A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-25 / 159. szám
K ultúra 11 Hóka Ernő politikai főtanácsadó lett KIMAGASLÓ RANGON Nagy megtiszteltetés érte a New York-i magyarságot. Patrubányi Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Hóka Ernőt, a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség, valamint a New York és Környéke Magyar Egyházak és Egyesületek Nagybizottságának elnökét felkérte és kinevezte világszövetség elnöki politikai főtanácsadójának. 2004. JÚNIUS 25.________________________________________ Fóldessy Dénes Hóka Ernő, aki 1950-től 1955-ig a magyarországi kommunista rendszer börtöneiben szenvedett, majd 56-ban vezetőként részt vett a forradalomban, 1957. óta él New Yorkban. A kinevező levél szövegben benne áll: az amerikai magyarság egyik legképzettebb és legmélyebb politikai ismeretekkel rendelkező vezető személyisége. A kinevezés részét képezi azon törekvésnek, hogy a világszövetség, mint nem kormányzati szerv, New Yorkban az ENSZ központ mellett működő képviseleti irodát nyisson. Hangsúlyos Hóka Ernőnek az említett nagybizottsági elnöki tiszte is, mivel a világszövetség régi tapasztalata, hogy a nem anyaországbeli magyarság egyik erős összetartó erejét az egyházak és az egyesületek jelentik. Világszövetségi elnöki tisztét ellenszolgáltatás nélkül tölti be. Lapunk kulturális rovata ebből az alkalomból készítette Hóka Ernővel az alábbi, - s az emigrációk életét mindig meghatározó - kulturális szempontú beszélgetést.- Az elmúlt negyvenhét év alatt hogy változott a New York-i magyarság öszszetartó ereje?- Az 1950-től az addig nyugat-európai menekülttáborokban elhelyezett magyarokat már szervezetten fogadták be az Egyesült Államokba is. Egzisztenciális talpra állásuk után gyorsan megalakultak a magyar egyesületek. Például az anyanyelvű színházművészet kifejezetten felvirágzott. Volt néhány talpraesett ember, például maga a híres színész Jávor Pál vagy Mikó István, s nagy név volt közöttük Szüle Mihály. De akkor még tömegben volt a magyar közönség. Mikor a magyarok annyira talpra álltak, hogy már részt vehettek az urbanizációban: házat építhettek maguknak, akkor a nagy közösségek széthullottak. A csak városszéleken megvehető telkek nagyon messzire kerültek egymástól. Bár az egyesületek s az egyházak fennmaradtak, de a tömeg, szinte kiment alóluk, s máig nehezen tudnak összejárni. Minden mai közönségprobléma vagy a vasárnapon kívüli templomba járás problémája lényegében ebből a távolságból gyökerezik. Csak a ritka s nagy népi öszszejövetelek jelentenek kivételt, melyek sorában a legnagyobb, s legrangosabb a New Jersey-i fesztivál, ahová egyszerre még mindig tízezer magyar is összejön.- Ön szerint mi van a Magyar Házzal New Yorkban?- Nem egyszerű kérdés, de elmondom a véleményemet dió héjban. A rendszerváltás után kezdett kialakulni, hogy a három tulajdonos mellé negyediknek belép a magyar állam. Ezt azonban feleslegessé tette, hogy megalakult a Magyar Kulturális Intézet, amely viszont közel sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Programjai az elvárhatónál sokkal laposabbak, ha vannak. New York magyar nemzetiségei körében nem tudott gyökeret verni, mintha kapcsolat-teremtési képtelenségben szenvedne. Hallani, hogy odahaza mind a kultúrpolitikai bal-, mind a jobboldal elégedetlen vele. Ráadásul, legalábbis elhelyezés tekintetében a főkonzulátussal összekötött helyzetben van. Ugyanakkor nem érződik a kettő együttműködése. Holott a főkonzul igen jó szervező: létrehozott egy körülbelül háromszáz főnyi s kiváló fiatal értelmiségiekből álló, igazi közművelődési szervezetet, mely azonban elkülönül minden magyar közművelődési mozgolódástól. Nem tisztem fejtegetni viszont a tavaly már kormánylapokban is kritikusan pedzett furcsa kulturális intézeti jelenségeket, vagyis az érdekcsoportokra helyezett tevékenységet. Összefoglalóan: New York magyar kulturális élete széttöredezett, s ebben nem lehet már arra a túlzó közhelyre hivatkozni, hogy mi magyarok széthúzóak vagyunk, hiszen a bomlás most már egyértelműen külső erők által szervezett, céltudatos bomlasztás. Tenni persze mindig lehet valamit ellene, de a sajtónyilvánosság előtt ne tárjuk fel a terveinket. (FD) KÖNYV Széttört zene (Sting) Az Európa Kiadó megjelentette Sting: Széttört zene című sikerkötetét, melyet ezúttal a világhírű muzsikus vallomásával mutatunk be:- Miután életem nagy részében, dalszerző voltam, rövid, rímes versszakokba sűrítettem gondolataimat és érzéseimet, s zenét írtam hozzájuk, sosem jutott eszembe, hogy könyvet írjak. De amikor eljutottam a számvetésre késztető ötvenéves korba, azt vettem észre, hogy most először kedvem támadt hosszú prózai szövegeket írni, ami éppen annyira ösztönzőnek és izgalmasnak bizonyult, mint amilyen a dalszerzés volt valaha is.- És így kezdett formát ölteni a „Széttört zene”. Ez a könyv életem korai szakaszáról szól, a gyermekkoromról, a serdülő koromon át majdnem egészen a Police-szal aratott sikereim kezdetéig. Ezt a történetet nagyon kevés ember ismeri.- Nem volt kedvem a hagyományos önéletrajzok szabálya szerint mindent elem elmesélni, ami valaha történt velem. Ehelyett az vonzott, hogy megvizsgáljak bizonyos pontokat, egyes embereket, kapcsolatokat konkrét eseményeket, amelyek ma is nagy erővel rezonálnak bennem, miközben próbálom megérteni a gyereket, aki voltam és a felnőttet, aki vagyok.- Ugyanazzal a mániás és aprólékos gonddal tanulmányozom a Beatles-lemezeket, mint korábban Ridgers és Hammerstein zenéjét, csak most már gitárom is van. Van egy hangszerem, amelyen képes vagyok reprodukálni az akkordszerkezeteket és a riffek mágiáját, amikre a dalaik épülnek. És micsoda dalok, egyik a másik után, albumról albumra. Mindent megtanulom eljátszani, biztos vagyok benne, hogy csak kitartás kell hozzá és végül az is, ami elsőre kifog rajtam, feltártja előttem titkát. Újra és újra visszateszem a lemezjátszó tűjét arra a részletre, amelyet nem tudok megfejteni, mint egy kasszafúró, aki addig babrál a zárral, amíg övé nem lesz a zsákmány. .. Van valami szokatlan a megszállottságomban, van valami abban, hogy tudat alatt egyfolytában azt mondogatom magamban: így fogsz elmenekülni. így fogsz elmenekülni. A HÍD 11 Mindenhol külföldi, de sehol sem idegen (9.) Munkácsy Mihály Munkácsy Mihály 1844-ben született Munkácson. 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi volt a neve. Festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-hen nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. Megismerkedett Szamossy Elek festőművésszel, aki magához vette és rendszeresen kezdte rajzra, festészetre tanítani, s módot talált hiányos műveltsége pótlására is. Később elválva Szamossytól, Gerendásra költözött nagybátyjához. Itt készítette 1863-ban első festményét, a Levélolvasást (ismeretlen helyen). Ez év őszén Pestre jött, ekkor vette fel a Munkácsy művésznevet; Pesten festőbarátai tanácsaikkal támogatták, második művét, a Regélő honvédet (ismeretlen helyen) Than Mór át is festette. Egyik barátja, Ligeti Antal éveken át támogatta festői pályája elindulásában, közbenjárására a Képzőművészeti Társaság havi díjat folyósított Munkácsynak. Pártfogói 1865 elején Bécsbe küldték Rahl mesterhez, akinek közbenjárására felvették a Képzőművészeti Akadémia előkészítő osztályára. Bécsben festett Húsvéti locsolás (lengyel magántulajdon), című képe Rubens-hatásokat tükröz. (Folytatjuk)
