A Jó Pásztor, 1948. március-május (26. évfolyam, 11-21. szám)

1948-05-14 / 20. szám

PAGE 2 OLDAL A JÖ PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD MAY 14, 1948 Elvérzik a Szovjet magyar gyarmata .. Imé, elközelgeit az óra és az embernek Fia a bűnösök kezébe adatik." (Máté). "A Szovjet olyan szerződésre kényszeritette Ma­gyarországot, mely gazdasági öngyilkosságot jelent Magyarország számára." (A New York Times lelep­lezése a magyar-orosz szerződés titkairól.) “.., Imé, elközelgett az óra és az embernek Fia a bűnö­sök kezébe adatik.” Fájdalom, elközelgett az óra Magyarországra is. És egész Magyarország a bűnösök kezére adatott! A nagy vasfüggöny mögé még most is csak lopva lehet itt-ott betekinteni, mert akit a “betekintésen” rajta kapnak, az vagy életével, vagyhosszu börtönnel fizeti meg a betekin­tést, mint arra naponta mutatkozik példa a sajtóban. Mindenek előtt azt kell fájdalmasan megállapítanunk, hogy Magyarország csak “látszat ország” — vagy jobban mondva: Magyarország úgynevezett önállósága nem más pusz­ta látszatnál. Régebben a hóditó cárok, a még be nem hódolt nomád törzsfőnököknek selyemkaftánt és drágaköves süveget szokott küldeni ajándékba. Ha a nomád fejedelem ezeket az aján­dékokat elfogadta, ezáltal az egész nomádország a cár fenn­hatósága alá került. Újabban a cár vörös utódja, Stalin, kormányokat szokott “ajándékozni” a leigázandó országoknak. Amig az ilyen aján­dékot nem fogadják el, addig a Szovjet megszállva tartja az ilyen országot. Ha elfogadta, — mint például Magyarország is — akkor ezáltal szolgaországgá, — rabszolgaországgá válik, mint Magyarország! Ez az orosz medicina eddig nagyon célszerűnek bizonyult a Szovjet számára. Mert a tényleges megszállás oly bor­zasztó volt a megszállott országokra, hogy szivesen elfogad­ták inkább ajándékba azokat a névleg önálló vörös kormá­nyokat, amelyeket a Szovjet jelölt ki számukra, csak vonják ki a megszálló csapatokat. így lett Mgyarország is névlegesen önálló, — ténylegesen pedig Szovjet-gyarmat, vagy Szovjet-szolgaország. VÖRÖS KÉZBEN A MAGYAR SZÉN, OLAJ, ALUMINIUM Többször megírtuk már, hogy az oroszok a Magyaror­szágra kiszabott hadisarcot már több, mint tizenötszörösen, vagy több, mint húszszorosán is behajtották. Ennek ellenére még mindig érintetlenül fennáll az ere­deti hadisarckövetelés, mintha Magyarország egy centet sem fizetett volna. Mert akármilyen óriási értéket rabolnak is az oroszok, kijelentik, hogy mindennek semmi köze a hadi­sarchoz, mert nekik a milliárdokat érő elrablóit holmi még külön járt a hadisarcon kívül. A rendzserint nagyon jól értesült New York Times most azt írja, hogy a Szovjet olyan gazdasági szerződés aláírására kötelezte Magyarországot, mely jóformán egyenlő Magyar­­ország gazdasági öngyilkosságával. Mert a szén, olaj, alumi­nium, hihetetlenül olcsó átvételi áron, teljesen le van kötve Oroszországnak. Más államoktól ötször-tizszer annyit kap­hatna Magyarország ezekért az anyagokért. De nem adhatja el senkinek, mert az oroszok a szénnek, olajnak, alumínium­nak minden termékét a maguk számára kötötték le. A "HOLDBAN LEVŐ" NÉMET VAGYONÉRT IS MAGYARORSZÁG FIZET Aki kifosztási trükköket akar tanulni, az menjen ezt ki­tanulni Szovjet iskolába. Mert, a Szovjet kif osztási iskola világviszonylatban is a legjobb! ...Magyarország a názizmus mézes hónapjai alatt közel 400 millió dollár értékű gépet, háborús nyersanyagot, élelmi­szert adott Németországnak. Erre