A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-04 / 156. szám
2004. JÚNIUS 4. Kultúra A HÍD 11 Iszlám terrorista bázis a Balkánon? A “ZRINYT KÖTETEK A NATO révén, de a már megszánt, szovjet irányítású és érdekű Varsói Szerződés révén is, a szemünk előtt játszódott le a katonai szerveződések átalakulása nemzeti tagozódásból nagyobb nemzetközi szerveződésekké. Mit tesz ilyenkor a hadtudomány, mit tesz a katonai könyvkiadás? Végzi a dolgát, kutatja a múltat, hisz a ”á múlt csak példa legyen most, s természetesen a jelen idő könyvkiadási igényeinek kielégítése mellett, egyre világosabbá teszi a múltat. Ennek fontos hatása lebet: tisztább a nemzettudat, tisztább a történelem „hasznossági szemlélete”. Földessy Dénes A hazai Zrínyi Kiadó új, vagy nemrég megjelent kötetei közül tallóztunk ez alkalommal. Izgalmas olvasmány Az államiság megőrzése című kötet, mely a Rákóczi szabadságharc kitörésének háromszázadik évfordulójára jelent meg. „Talán nem tévedünk nagyot, ha úgy véljük, hogy egy tanulmánykötet erénye nem az egyöntetűség, hanem a sokszínűség, az eltérő álláspontok megfelelő színvonalon történő megjelenítése, a szakmai és érdeklődő olvasóközönség minél szélesebb körű tájékoztatása. Am a kétely és kételkedés mindig új kutatásokra sarkallja a történet és hadtörténet-tudomány szakavatott művelőit, még akkor is, ha a történelem „sűrű szövetű hálójában” sokszor igen nehéz eligazodni, mivel a tények makacs dolgok, amelyek állandóan arra figyelmeztetnek, hogy a valóság nem mindig olyan, amilyennek látni szeretnénk.” Kossuth Lajos: Hadviselet- és csatatan elemei című kötetének hadtudományi írásai nem csak teljesebbé teszik a nemzet emlékezetében Kossuth Lajos képét, hanem felkeltik a figyelmet, az érdeklődést a gazdag életműve fontos részét képező hadtudományi hagyatéka, történelmi és katonai tanulságai iránt is. Ahogy az időben közeledünk a mához, egyre izgalmasabbak a Zrínyi Kiadó könyvei. Györkei Jenő: Idegen bírák előtt címmel Szombathelyi Ferenc újvidéki perét, és kivégzését dolgozta fel. E kiváló magyar katonát a háború után a népbíróság minden tagja, még a kommunisták is ártatlannak ítélték, s hogy a „vérszomjasoktól” megmentsék, szinte védőőrizetnek szánt tíz évi fegyházra ítélték őt. De utána az ÁVO egytől-egyig elvitte a Népbíróságnak Szombathelyi felett ítélkezett tanácsát, s az ítéletet a felsőbb bíróság tíz évi börtönre szigorította, majd kiadta a jugoszlávoknak, akik halálra ítélték és kivégezték. Zrínyi Kiadóbeli böngészésünk utolsó kötete az egészen közelmúltról, a véres balkáni háborúról szól, Kinek a békéje? címmel. Bizalmas diplomáciai és katonai tényekről, dokumentumokról tájékoztat, s tárgyilagosan elemzi e háborút. Közöljük belőle a világ ma legtragikusabb veszélyével, az iszlám terrorizmussal való összefüggések ismertetését. Egy Harmadik Világ Segélyügynökség nevű szervezett már 1987-ben Bécsben összpontosított különböző iszlám országokból származó pénzt. Tehát nem a balkáni háborúba keveredett KtMmith Lajos Hadviselet- és csatatan elemei utmt mt,»a bosnyákok megsegítésére, hiszen akkor még szó sem volt háborúról. Az osztrák rendőrség adatai szerint ez már kezdetben elérte a 350 millió dollárt s jelentős részét fegyverzetre fordították. így az embargó ellenére 1993 közepéig 30 ezer puskát, 20 millió lőszert, 37 ezer aknát, 46 ezer páncéltörő rakétát (!), 20 ezer - tehát két hadosztálynyi muszlin katonának elegendő - egyenruhát csempésztek be Boszniába. A segély első számú forrása Szaúd-Arábia, a második Irán volt. A könyv megemlíti: amerikai információk szerint az Iszlám Forradalmi Gárda és a VEVAK, vagyis az iráni titkosszolgálat összesen közel 4 ezer kiképzőt is küldött bosnyák földre. A csempészet Horvátországon keresztül történt, hiszen a horvátok akkor a bosnyákok mellett álltak, a szerbekkel szemben. Horvátország 1992-ben még jelezte az Egyesült Államoknak, ha fegyverszállítmány érkezett, később azonban letett erről. Irán és Szaúd-Arábia esetében természetesen ennél többről is volt szó. - írja a könyv - a boszniai háború alatt a bosnyákoknak nyújtott segítségen keresztül az iszlám országok igyekeztek hídfőállást létesíteni Európában, ami nem kerülte el a nyugati hírszerző szolgálatok figyelmét, még kevésbé az, hogy ebben a tevékenységben egyre több veszélyesnek vélt terroristát tartottak számon. M Kiderült a 31 éves könyvhamisítás RÁKLÉPÉS, CSONKÁN Könyv és újság számára egyaránt a legjobb ellenőr a sasszemú, kristálytiszta emlékezetű olvasó. A kommunista rendszer könyvhamisítói meg egyenest retteghetnek tóle. A Magyar Nemzet egyik olvasója múlt héten írt a szerkesztőségnek s felhívta a figyelmet arra, hogy Günther Grassnak, a Budapest díszpolgára rangját most elnyert német írónak (képünkön) Ráklépésben című regényét meghasították. Hiányzik ugyanis az a fejezet, amikor a daváj csasz korszak szovjet-orosz katona elvtársai hatalmas tömegű rabolt karórát szortíroznak. A Ráklépésben legutoljára a legrangosabb, legigényesebb magyar könyvkiadónál, az Európánál jelent meg. A kiadó vezetője azonnal vizsgálatot tartott. Kiderült: a regényt az 1973-as, tehát még a pártállambeii első magyar kiadásakor hamisították meg: akkor emelték ki belőle a szovjetek számára enyhén szólva kínos fejezetet. Az Európa már ennek alapján jelentette meg az 1999-es, illetve későbbi kiadásokat, s a lektor ugyan lelkiismeretesen elolvasta a korábbi kiadást, de nem vette észre, hogy 1973-ban már hiányzott ez a fejezet. Ezért legközelebbi kiadáskor, - mely most már különösen értékes lesz, hiszen a Ráklépésben először olvasható, mint teljesen ép magyar nyelvű változat - visszateszik a eltüntetett fejezetet. A magyar kulturális közéletből sokan álltak az eset kapcsán az Európa Kiadó mellé. Például Hernádi Gyula, a nép- Magyar Nemzetben fejezte ki változatlan nagyra becsülését az Európának. Megidézték a pártállami írótörténeteket, könyvsorsokat, s azt, hogy olykor még az akkori könyvkiadó vezetők is rettegésben élhettek. Lassan az is kiderült, hogy a kommunista rendszerben Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa című regénye volt az első példa egy regény megcsonkítására, még 1950-ben. Elképzelhető az a szellemi rombolás, amit ezek fél évszázad alatt elkövettek. szerű iro Mégis bemutatják Moore Bush-ellenes filmjét Walt Disney tiltása ellenére a Miramax vezetői a mozikba juttatják az Egyesült Államokban június végén Michael Moore Fahrenheit 9/11 cannes-i díjnyertes Bush-t bíráló filmjét. Bob és Harvey Weinstein 6 millió dollárért megvásárolták saját cégüktől a forgalmazási jogokat. A dokumentumfilm vetítése június 25-én kezdődik. Michael Moore azt kívánta, hogy az idei cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma-díjjal kitüntetett alkotás mozikba kerülésére - jelképesen - a július 4-i amerikai függetlenség napját megelőző hét végén kerüljön sor. A Walt Disney társaság korábban megtiltotta a Miramax filmstúdió számára Michael Moore új dokumentumfilmjének a terjesztését, < amelyben a rendező élesen bírálja George Bush amerikai elnököt. A Disney egy évtizede vásárolta meg a Miramaxot. A Disneyt tavaly májusban azonnal élesen bírálni kezdték konzervatív körök, amint kitudódott, hogy a Miramax fogja finanszírozni a filmet, miután Mel Gibson stúdiója, az Icon Productions kihátrált mögüle. A Disney, valamint Bob és Harvey Weinstein, a Miramax két vezetője - a film legfőbb befektetői - csak a múlt héten tudtak megegyezésre jutni. Ennek megfelelően a Weinstein fivérek magánszemélyként, saját zsebből fizették ki a film jogait, értesülések szerint mintegy 6 millió dollárért. Ismét szóba került, hogy később, a hetvenes években tovább gyűrűzött a pusztítás, a klasszikusok meghamisítása. Amikor a keletnémet államból nyugatra még rokoni látogatásra sem adtak útlevelet, de ide, Magyarországra, mint ugyancsak kommunista államba igen, nos a kettészakított német famíliák többnyire Magyarországon találkoztak, nyaranta. A nyugatnémeteknek még mindig jobb volt minálunk, mint Kelet- Németországban. Persze a gazdagabb nyugatiak fizették a költségeket. A keletnémetek olykor német klasszikus irodalmi műveket hoztak ajándékba, mivel az náluk a pártállami dotációból igen olcsó volt. Csak a következő évben, az újabb magyarországi találkozáskor szóltak a nyugatiak, hogy a keleti német kiadásban alaposan meghamisították a klassszikus műveket is. A pártállami dotációval tehát az agymosást fedezték, nem a kultúrát terjesztették. Végül bolondos, de művelt magyar könyvgyűjtők kezdték összeszedni a csonka Goethe-ket és a meghamisított Heine-ket, valódi kultúrarémítő ritkaságnak. A borzalmas szovjet kommunista agymosás módszerei tehát még évtizedek múltán is sorra lepleződnek le. Egyértelmű, hogy a kommunizmus negatív feledhetetlensége több nemzedéken át biztosított. (KB)
