A Jó Pásztor, 1948. október-december (26. évfolyam, 44-53. szám)

1948-11-05 / 45. szám

A Jó PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD PAGE 5. OLDAL CZINKA PANNA A Marinbo-törzs legényei mindenképpen nyomára akartak bukkanni a titokzatos hangnak és ide-oda bolyongtak az erdő­ben, mindig abban az irányban, ahonnan a hang hallatszott. A nagy kutatásban észre sem vették, hogy egészen elszóródtak egymástól. Marci egymagában maradt, a többiek pedig kette­sével, hármasával bolyongtak a sűrű erdő mélyében. Marci igyekezett legjobban a lány nyomába kerülni és igye­kezetében észre sem vette, hogy üldözőből maga is üldözötté vált, mert egy villogó szemű sudár legény szegődött a nyomába. Bagdi Ferkó volt, a vajda fia, aki már a Marinbo-törzsnél tett látogatása után sejtette, hogy Vinczédi Marci követte el a lo­pást, amivel őt gyanúsították. A cigány természete olyan, hogy megbocsátani sohasem tud, nem is akar. Ferkó is elhatározta, hogy amint szerét ejtheti, megbosszulja Marcin a rajta elköve­tett sérelmet. Tervének csak kedvezett, hogy Marci kereste fel a Bagdi-törzs területét. Már éppen fel akarta lármázni a tábort, amikor Panna éneke felhangzott. Amint Ferkó észrevette, hogy a cigányok és elsősorban Marci Czinka Panna után igyekeznek, mindenről megfeledkezett. Mert hogyha nem is lett volna soha semmi baja Vinczédi Marcival, se a Bagdi-törzsnek a Marinbo-törzzsel, Fer­kó akkor is Marci után vetette volna magát abban a pillanat­ban, mikor észrevette, hogy a legény Czinka Panna után lesel­kedik. Bagdi Ferkó apró gyermekkorától szerette Pannát. Egészen pici fiúcska volt mlég, mikor Panna a törzshöz került, de mi­helyt a kislány mászkálni kezdett a sátrak körül, a kis Feri vele és csak vele játszott. Később a gyerekkor és az ifjúkor első éveit is együtt töltötte Pannával. Idővel a szeretetből szerelem lett, de csak egyoldalú szerelem, mert Panna sohasem akart tudni Ferkéről, mint szerelmeséről. Panna nem volt szerelmes ter­mészetű, Feri minden vallomását kedvesen, de határozottan visszautasitotta. Ferkó mégis soha egyetlen pillanatig sem mondott le Pan­náról és féltékenyen őrizte minden lépését, úgyhogy amikor most Marci a lány nyomába szegődött, izzó szenvedélye hatal- TTSs' tápöt adott féltékenységének és árnyékként követte Marcit. Marcit szinte elbüvölten figyelt Panna egyre közelebbről hangzó énekére, már-már látta is a lány körvonalait, amint tova­libbent a fák között, mikor hirtelen hatalmas ütés érte és egyet­len szó nélkül összerogyott. Mire kábulatából felébredt, már kezét-lábát összekötötte Ferkó és épen száját peckelte fel, úgy­hogy hasztalanul igyekezett segitségért kiáltani. Mikor ilyen módon ártalmatlanná tette a váratlan vendéget, egy közeli bar­langba vonszolta, azután elsietett, hogy a törzsnek hírül vigye az ellenség közeledését. Alig ért a táborba, alig adta le az első vészjeleket, mikor már az egész Marinbo-törzs a nyugalmából méhkasként felza­vart Bagditábor közvetlen közelébe ért. A Bagdi-törzs össze-visszaságát néhány pillanat múlva már tervszerű hadirend váltotta fel és ha a támadóknak először sikerült is zavart támasztva a tábor közepéig előrenyomulni, csakhamar kiszorították őket a megtámadottak. A Bagdi-törzs teljes létszámban nem volt a táborban, mert a férfiak egyrésze néhány nap előtt kalandozni indult. A távollevő férfiak helyett azonban asszonyaik küzdöttek és vitézül megállták a helyüket a törzs otthonmaradt férfitagjai között. Háromszor sikerült visszaszorítani a támadókat a tábor közeléből sürü puskaropogás között. Szerencsére a harcoló felek egyikének sem voltak jó puskái és igy inkább csak puska­por puffogtatásból állott a harc és aránylag kevés — alig két­­három halott és vagy tizenöt sebesült esett csak mindkét félre. Miután a Bagdi-törzs már harmadszor szorította vissza az ellen­feleket, a Marinbo-törzs rögtönzött haditanácsot tartott. A tá­madóknak ugyanis fogytán volt a puskaporuk és ezért végső elkeseredett rohammal akartak behatolni a tábor belsejébe, hogy a sátrakat felgyújtsák. Közben persze a zsákmányolásról sem feledkeztek volna meg. A tervet meghiúsította az, hogy a támadás előtt váratlanul segítséget kaptak Badiék. Megérkeztek ugyanis a törzs távol­levő férfiai. Ez eldöntötte volna a harcot, csak az volt a baj, hogy a napokig tartó vadászat alatt a hazatértek is elhasználták csaknem az egész muníciójukat. így hát Bagdiék azt a tervet sü­tötték ki, amire ellenfeleik készültek: hirtelen rohammal el­dönteni a küzdelem sorsát. Mindebből azonban nem lett semmi. A nagy harci készü­lődés közepette ugyanis eltelt az idő és lassan-lassan besötéte­dett. Ráadá sül még az ég is beborult és egyszeriben hatalmas felhőszakadás ömlött a harcolók nyakába. Az eső lelohasztotta mindkét fél támadó kedvét, úgy hogy a Bagdi-törzs visszavonult sátraiba a támadók pedig az erdő terebélyes fái alatt kerestek védelmet. Az éjszaka mindkét részről látszólag csendesen telt el, reggel azonban a támadók arra a meglepetésre ébredtek, hogy minden oldalról körül van­nak véve. Minden harc teljesen kilátástalan lett volna és igy amikor a Bagdi-törzs vajdája követek utján megadásra szólította fel a támadókat, azok fogcsikorgatva bár, de mégis kénytelenek vol­tak eleget tenni a kívánságnak. Csakhamar összeültek a két törzs vénei és hosszas tárgya­lásokat folytattak. A tárgyalások végén megállapodtak abba, hogy mindennemű vérbosszút egyszersmindenkorra megszxn­­tetnek. Hogy a két törzs között előfordulható súrlódásokat elke­rüljék, a Miranbo-törzs egy időre elhagyja Magyarországot és külföldi vándorútra kel. A tanácskozást természetesen nagy lakoma zárta be, amelyen most már látszólag a legnagyobb egye­tértésben ültek egymás mellett a nemrég még ádáz ellenfelek. Vinczédi Marci ezalatt még mindig abban a barlangban volt, ahova Bagdi Feri rejtette. Lehet, hogy készakarva, de az is lehet, hogy csak a harc és az utána bekövetkezett események zür-zavarában feledkeztek meg róla. Végre Bagdi Ferkó, a vajda fia, figyelmeztette miranbobelieket Vinczédi Marcira, akit ki­szabadítottak kellemetlen helyzetéből. A kiállott szenvedéstől, meg az éhségtől Marci elveszítette eszméletét úgyhogy csak kocsin vihették magukkal a hosszú vándorútra indulók. Csak nagysokára tért magához, akkor, amikor a karaván már megke­rülte az erdőt és a Sajó és Hernád összefolyása körül járt. Ekkor hirtelen újra felcsendült az erdő csodálatos muzsi­kája. — A tündérlány! — suttogta lázasan Marci. — Hol van? Látni szeretném! — Tündér, tündér! — kiabálták össze-vissza a többiek is és azok a legények, akik az előcsapatban voltak Marcival, sietve elmagyarázták a többieknek erdőbeli kalandjukat. Egy pásztorfiu hallgatta a cigányok beszédét, azután nem állhatta meg, hogy meg ne szólaljon: — Nem tündér ez, cigányok, hanem boszorkány, aki be­csalogatja maga után az erdőbe a legszebb, a legderekabb le­gényeket. Többszáz legény indult már a csalóka hang után, meg­keresni azt a “tündért”, de eddig még egyetlen egy sem tért visz­­sza közülök. Valamennyit becsalta maga után a boszorkány a rengetegbe, aztán elveszejtette őket. Hát csak annyit mondok, hogyha kedves az életetek, ne igen hallgassatok a csodálatos énekre, meg a tündéri hegedüszóra, mert rossz vége lesz a dolog­nak. A vajda megköszönte a figyelmeztetést és egyben gyorsabb haladásra ösztönözte embereit. ,1 TIENEGYEDIK FEJEZET. Thüringiában Minka, Wohlfahrt Jeromos hitvese, már tiz évnél is hosz­­szabb ideje élt abban a kis thüringiai faluban, ahova férje Buda­várának elfoglalása után vitte. Leánykája, a kis Emilia, gyö­nyörű gyermekké fejlődött, akinek csodájára járták az egész faluból. jMinka csodálatos szépsége sem kopott meg a nyugod­tan eltöltött évek alatt. Szebb volt, mint valaha. Egészen visz­­szavonultan élt kis házában csak a gyermeke nevelésével és a kis gazdaság vezetésével törődött. A házát csak vasárnap hagyta el, ha templomba ment, vagy olyankor, ha valamelyik rokonát látogatta meg, úgyhogy még a legrosszabb nyelvű falusi vén­­asszonyok sem tudtak Minkáról semmit sem pletykáim,' pádig nagyon szerettek volna. Az első időben több falubeli legény,« meg a környékbeli uraságok egynéhánya is megpróbálkozott, hogy a szép asszonynak kurizáljon, de amikor arra a Tapaszta­latra jutottak, hogy Minka egymásután kurtán-furcsán kiadja az útjukat, lemondtak a szépasszony meghódításának gondolatáról. Wohlfahrt csak egyetlenegyszer voILmithon a hosszú tiz év leforgása alatt. 1 Akkor már Wohlfahrt eromos hadnagy urnák titúlátá miri-Akkor már Wohlfahrt Jeromos hadnagy urnák titulálta min- Az uj hadnagy azonban nem sokáig örülhetett feleségének és kis­lányának, mert csakhamar újra parancsot kapott a bevonulásra és kis családja, meg a többi rokonai sürü könnyhullatása köze­pette megint elhagyta faluját. Azóta, hogy mint hadnagy odahaza volt Jeromos, már öt év telt el. Minka még mindig úgy élt, mint azelőtt, pedig közben Emilia tizenötéves gyönyörű leánnyá serdült. Az anya lés leánya rajongásig szerették egymást. Emilia nem is barátkozott a falu­beli gyermekekkel, anyja volt egyetlen barátnője. Anyja taní­totta meg hegedülni, mig maga énekelt hozzá. Az egész falu gyönyörködve hallgatta, ha nyári estéken Emilia hegedűn kisérte Minka csodálatos énekét. Minka magyarul énekelt mindig és Emíliával is magyarul beszélgetett, mert a kislány német szó mellett magyarul és cigányul is megtanult. Boldog és nyugodt életükben csak az volt a kellemetlen, liogy hosszú ideig semmi hirt sem kaptak Wohlfahrt Jeromosról. — Ne busulj, anyácskám — mondta Emilia egy szép, ta­vaszi estén — nemsokára itthon lesz megint apám és akkor nem megy el tőlünk soha többé. Vesz nekünk szép fényes ru­hákat, hoz magával gyönyörű lékszereket, majd meglátod, anyácskám, olyan boldogok leszünk mi hárman, hogy az egész világ bennünket irigyel. Ne busulj, kedves anyácskám, énekelj inkább! — azzal már sietett is, hogy előkeresse hegedűjét. És néhány perccel később felzengett a hegedű négy húrja és Minka ajkáról tovaszállt a szomorú ének: Sárga rigó, ráva rigó Felrepüli a fára, Azt dalolja, azt dalolja. Elhagyta a párja. Én is olyan árva vagyok. Elhagyott a párom. Szomorúan sir a szivem; Mindig visszavárom. Péntek este, szombat este Várom a babámat, Hogy megjöjjön vasárnapra S elmúljon a bánat Nem jön a babám hétfőre se Kedden is hiába várom Szerda délre, csütörtökön este Majd csak itthon lesz a párom. ::: ■■ ■ ■■ Alig fejezte be az első dalt. Minka már is uj nótába kezdett: Arra alább piros az ég alja, A babámnak nem tudom mi baja. Akármerre forditgatom az ölembe. Nem szól semmit, bánatos a kicsi szive ... A szivemet megöli a gyászos bánat Nem láttam már réges régen a babámat Én Istenem, miért is kell ennek igy lenni?- Hogy tudja ezt gyenge szivem elviselni? INNEN- ONNAN JAKAB ANDRÁS a Jó Pásztor utazó képviselője 234 Wilson St, Johnstown, Pa. Tel.: 37-8395 McKeesport magyar ünnepe A Magyar Társaskör, a Mc- Keesporti Magyar Ház tulaj­donosa születésének harminc­­ötödik évfordulója 'alkalmából november 14.-én, vasárnap nagyszabású’ ünnepélyt ren­dez. A McKeesporti Magyar Társaskör egyik Magyar-Ame­­rika legérdemesebb testüle­téinek, mely magyar szellem­ben működött ugyan, de* ma­gyar közcélokra, egyházköz­ségek, testvértestületek, mű­velődés és magyarsegélyezés számára 1936 óta négyezer dollárt meghaladó összeget folyósított, amerikai szövetsé­gi, városi és társadalmi intéz­ményéknek is háromezer dol­lárt adott. Mindez biztosíték arra, hogy évfordulós ünne­pélye eseménye lesz McKees­port városának éppen úgy, mint Nyugat-Pennsylvania ma­gyarságának. Áldozaíóssága a magyar sajtó és művelődés irányában is közismert. HAZELWOOD, PA. A Magyar Társaskörben mulatságokat tartanak minden szombaton és vasárnap este-, amelyre mindenkit szeretettel várnak és jó zenéről, vala­mint lunchról és hűsítőkről gondoskodva van. NEW BRUNSWICK, N J. A Szent József görög kath. egyház vezetőségé nagyban készül a november 7.-én tar­tandó fogadtatási ünnepélyre, ami^Qr, ^ Dr. .Dunda Ernő Lászlót, az egyház uj lelké­szét ünnepli, aki nemrég jött Budapestről. Dr. Dunda Buda­pesten az állami tanítóképző­ben tanított. Azelőtt az ung­vári görög kath. papnevelő intézet igazgatója volt. Ta­nulmányait Rómában végezte', 1928-ban a bölcsészeti dokto­rátust szerezte meg, 1932-ben a teológiai doktorátus. Az uj lelkész a lelkészi teen­dőket pár hete már át is vet­te az egyháznál. Az összrna­­gyarság készül az ünnepélyre, amely a templom alatti helyi­ségben lesz megtartva. KÖSZÖNET KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Alulírottak szivünk mélyéből hálás köszönetét mondunk mindazoknak a rokonainknak, barátainknak, jó szomszédaink­nak, akik felejthetetlen emlékű drága -halottunk, a Sátoralja­újhelyről 1907-ben ez uj hazába jött ÖZV. SZVITTILA LÁSZLÓNÉ Perth Amboy, N. J.-i lakos október 13-án váratlanul történt elhalálozása és 'október 16-án a Szent Mihály temetőben vég­bement temetése alkalmával nagy bánatunkban és gyászunk-, ban osztozva, részvétüknek kifejezést adtak, drága halottunk ravatalára virágot helyeztek vagy koszorumegváltás cimén szentmisét szolgáltattak; azoknak akik kocsijukat a temetési menet rendelkezésére bocsátották; a Rózsafüzér Társulat,, a Szent György Szövetség 2. oszt., a Szent Anna Egylet, a First Aid Squad és a rendőrség tagjainak, akik a temetésen résztvettek, illetőleg a temetés rendezésénél fáradoztak. Köszönjük Rév. Albert Gajdos lelkiatyánknak a meg­indító gyászszertartást, Kanai temetkezőnek a temetés ke­gyeletteljes rendezését. 396 Mechanic St., Perth Amboy, N. J. 1948 november 1. A gyászoló család nevében: leánya Szi­lágyi Miklósné, unokái: Irén és férje, Lázár József; Miklós; dédunokája: Lá­zár Józsi; nővére: Tóth Ferencné és cs., Cleveland, O. A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Hrabosky Ferencné, Janet­ta, Pa., Kínai Magyar Misz­­sziónk nevében leghálásabban köszönöm Ft. Dr. Dunda E. László, a new hrunswicki gör. kath. egyház plébánosa utján küldött adományát, s,záz dol­lárt. Fogadja a Szent Atya áldá­sát, melyet itt mellékelek, amelyet a Szent Atya ad mind­azoknak, akik a Kínai Misz­­szióra adományoznak. Tisztelettel, Ft. Király Kelemen^ OFM 215 Somerset St., New Brunswick, N. J. ARANYLAKODALOM PITTSBURGH, Pa. — Béres István és neje, Katalin, Bold­­vavendég, Abauj megyei szár­mazású házaspár 1898-ban, Pittsburghban keltek egybe okt. 3.-án. Father Gaspari róm. kath. plébános eskette őket a Penn Avenuei tót temp­lomban. Béres István pionír magyar a félszázad alatt sza­kadatlanul dolgozott a ma­gyar közjóért, ^.lapitója volt a Szent Anna róm. kath. hit­községnek, számos helyiérde­kű magyar egyletnek és az el­ső magyar politikai klubnak. Az arany lakodalmas párt sze­rető gyermekei, úgyszintén ro­konok és barátok kedves aján­dékokkal és jókivánataikkal keresték fel. Béres István há­zában valóságos magyar lako­dalom volt. Hajnalig tartott a vigadozás. halmából Budapesten tartóz­kodott külföldi tudósok egyik legérdekesebbje Chas. Claoué professzor, a hires párisi “se­bész-esztétikus”. Sebész-esztétika — ez egy újfajta, divatosnak is nevez­hető sebészet, amelyet nem be­tegség ellen, hanem csúnya­ság ellen allkalmaznak. Szépi­­tő-seb észét. — 1928 óta foglalkozom esztétikai sebészettel, mondta a párisi sziépitő doktor, mert azt láttam, hogy a csúnya orr, elálló fül és más hasonló szép­séghiba súlyos lelki válságot okozhat. A csökkentértékiiség tudata, ami ezeknek a szép­séghibáknak következménye : félőssé, emberkerülővé teszi a szépséghibában szenvedőt; az illető nem tud beilleszkedni a társadalomba, munkaképessé­ge is csökken. — Az operáció révén mind­ez rendbejön. Budapesten is bemutattam azt a filmet, amley egy elálló fiilü gyerek szenvedését érzékelteti és egy­ben bemutatja, hogy a fül esztétikai operációja után mi­lyen lelki felszabadulás és az életben való előrejutás követ­kezett be. — De nemcsak az ilyen tes­ti hibák okozhatnak csökkent­­értéküséget és komor magá­­bazárkózást, hanem a meg­jelenés, a mozgás hibája, a beszédben való járatlanság is. Ezek is “gyógyíthatók”. Eze­ket a célokat szolgálja párisi klinikám, ahol nemcsak se­bészeti kezelést kapnak a be­tegek, hanem más gyógymó­dok mellett még lelki és ér­telmi tanitást is. Tanítjuk a helyes mozgást, a jó fellépést, sőt a kifejező beszédet is. Legfontosabb tanítási segéd­eszközünk az utóbbiakban a film. — Mondanom sem kell, hogy ezeknek a kurzusoknak milyen sok színész és színész­­jelölt hallgatója van. De igen sokan keresik fel ezeket a csökkenttértéküségben szen­vednek és ez gátolja őket tár­sadalmi érvényesülésükben, valamint pályájukon való ha­ladásukban. Pittsburghi és vidéki olvasóink figyelmébe! KI TUD RÓLA? Kérésén öcsémet Eppinger Mártont, akit 2 éves korában Posner János asztalos vitt ki Amerikába. Eppinger Frigyes, Szent Imre Herceg ut 6, Bony­­hád, Tolna megye. Értesítem lapunk kedves ol­vasóit, hogy a közeljövőben sorra meg fogom látogatni minden előfizetőnket, hogy régi kapcsolataimat velük is­mét felvehessem. Működési területem kiter­jed Pittsburgh, Homestead, W. Homestead, Duquesne,-Mc­Keesport, McKeesrocks, East Pittsburgh, Braddock, Terrace, Single, Turtle Creek, Munhall városkra. Tiáztelettel TÓTH JÁNOS P. O. B. 5589 Pittsburgh 7, Pa. Gilbert Ékszerész A legkönnyebben kap il hitelt Clevelandban. Gyémántok, órák, ékszerek 2005 ONTARIO STREET (Szemben Higbee-vel) CHerry 0355 — Cleveland, O. BEM ISTVÁN Építési Vállalkozó Építő és Szerelő Szakszerű munka — jótállással. 3301 LORAIN AVE. AT 9368 CLEVELAND, OHIO Árlejtés ingyen. Jöjjön el hozzánk és tekintse meg a legújabb rádió és televi zió készülékeket. — DUMONT — R. C. A___PHILCO — GENERAL ELECTRIC álló, asztali és hordozható modelek Régi készülékét méltányosan számítjuk be. TATAR RADIO & REFRIGERATION 2868 East 116th St. Buckeyehoz közel GA. 2242 NYITVA ESTE Cleveland, O J A FEJEDELEM CSALOGÁNYA EREDETI REGÉNY (18-ik folytatás) RENDKÍVÜLI! j jrf j Matracok ujjáalakilása hihetetlen olcsó ...........$4.00 Tollas takarók, valódi toliból ágyakra ......................... $7.90 Hívásra jövünk és díjtalanul felvesszük és visszaszállítjuk. Modern Bedding Co. 3118 Lorain Ave. ME. 7919 Testvér! Légy tagja a Cleve­landi Magyar és Székely - Szövetségnek! jí A CSÚNYA EMBEREK DOKTORA A Centenáris Orvoshét al- tanfolyamokat olyanok is, akik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom