A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-03-12 / 144. szám

Kultúra Nyilatkozik világhírű operafilmünk rendezője BÁNK BÁN, NÁLUNK Március 11., csütörtök estére hirdették meg a Walter Reade Theater-ben világsikerű operafilmünk, a Bánk bán, valamint két alkotó művésze: Káéi Csaba filmrendező, s az Oscar-díjas hollywoodi Zsigmond Vilmos, az alkotás operatőre New York-i bemu­tatását. Ebből az alkalomból hétfőn, még lapzártánk es Káéi Csaba New York-ba repülése előtt Budán készült ez az interjú. IOahíd Röviden Aradi kis SZOBORTAKTIKA A románok meglepő módon taktikát vál­toztattak az 1848/49-es magyar szabadság­­harc Aradon kivégzett tizenhárom hősi magyar tábornokának emlékműve ügyé­ben. Az emlékművet a trianoni l)éke után, a királyi Romániában lebontották és elrej­tették. Eddig megtiltották, hogy az eredeti, az országcsonkító béke előtti helyén állít­sák fel újra, s egy félreeső városrészt jelöl­tek ki e célra. Most viszont váratlanul bele­egyeztek. Magyar részről arról vitatkoznak, hogy az ismert, rafinált román külpolitika szellemében Bukarestben most milyen az emlékműnél fontosabb ellentételt követel­nek majd. Megtalálták Darwin Vadászkopóját Angliában egy láps területen iszapsírba ágyazódva, londoni muzeológusok meglel­ték Charles Darwin brit naturalista (1809- 1882) legendás hajóját a HMS Beaglet (Va­­dászkopót). A 27 méter hosszű tengerjáró, amelyen az emberi faj eredetének megfej­tője beutazta a földgolyót, az essexi mo­csárban fekszik, öt méter mélyen a láp fel­színe alatt. Magyar Vadkacsa ír díja Marton László, a Vígszínház igazgató-fő­rendezője nyerte el az egyik legmagasabb ír színházi díjat. A tavaly júniusban az Abbey Theatre-ben, vagyis az ír Nemzeti Színházban bemutatott Ibsen: Vadkacsa rendezéséért most megkapta az egyik leg­nagyobb ír színházi díj, a The Irish Times ESB Irish Theatre Awards legjobb rende­zőnek járó díját. VAN TÉVÉELNÖK Az MTV7 Közalapítvánv Kuratóriumában sikerült új tévéelnököt választani. A két MSZP-s, két SZDSZ-es és négy MDF-es kuratóriumi tag Rudi Zoltánt, az MTV Aktuális Igazgatóságának eddigi vezetőjét ültette az elnöki székbe. A kuratórium tag­jai közül hatan Rudi Zoltánra, a két SZDSZ-es Baló György re, a pártállamban ismert tévészerkesztőre és műsorvezetőre szavaztott — aki jelenleg az MTV Kulturá­lis Igazgatóságát vezeti. Magyar Filmhónap Izraelben A februárban lezajlott 35. Magyar Film­­fesztiválra népes izraeli küldöttség is érke­zett, köztük az izraeli filmgyártás vezetői, hogy a két ország közti együttműködést megtárgyalják. Ennek eredményeként egy hónapon át magyar filmeket is vetítenek Izraelben. Az ország lakosságának ugyanis közel tíz százaléka Magyarországról kiván­dorolt zsidó, aki 1948/49-ben a kommuniz­mus elől vándorolt ki oda. A magyar mozi­filmeket kábeltévés hálózaton is vetítik, hogy az idősebb nézők otthonukban is lát­hassák. A filmek címsora: Szabó István: Apa, Tűzoltó utca 25., Bizalom, Fábri Zol­tán: A Pál utcai fiúk, Ötödik pecsét, Ma­gyarok, Jancsó Miklós: Szegénylegények, Huszárik Zoltán: Szindbád. Mint a felso­rolásból látható, az utóbbi évek s a jelenkor legjobb, nagy' nemzetközi sikerű filmjeit nem kérték. Földessy Dénes Megkérdeztük a fiatal rendező sajtó­ban szokásos, úgynevezett "névjegyét" is: Miskolcon született 1961-ben, s Kazincbarcikán nőtt fel. Szülei az akkori idők deportálás-kilakoltatás-rossz káderi lét kényszerében kerültek a határ menti városba. Káéi Csaba (jobb felső fotónk) a Budapesti Műszaki Egyetem szerkezet­­építő mérnöki szakán végzett 1987-ben, de részben párthuzamosan film- és tele­vízió rendező diplomát is szerzett 1989- ben. Utóbbira jó tanárok tanították: Makk Károly az osztályfőnöke, Szabó István a főtanszak-vezetője volt. amikor végzett, éppen megszűnőben volt a szo­cialista filmgyártás, s ő reklámfilm ren­dezőként gyakorolta a szakmát. Kezdetben voltak az 50-es évek olasz operafilmjei, amelyekben furcsa "kép­hang vágásokban" fedezték fel a film operalehetőségeit. A Bajazzókban Ned­­dát éneklő szoprán művésznőt, a film­ben a "dögös látvány"" Lollobrigida tá­­togta el. Ehhez képest Káéi belevágott a kép és hang pszichológiai mélyrétegeibe, s Los Angelesben már több kritikus írta: a Bánk bán minden idők legjobb opera­filmje. (Chicago Sun Times). Az LA Ti­mes szerint pedig a film iskolapéldája annak, hogyan lehet a két műfajt össze­képforrás: ww.bankban.hu házasítani, a Variety értékelése szerint pedig a film felbecsülhetetlen érték az operafilmek könyvtárában. A milleneumra készült film Los An­­geles-i sikere folytatódott: 2003-ban 17 fesztiválra hívták meg: Jeruzsálembe, Szingapúrba, hat amerikai, több indiai fesztiválra, s nyolc külön bemutatót is rendeztek. Los Angelesben, az ameri­kai filmfővárosban minden kritikus fel­ső fokban írt róla, otthon viszont fanya­logtak. Érdekes módon külügyi szak­embereink nagyon támogatják, mert jó kulturális érzékkel látják, hogy Ma­gyarország nemzetközi képéhez vonzó, erős vonásokat ad. A New York-i be­mutatót is dr. Horváth Gábor főkonzul úrnak köszönhetjük, aki szorgalmazta, az általa alapított fiatal közgazdászok szervezete révén. — Az operafilm műfaj kissé mintha térben és időben lebegne!? — Bár a 80-as években született né­hány remekmű, főleg Zeffirelli jóvol­tából. O rendezett egy gyönyörű Tra­­viatát, egy fantasztikus Otellót, s ezek az operafilm műfajban csúcsteljesítmé­nyek. Avagy hadd említsem Rossini: Elamupipőkéjét, amit Jean-Pierre Po­­nelle rendezett, műfajilag közelebb áll a színházhoz, mint a filmhez, én mégis ab­ból tanultam meg, hogy kell a zenét és a képet tartalmilag egyeztetni. — E kettő hogy adja az operafilm utá­nozhatatlan élménytöbbletét? — A mai színházi operarendezéssel valami modernet, egyénit akarnak nyúj­tani. Ezekből szerintem hiányzik a zene iránti kellő alázat. Amikor belevágtam a Bánk Bánba, nyilvánvalóvá lett számom­ra, hogy Erkel operája teljesen más, mint Katona József drámája. Az volt a felada­tunk, hogy jobban kihalljuk Erkel zenéjé­ből, amit Erkel abban mondani akar. 2004. MÁRCIUS 12. — Téged mi érdekel a filmművé­szetből? — Az emberek pszichológiai motivá­ciói. A film ettől igazán modern. Az em­bernek emberhez való viszonya érdekel a Bánk bánban is. Szerintem ennek a ze­nedrámának igazi főhőse Melinda. Erkel fantasztikus zenei erővel ábrázolja azt a folyamatot, amelynek során Melinda magára marad egy idegen közegben. Ra­vaszsággal csalják kelepcébe, s ez akkora csorbát ejt a büszkeségén, amit már nem tud máskép megemészteni, mint önma­ga és gyermeke elveszejtésével. Ez a végkifejlet teszi a zenedrámát szinte a görög tragédiákhoz hasonlatossá. Bánk drámai vétke a saját döntésképtelensége, ezért a legnagyobb büntetést méri rá a sors, elveszti feleségét, gyermekét. Na­gyon érdekes Erkel zenei mesélő stílusa, mivel az akkor divatos (Pl. Verdinél, Do­nizettinél használatos) zárt áriákból és együttesekből álló operaszerkezetet át­átszövi a népdalokból ismert strófikus szerkesztéssel. Miért aktuális mindez ma? Ha elengedjük szeretteink kezét, nem nyúlunk értük, olyan helyzetbe ke­rülhetünk, hogy véglegesen elveszíthet­jük őket. És ezt sokan megértik, átélik, több vetítésen is azt tapasztaltuk, hogy az operához viszonylag nem szokott amerikai közönség is zokogott a filmen. — Hogy dolgoztatok együtt a nagy­szerű Zsigmond Vilmossal? — Csodálatos élmény volt: valaki fél évszázad és több mint hatvan hollywoodi film után hazarepül és óriási örömmel veti bele magát a Bánk bán film munkái­ba. O a természetes fényeket szereti, tehát a realitás költészetét. Ötvenhatban mene­kült ki, 18 éves koráig a Tisza partján élt. A Tisza parti jelenetek forgatásakor de­rült ki, mennyire ismeri a folyó fényeit, a víz csillogását, atmoszféráját. Lenyűgöző, külön filmtéma lehetne, ahogy ennyi idő után előhívta az emlékeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom