A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-01-30 / 138. szám
10 A HÍD Kultúra 2004. JANUÁR 30. Röviden Magyar romák sikere Komoly nemzetközi elismerést kaptt a Szabolcs megyei Paszab roma folklórzenekara, a Pamo Graszt első lemeze. Oláh József és zenekara számos európai városban adott belőle teltházas koncertet. A napokban mutatták be a Táncoljatok, hisz jó a nóta című lemezüket a fővárosban, a Fonó Budai Zeneházban, ahonnan a zenekar karrierje indult. A KULTÚRA LOVAGJAI Az 1998-ban alakult Falvak Kultúrájáért Alapítvány "A magyar kultúra lovagja" címet adományozza az arra méltó hazai, a trianoni határon túli és a távolabbi országokban élő személyiségeknek. Idén harminchatan kapták meg, köztük Bada Johanna délvidéki népművelő, Csák}’ Károly felvidéki néprajzkutató, Csák}’ Sörös Piroska újvidéki sajtótörténész, Donován Mária párizsi író, Faragó Laura énekművész, Székely Bertalan művelődésszociológus és Tamás Gáspár svédországi zeneszerző. Az ünnepségen részt vett a felvidéki Rákóczifalva millenniumi zászlaja. A ceremónia után a rákóczifalvi kisbíró vezényletével a két díszvendég település képviselői mondtak beszédet. A díszvendégséget idén az István, a király felvidéki ősbemutatójának otthont adott Nagykövesd és a kuruc kultusszal rendelkező Rákóczifalva nyerte el. PÁLÉI EURÓPAI GYŐZTES Rangos és fontos elismerés: Pálfi György filmrendező új forgatókönyve, a Taxidermia lett az amerikai Sundance/NHK Filmfesztivál Európa győztese. E fesztivált 1995. óta rendezik meg a nemzetközi filmipar új hangjainak támogatására. A díjat négy kategóriában, úgy mint Európa, az Egyesült Államok, Latin-Amerika és Japán kategóriájában adják ki. Pálfi György Európa-díja megelőzi a világ talán legrangosabb filmművészetével rendelkező Franciaország versenyzőit is. Az Ezeregyéjszaka meséi A budapesti Merlin Nemzetközi Színház Legszebb mesék című sorozata újabb pro dukcióval bővül: Az Ezeregy éjszaka meséivel, amelyet Greifenstein János állít színpadra az Atlantisz társulattal. Ismerős szövegrész az előadásból: "A hír igaz., a Kelet rejteget valamit... és ha elindulunk megkeresni azt, titokzatos világba érkezünk, ahol a kincs van a föld alatt, valamit található ami, ami olajjal van tele, s aki azt birtokolja, azé minden elképzelhetetlen hatalom" Emlékezetes Aladdin csodalámpája, és valahol még dereng a gyermekkori meseemlékekből, hogy ahová Szindbád hazatér, az Bagdad, a tóke városa. A KÖLTŐ VÉLEMÉNYE Mezey Katalin költő feltűnő sajtónvilatkozatot tett, amelyben a mai magyar irodalom egyik alapkérdését tette fel. íme a nyilatkozat lényege: "Sokszor találkoztam mai írók költők műveiben az istenképpel, és még többször annak hiányával. Néhány írókorosztályra - elsősorban az idősebb és középkorú nemzedék - kifejezetten jellemző egész életművük az istenhiányos ember rajzát adja. Az istenhiányos ember legfőbb jellemzője, hogy nincs tudatában az őt gyötrő hiány mibenlétének. Ez. tipikus "modem" értelmiségi problematika, azé az értelmiségé, amely az elmúlt negyven-ötven év iskoláiba járt és a "mértékadó" (média)-véleménveket minden fenntartás nélkül elfogadta". Hl Kossuth Kiadó: “A tudás örömét kínáljuk ” A MÚLHATATLAN Kocsis Sándor András, a Kossuth Kiadó Rt. elnök-vezérigazgatója - máskülönben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnök-helyettese jobb felső képünkön) -14 esztendeje, a rendszerváltás óta ül e vezetői székben, de újságírót még sosem hagyott szenzáció, legalábbis valamilyen jó ötlet bejelentése nélkül elmenni. 0 nemcsak állandó ötletforrás, hanem az ötlet megvalósulását is jól levezényli, ez pedig nem mindig jellemző az ötletgazdákra. Földessy Dénes Hasonló progresszív baloldali egyéniségként indult, mint például a gazdaságpolitikában Demján Sándor avagy a kultúrpolitikában a ma már idős Vitányi Iván. A rendszerváltás után, a Horn kormány idején, szóba került a kulturális politikai államtitkári kinevezése is. Biztosan remekül csinálta volna, de a magyar könyvkiadás szerencséjére - megúszta. Csak egyeden jellemző ötletbomba a Kocsis-tárházból: az európai szállodákban éjjeli szekrényre odakészített, mintegy száz lapoldalnyi, egyestés, úgynevezett Holibri (hotel-libri) kötetek mintájára, 1992-ben sorozatban kiadta a magyar irodalom több rövid terjedelmű remekét, kétnyelvű, német-angol fordításban. —A rendszerváltáskor az egész magyar könyvkiadás padlóra került, a pártkasszából nagyra pumpált MSZMP kiadó, a Kossuth, fillér nélkül maradt. Erre Ön, a kiváló szakember, eljött a romhalmaz Kossuthhoz és az élére állt Miért? — Mert a Kossuth az elmúlt évtizedek alatt egy fantasztikus alkotó műhellyé nőtt. Pedig az említett hátrányokon kívül 1990-ban még bizonyos ellenszenv is körülvette, mondván, pártkiadó volt. Csakhogy a magyar kultúra hagyományos életerejére jellemzően, Sztálin, Lenin, Marx, Engels és a többi pártolvasmány mellett, oldalvást, hatalmas, politikamentes ismeretterjesztő irodalmat is megjelentetett: a ma már legendás Universum sorozatot, a Népszerű történelmet, amelynek 130 címe jelent meg s a 90 százaléka ma is abszolút fenntartható tartalmú, avagy a magas színvonalú Szivárvány sorozatot. Javasolták: változtassam meg a kiadó nevét. Azt feleltem: ameddig én leszek az igazgatója, Kossuthnak hívják, s amíg szakmailag bebizonyítja a létjogosultságát, fenn is marad. Más kérdés, hogy ha még mindig a szovjet mintájú Szikra lett volna a neve, mint 1957-ig volt, azt nem őriztem volna. —Egyáltalán, hogy szól a könyv rendszerváltási története? — A kiadás és a terjesztés teljesen átszerveződött. Míg 1989-ben 110 millió könyvet lehetett eladni, 2002-ben közel 46 milliót. Ez a jelentős csökkenés, mégis a népességre vetítve ma is nagyon tisztes mennyiség az európai, sőt, a világstatisztika mellé állítva is, hiszen még mindig a 10 millió emberre számított európai, illetve világmennyiség ádaga felett van, olykor jelentősen felette. Olvasó nép, s e tekintetben kultúmép vagyunk! A 80-as évek végén könyvkiadásunk 90 százaléka állami dotációként jelent meg. A könyvnek szinte nem volt ára. Nem piaci termék volt. A magyar könyvszakmát váradanul érte a piacgazdasági váltás, míg a gazdasági élet már a 80-as években lassan készült rá. A kultúra persze önmagában sem áru, de a hordozója, a könyv - áru. Kifejezetten üzleti alapon működik, s a közel 1200 könyvkiadó között csak egy állami van: a Nemzeti Tankönyvkiadó. A többinek 75 százaléka hazai, 25 százaléka külföldi, jobbára német vagy holland tulajdonban van. A fordulópontot az 1995/96-os év hozta meg, s mára a szakma mind kiadói, mind terjesztői vonatkozásban talpra