a németek Magyarországnak 45 millió dollárra számlázott ipari cikket küldtek cserébe. Szájharmonikákat, szemüveget, szájpirositót, tojásfestőszert, meg más efféléket, amiknek Magyarország amúgy sem vette soha semmi hasznát. Most azután az oroszok álláspontja ez: “Ahhoz semmi kö­zünk, hogy Magyarország mit szállított és’ mit hitelezett Né­metországnak ... Ezt a magyarok intézzék el a németekkel. Viszont minden német vagyon a megszállt országokban az oroszokat illeti, ezért tehát nekik jár Magyarorságtól az a 45 millió dollár, amit valaha a németek szájharmonika, stb. alakban Magyarországb szállitottk.” Mondani sem kell, hogy ez az álláspont a leggyakorlottabb tolvajokat is zavarba hozná, megszégyenítené. Az oroszok azonban nem szégyenkeznek. Pedig még ez sem minden, mert a Szovjet nemzet nemcsak tolvajt, hanem nagylelkűt is játszik. • Testvéri levelek TESTVÉREK, JÖJJETEK VELEM . . . A jubileumi évet csak egy módon ün­nepelhetjük meg igazán: ha véget vetünk a Jó Pásztor kálváriás, küzdelmes utjá­nak. És végei is fogunk vetni, ha mind­nyájan összefogunk és mindnyájan úgy akarjuk! De akarhatjuk-e másként? Jöj­jetek velem Testvérek! Én a magam cse­kély 10 dolláros adományomat meíléke­­lem. KARDOS GYÖRGY a Jó Pásztor hűséges olvasója 327 East Houston Sk, New York, N. Y. A lelkes szép gondolat azonban ugyanak­kor nemcsak ennek az egy testvérünknek a lelkében született meg. Ugyanakkor mások is sokan hasonló gondolatra jutottak, mert vagy szivük lelkűk érezte igy, vagy Felsőbb Helyről sugalmazták sokaknak leikébe ezt a gondolatot. Itt közlünk tehát egy másik sziv­­sugallta kedves levelet. "...ENGEM IS FOJTOGATOTT VALAMIKOR" A Jó Pásztor igazmondó, bátor keresz­tény szellemére múlhatatlanul szüksége van a magyarságnak! De a Jó Pásztort most a 'morgics" gondjai fojtogatják . . . Hitéleti Testvérem: tudod-e mi a "mor­gics", a kamat és a törlesztés? Én tudom, mert engem is fojtogatott valamikor! Ál­doznunk kell Testvér, nehogy a Jó Pász­tor kiessen a keresztényi kézből! Mellé­kelem szerény adományomat: $10.00. Aki­nek többje van: adjon többet, akinek nem jut: adjon kevesebbet, de mindenki adjon! TULSAY-TOLSON GEORGINA 5408 Drexel Ave., Chicago, 111. Ugyebár: vanak még szerető magyar szivek. Igaz keresztények. Áldozatkész hitéleti testvé­rek. Meghatódott szeretettel olvassuk sorai­kat és megható szeretettel közlünk itt mutató­ba egy újabb levelet: "...NEHOGY KÉSŐN SIRASSUK MEG..." "... Én is lapkiadó voltam. Hazafias és keresztény szellemű lapot adtam ki . . . De csak akkor kezdték értékelni és meg­siratni, amikor már nem keresztény kezek­be került . . . Testvérek: vigyázzatok: ne­hogy igy járjatok a Jó Pásztorral is! Most még nagy kincs van a kezetekben: ne en­gedjétek át rossz kezekbe! Egy most el­adott bárány árát mellékelem ide $11.60. Isten áldása legyen a Jó Pásztoron és ol­vasóin." HORTOBÁGYI KÁLMÁN SÁNDOR Siren, Wis.. Route 2 Le a kalappal az ilyen levelek irói előtt! Le a kalappalés fel a^szivekkel, ahova z ilyen test­vérek nevét beleírjuk. És a levelek gyöngyeiből most egy újabb levelet mutatunk be: A JÓ PÁSZTOR . . . Legyen a Jó Pásztor mindnyájunknak lapja. Hitünknek, lelkűnknek keresztény alapja. • •. Ott, ahol malasztos égi áldást osztnak: Feljegyzik, hogy mennyit adsz a Jó Pásztornak. Én $6.40-et küldök, amennyi volt a spór­­kasszámba. GLORIA HERTELENDY IV. Grade tanuló, 10 éves 3117 West Montrose, Chicago, 111. Ha már az ilyen kis földi angyalok is ilyen szép verset Írnak rólunk és elküldik spórkasz­­szájuk megspórolt centjeit: akkor bizonyéira Isten áldása lesz mozgalmunkbon. (Folytatjuk) FOLYIK A TÖRTÉNELEM Amerika Magyar Márciusáig L. Irta: BALOGH E. ISTVÁN az Amerikai Magyar Szövetség központi titkára ÜNNEPELTÜNK ... Csaknem minden magyar lakta város­ban rendezett impozáns népün­nepélyeket Amerika magyar aj­kú polgártársadalmi a Magyar Szabadság századik emlék-évé­ben. Két szempontból teljesen egységesek voltak a különféle helyen és időben tartott ünne­pélyek. Először azért, mert mindegyik ünnep erélyes tilta­kozássá vált a bolseviki impe­rializmus és diktatúra ellen, amely Magyarországot egészen el akarja nyelni. Másrészt az­ért, mert magyarságunk pol­gári öntudattal hangsúlyozta, hogy a szovjetbérenc magyar kormány jelenlegi vezetői nem képviselik azt a Magyarorszá­got, amelynek jövőjében mi, amerikai magyarok, hiszünk. EMLÉKEZTÜNK . . . pedig fájt, 1848 szabad népé 1948-ban újra letiporta az orosz. Mégis emlékeztünk, mert az uj élet csiráit a Kossuth-i állameszmék örökre igaz ideáljaiban látjuk. MEGERŐSÖDTÜNK emléke­ink hatásában és a Hudson öb­létől a Csendes Óceán partjáig szétszórt magyar sorainkban szent fogadást tettünk Amerika iránti tnátorithatatlan szerete­­tünkről s egy uj és szabad Ma­gyarország felépítéséről. AMERIKA VELÜNK ÉREZ. Erről tett bizonyságot Ame­rika tekintélyes államférfiainak nagy serege. Szenátorok, kép­viselők, szövetségi bírók, álla­mi törvényhozók, kormányzók, polgármesterek s Uj Hazánk más közéleti, nemzetünk sorsát irányitó vezéremberek jelentet­ték ki előtünk újra és újra, hogy Amerika oaját érdeke a bolsevizmus halál-gyürüjének a széttörése s igy természetesen Magyarország szabadságának a vigzanyerése. Az államok, me­gyék és városok hivatalos ve­zetői “Magyar Hetek” és “Kos­suth Napok” proklamációiban Szólították fel ipolgártársadal­­munkat a “Magyar Szabadság” tiszta eszméinek a nyílt pro­pagálására. A “Voice of Ame­rica” magyar óráin Szövetsé­günk képviselői sorozatos rádió üzeneteket küldtek Magyaror­szágra március 8. és március 16. között. SZÖVETSÉGÜNK PROKLA­­MÁCIÓJA minden ünnepélyen fel volt olvasva. Azt az ünneplő közönség nemcsak meghallgat­ta, de egyhangúlag el is fogad­ta. Ennél egységesebb országos megmozdulása még nem volt Amerikában élő magyarságunk­nak. Közös kiáltványunkat az illetékes amerikai fórumok már meg is kapták. POLITIKAI EMIGRÁNSA­INK száz év múltán Kossuth sorsára jutva ünnepeltek ve­lünk. Kiváló magyar államfér­­fiaink Amerika vendégeivé s a magyar sors üldözöttéivé let­tek. Nagy Ferenc, Varga Béla, Pfeiffer Zoltán, Eckhardt Ti­bor, Nagy Vince és társaik ve­lük hullatott könnyeinkből lát­hatták, hogy az amerikai ma­gyar szív lánggal ég és áldozat­ra kész egy független és sza­bad Magyarországért. Az ünne­pélyek legtöbbje a magyar se­gítés közcéljaira adakozott. Adtunk országos segélyalapra, árvák és árvízkárosultak javá­ra, szeretet csomagokra. Több helyen a*z Amerikai Magyar Szövetség Közalapjára fordítot­ták a jövedelem egy részét, mert polgártársaink a Szövet­ség munkáján át kívánják épí­teni az uj és szabad Magyar­­ország jövőjét. MI CÉLJA VOLT AZ ÜN­NEPLÉSNEK? Az, hogy most a cselekvés, munka, áldozat és igazi szolgálat következzen! Amerikai magyarságunk közbi­zalma és céljainkat megértő nagy tábora kettős felelősséget ruházott az ünnepélyek üzene­tén át az Amerikai Magyar Szö­vetségre. Először: sorainkat te­gyük egységessé és ezt az egy­séget