A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-01-09 / 135. szám

8 ahíd ____________________ ________Hazai hírek 2004.január9. ■ Vezet a Fidesz, válságban az MSZP TÁMADÓ HELYCSERE Helyet cserélt az idén a két nagy párt a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásaiban. Az MSZP az év eleién még az összes választó 37 százalékának bizalmát élvezte, miközben a Fidesz 27 százalékon állt. Most decemberben már a választókorúak 31 százaléka a fideszesekre szavazna, míg a szocialistákra 25 százalék Úgy tűnik, az MSZP szinte kizárólag saját hibáinak köszönheti a veszteséget, nem a Fidesz csalta el tóle a választókat. Röviden Elfogadták a filmtörvényt Az Országgyűlés hétfőn 3S4 igen szavazat­tal, egyhangúlag elfogadta a mozgóképről szóló törvényt A törvény - preambuluma szerint - a magyar mozgóképkultúra érté­keinek megőrzését és gyarapítását, a ma­gyarországi filmipar fejlesztését, nemzetközi viszonylatban való versenyképessé tételét, valamint a mozgóképkultúra fejlődését szol­gáló források hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszert tűzte céljául. Új ÜGYVEZETŐJE VAN azMTV-nek Pinke György, a köztévé nyár végén kine­vezett alelnöke ügyvezetői minőségben vezetheti az intézményt az új elnök megválasztásáig. Mint arról lapunk már beszámolt, Ragáts Imre, az MTV előző elnöke decemberből mondott le többrend­beli pénzügyi botrányai miatt. Ragáts egyébként elnökké kinevezése előtt ügyve­zetőként vezette a tévét, mivel három elnöki pályázat is sikertelenül zárult Elképzelhető, hogy Pinke Györgyre is hasonlóan huzamos ügy vezetősködés vár az új évben. Alkotmánybíróság előtt aLex-Szász Mádl Ferenc előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalta a parlament által nemrégiben megszavazott és politikai kereszttűzbe került, valamint külföldi szervezetek rosszallását is kiváltó PSZÁF- törvényt. A törvény lehetővé tette volna többek között, hogy a kormánypártok által többször is bírált Szász Károly felügyeleti elnököt elmozdítsák pozíciójából. Mádl szerint a kormány két pontban sértette meg az alkotmányt: megkerülték a jogalkotási eljárási szabályokat és személyi döntést törvényben rögzítettek. Mwjárdok a Mátyás-templomra A kormány a jövő évtől kezdve a költ­ségvetésben 1,7 milliárd forintot biztosít a Mátyás-templom felújítására - mondta Med­­gyessy Péter a budavári Nagy boldogasszony templomban tett látogatása után újságírók­nak. A minisztérium a Mátyás-templom álla­mi segítséggel történő felújítását azt követően jelentette be, hogy újabb biztonsá­gi intézkedések váltak szükségessé a budavári Mátyás-templomban. Három, úgynevezett életvédelmi tetőt kellett felszerelni a bejára­tok fölé, a magasból ugyanis esetenként súlyos faragott kőelemek zuhantak le. Lógásjelzó kapuk az iskolában Chipkártyás beléptető rendszert indítottak január 1-től egy nagykanizsai középiskolá­ban, amely csak akkor engedi haza a diákokat, ha már minden aznapi kötelező órájuk véget ért. A beléptető kapura azért van szükség, mert a műszaki szakközépisko­la vezetése szerint máshogy nem lehet szá­mon tartani, hogy kinek hány igazolatlan hiányzása van. Áz iskola épületeibe csak egy tereíőkarral ellátott, számítógéppel összekapcsolt kártyaleolvasó révén lehrt ki­­bejámi, a személyes adatokat tartalmazó műanyagkártya segítségével. Újabb elfeledett hadifogoly Újabb Oroszországban rekedt, elfelejtett magyar hadifogolyra bukkant Veér András Január 7. A több közvéleménykutató-intézet által végzett felmérések jól tükrözik a pártok megítélésének alakulását, bár a módszer megbízhatóságával kapcsolat­ban ehhez hozzá kell tenni, hogy a 2002- es választások előtt az utolsó felmérések is a Fidesz győzelmét jósolták. A 2003-as év második felétől egyre egyértelműbbé vált Magyarországon a vezető kor­mánypárt háttérbe szorulása a nyári kommunikációs bakik és a gazdasági intézkedésekben tapasztalt bizonyta­lankodások miatt. A Szonda Ipsos kutatói szerint úgy szerzett elsőséget a Fidesz, hogy közben alig tudott új támo­gatókat magához vonzani, vagyis igazán az MSZP támogatottsága csökkent. Az idei esztendőben az MSZP támogatottsága egyértelműen csökkent, a Fideszé kismértékben emelkedett, minek következtében a két párt felváltotta egymást az élen. Ebben a folyamatban a szélső értékeket a január és a szeptember jelentette. Az év elején a szocialista pártot a választókorú lakosság 37 százaléka, a fiatal demokratákat 27 százaléka támo­gatta. Az erőviszonyok nyár végi kie­gyenlítődését követően szeptemberben ért a csúcsra a Fidesz (34 százalék), s ke­rült mélypontra az MSZP (26 százalék). A parlamentben jelen levő kis pártok az idén a legtöbb felmérés alapján nem kerülnének be az Országggyűlésbe. Az idei évben az SZDSZ mindvégig tartot­ta a harmadik helyezését, többnyire a lakosság 3, néha 2 százalékának támo­gatását élvezve. Az MDF szinte mind­végig a választásra jogosultak egy száza­lékára számíthatott, a biztos pártválasztók között ez 1-2 százalékos eredményre jogosította a pártot. Érdekes részletinformációnak tűnik, hogy decemberben az aktív választóknál kisebb az MSZP hátránya, mint az összes kérdezett körében. Ennek oka, hogy a szocialista hívek részvételi haj­landósága határozottabban erősödött az elmúlt hónapban, s jóval felette áll a Fideszének. Megfigyelhető egyébként, hogy a támogatók aktivitása, eltökéltsége annak függvénye, hogy mennyire látják pártjukat fel-, illetve leszálló ágban, men­nyire érzik előnyüket, lemaradásukat jelentősnek vagy éppen csekélynek. A Fidesz szavazóinak elszántsága az utóbbi hónapokban nem változott, 73-75 száza­lék gondolja magát eg}’ választás biztos résztvevőjének. Az MSZP-sek aktivitása viszont - látván a Fidesz előretörésének megtorpanását - egyetlen hónap alatt 74 százalékról 83 százalékra emelkedett. A másik jelentős, az előző riválisának számító közvéleménykutató intézet adatai hasonló tendenciákat jeleztek 2003-ban. Az ő eredményeik szerint a Fidesz nyolc százalékkal több szavazatot kapna, ha most lennének a választások, mint a szocialisták. A pártot választó biz­tos szavazók körében a Fidesz híveinek aránya 52, az MSZP-é 38 százalék - derül ki a Magyar Gallup Intézet december 6. és 12. között végzett felméréséből. A szavazásra jogosultak körében az előző hónaphoz képest a statisztikai hiba­határon belül történt változás a két nagy párt erőviszonyában. Most a felnőttek 32 százaléka szavazott volna a Fideszre, a Szocialista Párt támogatóinak aránya pedig 24 százalék. A pártot választó biz­tos szavazók körében végzett Gallup­­felmérés szerint a két nagy párton kívül senki sem jutna be a parlamentbe. Az SZDSZ-re a megkérdezettek négy, az MDF-re három, a Munkáspártra és a MIEP-re két-két százalék szavazna. Medgyessy Péter megítélése sem so­kat változott az utóbbi hónapokban, miután a nyáron népszerűsége az MSZP- jével együtt kezdett csökkenni. A kor­mányfővel a lakosság 36 százaléka elége­dett, 48 százalék szerint azonban inkább rosszul látja el feladatát. A miniszterel­nök munkájának megítélése hónapok óta lényegében azonos: szeptembertől de­cemberig folyamatosan 50 százalék körüli elégedetlenséget mért a Magyar Gallup Intézet. A kormánnyal 31 százalék elégedett, 55 százalék elégedetlen. Az utóbbi hónapokban a közvéleményben tapasz­talhatók a kormányzat számára kedvező változások, de a bíráló vélemények van­nak többségben. Hálapénz szülészorvosoknak Magyar vveboldalon tették közzé az ország különböző szülészorvosai által egy szülésért kért vagy elfogadott hálapénzek összegét. Az orvosi hála­pénz a kelet-közép-európai kórházak­ban általánossá vált gyakorlat: a be­tegek vagy azok hozzátartozói az orvos odafigyelésének és jóindulatának ér­dekében kisebb-nagyobb összegeket csúsztatnak - általában szó szerint - az orvos zsebébe a hivatalosan ingyene­sen járó szolgáltatásokért cserébe is. Egyes országokban és kórházakban illik az altatóorvosnak és az ápoló­nőknek is adni valamit, ha elvárjuk, hogy megfelelően foglalkozzanak betegünkkel. A hálapénz közismert, ám nyil­vánosan alig tárgyalt tény volt eddig Magyarországon, a www.halapenz.hu honlap azért kavart fel nagy port, mert nyíltan közölte, hogy melyik orvos mennyit kér. A honlap létrehozója állí­tása szerint azért kezdeményezte az akciót, mert személyes tapasztalata volt arról, hogy egy orvos kijelentette: ha nem fizet 120 ezer forintot (a ma­gyar havi minimálbér több mint két­szerese), akkor keressen más orvost a szülésért. A közzétett listán kismamák adták meg a fővárosban és vidéken dolgozó szülészorvosok által gya­korolt tarifákat. A vélemények többsége ugyanakkor pozitív, so­kan másoknak is ajánlják az őket kezelő orvost, és szándékuk első­sorban az, hogy segítsenek a leen­dő anyáknak szülészt választani. A kibontakozó társadalmi vitában többen tiltakoztak, ugya­nis nem igazán ellenőrizhető az adatokat közlő kismamák iden­titása. Adatvédelmi szempontból aggályosnak tartja a honlapot Péterfalvi Attila adatvédelmi biz­tos is, aki a hivatali szünet után dönt arról, hogy indít-e vizsgálatot a weboldallal kapcsolatban. Péterfalvi elmondta: személyes adat, hogy ki, mennyi hálapénzt ad és fogad el, így ezeket kizárólag minden érintett -tehát az itt szereplő összes orvos - hoz­zájárulásával lehetne csak közzétenni. Az adatbázisban — a pénzt nem kérők között — szintén szereplő Lintner Ferenc szülész-nőgyógyász az egészségügy évtizedek óta fennálló rossz állapotával magyarázza a hálapénz elterjedtségét. “Éjjel ket­tőkor senki nem megy be dolgozni, ha nem kap érte semmit” - mondta. A honlapon lapzártánk időpont­jában a következő felirat olvasható: Az oldal jogi hátterének rendezéséig a lap működése szünetel...

Next

/
Oldalképek
Tartalom