állt. Van azonban egy ellentmondás: a jövedelmekhez képest drága, az előállítási költségekhez képest pedig olcsó a könyv. Nyugat-európai összehasonlításban a szépirodalmi művek árának 50 százalékánál vagyunk, a színes képes albumok terén pedig a 60-65 százalékánál. A háttéripar már teljesen rendben van: papír, festék, gépek világszínvonalúak. Csak a szellemi termék olcsó. Egy szerző, eg}' szerkesztő közel sem kap annyit, mint Nyugat-Európában, bár ott sem a csillagoknál tartanak a kiadói bérek és a szerzői honoráriumok. — Végül is mitől reménykedett a Kossuthban? — Az erős alkotó műhelytől, amely mellől el lehet felejteni a diktatúra politikáját, és elsősorban az ismeretterjesztő kultúra alapján s a nyitott lehetőségek révén sokféle újat alkotni. Egy 1926-ban kiadott könyvet lapozgatva találtam meg a szlogenünket: "Ne könyvet adj1 el, hanem tudás örömét". Mi 1994-től kezdve találtunk rá igazán a profilunkra: a legkorszerűbb könyvszakmai, vagy a könyvszakmához csatolható kiadói megoldások élenjáró, gyors alkalmazására. Profil lett nálunk a CDROM: évek alatt 86-ot fejlesztettünk, ami nyugat-európai mértékben is hatalmas szám. Nagy dinamizmust, nagy tapasztalatot jelent, igen sok felkészült, fiatal szakember részvételével. Igaz, nemrég abbahagytuk, mert a DVD s más újdonságok ezt a piacot visszaszorították, de már megvannak az új elképzeléseink, fejlesztéseink. Most kezdtük el a hangos könyvet, a német Hörrbuchot. Ez magyar iskola és olvasni tanulás hiányában, egyéb híján nagyon fontos lehet az idegen nyelvi közegben élő, magyarul csak döcögve olvasó gyerekeknek, mert nem olvassák, hanem hallják a magyar irodalmat, s remek színészek előadásában. — Nem kockázatos ez egy éppen magyarul olvasni tanuló gyermeknek? — Nem, mert például a komputer is ötvöződik az olvasással, hiszen szövegértés ebben az esetben is alapfeltétel. Hat éve kezdtünk el a nagy értékű magyar irodalmi művek egyszerre könyvben és hangosfilmes, tehát CDROM-os kiadását, s a hazai piacon ebben a legerősebbek lettünk. Az áttörés a Magvar Kódex volt, s a külföldön élő honfitársainknak ez a bibliája lehet. Ez az elmúlt száz év egyik legnagyobb könyves vállalkozása: hatalmas átfogó művelődéstörténet a kezdetektől a XX. század legvégéig, időrendben tagolva. Hat könyv, s mindegyikben CDROM is van így mutatjuk be a kor irodalmát, művészetét, történelmét, zenéjét, egyháztörténetét stb. A Kossuth Kiadó fő erejét innovatív munkánk alkotásai adják. Ezek a koncepciók itt születnek, s ez az igazi kiadói tevékenység. Ilyen a Magyar Építészet, a Kontinensről kontinensre vagy az Akadémiai Kiadóval közös Magyar Tudomány Tára, a Mindentudás egyeteme, a Magyar örökség sorozat. A Magyar Kódex egyetlen kötetéért 70-80 különböző szakember dolgozott. Hihetetlenül más munkát igényel, mint a klasszikus könyvkiadás. Híven szerkesztési ek ünkhöz, vagyis Magyarország és New York kötődéseinek felkutatásához és kiemeléséhez, az interjú mellé bemutatunk eg}7 Kossuth Kiadóbeli archív felvételt Pfeiffer Zoltánról, az. egyik tiszteletre legméltóbb magyar politikusról, a háború utáni Magyar Függetlenségi Párt elnökéről, egy 56 utáni amerikai tüntetésen készült felvételt, amely a Szürke eminenciások a magyar történelemben című Kossuth kötetben látható (Lásd középső képünk.)
