tekintettek, vagyis a zsidóság egy uj szektájának minősítettek. Az előző időkben a népszórakozások abban állottak, hogy a mérkőző gladiátorok fele elesett, fele é'etben maradt, de csak azért, hogy majd valamelyik elkövetkező41 jabb mérkőzésen haljon meg. Azoknak, akiket ellenfelük nagyon véres küzdelem után győzött le, a császár felfelé tartott hüvelykujjával kegyelmet adott. Ha a császár hüvelykujját lefe’é tartotta, a győző gladiátor a legyőzöttet keresztül szúrta. A legtöbbnek ez a sors jutott, me’t a kegyelmet a császár nagyon sziiken osztogatta. A kiéheztetett zsidó hadifoglyoknak vagy keresztényeknek rövid kardot vagy szigonyt nyomtak a kezükbe és ezzel kellett a rájuk szabadított, szintén kiéheztetett tigrisekkel, oroszlánokkal vagy bölényekkel megküzdeniök. De ugyanígy kellett összemérni erejüket a hatalmas termetű gladiátorokkal is, akik a mérkőzést és annak fogásait egy egész é’eten át tanulták. A hadifoglyok között ötezer pap is volt. Ezeknek, bár fegyver sohasem volt kezükben, ugyanígy kellett megküzdeniök vadállatokkal és a gladiátorokkal. Ha a zsidó hadifoglyok vagy a keresztények közül valamelyik legyőzte a rászabadított vadállatot vagy gladiátor ellenfe'ét, annak a császár nagylelkűen megkegyelmezett. De ilyen csak nagyon kevés akadt. Minél véresebbek voltak a mérkőzések, a vérszomjas tömeg annál jobban megittasult és annál jobban őrjöngött örömében. És ebben a nagy ittasult izgalomban és örömben úgy a császár, mint. környezete, valamint az előkelő római patríciusok, feleségeik és leányaik is résztvette'k. Ez tükrözte vissza híven az akkori lelkiséget és korszellemet. • . A nácik a Colisseumban t A németeket mindenben az alaposság jellemzi. Rómában is alaposan körültekintettek és — felfedtzték a Colisseumot. Az volt a tervük, hogy a Colisseumot, melynek öles falai még épségben vannak, a legtökéletesebb belső erősséggé és egyben titkos kivégzési hellyé fogják kiépíteni. Ezt annál is inkább megtehették, mert a hatalmas földalatti börtön, ahol egykor Neró császár idejében ezrével zsúfolták össze a keresztényeket, hogy vadállatok e‘é dobják őket, még jó állapotban van és egy kis tatarozással teljesen üzemképes állapotba lehet hozni. Ugyanez áll a melékhelyiségekre is, ahol az örök, gladiátorok és szolgák tartózkodtak. Sőt még a vadállatok egykori barlangjai is megvannak és egy kis tisztogatás, törmelék-összekotrás után még azok is újra használhatók. A nácik már az áta’akitások építészeti tervével is elkészültek, amikor a szövetségesek váratlanul gyors előnyomulása megakadályozta őket tervük kivitelében. Tervük egy részét mégis megvalósították. A német megszállás utolsó heteiben a Colisseumból titkos kivégzési hely lett. Ezt bizonyítja annak a 300 olasz szabadsághősnek a holtteste; akiket a németek éjnek idején, a legnagyobb titokban kivégeztek a Colisseum sok borzalmat látott fa!ai között. A 2000 év óta szomjas homoknak ujra inni adtak . . . CASABLANCA - A UJ IGÉRETFÖLD Az amerikai csapatok partrasz^sa óta hallatlan virágzásnak indult a város és amerikaiak százainak nyújt hatalmas üzleti Ehetőséget Ha valaki a marokkói Casablancában végigsétál a Boulevard de la Garen, ennek az érdekes és modern afrikai városnak főútvonalán, az az érzése lehet, hogy egy amerikai város utcáján sétál. Ezt a benyomást nemcsak az amerikai egyenruhák és a lépten-nyomon ha'lható angol beszéd teszi. Az utcákon amerikai autók száguldoznak. A kávéházakban Coca Colát isznak a vendégek és amerikai cigarettát szívnak. A filmszínházak neonfényes hirdetései amelkai filmet hirdetnek. Minden cukorka üzletben amerikai rágógumit árulnak. Számos cégtábla amerikai tulajdonost hirdet. Casablanca és a háború Ha volt város, amelynek haszna volt a háboruból, Casablanca az. Mint francia Marocco legfontosabb kikötővárosa, a Vichy-kormány felügyelete alá került a francia összeom'ás után. A városban egy német fegyverszüneti bizottság működött, de nem sok vizet zavart. Európa összes gazdagjai, akiknek módjuk volt elmenekülni, Casablancában találtak ideiglenes menedéket. Természetesen, a város a kémek paradicsoma lett. Ahol ennyi nemzetség gyülekszik össze, a kémek mindig fontos híreket szerezhetnek. Az amerikai partraszállás előkészítése is ebben a városban történt. Már az európai menekültek áradata is felélénkítette a város gazdasági életét. Amikor azután az amerikai csapatok 1942 őszén partraszálltak Afrikában, amerikai hadianyag kezdett öm'eni Casablanca jói felszerelt kikötőjébe. A hadianyaggal együtt amerikai luxuscikkek is kezdtek megjelenni a kirakatokban. Gramofonlemezek, nylonharisnyák, cukorkák, italok, házieszközök. A lakosság egy része az amerikai hadseregnek dolgozott és olyan fizetést kapott, amilyenről előbb álmodni sem mert volna. Jó keresetével megvehette a& amerikai kincseket is. Vállalkozó veteránok Casablanca bensziilött lakossága, beleértve az arabokat, négereket és a kevertvérüeket, Ízelítőt kapott abbó1 az életmódból, amely minden átlagamerikainak természetes. Mikor a háborúnak vége volt és az amerikai csapatok elhagyták Afrikát, a lakosság nehezen szokott volna hozzá, hogy folytassa a régi, tunya, színtelen afrikai életmódot. Néhány fiatal amerikai veterán, akik éveket töltöttek Casablancában a háború alatt, csakhamar észrevette, hogy a lakosság vágyik az “amerikai életforma” után és úgy látta, hogy ez üzleti iehetóségeket kiná1. Sokan közülük visszamaradtak, mások nyomban viszszatértek, mihelyt leszereltek Amerikában és c.Jádjukat áthozathatták. Ma jráj- többszáz amerikai veterán zletember él Casablancában. Az üzleti viszovo^ hallatlanul kedvezőek, fi adó majdnem semmi és ? unkabér, viszonyítva az ^mexv ahoz,- rendkívül alacsony, , , az amerikaiak fizetik nr földön a legjobb bérekéi , ,,/eSen fizetnének többet is, ■ ünek, hogv a helybeli kereskepenszenvét kihívnák ma.-UÍ eben. van. Nincs idő alkudozásra — ami a keleti embernek aféle társadalmi játék — az amerikaiak diktálják a tempót! A Casablancában élő amerikai veteránok szerencsés üzleti elhelyezkedéséről már itt élő barátaik és rokonaik is értesültek. Sokan közülük készülnek rá, hogy Afrikában próbálják meg szerencséjüket. Tréfás és komoly hazugságok kesztyűt hozott Berlinből Mária Teréziának —'pedig ebbő egy szó sem igaz. A jezsuitái sohasem vallották, hogy cé szentesíti az eszközt. A puskaport nem Schwartz Berthold találta fel és Galilei nem mondta, hogy mégis mozog a föld. . . Eleinte az emberek személyesen hazudtak, Gutenberg óta nyomtatásban, a telefon feltalálása óta pedig dróton hazudnak és ha kinyitjuk a rádiót, rájövünk, hogy olykor már a levegő is hazudik. PAGE 3. OLDAL Érdem Tátrai Károly csorvási evangélikus lelkész az egyházi iskolák államosítása terén kifejtett “kiválóan érdemes munkássága elismeréséül a kultuszminiszter előterjesztésére a Köztársasági Elnök Elismerésének Ezüstkoszoruját kapta”. így olvasható ez a budapesti hivataioos lapban. A minap több lap megemlékezett az északnorvégiai Joraholm városkáról, amelyet azért ünnepeltek, mert ott emberemlékezet óta senki sem hazudott. Bizony istenverte unalmas fészek lehet az! Aki érdekből, csalárd szándékkal vagy nagyzolásból hazudik, csak egy ízzel hitványabb a tolvajnál. Aki azonban nem rossz célzattal hazudik, h'anem mert képzelőerejét játszatja ötletesen, kedvesen, mulatságosan, hazudik — anekdotákat, regényeket hazudik —: az a társadalom jótevője. Ki haragudnék Münchhausenre — minden idők legelmésebb, legkedvesebb hazugjára —, aki Magyarországon is járt és megirta: a rendkívüli kánikulában úgy felforrt a Tisza, hogy a hullámzás sült halakat vetett partra. Háry Jánosok A nagyokat mondó Háry János Szekszárdon élt. Kiszolgált bakancsos volt, keresztelőkön, lakodalmokon, szüreteken mesélte “élményeit.” Valamikor a magyar társas élet népszerű figurája volt Bernáth Gazsi, ő látott az Alföldül) olyan nyakig érő sarat, hogy ölben kellett kivinni ugatni a kutyákat. Ö látott Amerikában (ahol sohasem járt) olyan bahkócsináló gépet, amelybe elől bedobták a kendermagot s hátul kidobta az ezresbankókat: közben megtermesztette, kinyomtatta, megtilolta, megfonta, vászonná szőtte a kendert, elrongyolta s papirt gyártott belőle. Ő ígérte, hogy szabadalmaztatja azokat a mesterséges tyúkszemeket, amelyek éppenugy fájnak, mint az igaziak. S nem volt-e kedves ember Tróber pécsi városkápitány, aki bizonyítani tudta, hogy Róbert Károlytól származik s csak tévedésből került a Róbertból a té hátulról a neve elé. Fele se tréfa . . . Tóth Béla köteteket gyűjtött ily hazugságokból. S vájjon nem hazugság-e az, hogy Gertrud gyilkosává megtették Bánk bánt, holott Imre országbíró bűne volt ez? Ráfogták Hadik Andrásra, hogy fél pár VÁNDORLÓ KOSZVKNY IDE-ODA BUJKÁL Hol a lábát, hol a hálát, derekát, vagy csuklóit szaggatja és mindhiába kenegeti, csak nem talfel enyhülést. A KÖSZVÉNYES EMBERNEK MEG KELL ÉRTENI, hogy la köszvény nem bárbaj, hanem a szervezet belső betegsége, és erre BBLSő KIPRÓBÁL SZER AJÁNLATOS. Számtalan beérkezett hálalevelek azt bizonyítják, hogy kiválóan jó hatásúnak bizonyult köszvény, halogatás, nyilalás, zsibbadás, oldalszurás, stb. ellen az O i| É O N KANALAS-KÖSZVÉNY ELLENI ORVOSSÁG Használjon egy teljces készletet megszakítás nélkül. Egy készlet öt üvegnek az ára $5.50 üvegje pedig $1.25. /— Minden kétdolláros vagy felüli rendeléssel INGYEN küjldünk egy gyönyörű szép 1949-es díszes falinaptárt. Disze lesz házának. VÖRÖS KERESZT PATIKA . I .. n , . 11824 Buckeye Road, Cleveland 20, O. Sérem utánvétellel...................................................................... köszönetnyilvánítás Alulírottak^ Isten akaratában megnyugodva jelentjük, hogy a feledhetetlen emlékű feleség, édesanya, nagyanya és rokon, a pápateszéri (Veszprém-megye) származású SZABÓ SÁNDORNÉ, sz. BUTKOVICS MÁRIA élete 51-ik, boldog házassága 30-ik évéhen három hónapi szenvedés után december 9-én az otthonában visszaadta lelkét a Teremtőnek. Drága halottunkat december 13-án a St. Ann római katolikus templomban végzett gyászmise és gyászszertartás után a St. Ann temetőben helyeztük örök nyugalomra. A gyászmisét Rev.- William Coyle végezte, Rev. Dennis Gorbett és Rev. Roul Gausch segédletével. A búcsúztatót is Rev. William Coyle mondotta. A temetést James Dewland rendezte a legnagyobb pontossággal és figyelemmel. Hálás köszönetét mondunk mindazoknak, akik az elhalálozás és a temetés alkalmával részvétüknek virággal, szentmise szolgáltatással, autójuk rendelkezésünkre bocsájtásával, a halottvivői tisztsé gbetöltésévei vagy bármilyen más módon kifejezést adtak. Virágot helyeztek drága halottunk ravatalára magunk virágai mellé: Phoenixville, Pa.-'ból: Szabó József és cs., Kelemen György és cs., Zámbó Géza és cs., Lukács Sándor és cs., a Verhovay 159-ik fiók, Magyar József és neje, Halász Mihály és neje, Anthony Lightman és neje, William Hepp és cs., Samuel Schiarane és neje, Brotner György és neje, Susanne Coyne, Ei-dős Gyula és neje, Senkáy János és neje, a Spring City Knitting Mills Folding Departmentje, Martin Martin és neje, a Foreszta Meat Market, a Magyar Polgári Kör tisztviselői, Weast Company Seal Departmentje, Amy Carey, Robert Doebing és neje, Robert Saunders és neje, Drabik János, Roycsi Sándor és neje, Simon Károly'és neje, Kassel Mihály és neje, Martin Kassel, Marcis Ferenc és neje, Mrs. E. Lamereaux, Augusztus Jacob és neje, Horváth József és neje, a Kané gyermekek, John Kané és neje, Mrs. Anna Yannick, Frank Yannik, Mrs. John Jacob, Farkasdi József és neje, Kelemen József és neje, Réfi James és neje, Anthony G. Cenci, Ralph McCtone és neje, és a West End Fire Company basketball csapata. Cleveland, Ohio-ból, komái: Varga Miklós és cs. és Taigiszer James és cs., Pelsőczi Ferenc és cs., Toot József ős cs., Szegi Sándor és cs., Mozer Ignác és cs. Spring City, Pa.-ból: Soós Victor és cs. Devault, Pa.-ból: Mészáros Mihály és cs. New Brunswick, N. J.-ből, komája: Zámbó Vilmos és cs. és Zámbó Emil Gilbert. Kimberton, Pa.-ból: Charles Schiarene és neje. Downingtown, Pa.-ból: Stella Speiditi. Fogadják mindannyian bálás köszönetünket 1 Koporsóvivők voltak: Soós Viktor, Zámbó Géza, Id. Lucás Sándor, Papp Lajos, Kocsis Albert és Rovis Sándor. DRÁGA HALOTTUNK NYUGODJÉK BÉKÉBEN! Phoenixville, Pa., 1948, december 28. Gyászoló férje: Szabó Sándor; gyermekei: Sándor és neje., és Vilmos, 72 éves édesanyja az óhazában, két fivére és három nővére az óhazában s kiterjedt rokonsága úgy itt, mint az óhazában. GYÁSZJELENTÉS Fájdalomtól megtört szívvel, de a jó Isten szent akaratában megnyugodva jelentjük, hogy a szeretett férj, apa, após, sógor, koma, testvér és rokon Vas megyei balázsfalui származású Gaál György életének 62-ik boldog házasságának 40-ik évében 1948 december 19-én vasárnap délután 12 óra 15 perckor rövid betegség után váratlanul vissza adta lelkét Teremtőjének a 254 Somerset st. lakásán. Temetése december 22-én szerdán reggel fél 9 órakor a Gowen-féle temetkező intézetből, 9 órakor pedig a Szent László templomból Ft. Body J. Kapisztrán az egyház lelkésze gyászszertartása mellett ment végbe. Kedves halottunk földi maradványait a Szent Péter temetőbe helyeztük örök nyugalomra. Gyászolják: bánatos özvegye szül. Soós Julia, fia Gaál István és neje, az óhazában nővére özv. Szvéiecz Balázsné és családja (Szentgolhárd, Vas m.), sógorai, komái, rokonai, a Szűz Mária Egylet és a Vend Egylet 4-ik ostály tagtársai, ismerősei, szomszédai, jóbarátai és az összmagyarság. köszönetnyilvánítás Mélységes gyászunkban sem akarunk megfeledkezni arról, hogy köszönetét mondjunk azoknak, akik gyászunk nehéz óráiban vigasztalásunkra siettek, akik kedves halottunk ravatalát virágokkal halmozták el, és akik szent misét szolgáltattak kedves halottunkért. Külön köszönet Ft. Body J. Kapisztránnak a megható gyászszertartásért, a Gowen temetés ren..dezőnek a pontos és tapintatos kiszolgálásért. Fogadják hálás köszönetünket a Rózsafüzér társulat tagjai, akik kedves halottunk ravatálánál közös imát mondtak, a Szűz Mária Egylet New Brunswicki osztálya és a Vend Egylet 4-ik osztály tagjai, akik a halottvivők szomorú tisztségét töltötték be. Végül fogadják hálás köszönetünket mindazok, akik autóikkal rendelkezésünkre álltak, akik a megpróbáltatás nehéz óráiban nekünk bármely módon segédkezet nyújtottak, és akik kedves halottunkat velünk együtt a Szent Péter temetőbe utolsó útjára elkísérték. Legyen álma csendes és emléke maradandó! New Brunswick, N. J. 1948, december 24. Özv. GAÁL GYÖRGYNÉ és fia ISTVÁN és NEJE. Autó, fagylalt, » drugstore ... 1 Ma már az ös^es amerikai autógyáraknak vfo képviseletük Casablancába| természetesen veteránok kézién. Az amerikai fiuk már megtanultak franciául és nem Ik nehezükre a franciául beszjlő közönséggel való érintkező amely hallatlanul megkedv te őket. Az amerikaiak teki t'élye o'yan nagy, hogy sok helybeli kereskedő sziveden ve$ be társnak egy amerikai veteánt. Különösen' naT sikere van az amerikai tipu\i patikának ahol nemcsak gyógyszereket hanem piperecikkeket és fagylaltot is árulnak. Egy new jerseyi fiú, aki valamikor egy sörgyárban dolgozott, egy kis műhelyben sört kezdett gyártani és ma már tekintélyes sörgyáros. Egy őrmester, aki valamikor a Borden tejvállalatnak dolgozott, rávette a helyi tej vállaltokat, hogy csokoládés tejel hozzanak forgalomba és elárusitását bizzák rá. Mg övé az egyik legszebb villa"' Casablanca mo dern negyedében. Általában az amerikai üzletek mindenüti népszerűek, mert valami újat soha sem látottat hoznak a la kosság életébe. A jövő lehetőségei Amerikai veteránok, kik megismerkedtek Maroccoval, erősen résztvesznek annak fejlesztésében és jövő terveiben. Egy fiatal őrmester például szövetkezetei a’appitott egy francia és egy arab üzletemberrel a nemrég épitett Imfoot-gát lehetőségeinek kiaknázásra. A gát még ebben az évben megkezdi 150 millió kilowatt áram termelését. A szövetkezet modern mezőgazdasági gépeket fog bérbeadni a gazdáknak, hogy a villanyáram lehetőségeit kihasználhassák a (mezőgazdaságban. Egy másik amerikai veterán a szardínia halászatot modernizálta uj motoros halászhajókkal. A fehér burnuszbán járó, méltóságteljes arabok kidülledt szemmel figye'ik az uj idők szelét városukban. Az amerikai életstílus őket is megérintette és sokan közülük feladják hagyományos lepelviseletüket és kétsoros modern öltönyöket hordanak, legfeljebb kalap helyett fezt viselnek. A bazárok álmos, kényelmesen alkudozó keleties üzleti sti'usa kiveszőben
