A Jó Pásztor, 1947. augusztus (26. évfolyam, 31-34. szám)
1947-08-22 / 34. szám
PAGE 2 OLDAL A JÓ PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD AUGUST 22, 1947 A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD) Founder: B T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó GÉZA PEREY PUBLISHING COMPANY, INC. Szerkesztő GÉZA PEREY Editor Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 11426 BUCKEYE ROAD CLEVELAND 4. OHIO Telefon: CEdar 9141 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre............................$4.00 Fél évre............................ 2.00 SUBSCRIPTION RATES One Year $4.00 Half Year........................... 2.00 Entered as second class matter September 1st, 1933, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3, 1879. CSALOGATJA HAZAFELÉ Dinnyés Lajos elvtárs, Magyarországnak Rákosi Mátyás és Stalin Jóska kegyelméből mostani miniszterelnöke, az amerikai magyarságot látogatóba. Elmondja, hogy a jövő évben van az 1848-ik évi szabadságharc százéves évfordulója és azt hadd ünnepeljük meg mi is. , Az amerikai magyarság sajnos — bajosan mehet erre az ünnepségre, elsősorban azért, mert éppen akkor, mikor Dinnyés Lajos meghivó távirata érkezett, a New York Times cimü világlap szintén táviratban jelentette, hogy amerikai polgárok nincsenek biztonságban manapság magyar földön. Amerikaszerte jól ismert magyar honfitársunkat, Thuránszky Bélát ugyanis Balassagyarmaton a politikai rendőrség elfogta, megláncolta és úgy hurcolta fogságba Budapestre azon a cimen, hogy nem éppen hizelgő dolgot mondott a mai magyar kormány felől. Körülbelül azt, hogy a mostani magyar kormányt nem tartja törvényes gyereknek. Az amerikai szót erre mindnyájan nagyon jól ismerjük. Thuránszky Béla egy óriási amerikai gyárat, az International Harvester Companyt képviseli Magyarországon és teljes jogú amerikai polgár. Vele levő két leánya rögtön Budapestre ment az amerikai követhez, aki Thuránszky szabadonbocsátását kérte, amire a magyar külügy-miniszter nevében valami Mihályfi Ernő úgy nyilatkozott, hogy az 1878- ik évi büntető törvények értelmében a magyar kormánynak sok jogcíme van arra, hogy külföldi állampolgárokat börtönbe vethessen. Mi, akik a magyar tudományos egyetem jogi karán nevelkedtünk és alaposan ismerjük az úgynevezett Csemegi Károly büntető törvényeket, keresve se találunk abban egyetlen pontot sem, amely ilyesmit mondana. Ellenben ismerünk egy pontot, amelyre hivatkozhatik a magyar kormány. Ez a pont ekként hangzik: — A magyar kommunista korjnány mögött ott áll Sviridov tábornok fél millió szuronnyal. Egyelőre ezzel a fél millió szuronnyal a magyarországra látogatóba menő amerikai magyar nem vitatkozhatik és ezért nem ajánlatos Dinnyés Lajos meghívásának elfogadása. De más okunk is van arra, hogy Dinnyés Lajos meghívását ne tartsuk illetékesnek. A miniszterelnöksége alatt álló magyar kormány nem jogosult arra, hogy Kossuth Lajos és társainak nagy megmozdulását, szabadságharcát a maga részére kisajátítsa. Dinnyés Lajos és társai olyan messze állanak Kossuth Lajostól és társaitól még elvekben is, mint Makó Jeruzálemtől. Dinnyés Lajos és társai azt az ellenséges nagyhatalmat képviselik, amely a negyvennyolcas szabadságharcot leverte a cár megbízásából. A külömbség csak annyi, hogy most a cár helyett Stalin József orosz diktátor gázolja le a magyar nemzetet. Dinnyés Lajos és társai éppen olyan “muszka-vezetők”, mint azok, akik 48-ban az oroszok cárjához rohantak segítségért, hogy a szabadságát kereső magyar nemzetet legázolhassák. Majd ha a magyar sorokból ismét kiválik egy Deák Ferenc, ha a magyar nemzet megkapja a maga alkotmányos szabadságát, akkor megyünk látogatóba magyar földre. Bizonyos lehet az amerikai magyarság felőle, hogy ez a felszabadulás ismét el fog következni. Ha elődeink, apáink húsz éven át elviselték az osztrák-orosz elnyomás átkát, akkor a magyar nemzet ma is túl fogja élni Dinnyés Lajos és társainak rémuralmát. Akkor látogatunk majd haza az uj magyar feltámadás ünneplésére! Jobb későn, mint soha jelige alatt Nagy Ferenc, Magyarországnak Amerika biztonságába menekült volt miniszterelnöke Perth Amboy városában, óriási nyilvánosság előtt bocsánatot kért az amerikai katolikus magyar papságtól múltbeli hibájáért. Azt mondta: — Beismeréssel tartozom az amerikai katolikus magyar papoknak és híveiknek. Mikor a magyar delegáció élén jártam Amerikában és találkoztam velük, nem tudtam megérteni álláspontjukat a koalíciós kormánnyal szemben. Beismerem, Hogy nékik volt igazuk. Megpróbáltam együttműködni a kommunistákkal, abban a hitben, hogy meg tudom óvni hazámat egy belső megrázkódtatás veszélyétől. Belátom, hogy ez nem sikerülhetett. A szabadság ellen irányuló törekvésekkel nem lehet kompromissziumokat kötni. Katolikus magyar papjaink hitbeli feladata a megbánt hibák megbocsátása. Ebben a hitben neveltek bennünket is, akiknek nincs megbocsátani valónk, mert csak sajnálkozni tudunk afelett, hogy Nagy Ferenc — jó szándékkal — tévedett. De a jóakarat és szándék mellé hiányzott belőle sok minden amit válságos időkben egy nemzet vezető emberétől várni lehet. Most kis ember gyanánt, üldözött menekültként van közöttünk és azok mögött mindig ott van az amerikai f lelkek rokonszenve. Az amerikai lelkek között pedig ott vaní nak az itt élő magyarok is, akiknek nevében Perth Amboy mutatta meg érzéseit, ___________ -— IIM....... ...... PALESZTINÁI TEMETÉS... Egy angol őrmester temetését ábrázolja képünk, akit. egy társával felakasztottak a palesztinai zsidók. A Lydda nevű temetőben helyezték őket sírba, ugyanazon temetőben, amelybe Krisztus után a 303-ik évben az angol Szent György mártírt temették. A palesztinai zsidók állandó harcot folytatnak, hogy Palesztinát országunknak megteremtsék. Az arabok nem akarják ezt engedni és Angliának alaposan meggyűlt a baja ezzel a két nemzettel. A zsidók azzal vádolják Angliát, hogy nem tartja be Ígéreteit velük szemben és ugyancsak vádolják az angolokat az arabok is. Az angol felfogás az, hogy ha nem szabályoznák a zsidók bevándorlását Palesztinába, az arabok fellázadnának és minthogy sokan vannak, nem tudnák megrendszabályozni azokat, mielőtt sok zsidót ki nem irtanának. Most már szabadon beszélhetünk arról, hogy vannak emberek, akik szeretnék visszaforgatni a rohanó évek kerekét és visszaidézni azt a múltat, amelyben valakik voltak, de amelyből kiesve senkik lettek. A mi nézetünk szerint az ilyen embereknek legjellemzőbb mintaképe az Egyesült Államokban Henry Agar Wallace, a volt alelnök, volt földművelésügyi és kereskedelmi miniszter. Senki nem tudná ma megmondani, hogy miként jutott ez az ember, aki mindig a republikánus párt hive volt, az ismeretlenségből — néhai Roosevelt kegyelméből — az előtérbe. A múlt csak annyit tudott felőle, hogy meghalt édesapjától nagy vagyont örökölt, többek között Iowa államban nehány elterjedt újságot és nyomdát. Egy évvel azután, hogy ez az egészséges vállalat kezére jutott, ki kellett azt venni kezéből, mert a bukás szélére vitte. Azóta ismét egészséges és jól jövedelmező az iowai vállalat. Az 1912-ik esztendő során, mikor • nyilvánvaló leit, hogy a nagy gazdasági válsággal küzdő ország Herbert Hoover elnöktől elfordult, Wallace felkereste New York állam fővárosában az akkori kormányzói. Frankin Delano Rooseveltet, aki védő szárnyai alá vette. Besorozta miniszterei közé, majd az 1936-ik választáson