A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-11 / 157. szám
2004. JÚNIUS 11. Színes A HÍD 19 ■ A virtuális ingatlanár-robbanás valódi dollárokat fial NEM LÉTEZŐ VALÓ Akár ezer dollárt is fizetnek egy online számítógépesjáték rajongói a csupán a játék valóságában létező földekért. Azok az összegek, amik a Second Life nevű játékban található birtokokért, ingatlanokért cserélnek gazdát, nagyságrendekkel nagyobbak a hasonló üzletek átlagos árainál. A szegénység, a lepusztult és szürke valóság elől eg}', a megélhetésüket is biztosító számítógépes játékba menekülnek a világhírű japán anime rendező Marnom Oshii Avalon című, a jövőben játszódó filmjének hősei. Ez az életforma azonban ma már egyáltalán nem tűnik elképzelhetetlennek, a Linden Labs Second Life nevű játékának virtuális árucikkeiért, ingatlanjaiért és földjeiért több száz, sőt akár ezer dollárt is fizetnek fanatikus játékosok. A Second Life viszonylag új szereplő a Massively Multiplayer Online (MMO) játékok piacán, melyek közös jellemzője, hogy játékosaik alternatív életet élhetnek egy általuk elképzelt szereplő bőrébe bújva, és saját civilizációt alakíthatnak ki az interneten a játék világának keretein belül. A Second Life - azaz Második élet - nevű játék elkezdéséhez, az Everquesthez és a Sims Online-hoz hasonlóan, csupán egy erős számítógépre, nagy sávszélességű internet kapcsolatra és havi tíz dollár befizetésére van szükség. A játék több száz szerver által fenntartott virtuális valóságát a játékosok formálják; az Second Life tengerparti, pálmafákkal és gyönyörű naplementékkel tarkított területén földet vásárolhatnak, házakat, közlekedési eszközöket vagy ruhákat tervezhetnek és adhatnak el, ismerkedhetnek, bulizhatnak, virtuális közösségeket, tulajdonképpen saját civilizációt hozhatnak létre. A játék első évében létrejött tízezer fős online társadalom működése nem sokban különbözik a fogyasztói társadalomtól, bár amit a pénzünkért kapunk, az csupán komputerizált reprezentációja a valódi tulajdonnak. Szép képek, amik valódi pénzt érnek, a játékban ugyanis minden árucikk vagy szolgáltatás igazi vág}7 "Linden-dollárokra" váltható. Az online birtokok egy hektárja, nagyjából 550 dollárba kerül, a játék hivatalos fizetőeszközét, a Linden-dollárt pedig egy vállalkozó és a játékosok által működtetett pénzváltóban, a gamingopenmarket.com címen válthatjuk valódi dollárokra. A számítógépes játékok rajongói már évek óta fizetnek valódi pénzzel virtuális tárgyakért. Az Everquest vagy az Ultima Online nevű online szerepjátékok karaktereinek és varázstárgyainak jelenleg is élénk kereskedelme zajlik az Ebay-en. Azok a pénzösszegek viszont, amik a Second Life-ban egy-egy ingatlanért vagy birtokért cserélnek gazdát, nagyságrendekkel nagyobbak a korábbiaknál. Az ingatlan birtoklása kézzelfoghatónak és fontosnak tűnik a játékban, egy új földterület megszerzése olyan érzés, mintha a jövő egy darabját vásárolnánk meg, nyilatkozta a CNN-nek Philip Rosedale a játékot tervező San Francisco-i Linden Labs egyik vezetője. A játék indulásakor nem volt lehetőség arra, hogy a játékosok területeket vásároljanak maguknak, egy-egy új birtok tulajdonjogáról az döntött, hogy ki ért oda először. A Linden Labs decemberben határozott arról, hogy engedélyezi földek adásvételét, beszüntetve azt a gyakorlatot, hogy a játékosok versenyt futottak az új területekért, mivel a földek kivételével már amúgy is mindennel kereskedtek a második életet élők. Amióta a cég lehetővé tette a földbirtokok kereskedelmét, a játék területe a duplájára nőtt, és a cég havonta 30-40 új komputerrel bővíttette a gépparkját, melyek mindegyike egy új szigetet teremtett a végtelen digitális tengeren. A Linden Labs tavasszal kezdett privát virtuális szigeteket forgalmazni. Egy sziget 980 dollárba kerül, havonta pedig 195 dollárt kell fizetni a fenntartásáért. Jelenleg hat szigetet lehet megvásárolni, amiket a cég a vásárlók igényeinek figyelembevételével alakít ki. Az ingatlanok után a Lindenek - a játék felügyelői - szednek adót, és a csupán a játék valóságában létező ingatlanok után fizetett adók most már több bevételt hoznak a cégnek, mint az előfizetések. De miért is fizetnek emberek ezer dollárt, egy nem létező földdarabért? Nos, úgy tűnik a játékban is pont azért vásárolnak földet, amiért a valóságban. Mervin Marker, portlandi játékos a Second Life negyedik legnépszerűbb közösségét az Awekening Avatarokat vezeti, és a játékban egy kétharmad hektáros területen található tengerparti villában lakik. Marker néhány befektetőtársával vásárolt földet a játékban. Terveik szerint új játékosoknak adják majd el a megszerzett területet a bőséges haszon reményében. Marker a legtöbb játékostársához hasonlóan valódi életéről nem szívesen beszél, mivel úgy érzi, a valóság ismerté válása beszennyezné virtuális személyiségének csillogását. Röviden Műtétet kell végignéznie A GÁZOLÓ SOFŐRNEK Baleseti sérült műtétjének végignézésére ítéltek eg}' buszsofőrt Argentínában, amiért halálra gázolt egy 11 éves kisfiút. "Fontos okítás és figy elmeztetés ez azoknak az embereknek, akik megszegik a közlekedési szabályokat" - fűzte ítéletéhez a bíró. A baleset a 44 éves buszsofőr hibájától történt, és büntetéseként nem csupán műtétet kell néznie. A bíró öt évre eltiltotta a járművezetéstől és két év börtönt szabott ki rá, bár ez utóbbi letöltését felfüggesztette. A volt sofőrt a műtét megtekintése előtt pszichológiai és fiziológiai teszteknek vetik alá, hogy kiderüljön, képes-e végignézni egy operációt. Akcióhős-utánzó nyugdíjas Egy szerb nyugdíjas rájött, hogyan hasznosíthatja a 007-es ügynök eszközeit a valóságban. Miladin Nicolic olyan sétatótot fejlesztett ki, amelyikkel hatásosan lehet elriasztani a támadókat. A 62 éves feltaláló állítása szerint a egyik James Bond-filmben látta azt a sétapálcát, amelyikből egy gombnyomásra szükség esetén egy hegyes nindzsakard bújik elő. - Akkor jött az ötlet, amikor nemrégiben kóbor kutyák támadtak meg, és a botomon kívül nem volt nálam semmi, amivel elriaszthattam volna őket. Elkezdtem gondolkozni, hogy mivel szerelhetném fel, hogy hatékonyabb legyen - mondta a szerb nyugdíjas. A találmány egyébként több funkciós, ugyanis a békésebb helyzetekre is nyújt segítséges az idős, beteg embereknek. A speciális sétapálcába ugyanis egy hőmérőt is szereltek, amely figyelmezteti őket a hidegre, illetve egy iránytűt, hogy könnyedén hazatalálhassanak. A luxusverziót pedig akár még James Bond is megirigyelhetné, hiszen abban egy gyógyszertartó mellett egy riasztó is helyet kaptt, amellyel támadás esetén segítséget lehet hívni. Diáklány halála DIÉTA MIATT Összeesett és meghalt egy 16 éves diáklány Rómában, miután felelni hívták. Az osztálytársak szerint drasztikus diéta lehet a halál oka, az áldozat ugyanis több mint 15 kilót fogyott az utóbbi néhány héten. A Mobil Press olaszországi tudósítója megtudta, hogy az apa szerint lány a nem fogyókúrázott, s egyelőre még az orvosok sem derítették ki a halál pontos okát. A SZEX RABJA Annyira rabul ejtett egy szexbolt egy' francia férfit, hogy a rendőrségnek kellett kiszabadítania. A 25 éves férfi még szombaton ült be a reimsi bolt egvik vetítőfülkéjébe, hogy pornófilmet nézzen. A látvány azonban nem lehetett túl izgalmas, mert elaludt a filmen. Közben a boltos - elfelejtkezve a kuncsaftról - bezárta az üzletet, és elment víkendezni. A szex "rabja" az éjszaka közepén ébredt fel, s miután konstatálta helyzetét, igyekezett hasznosan tölteni az időt: ingyen nézte a filmeket, amíg csak bírta. Vasárnap délután azonban már anynyira torkig volt a szexszel, hogy telefonon kihívta a rendőrséget: engedjék ki a pornóparadicsomtól. Ha pornó, akkor magyar? Nincsen pornó magyar nélkül ! A jól ismert és közkedvelt pornósztárok közül több tucat lány magyar, és egy jól sikerült "művésznevet" használ. A világ egyik legnagyol)!) pornófilmgyártó cégénél a magyar lányok aránya megközelíti a 80 százalékot! A drága, első osztályú amerikai és nyugat-európai pornófilmek majd mindegyikében visszaköszönnek hazánk lányai... A dolognak két egyszerű oka van: a magyar lányok szépek, illetve rendkívül olcsón dolgoznak és mindenre hajlandóak. Ma Magyarországon egy komplett film leforgatása annyiba kerül, mint Amerikában egy "középszereplő" gázsija. A nemrég befejeződött olaszországi pornóvásáron újabb meglepetésként ható statisztika látott napvilágot, m melyet a nagy pornóipari cégek is megerősítettek: 1999 és 2003 közötti nem készült olyan számottevő pornófilm a világon, melyben ne szerepeltek volna magvar lányok, vagy esetleg urak...