őrizzük is meg, — Másod­szor: volt hazánk uj életét Amerikán át minden erőnkkel ■ egyengessük és készítsük elő. i A közbizalom üzenete Szövet­i ségünkre nézve komoly parancs s ezt, mint szolgálati mandátu­mét, el is fogadjuk. — Csak azt kérjük, hogy a felelősség mellé a szükséges anyagi támo­gatást is adja meg a Szövet­ségnek Amerika magyarsága. Rengeteg munkánk, amely az egész világra sorsdöntő idők­ben vár a Szövetségre, csakis akkor végezhető el, ha Ameri­ka velünk érző magyarsága egyénenként is beküldi évi tagdiját ($2.00) Szövetségünk pénztárába. Március szele átjárta az ame­rikai magyar sziveket s elmond­ta, hogy “Kossuth Lajos azt üzente . . .” Merjük-e, fogjuk-e tényekkel felelni: “Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos”, — mert népedet, önmagunkat el nem hagyjuk Mert a nemlétező német 45 millió dollárból 30 millió dollárt “befektetett” a magyar ipartelepekbe és ezen az ala­pon megkaparintotta a legnagyobb magyar iparvállalatokat. A “fennmardó” 15 millió dollárért pedig Magyarország még külön iparcikkeket tartozik szállítani a Szovjetnek. Ez. éppen annyi, mint mikor a pokol mennyországot ját­szik, az erkölcstelen erkölcsöst, a tolvaj pedig bírót. Ezt teszi most a Szovjet Magyarországon! 1848-1948 A magyar szabadságharc története XVI. Egyszerre csak iaz összes kozákezredek pokoli dübörgéssel irtózt'ató rivalgással nekizudulnak ia magyar seregnek. Csekély számú huszárságunk nem állja ki a lökést és menekül . . . A kozákok belevágnak gyalogságunkba, csapataink megrendülnek, hátrálnak, lamiből csakhamar vad futás lesz. A kozákok utánuk és kaszabolják őket. E csatában Bemnek majdnem egész serege megsemmisült. Erdély sorsa el volt döntve. Komoly harcra többé nem került a dolog. A VÉG KEZDETE 1849 augusztus 9. — A temesvári csata. A magyar szabadságharc sorsát a temesvári! csata döntöt­te el. Dembinszki Henriknek, a magyar fővezérnek, ebben a gyá­szos csatában volt utolsó szereplése. De itt már csak úgy féiig­­meddig. Mert a temesvári ütközetnek nem is vele kellett volna lefolyni. Őt már előzőleg Aradra rendelt Kossuth augusztus 6-ára, közben pedig Bemet hivtia át Erdélyből, hogy a fővezér­letet átvegye Dembinszki kezéből, aki Magyarországon mindig oly balszerencsével harcolt. Hanem az Aradra való átvonulás már nem sikerülhetett. Az ellenséges hadcsapiatok állása meghiúsított minden erre , való kísérletet. Nem maradt paás hátra, mint megvívni az utolsó döntő harcot Temesvárnál. És augusztus 9-én meg is kezdte Dem­binszki a csatát. Ám a sors könyvében az volt megírva, hogy a nagy lengyel szabadsághős, aki az 1830-iki lengyel felkelés leveretése után, szánté hihetetlenül merész védekezése révén a lengyel Xenophon névre tette érdemessé magát: magyar földön ne szerezhessen babérokat. * Bem már a visszavonulás órájában érkezett a csatatérre. Kilenc óra tájban érkezett Haynau a csatatérre Lovrinból és körülbelül ugyanakkor látott Dembinszki —aki már Erdélybe való viszavonulásról gondokozott — egy nyitott kocsit vágtatni a magyar táborba. Egy tiszt csakhamar hírül hozta, hogy Bem megérkezett és jön a fővezérhez. Dembinski elébe vágtat. Üdvözlik egymást. Dembinski csak most tudja, meg Bemtől, hogy ez a parancsnokság átvétele miatt jött. Dembinski szivesen szabadul a terhes gondtól és nagy fe­lelősségtől, de méltán bántotta az, hogy e vezércserét a kormány vele nem is tudatta. Bem megjelenésének hire hirtelen lágnra gyújtotta a hon­védeket és az ősz vezér nemsokára lelkesülten kiáltott fel: — Hisz az ellenség visszahúzódik. Négy óra tájban csakugyan úgy látszott, hogy a magyaroké lesz a diadal. -> Félötkör azonban belebődülnek a harcba Lichtenstein Fe­renc herceg ágyúi, ki Haynau hívására váratlanul érkezett meg a harctérre. Az ő fellépése eldöntötte a csatát. Nyolcvanezer ember rémült menekülése volt a cs.?4a utolsó képe... A tüzérség “Helyet az ágyuknak!” kiáltással és földet rázó robajjal sietett hátrafelé. Ez a látvány rettegéssel tölté el az egész gyalogságot és — nemsokára vége volt mindennek... KOSSUTH LEMONDÁSA A szerencsétlen temesvári csata után a legbátrabbak lelkét is megszállta a kétségbeesés. A halál szele végigszállt az országúton és hideg ujjal mar­kolta meg ai sziveket. Augusztus 10-én miniszteri tanácskozás volt Aradon, melyen Görgei is jelen volt. Még ugyanaznap este Kossuth egymagában is tanácskozott Görgeivel. Beszélgetésük folyamán természetesen ismételten szóba került a temesvári csata, melynek kimenetelé­ről akkor még egyikük sem tudott bizonyosiat. — Mi tévő lesz ön, ha Dembinsky győzött Temesvárnál? — kérdé Kossuth. — Akkor egyedül az osztrákokat támadom meg minden erőm megfeszítésével. — De ha az osztrákok győztek Temesvárnál? — Akkor én leteszem a fegyvert — válaszolt Görgei. Néhány órával későbben megérkezett a szomorú végű te­mesvári csatáról szóló jelentés, mely a magyar szabadságharc­nak gyászjelentése volt. Görgei e jelentés vétele után azonnal felszólitá Kossuthot, hogy a legfőbb hatalomról a nemzet érdekében mondjon le és azt ő rá ruházza. Görgei még aiznap (aug. 11-én) délben megkapta Kossuth lemondó levelét, melyet a miniszterek nagyrésze is aláirt és melynek értelméebn a katonai és polgári főhatalmat esti 8 órá­tól fogva ő rá ruházza. (Folytatjuk) oaesooDQoooooaooQODOoooDoooeofloooo, FLANAGANT, a hires ifju­­ságvezetőt, ki legutóbb Auszt­riában működött, a Szentatya magánkihallgatáson fogadta. Nyugtával dicsérd a napot és előfizetési nyugtával a lapotl (THE GOOD SHEPHERD) _______________Founder: L, l. lAftKANY alapította_______________ Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó ________GÉZA PEREY PUBLISHING COMPANY, INC.________ Szerkesztő GÉZA PEREY Editor T&rsszerkesziő: LÁSZLÓ SZEGEDY Associate Editor Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 11426 BUCKEYE ROAD CLEVELAND 4. OHIO Telefon: CEdar 9141 c^^^e>4 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES Egy évre............................$4.00 One Yéar............................$4.00 Fél évre............................ 2.00 Half Year....^..................... 2.00 Magyarországra és Kanadába: egy évre $6.00 — Félévre $3.00 Entered as second class matter September 1st, 1933, at the Pest Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3, 1879. melyekben a Jó Pásztor lelkes olvasótábora ,(morgics" elégetést mozgalmat indított. OLVASD TE IS TESTVÉR! Meghatódottan mutatunk itt be néhány olyan levelet, melyet drága hittestvéreink: a Jó Pásztor olvasói Írtak hozzánk a Jó Pásztor morgics levelének elégetése ügyében. A levelek olyan szépek, olyan keresztényiek, olyan szivből valók, olyan lélekből lelkedzet­­tek, hogy azokat csak Magasabb Helyről sugalmazhatták, ahonnét figyelnek mindnyájunkra és számon tartják mindnyájunk cselekedeteit. “GOOD SHEPHERD” WEEKLY 11426 Buckeye Road ELŐFIZETÉS ÉVI 4 DOLLÁR MERCHANTS: Best Advertising Medium

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom