A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-05-28 / 155. szám
20 A HÍD Egészség 2003. MÁJUS 28. Május 21. A londoni Imperial College orvosai mágneses energiával stimulálják a részleges gerincoszlopsérülést szenvedett betegek agyműködését. A végtagok izomzatát stimuláló eljárás hatására betegek bizonyos mértékig képessé válnak újra mozgatni bénult végtagjaikat. A Spinal Cord című angol egészségügyi lap részletesen beszámol a mágneses terápia technikai hátteréről, az rTMS-ről, melynek lényege a periodikusan, a koponyán keresztül hatoló mágneses stimulálás. A kezelést egyébként eredetileg a skizofréiákban és egyes más pszichiátria betegségekben szenvedők részére fejlesztették ki. A terápiában az elektromágneses készüléket a koponyára helyezik, majd mágneses rövidhullámokkal ingerük az agykérget. A módszert már négy gerincsérült páciensen próbálták ki. Ezeknél a betegeknél a gerincsérülés nem terjedt ki az egész gerincoszlopra, deréktól lefelé azonban mozgásképtelenné váltak. A terápiával a gerinc épen maradt részeit aktiválták. Dr. Nick Davey, a kísérlet vezetője elmondta, hogy ezzel a módszerrel betegeknél egyes mozgások végrehajtása, valamint bizonyos mértékig az érzékelés képessége is visszatérhet. Az rTMS leginkább a fizioterápiához hasonlít, azzal a különbséggel, hogy itt az eletromágneses berendezés készteti az agyban lévő idegeket a megfelelő működésre. A kísérleti személyek mintegy másfél évig éltek béna végtagokkal, és ezalatt az idő alatt, bár kezelték őket hagyományos fizioterápiás módszerekkel, állapotukban nem következett be változás. A betegek ezt követően kapták öt napon keresztül az r I MS kezelést, és elmondásuk alapján időnként érzékelték végtagjaikat.- A rejtélyes narkolepsziafelismerése RAJTAÜTÉSSZERŰEN Szó szerint lefordulnak a székről, ha jó viccet hallanak, és ellenállhatatlan alváskényszer vesz erőt rajtuk a legkevésbé alkalmas időben. Becslések szerint több ezren szenvednek súlyos narkolepsziában, de nem kizárt, hogy számuk a valóságban ennek a többszöröse. Május 22. A rejtélyes kórt, amelynek okait még távolról sem derítették fel teljesen, többnyire éveken át nem ismerik fel, vagy ami még ennél is rosszabb: tévesen epilepsziaként vagy tudathasadásként kezelik. Ajánlatos, ha ezek a betegek kerülik az erős érzelmi felindulást. Egy jó vicc, hirtelen ijedtség, dühroham vagy sportolás közben érzett eufória megbéníthatja az egész izomzatot. Noha ilyenkor az izmok úgy viselkednek, mintha aludna az ember, a beteg érzékelése és gondolkodása élénk marad. A gyakran másodpercekig tartó teljes izombénulás (kataplexia) - noha például közlekedés közben igen veszélyes lehet - azzal a viszonylagos előnnyel jár, hogy komoly segítség lehet a diagnózis megállapításában, miután a kataplexia a legfeltűnőbb jele a narkolepsziának. Gyakran tíz-húsz év is eltelhet ugyanis, amíg a kórt diagnosztizálják - állítja Geert Mayer német professzor. A neurológiai megbetegedés rendszerint tíz- és húszéves kor között kezdődik: eleinte a gyerek hajlamos monoton tevékenység közben elbóbiskolni. Ha nem kezelik, akkor az ellenállhatatlan alváskényszer aktívabb tevékenység közben - beszéd, autóvezetés vagy étkezés során - is hatalmába kerítheti a pácienst: nem ritka, hogy evés közben a tányérba zuhan a feje. Az álmosságot azonban még ilyen kirívó esetekben is gyakran félreismerik, különösen, mivei az ilyen betegek kény-Túlzott jelentőséget tulajdonítanak a fogmosásnak - állítja egy német szakember. Peter Sawicki, egy kölni egészségügyi intézet vezetője, állítását intézetének kimutatására alapozza, amely összegyűjtött mindent, amit a tudósok a rossz fogakról eddig közzétettek. Május 23. A vizsgálódás eredmény meglepő volt: e szerint vannak emberek, akik fogaikat a nagyon gondos fogápolás ellenére is elveszítik - bár ezt a folyamatot a rendszeres ápolással talán lassítani lehet -, mások ugyanakkor valamilyen módon védettnek látszanak a fogritkulás ellen. A kutató szerint ennek oka az, hogy a fogszuvasodás és a fogínysorvadás, amely fontos oka a fogvesztésnek, egyebek között erősen függ örökletes genetikai tényezőktől is. Ezt például ikerkísérletek is bebizonyították. Nyilvánvalóan az immunrendszer örökletes működése és talán a nyál összetétele játszik szerepet ebben. Állítólag már azonosítottak úgynevezett rosszfog-géneket is. Ezenkívül krónikus betegségek - például a cukorbaj, a reumatikus ízületi gyulladás és a csontritkulás vagy a csekély nyálképződéssel járó Sjögren-szindróma - is a fogak elvesztéséhez vezethetnek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy e végzetesnek tűnő okok miatt immár le kellene mondani a gondos fogápolásról, ami legalább kitolja a fogak elvesztésének idejét azoknál is, akik erre a leginkább hajlamosak. Gondos fogápolás mellett például egy ilyen személy 60 éves koráig megőrizheti a fogait, amelyeket fogápolás nélkül már 40 éves korára elveszítene. Mindezt Sawicki annak kapcsán mondta el a Der Spiegel című heti magazinnak, hogy Németországban 2005- től a fogpótlásokért a biztosítottaknak is fizetniük kell, hacsak nem kötnek külön erre szóló biztosítást is. A szakember hangsúlyozta: tudományosan nem megalapozott a politikusok állítása, amely szerint a betegek maguk tehetnek fogaik elvesztéséről. telenek aluszékonyságukat a munkahelyükön eltitkolni. Akadnak páciensek, akik napjában néhány percre bezárkóznak a toalettre, és a rövid kényszerű bóbiskolás után a következő órákban már teljesen éberek. Mások a félálom állapotában álomszerű képeket látnak, s ezeket gyakran összekeverik a valósággal. Az egészséges emberektől eltérően ugyanis az elalvás után azonnal megkezdődik náluk az az alvásszakasz, amelyben megjelennek az álmok (RÉM). Ez az egyik oka annak, hogy a kívülállók gyakran pszichikai megbetegedésre gyanakodnak. A kutatók csak lassan tárják fel a titokzatos jelenség okait. Mayer feltevése szerint több tényező együtthatása alakítja ki a narkolepsziát. Feltűnő, hogy csaknem minden narkolepsziában szenvedő beteg szervezetében megtalálható a HLA-gén egy bizonyos formája, amely különben a népességnek csupán egynegyedénél van jelen. Feltételezhető azonban még egy másik tényező is feltétele a kór kialakulásának: egy fizikai vagy pszichikai trauma vagy fertőzés. A narkolepszia nem gyógyítható, de nem rövidíti meg az ember életét. Ha a betegséget felismerik, akkor nem csak a rokonokat és ismerősöket lehet felvilágosítani a páciens ellenállhatatlan alváskényszerének igazi okáról, de a tünetek is nagyban enyhíthetők. A SZÉNSAVAS ITALOK ÉSARÁK Május 23. Egy amerikai, a rákkutatásról szóló konferencián elhangzott, hogy kimutatható az összefüggés a szénsavas italok fogyasztásának növekedése és a nyelőcsőrák kialakulásának kockázata között. Azonban a fórumon a kutatók azt is kihangsúlyozták, hogy további kísérletekre van szükség ahhoz, hogy állításukat bebizonyíthassák. Az elmúlt 25 évben az Egyesült Államokban hatszorosára emelkedett a nyelőcsőrák előfordulása a fehérbőrű lakosság körében. Hasonló tendencia figyelhető meg Nagy-Britanniában és Ausztráliában is. A távol-keleti országokban nem terjedtek el annyira a szénsavas italok, és ott a nyelőcső-, a száj- és a gyomorrák is ritkább, mint a nyugati civilizációkban. A két változó együttjárása még korántsem sem bizonyított, de a kutatók valószínűnek tartják. ' ■ Rendszeres fogmosással sem előzhető meg a fogromlás A SZÁNKBA RÁGTÁK
