A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-18 / 158. szám
2004. JÚNIUS 18. Tudomány A HÍD 13 B Klímaváltozások nyomai az eddigi legmélyebb jégfúrásban JÁRNEKÜNKAKÜMA 740 ezer év éghajlati jellemzői mutathatók ki egy bárom kilométer bosszú antarktiszi jégfuratból - olvasható a Nature-hen. A jégminta adatai arról árulkodnak, bogy az üvegházhatású gázok koncentrációja - így a szén-dioxidé - az elmúlt közel félmillió év során sóba nem volt olyan magas, mint napjainkban - s ezért föltehetően az emberiség a felelős. Június 15. A gigantikus furatot az antarktiszi jégkutatási program (EPICA) keretében 10 ország szakembereinek együttműködésével sikerült felszínre hozni. A nemzetközi kutatócsoportnak egy évtizedbe tellett, mire az antarktiszi Dome C nevű fúrási helyszínen végül sikerrel járt. Az EPICA projekt célja, hogy a jégminták elemzéséből - főként a légzárványokban lévő metán- és szén-dioxid koncentrációjából, valamint a jégrétegek számából és vastagságából - a régmúlt időjárás változásait vizsgálják. Az így nyert adatokból a klimatológusok arra nézve is következtetéseket vonhatnak le, milyen klímaváltozásokra számíthatunk a jövőben, illetve milyen mértékben befolyásolja ezt az üvegházhatást okozó gázok fokozott jelenléte a légkörben. A Dome C-nél igazi jégmatuzsálem került a felszínre: itt közel 800 ezer év során lerakodott hó borítja az altalajt, ezzel a helyszín kétszerte régebbi időkből szolgáltat információkat, mint a sorban utána következő legmélyebb jégfúrás. A 3000 ezer méter hosszú furatban "rekedt" információkból a kutatók arra következtetnek, hogy az elmúlt mintegy 800 ezer év során bolygónkon nyolc eljegesedési időszak zajlott le, s ezeket viszonylag rövidebb fölmelegedések választották el egymástól - jelenleg egy ilyen melegebb periódusban élünk. Miközben folyik a jégminta tartalmának elemzése, a mintában lévő gázok előzetes vizsgálatából kiderült: a jelenlegi légköri szén-dioxid koncentráció magasabb, mint az elmúlt 440 ezer évben valaha is volt. Az elmúlt 800 ezer évben a földi klíma meglehetősen hűvös volt - átlagosan mintegy 100 ezer évig tartó eljegesedési időszakok (glaciálisok) uralták a sarki és a közepes földrajzi szélességű területeket, amelyeket földtörténeti léptékkel mérve rövid, kb. 10 ezer éves melegebb (interglaciális) periódusok szakítottak meg. Az interglaciális időszakok klímája a maihoz volt hasonlatos, bár a minták alapján kissé enyhébbek is lehettek. Egyesek szerint a jelenkor, a holocén is egy ilyen interglaciális periódus, ami 10 ezer éve tart, ezért a mintákból fölállított statisztikák alapján már egy újabb jégkorszaknak kellene következnie. A Dome C jégfuratában azonban egy érdekességre figyeltek föl a kutatók. Korábbi megfigyelések szerint az eljegesedések ciklusai jól összeillenek a Föld Nap körüli pályájának ciklikus változásaival. Eszerint alapvetően a pályaelemek változásai határozzák meg az eljegesedéseket. A felszínre került mintákból az EPICA kutatói - az elméletet szem előtt tartva - azt állapították meg, hogy a 400 ezer évvel ezelőtti interglaciális periódus - az említett pályaciklikusság miatt - igen hasonlatos lehetett a maihoz. Az akkori éghajlat viszont az átlagos 10 ezer éves periódussal szemben 28 ezer éven át uralta bolygónkat. Meglehet, hogy ez most is így lesz - következtetnek a szakemberek. "A Holnapután című amerikai katasztrófafilmben látottakkal szemben nincs a nyakunkon egy újabb jégkorszak" - állítja dr. Eric W. Wolff, a British Antarctic Survey (Cambridge) szakértője. Az eljegesedések a sarkvidéki területekről indulnak: a jégkorszakok a pólusoknál évezredekkel azelőtt kezdenek kialakulni, mielőtt a hatásukat máshol érezni lehetne. A közelgő eljegesedésnek nem is a globális átlaghőmérséklet változása a fontos indikátora ("kijelzője"), hanem inkább a sarkok és az Egyenlítő között mért hőmérséklet-különbség. Elméletileg minél nagyobb a különbség, annál nagyobb a valószínűsége, hogy vízgőz áramlik a trópusokról a pólusok irányába, ahol hó formájában esik le, és táplálja a jégtakarók növekedését. A globális felmelegedés fontosságát nem a globális átlaghőmérsékletre gyakorolt hatása adja, hanem az, hogy mennyire befolyásolja a víz körfogását. Elképzelhető, hogy a fokozódó üvegházhatás időlegesen elősegíti egy eljegesedés kialakulását azáltal, hogy növeli a sarkok és az Egyenlítő közötti