A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-06-25 / 159. szám

2004. JÚNIUS 18. H azai hírek A HÍD 9 H Elhúzódó konfliktusok az MDF-ben LASSÚ VÍZ PÁRTOT MOS A polgári köröket koordináló Hende Csaba szerdán kilépett az MDF-ből és dön­téséről értesítette a pártvezetést is. Az egykori igazságügyi államtitkár távozását már többfórumos kezdeményezte, Hende azonban mindeddig ellenállt. Június 22. Hende (képünkön) maga is megerősítette, hogy döntéséről érte­sítette az MDF vezetését. A politikus nemcsak a pártból távozik, hanem a hí­rek szerint kilép az eddig 23 tagú fóru­­mos parlamenti frakcióból is. "Munká­mat a házszabály rendelkezései alapján független képviselőként folytatom" - közölte Hende Csaba. Döntésének okát az "MDF politikai irányvételének elbizonytalanodásában és a párton be­lül kialakult viszonyokban" jelölte meg. Az egykori igazságügyi államtitkár sze­repe már két éve vitatott volt a párton belül, sőt többször személyeskedő hangvételű támadások is indultak elle­ne eltávolítása érdekében. Az előző cik­lusban Dávid Ibolya bizalmasaként el­könyvelt politikus, a 2002-es választá­sokat követően az MDF-elnök számára is váratlanul mondott igent Orbán Vik­tor felkérésére, és az MDF-es képvise­lőségét megtartva a polgári körök szer­vezésének irányítója lett. Egy éve az MDF több vezetője is ko­molyan felvetette Hende kizárását. Az ideje jelentős részét a frakciómunka he­lyett a mozgalomra szánó politikus ellen etikai vizsgálatot is kezdeményeztek. A képviselőcsoport jelentős része azonban a Fideszhez fűződő kapcsolatokra tekin­tettel nem tartotta jó ötletnek Hende hi­vatalos úton való eltávolítását, sőt né­hány MDF-es honatya szerint kifejezet­ten "politikai öngyilkosság" lett volna, ha a pártelnöki "bizalommegvonások" mellett további szankciókkal sújtják a távozni akkor még nem kívánó főkoor­dinátort. 2003 júniusában a frakció le is szavazta a Dávid Ibolya javaslatát, így Hende továbbra is maradt. A sikertelen kizárási indítványt követően az MDF honlapján tették közzé azt a Szőke Lász­ló alelnök által írt nyílt levelet, amely­ben felsorolja mindazokat az MDF-es berkekben közismert történeteket, ame­lyek miatt végül az elnökség is megvon­ta bizalmát Hendétől. A személyeskedő hangvételű írásban Szőke idézi Boross Péter egykori miniszterelnököt, aki a le­vél szerint "minden lenézését, megveté­sét, sajnálatát" egy mondatba sűrítve mondott ítéletet Hendéről: "a jobbágy, ő az akinek hűbérik kell". A végülis sikeresnek tekinthető euró­pai parlamenti választások ellenére az MDF-ben újra megindultak a belső har­cok a Dávid Ibolya középre tartó, a két nagy párt között egyenlő távolságban la­­vírozgató szárnya és a Fideszhez közel ál­lók között. A hét elején már jelentek meg olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a párt egyes tagjai az őszi közgyűlésen fel szeretnék vetni a jobboldali elkötelezett­ség megerősítésének a kérdését. A pártharcoki kiújulása azért érdekes, mert sokan azt hitték, erre csak abban az eset­ben kerül sor, ha a választók megbüntetik az MDF-et a pártelnök utóbbi hónapok­ban mutatott politizálása miatt. Mivel azonban az 5,33 százalékos eredmény jó­nak tekinthető, Dávid Ibolya belső ellen­zéke másképp próbálja meg átvenni az egykori kormánypárt irányítását. Dávid Ibolya politikáját nem kritizál­ta, de gyakorlatilag annak teljesen el­lentmondó irányvonalat tűzött ki magá­nak a hétfőn alakult Lakitelek munka­­csoport. Az MDF 23 parlamenti képvi­selője közül 13-an léptek be az új szerve­ződésbe. A Lakitelek munkacsoport nem tartja magát másként gondolkodó­nak, belső ellenzéknek - hangsúlyozta Szászfalvi László és Font Sándor MDF- es országgyűlési képviselő keddi sajtótá­jékoztatóján, Budapesten. "Semmi harc, semmi ellenségkép, hanem az elnökass­zony által meghirdetett szeptemberi tisztújításra való készülésről van szó" - jelentették ki egybehangzóan. A csoport nyilatkozatokkal, rendezvényekkel, mé­dia-megjelenésekkel kívánja majd segí­teni azokat a jelölteket, akiknek "politi­kájával azonosul". Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, elfogadhatatlannak tart­ják, hogy az MDF politikáját az elmúlt hónapokban centrumpolitikává alakí­tották, és elfogadhatatlannak tartják az MDF eredeti szellemiségében gondol­kodókkal szembeni súlyos retorziók al­kalmazását. Font Sándor elmondta, hogy a Fi­desszel olyan stratégiai szövetséget kí­vánnak kialakítani, amelyben az MDF a nagyobbik ellenzéki párttól jobbra szavazókat kívánja megcélozni. A Fó­rum az elképzelések szerint a Fidesz­­frakcióban ülő Semjén Zsolt vezette Kereszténydemokrata Néppárttal köt­ne szorosabb megállapodást azért, hogy a nemzeti keresztény értékek alapján voksoló 6-7 százalékos szavazó­tábort megszólítsa. Font szerint az MDF a politikai palettának ezen részén tudna leginkább hozzájárulni a jobbol­dal 2006-os győzelméhez. ■ Szabadlábon a terrorizmussal vádolt palesztin fogorvos SZORÍTOTT FOGAK Nem erősítették a további gyanúsítást a nyomozás során S. Tayseerrel szemben beszerzett bizonyítékok, ezért az ügyészség elrendelte a merényletek előkészítésével vádolt fogorvos szabadon bocsátását. A rendőrség nem ért egyet a vádhatósággal, folytatja az eljárást. Június 22. Megszüntette S. Tayseer, a budapesti zsidó intézmények elleni merényletek szervezésével gyanúsított palesztin fogorvos előzetes letartózta­tását az ügyészség. A rendőrség közle­ménye szerint a gyanúsított szabadulá­sa ellenére tovább folyik a büntetőeljá­rás. Az ügyészség indoklása szerint a nyomozás során beszerzett bizonyíté­kok nem erősítették tovább a gyanúsí­tást, és ezért a palesztin férfi további fogva tartása már nem indokolt. A sza­badlábra helyezést a gyanúsított védő­je indítványozta - jelentette ki Garamvölgyi László, az ORFK kom­munikációs igazgatója. "Az, hogy az ügyészség helyt adott az indítványnak, nem jelenti azt, hogy ne folytatódna a büntetőeljárás a férfi­val szemben. A büntetőeljárás tovább folyik, csak a gyanúsított szabadlábon védekezhet" - tette hozzá. Mint mond­ta, nem a rendőrség gondolta meg ma­gát az előzetes letartóztatás szükséges­ségét illetően. Az évek óta Magyarországon élő, a Bartók Béla úti mecset imámjaként is szolgáló fogorvost április 13-án, Móse Kacav izraeli államfő budapesti látoga­tása előtt pár órával vették őrizetbe. Előzetes letartóztatását április 15-én rendelte el a Budai Központi Kerületi Bíróság. A Tayseer elleni vádakat egyetlen tanú vallomása erősítette meg, a más ügyekben előzetes letartóztatásban lé­vő szír tanú korábban a Nagy Fal kínai étterem elleni merénylethez szállított kézigránátokat. A rendőrség gyanúját egy, az ENSZ feketelistáján is szereplő szaúdi szervezettől Tayseer számlájára érkezett 475 ezer eurós utalás keltette fel. A palesztin fogorvos szerint a pénz a budapesti iszlám központ felépítését szolgálta volna. Röviden Parlament előtt. A többek között Salgótar­jánból, Tiszakécskéről, Zagyvarónáról ér­kezett demonstrálok a bezárásra ítélt intéz­mények kulcsait eg)’ nagy közös karikára fűzték fel és adták át petíciójukkal együtt az Országgyűlés oktatási bizottsága szocialista képviselőjének, Arató Gergelynek. A tün­tetők "Iskolabezárás = falurombolás!", "Nem hagyjuk az óvodát, az iskolát!" felira­tú táblákkal vonultak fel, és arra kívánták felhívni az oktatási miniszter, az Ország­­gyűlés és a helyi önkormányzatok képvise­lőinek figyelmét, hogy az "óvoda és iskola kulcskérdés". Holokauszt megemlékezés Győrött A győri zsidóság elhurcolásának 60. évfor­dulójára emlékeztek vasárnap Győrött és utcát neveztek el az Auschwitzban 1944- ben mártírhalált halt győri főrabbiról, Róth Emilről. A gyászünnepség a győrszigeti zsidó temetőben kezdődött, ahol Deutsch Róbert főrabbi és Tóth Emil főkántor tar­tott gyászszertartást. Balogh József polgár­­mester beszédében Győr történelme legna­gyobb tragédiájának nevezte a 6000 győri polgár elhurcolását. Mint mondta: ponto­san még ma sem tudni, közülük hányán haltak meg a náci haláltáborokban. A pol­gármester a legszömyűbbnek azt nevezte, hogy magyarok is közreműködtek honfitár­saik elpusztításában. Balogh József figyel­meztetett arra: soha nem szabad elfelejte­nünk a 60 évvel ezelőtt történteket, mert "az ordas eszmék sajnos a mai napig nem tűntek el". PER ÖNKÉNYURALMI JELKÉP VISELETE MIATT Másodfokon folytatódik a Munkáspárt alel­­nöke ellen önkényuralmi jelkép viselése miatt indított büntetőper a Főváros Bírósá­gon; Vajnai Attilát első fokon egy év próbá­ra bocsátotta márciusban a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Az ügyészség azért emelt vádat Vajnai Attila ellen, mert tavaly febru­árban Budapesten, a Jászai Mari téren, az elbontott Marx-, Engels-szobor talapzatá­nál tartott rendezvényen, beszédének el­mondása után rövid időre, a rendőri intéz­kedésig, 30-50 ember előtt láthatóvá tette a kabátja alatt viselt öt centiméter átmérőjű, kartonpapírból készített ötágú vörös csilla­got. Vajnai Attila, aki az elsőfokú tárgyalás alatt is vörös csillagot viselt a zakóján, és az önkényuralmi jelképet a bíró felszólítására sem vette le, akkor elmondta: végső eset­ben nemzetközi bíróság előtt fog fellépni azért, hogy a munkásmozgalom jelképeit, melyek a világ minden civilizált országában elfogadottak és szabadon terjeszthetőek, tö­röljék Magyarországon az önkényuralmi jelképek közül. A Munkáspárt alelnöke nem vitatta a tényállást, de tagadta bűnösségét. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy Vajnai Attila elkövette a bűncselek­ményt, az egyéves próbára bocsátás kapc­sán viszont megjegyezte, hogy a bűncselek­ményre a törvényben megállapított legma­gasabb büntetési tétel a pénzbüntetés. Ez is jelzi a cselekmény csekély társadalmi veszélyességét. Szerkesztette: Gyenge Zsolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom