A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-03-12 / 144. szám
Kultúra Nyilatkozik világhírű operafilmünk rendezője BÁNK BÁN, NÁLUNK Március 11., csütörtök estére hirdették meg a Walter Reade Theater-ben világsikerű operafilmünk, a Bánk bán, valamint két alkotó művésze: Káéi Csaba filmrendező, s az Oscar-díjas hollywoodi Zsigmond Vilmos, az alkotás operatőre New York-i bemutatását. Ebből az alkalomból hétfőn, még lapzártánk es Káéi Csaba New York-ba repülése előtt Budán készült ez az interjú. IOahíd Röviden Aradi kis SZOBORTAKTIKA A románok meglepő módon taktikát változtattak az 1848/49-es magyar szabadságharc Aradon kivégzett tizenhárom hősi magyar tábornokának emlékműve ügyében. Az emlékművet a trianoni l)éke után, a királyi Romániában lebontották és elrejtették. Eddig megtiltották, hogy az eredeti, az országcsonkító béke előtti helyén állítsák fel újra, s egy félreeső városrészt jelöltek ki e célra. Most viszont váratlanul beleegyeztek. Magyar részről arról vitatkoznak, hogy az ismert, rafinált román külpolitika szellemében Bukarestben most milyen az emlékműnél fontosabb ellentételt követelnek majd. Megtalálták Darwin Vadászkopóját Angliában egy láps területen iszapsírba ágyazódva, londoni muzeológusok meglelték Charles Darwin brit naturalista (1809- 1882) legendás hajóját a HMS Beaglet (Vadászkopót). A 27 méter hosszű tengerjáró, amelyen az emberi faj eredetének megfejtője beutazta a földgolyót, az essexi mocsárban fekszik, öt méter mélyen a láp felszíne alatt. Magyar Vadkacsa ír díja Marton László, a Vígszínház igazgató-főrendezője nyerte el az egyik legmagasabb ír színházi díjat. A tavaly júniusban az Abbey Theatre-ben, vagyis az ír Nemzeti Színházban bemutatott Ibsen: Vadkacsa rendezéséért most megkapta az egyik legnagyobb ír színházi díj, a The Irish Times ESB Irish Theatre Awards legjobb rendezőnek járó díját. VAN TÉVÉELNÖK Az MTV7 Közalapítvánv Kuratóriumában sikerült új tévéelnököt választani. A két MSZP-s, két SZDSZ-es és négy MDF-es kuratóriumi tag Rudi Zoltánt, az MTV Aktuális Igazgatóságának eddigi vezetőjét ültette az elnöki székbe. A kuratórium tagjai közül hatan Rudi Zoltánra, a két SZDSZ-es Baló György re, a pártállamban ismert tévészerkesztőre és műsorvezetőre szavaztott — aki jelenleg az MTV Kulturális Igazgatóságát vezeti. Magyar Filmhónap Izraelben A februárban lezajlott 35. Magyar Filmfesztiválra népes izraeli küldöttség is érkezett, köztük az izraeli filmgyártás vezetői, hogy a két ország közti együttműködést megtárgyalják. Ennek eredményeként egy hónapon át magyar filmeket is vetítenek Izraelben. Az ország lakosságának ugyanis közel tíz százaléka Magyarországról kivándorolt zsidó, aki 1948/49-ben a kommunizmus elől vándorolt ki oda. A magyar mozifilmeket kábeltévés hálózaton is vetítik, hogy az idősebb nézők otthonukban is láthassák. A filmek címsora: Szabó István: Apa, Tűzoltó utca 25., Bizalom, Fábri Zoltán: A Pál utcai fiúk, Ötödik pecsét, Magyarok, Jancsó Miklós: Szegénylegények, Huszárik Zoltán: Szindbád. Mint a felsorolásból látható, az utóbbi évek s a jelenkor legjobb, nagy' nemzetközi sikerű filmjeit nem kérték. Földessy Dénes Megkérdeztük a fiatal rendező sajtóban szokásos, úgynevezett "névjegyét" is: Miskolcon született 1961-ben, s Kazincbarcikán nőtt fel. Szülei az akkori idők deportálás-kilakoltatás-rossz káderi lét kényszerében kerültek a határ menti városba. Káéi Csaba (jobb felső fotónk) a Budapesti Műszaki Egyetem szerkezetépítő mérnöki szakán végzett 1987-ben, de részben párthuzamosan film- és televízió rendező diplomát is szerzett 1989- ben. Utóbbira jó tanárok tanították: Makk Károly az osztályfőnöke, Szabó István a főtanszak-vezetője volt. amikor végzett, éppen megszűnőben volt a szocialista filmgyártás, s ő reklámfilm rendezőként gyakorolta a szakmát. Kezdetben voltak az 50-es évek olasz operafilmjei, amelyekben furcsa "képhang vágásokban" fedezték fel a film operalehetőségeit. A Bajazzókban Neddát éneklő szoprán művésznőt, a filmben a "dögös látvány"" Lollobrigida tátogta el. Ehhez képest Káéi belevágott a kép és hang pszichológiai mélyrétegeibe, s Los Angelesben már több kritikus írta: a Bánk bán minden idők legjobb operafilmje. (Chicago Sun Times). Az LA Times szerint pedig a film iskolapéldája annak, hogyan lehet a két műfajt összeképforrás: ww.bankban.hu házasítani, a Variety értékelése szerint pedig a film felbecsülhetetlen érték az operafilmek könyvtárában. A milleneumra készült film Los Angeles-i sikere folytatódott: 2003-ban 17 fesztiválra hívták meg: Jeruzsálembe, Szingapúrba, hat amerikai, több indiai fesztiválra, s nyolc külön bemutatót is rendeztek. Los Angelesben, az amerikai filmfővárosban minden kritikus felső fokban írt róla, otthon viszont fanyalogtak. Érdekes módon külügyi szakembereink nagyon támogatják, mert jó kulturális érzékkel látják, hogy Magyarország nemzetközi képéhez vonzó, erős vonásokat ad. A New York-i bemutatót is dr. Horváth Gábor főkonzul úrnak köszönhetjük, aki szorgalmazta, az általa alapított fiatal közgazdászok szervezete révén. — Az operafilm műfaj kissé mintha térben és időben lebegne!? — Bár a 80-as években született néhány remekmű, főleg Zeffirelli jóvoltából. O rendezett egy gyönyörű Traviatát, egy fantasztikus Otellót, s ezek az operafilm műfajban csúcsteljesítmények. Avagy hadd említsem Rossini: Elamupipőkéjét, amit Jean-Pierre Ponelle rendezett, műfajilag közelebb áll a színházhoz, mint a filmhez, én mégis abból tanultam meg, hogy kell a zenét és a képet tartalmilag egyeztetni. — E kettő hogy adja az operafilm utánozhatatlan élménytöbbletét? — A mai színházi operarendezéssel valami modernet, egyénit akarnak nyújtani. Ezekből szerintem hiányzik a zene iránti kellő alázat. Amikor belevágtam a Bánk Bánba, nyilvánvalóvá lett számomra, hogy Erkel operája teljesen más, mint Katona József drámája. Az volt a feladatunk, hogy jobban kihalljuk Erkel zenéjéből, amit Erkel abban mondani akar. 2004. MÁRCIUS 12. — Téged mi érdekel a filmművészetből? — Az emberek pszichológiai motivációi. A film ettől igazán modern. Az embernek emberhez való viszonya érdekel a Bánk bánban is. Szerintem ennek a zenedrámának igazi főhőse Melinda. Erkel fantasztikus zenei erővel ábrázolja azt a folyamatot, amelynek során Melinda magára marad egy idegen közegben. Ravaszsággal csalják kelepcébe, s ez akkora csorbát ejt a büszkeségén, amit már nem tud máskép megemészteni, mint önmaga és gyermeke elveszejtésével. Ez a végkifejlet teszi a zenedrámát szinte a görög tragédiákhoz hasonlatossá. Bánk drámai vétke a saját döntésképtelensége, ezért a legnagyobb büntetést méri rá a sors, elveszti feleségét, gyermekét. Nagyon érdekes Erkel zenei mesélő stílusa, mivel az akkor divatos (Pl. Verdinél, Donizettinél használatos) zárt áriákból és együttesekből álló operaszerkezetet átátszövi a népdalokból ismert strófikus szerkesztéssel. Miért aktuális mindez ma? Ha elengedjük szeretteink kezét, nem nyúlunk értük, olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy véglegesen elveszíthetjük őket. És ezt sokan megértik, átélik, több vetítésen is azt tapasztaltuk, hogy az operához viszonylag nem szokott amerikai közönség is zokogott a filmen. — Hogy dolgoztatok együtt a nagyszerű Zsigmond Vilmossal? — Csodálatos élmény volt: valaki fél évszázad és több mint hatvan hollywoodi film után hazarepül és óriási örömmel veti bele magát a Bánk bán film munkáiba. O a természetes fényeket szereti, tehát a realitás költészetét. Ötvenhatban menekült ki, 18 éves koráig a Tisza partján élt. A Tisza parti jelenetek forgatásakor derült ki, mennyire ismeri a folyó fényeit, a víz csillogását, atmoszféráját. Lenyűgöző, külön filmtéma lehetne, ahogy ennyi idő után előhívta az emlékeit.