hőmérséklet-különbséget, így növeli a sarkok felé irányuló vízszállítást. A korábban az óceáni és tavi üledékekben feltárt adatok alapján a következő néhány ezer évre a legvalószínűbb forgatókönyv a kutatók szerint az lehet, hogy a jég mennyisége a sarki területeken lassan növekszik, fokozatosan csökken a tengerszint, és növekszik a sarkok és az Egyenlítő közötti hőmérséklet-különbség. A sarkok környezetét kivéve az óceánok és kontinensek viszonylag melegek maradnak, bár az éghajlat egyre inkább instabillá válik. Végül a sarkokon felhalmozódó jég elindul a közepes földrajzi szélességű óceánok felé, és a kontinensekre is elhozza a jégkorszaki állapotokat. "Szakmai körökben heves vita folyik arról, mennyiben felelős az ember a klímaváltozásért," - magyarázza Jerry E McManus professzor, a Woods Hole Oceanográfiai Kutatóintézet munkatársa - "de az most már kétségtelen, hogy az ember igenis felelős a földi légkörben megfigyelhető változásokért. Az üvegházhatású gázok mennyisége ugyanis a jégmintában megfigyeltekhez képest hihetetlenül magas". A minták további elemzésétől a kutatók azt remélik, részletesebb képet kaphatunk arról, milyen összefüggés van a légköri gázok, különösen a szén-dioxid jelenléte és a klimatikus változások között. "A három kilométer mély furat a korábbihoz képest kétszerte szélesebb időskálát tár elénk" - mutatott rá Thomas E Stocker (Berni Egyetem), a projektben résztvevő kutató. Röviden domainnevek negyven százaléka országkódra végződik, Németországban például a címek kilencven százaléka .de felsőszintű domain alatt fut, írta a BBC. Egyelőre kevesen választják a nemrégiben bevezetett .info és .biz végződéseket, de a .com még mindig igen népszerű - az összes regisztráció negyvenöt százaléka erre végződik. Támadásra kész AZ ELSÓ MOBILVÍRUS A vírusirtó cégek hétfőn megfejtették annak a féregnek a működését, amely elsőként veszi célba a mobiltelefonokat. Az orosz Kaspersky által Cabir névre keresztelt program kizárólag a Symbian operációs rendszert használó mobiltelefonokon működik, és bluetooth rádiós eléréssel másolja át magát együk készülékről a másikra. A jelenlegi változat egyáltalán nem kártékony, persze a későbbiek sokkal veszélyesebbek is lehetnek. "Nem hiszem, hogy elterjed, mivel sejtéseink szerint olyan csoprt készítette a férget, amely előszeretettel ír újszerű vírusokat. Valószínűleg csak be akarták bizonyítani, hogy működik az elgondolásuk" - mondta a Cnetnek Vincent Gullotto, a Network Associates vírusirtással foglalkozó csoportjának elnöke. A Cabir egyáltalán nem kártékony, mivel csak terjedni képes, rombolni nem. Terjedni is csak korlátozottan, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy a vírusirtó szakemberek még nem találkoztak vele a felhasználók készülékein. Gullotto ugyanakkor úgy véli, sokan fogják átalakítani a férget saját ízlésük szerint. Jelenleg a Symbian operációs rendszer uralja az okostelefonok piacát, amely azonban még mindig elenyésző az egymilliárd készüléket számláló teljes mobilpiachoz képest. Ráadásul a Microsoft az évtized végére jelentős részesedést szerezhet saját mobil rendszerével. A számítógépes biztonságtechnikával foglalkozó szakemberek többször felhívták már a figyelmet a bluetooth rádiós technológia hiányosságaira, a Cabir azonban javarészt azt használja ki, hogy a symbianos mobilok túlságosan megbíznak a többi symbianos készülékben. A fertőzött telefonon a féreg automatikusan bluetooth kapcsolatot létesít a közelében található készülékekkel, amelyekre a másolat automatikusan települ. Kína nőt is küldene A VILÁGŰRBE Női űrhajóst is küldene a világűrbe Kína egy tervezett űrállomás személyzetének tagjaként, jelentették pekingi lapok hétfőn. Mint a programban részt vevő kutatók egyike elmondta, a női asztronauta kutatói feladatokat látna el a tervek szerint 2010-ig felbocsátandó kínai űrállomáson. A kínai űrhajók pilótái azonban továbbra is férfiak lesznek. Peking a hivatalos Kínai Nőszövetség nyomására határozott úgy márciusban, hogy megkezdi női űrhajósok toborzását. Az ázsiai ország az Egyesült Államok és Oroszország után a világon harmadikként, tavaly októberben juttatott embert a világűrbe. A sikeres űrutazást végrehajtó másik két ország már büszkélkedhet női asztronautákkal. Polgári vagy katonai repülőgépeken már több száz női pilóta teljesített és teljesít szolgálatot Kínában.