az alelnöki székbe emelte. Négy évvel később a demokraták úgy meggyülöliék, hogy kibuktatták a jelölésből. Ekkor helyébe az alelnöki székbe Harry S. Truman szenátor került. Roosevelt úgy érezte, hogy Wallace gyűlölködő haragját le kell szerelni és ezért kereskedelmi minisztert csinált belőle. Jó ideig hallgatott erre Wallace, de mikor Roosevelt meghalt, akkor kinyitotta száját és azt kezdte hirdetni, hogy a néhai elnöknek jogos politikai örököse, amre Truman arra kényszerült, hogy kurtán-furcsán eltávolítsa. BESZÉLGETŐ SZOBROK... Tudod-e mit tett Magyarország a nyugati keresztény művelődésért? Valahonnél nagyon messziről, Isten országából, két fénysugár indul el a Föld felé. Mikor megérkeznek: egyik a new yorki Kossuth szoborban, másik a budapesti városligeti Washington szoborban helyezkedik el. A két léleksugáriól a szobrok élőkké válnak, majd beszélgetni kezdenek. KOSSUTH: Washingtonhoz: Érzem telkednek mágneses vonzását Testvér, ami azt jelenti, hogy Te is a Földön vagy újra szellemtestvér. Vajha a Te szellemajkaidról hallható érzékelhető üzenetet tudnánk küldeni a világnak, hogy a Te nyomdokodain haladva: a világ újra a békés alkotások terére lépjen! WASHINGTON: Kossuthhoz: Üdv Neked Szellemtestvér! A mai napom újra értékes nap lesz, mert Veled társaloghatok. De engedd meg, ha figyelmeztetlek egy előbbi megállapodásunkra: együtt fogjuk átvizsgálni a világtörténelmet . . . Azt ajánlom tehát: kezdjük ezt mindjárt a Te Hazádon! K.: Örömmel Szellemtestvér. És boldog vagyok, ha kívánságod szerint mindjárt az én hazámon kezdhetem . . . Nos, hát: Tudod-e Szellemtestvér, hogy Európa első Írott alkotmánya a magyar “Arany Bulla” volt, melyet II. Endre magyar király 1222-ben adott ki, tehát az angol Magna Charta után, mely 1215- ben kelt, csak hét évvel kelt későbben? , W.: Ezt véletlenül tudom Szellemtestvér ... Sőt ennél többet is tudok Lincolntól . . . Azt, hogy a magyar Arany Bulla nyomban életbe lépett, mig az angol Magna Charta századokig csak a pergamenten volt meg ... K: Hát azt tüdődbe Testvér, hogy Magyarország területén a leghatalmasabb államok sem tudtak államot alkotni, mert erre a germánság, az északi és déli szlávság hóditó törekvéseivel szemben, ezer esztendős küzdelmek árán, egyedül a magyar nemzet volt képes ...? .: Ezt már csak nagyon homályosan tudom Testvér. De ha igy volt: ezzel Magyarország hatalmi egyensúlyt teremtett Európában az egymásra törő hatalmi áramlásokkal szemben. K: Felfogásod igazi államalkotóra vall Testvér. Mert Európa egyensulykérdését, melyet a magyar oknak köszönhettek, csak nagyon keyesen ismerték még fel . . . De !Wy tovább menjünk:- -Ti^Pfe.-Jpestver,. hogy Szent István magyar király a bizánci: Ítéleti kereszténységet visszautasította, bár koronán kívül kincseket is Ígértek hozzá, hogy a nyugati kereszténység védőbástyája lehessen . . . ? W.: Ez Testvér: alapvető része a világtörténelemnek is. Ezért nagyjából ismerem. Tudom, hogy Magyarország a keleti szellem előretörésének megakadályozásával egyúttal visszaszorította az ezer évvel mindig elmaradt keleti, déli és délkeleti hatalmas balkáni előretöréseket is... K: Ha ennyire járatos vagy a történelemben Testvér: valóban nem meglepő, hogy éppen Te vívtad ki ennek az országnak a függetlenségét és Te alkottad meg az Egyesült Államokat . . . De hallottál-e vala, ha Testvér a vitéz kunokról, lakik Európa akkor még fiatal kereszténységét akarták elpusztítani és akit az európai hatalmak közül 1100 körül egyedül Szent László király tudott megsemmisíteni ... ? W.: Megvallom: erről semmitsem hallottam még ... De mentségemre legyen mondva: az angolnyelvü világtörténelemben ennek nyomát sem találtam ... És attól tartok most már: sok olyan dolog van még a történelemben, melyről a mi történészeink “elfelejtettek” írni... Nem bírják tagadni többé azt, hogy Anglia a csőd szélére jutott és az angolok mentésük érdekében ismét az Egyesült Államok felé tekintenek, várva onnan a megváltást. A nagy háború előtt, alatt és után az Egyesült Államok népe tényleg mentegette Angliát, részben fegyveres erejével, részben anyagi áldozataival. Utoljára négy óv alatt felhasználandó három és fél ezer millió dollár készpénz kölcsönt adtunk és a lend-lease és egyéb cimen való angol adósságokat egyszerűen elengedtük. Uj kölcsönt ma nem kap az Egyesült Államoktól Anglia, hacs-sk beleszólást nem enged saját ügyeinek vezetésébe. Elsőnek az Attlee kormány kell menjen a maga ferde terveivel, amelyek kommunista jellegűek és azután vagy azt megelőzőleg a palesztinai vérengzéseknek kell véget vetni. Különben Amerika veszni hagyja a beteg angol paripát. . K.: Boldoggá teszel Testvér, hogy erre magadtól jöttél rá és nem nekem kellet ezt az állítást megkockáztatnom . . . Mert felfedezésed valóban igaz! Hát arról tudsz-e Testvér, hogy a hóditó Mohamedánság nagyszerű haderejét egyedül Magyarország volt képes feltartóztatni és, hogy századokon át Magyarország ennek fejében majdnem elvérzett...? W.: Nos Testvér: erről éppen legutolsó találkozásunkkor beszélgettünk Jeffersonnal és Lincolnnal. így azután azt is tudom, hogy a döntő fordulat 1456ban következett be, amikor Hunyadi János az akkori Nándorfehérvárnál, — a mai Belgrádnál, — döntőleg megverte a hóditó törököket. . . K.: Igen Testvér: a keresztény civilizációt akkor valóban Nándorfehérvárnál mentették meg Hunyadi János magyar seregei ... És ezért nevezte el II. Pius pápa 1459-ben Magyarországot a kereszténység “védőpajzsának!” És tudod-e Testvér, hogy Magyarország közel öt milliós lakossága a nyugati kereszténység és kultúra védelmében olvadt le két és fél millióra és hogy az elnéptelenedett területekre ekkor telepedtek le az idegen nemzetiségek, melyek mindenkor egyenlő jogokat élveztek a magyarokkal? W.: Mindezek nagy részét most hallom először Testvér, de hagy igy volt: akkor logikusnak tűnik fel előttem, hogy ezért került Magyarország Habsburgh uralom alá is ...? K.: Megint megkíméltél attól Testvér, hogy én mondjam ezt ki . . . így sokkal igazabban hangzik, ha téged a történelem logikája vezetett erre rá ... Ám tudod-e Testvér, hogy századok szörnyű -Vérvesztesége után: 1707-től 1711-ig olyan szabadságharcot vívott II. Rákóczy Ferenc, amilyent azóta még nem látott a világ és szabadságharca végül csak azért bukott el, mert XIV. Lajos francia király a versaillesi pásztorjátékokon mulatta el annak a hadseregnek az “árát”, amelylyel szerződés szerint kötelessége lett volna II. Rákóczi Ferencet támogatnia...? W.: Oh Testvér: erről én is tudok egyetmást! Hiszen II. Rákóczi Ferenc majdnem kortársam volt és megvallhatom Neked, hogy nem utolsó soriban az ő példája lelkesített, amikor Anglia ellen a szabadság lobogóját kitűztem ... Sőt még azal a vallomással is tartozom Neked Testvér, hogy a U. S. nagyszerű alkotmányában majdnem maradék nélkül elhelyezést nyertek azok a magasztos demokratikus elvek, amelyeket’ő már akkor hirdetett!., ____ A szó szoros értelmében kiakólbólintoii Wallace azóta Moszkva uszályhordozója lett Amerikában és azt követeli, hogy a közben lefolyt évek kerekéi forgassák vissza a korábbi roosevelti időkhöz és az ország vezetését bízzák reá. Nem is tagadja, hogy legalább olyan nagy engedményeket tenne ekkor Stalinnak, mint aminőket Roosevelt tett, sőt nagyobbakat. Csupán egyet feled el: azt, hogy az idők megváltoztak és amint Amerika népe Rooseveltet ismerte, a néhai elnök is változott volna azokkal. Roosevelt a mostani változott viszonyok melleit percig se habozott volna- hogy a barátjának mondott Stalinnal a legélesebben forduljon szembe, sőt ha kell, Amerika erejét használja ellene. Ez a viszonyokhoz való alkalmazkodás, a helyzet felismerési képessége teljes mértékben hiányzik Wallaceból, aki soha nem látja a jelent és a jövőben is csak képtelen, színes álmokat kerget, amelyek a valóság első fuvallatára eloszlanak. Ha csupán Walace lenne az egyedüli a hasonló egyéniségű emberek közül, akkor szóra se volna a dolog érdemes, mert hiszen Wallace olyan kis ember, aki az amerikai nemzeti életben se nem oszt, se nem szoroz. Csak a szája jár, de ártalmatlan. Erre a jövő, 1948-ik évi elnök-választások során fog teljes mértékben felébredni. Sajnos, van legalább tizezer ember azonban ebben a nagy országban, akik Wallacehoz teljesen hasonlók. Vakok, akik azt hiszik, hogy a már nevetséges Roosevelt politikát akarnák folytatni és nem veszik észre, hogy csupán a nagyon ügyes kommunista maszlagnak dűltek be és voltaképpen Moszkva szekerét tolják. Ez a jelenség nagy gondot okoz a demokrata pártnak, amely megérezte, hogy ezek a megtévedt gondolkozásu emberek bukás felé hajszolják. A demokrata pártnak a jövő évben csak egyetlen jelöltje lehet az elnöki székre, az, aki most is benne ül, azaz Harry S. Truman. De ha Wallace és a vele egy csónakban ülők aknamunkája sikerül, ha a szabadelvűbb gondolkozásra való áttérés (ami voltaképpen kommunizmus) ürügye alatt sikerül a demokrata párt egységét megbontani, akkor Truman elnök jövőre nem győzhet. így is nagyon nehéz a helyzete. Republikánus felfogás szerint szerencsétlen lépéseket tett, főleg a szövetségi adók leszállításának megtagadásával. Truman és kormányának politikai ellenfelei, tehát a republikánusok egy része, azt állítják, hogy az egész M,arshall terv csupán egyet akar: újra és újra olvasallan ezer milliókat adni az angoloknak, akiknek sziget-országa a gazdasági csőd szólón áll. Valami nagyon értékes ellenszolgáltatást kell felmutatni, hogy a kongresszus a Marshall külügy-miniszterünk áltál az európai nemzeteknek kilátásba helyezett újabb húsz vagy huszonnégy ezer millió dollárra rugó segítséget megszavazza. A világ helyzete elég zavaros arra, hogy legalább nálunk, az Egyesült Államokban legyen egység a politikában. Úgy mondják, hogy Amerikátó függ a világ békés egyensúlyának helyreállítása. Előbb azonban belső egyetértésre van szükség. Az amerikai nemzettől függ tehát, hogy rendezze belső helyzetét. Akinek saját háza nincs rendben, az nem segíthet a más házán sem. KOVÁCS BÉLA HALÁLHÍRE Az orosz katonai hatóság feje, Sviridov tábornok mintegy hat hónap előtt saját katonáival elfogatta Kovács Béla magyar iképviselőt, a magyar kisgazda párt főtitkárát, aki állítólag Nagy Ferenc és társai ellen su-K.: Oh Testvér: ha ezt végre a világ közvéleményének a tudatába is át lehetni vinni. Milyen megilletődve tekintene akkor Nemzeted az én ezer év óta vérző szegény hazámra! — A keleti ég pirkad már Testvér ... Mennünk kell! ... Testvéri viszontlátásra jövő vasárnapon. (Két fényes léleksugár villan fölfelé a távoli Egek mélységébe.) „ lyosan leleplező nyilatkozatokat tett. Az amerikai Associated Press budapesti munkatársának jelentése szerint megbízható forrásból arról értesült, hogy Kovács. Béla az orosz börtönben éhenhalt. A magyar kormány ezzel szemben nyomban nyilatkozott, hogy Kovács Béla él és a legjobb egészségnek örvend. A vitás kérdés Kovács Béla élete és halála felől amerikai újságírók szerint csak úgy oldható meg, ha az élő Kovács Bélát megmutatják az amerikai sajtó embereinek. Az ilyen irányú kérést azonban az orosz tábornok mereven elutasította, ami gyanús jelenség.
