A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-05-28 / 155. szám
Tudomány ahíd 13 2004. MÁJUS 28. H Újabb vihar a legkisebb feltételezett életformák körül SZÉLSŐ ÉLETFORMA Napjaink biológiájának egyik legizgalmasabb kérdése, hogy valóban élőlények-e a nem egészen másfél évtizede felfedezett ún. nanobaktériumok. Amerikai kutatók most uj és merész eredményekkel álltak elő. Május 25. A nanobaktériumok (nano-organizmusok, nanobák, nannobaktériumok) olyan alakzatok, amelyek mérete 20 és 150 nanométer között mozog. (A nanométer a méter egymilliárdod része, 10'^ m, ami körülbelül 10 db egymás mellett lévő hidrogénatom szélességének felel meg.) Elnevezésük ellenére egyelőre nem eldöntött tény, hogy élő organizmusok-e vagy sem. Mindenesetre valóban a baktériumokhoz hasonló alakjuk volt az, amivel magukra irányították a figyelmet: az "igazi" baktériumokhoz hasonlóan gömböket és pálcákat formálnak. Más fontos baktériumszerű tulajdonságokkal is rendelkeznek. Gyakran találhatók meg csoportosan, láncokba és fürtökbe rendeződve Már számos kutatócsoport fedezett fel nanobaktériumokat vagy azok kövületeit kőzetekben, ásványlerakódásban, sőt az emberi szervezetben is. A legmerészebb bejelentések szerint tenyészteni is sikerült őket, sőt az általunk ismert élethez szükséges kémiai nyomokra (enzimek és DNS töredékeire) bukkanni bennük. Ezek az eredmények azonban egyelőre vitatottak, illetve megerősítésre szorulnak. Az amerikai Mayo Klinika (Rochester) kutatói most új eredményeket közöltek a témában az American Journal of Physiology hasábjain. A dr. John Lieske vezette kutatócsoport arról számol be, hogy új bizonyítékokat találtak arra: a nanobaktériumok valóban élőlények, sőt számos betegség kórokozói lehetnek. A beszámoló szerint a kutatók beteg artériákból és szívekből izoláltak nanobaktériumokat. A sebészeti eljárásokból visszamaradt szöveteket nagy teljesítményű elektronmikroszkóppal vizsgálták, és beszámolójuk szerint 30-100 nanométer átmérőjű gömböcskéket fedeztek fel, amelyek sejtfallal is rendelkeztek (balra). Eontos körülmény, hogy egészséges szövetrészletekből az alakzatok nem kerültek elő, csak az elmeszesedett területekről. Néhány kutató már évek óta feltételezi, hogy a nanobaktériumok szerepet játszanak például a vesekövek vagy a petefészekrák esetében létrejövő meszes ásványlerakódások kialakulásában. A szöveteket ezután összetörték és egy olyan szűrőn engedték át, amelyen minden 200 nanométernél nagyobb alakzat fennakadt. A megszűrt anyagot steril táptalajra vitték, ahol állításuk szerint a nanobaktériumok szaporodtak, sőt a DNS-festésre is pozitívan reagáltak, illetve olyan anyagot kötöttek meg, amely az RNS egyik fontos kémiai komponense. Lieske és munkatársai ezek alapján azt állítják, hogy a nanobaktériumok folyamatosan szintetizálnak nukleinsavakat. A nagy kérdés az, hogy egyáltalán beleféme-e a nanobaktériumokba az általunk ismert élethez szükséges biokémiai-genetikai apparátus? Ahogyan az egyre nagyobb teljesítményű mikroszkópokkal egyre mélyebben pillantottunk az élet világába, a biológusoknak szembe kellett nézniük a kérdéssel: hol vannak az alsó méretkorlátok az élőlények számára? Mi az a határ, amely alatt egy szerveződési rendszer már nem nevezhető élőnek? A kérdés bizonyos szemszögből persze felszínesnek is tűnhet, mivel még arra sincs megnyugtató meghatározásunk, hogy mi az élet. Mégis, amennyiben az általunk élőnek tekintett biológiai rendszereket vizsgáljuk, akkor előbbutóbb el kell érnünk azt a mérettartományt, aminél kisebb térrészbe ezek legalapvetőbb alkotóelemeit egyszerűen nem lehet bezsúfolni. Minden iskolás tudja, hogy a jelenleg elfogadott nézetek szerint a legkisebb élőlények a baktériumok. Ezek mérete 0,2 és körülbelül 500 mikrométer között változik, de átlagosan 20 mikrométer. (A mikrométer a méter egymilliomod része.) A baktériumok sejtmag és sejtszervecskék nélküli, ún. prokarióta élőlények, így a jelenlegi földi élővilág legalacsonyabb szerveződési szintjét képviselik. Genetikai állományuk rendszerint egyetlen kör alakú kromoszómából áll. A legkisebb ismert baktériumok átmérője 200 nanométer. Ennek a mondatnak a végén olyan pont van, aminek ármérője körülbelül 1 millió nanométer. A nanobaktériumok a 20 nanométeres alsó mérethatárt is elérhetik, azaz ennél a pontnál akár 50 ezerszer is kisebbek lehetnek. Röviden of America) ezzel akarja elrettenteni az internetezőket a P2P hálózatok, például a Kazaa és a LimeWire használatától. A kereskedelmi szervezet ismeretlen tettesek ellen indított eljárást, és négyszáz ügyet peren kívüli megállapodással lezárt; ezek a vádlottak átlagosan háromezer dollárt fizettek. Huszonnégyen nem fogadták el a peren kívüli megállapodást, őket a R1AA beperelte. Idén százmillió PC-t cserélnek LE VILÁGSZERTE A Gartner csütörtökön nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint 2004-ben körülbelül 100 millió, 2005-ben pedig 120 millió számítógépet cserélnek újabbra. A piackutató szerint a jelenleg használt számítógépek harminc százaléka legalább három éves, amelyeken a Windows valamelyik régebbi változata fut. A Gartner szerint az Egyesült Államok és Kelet-Azsia erősödő gazdasága elősegíti az eladások fellendülését. A fogyasztók elsősorban azért cserélik le régi gépüket, hogy kezelni tudják a digitális fényképeiket, letöltött zenéiket és a többi multimédiás tartalmat. Adómentes marad az internet az Egyesült Államokban Néhány kompromisszumot leszámítva adómentes marad az internet használata az Egyesült Államokban. A hosszabbítást nagy többséggel támogatta a szenátus és mögé állt Bush elnök is. A döntés a következő négy évre terjeszti ki a világháló 1998 óta tartó adómentességét. A támogatók egy része nem akart időkorlátot alkalmazni, míg az ellenzők, elsősorban szövetségi állami és helyi kormányzatok képviselői úgy vélik, az adózás bevezetése forrást biztosíthatna különböző központi támogatásokra, éppen úgy, ahogy az a telefondíjak közterheivel történik. Részben erre a felvetésre ad választ, hogy' az internetes telefonszolgáltatás kivételt képez az adómentesség alól. További kompromisszum, hogy azokban az államokban, amelyekben már kivetettek valamilyen adót az internet-hozzáférésekre, fenntarthatják azt. Európában épülhet A LEGNAGYOBB FÚZIÓS REAKTOR Az EU továbbra is biztos benne, hogy Franciaországban épülhet meg az ITER, a világ legnagyobb kísérleti fúziós erőműve, amely a Nemzetközi űrállomás után a legnagyobb nemzetközi kutatási-fejlesztési összefogás. Az ITER lesz az első olyan fúziós reaktor, mely képes lesz annvi energiát termelni, mint a hagyományos erőművek. A fúziós reaktorok a könnyű atommagok összeolvadásakor, fúziójakor felszabaduló energiát hasznosítják, azt a folyamatot, mely a csillagokban is termeli az energiát. A Magyar Virtuális Enciklopédia szerint a fúzió megvalósítása úgy történik, hogy lézerekkel nyomják össze és hevítik fel a parányi, lefagyasztott üzemanyagcseppeket, amitől az atommagok összeolvadása és az energiafelszabadulás robbanásszerűen megy végbe. Az USA-ban épülő kísérleti berendezésben 192 lézernyalábbal fogják besugározni a deutérium-trícium üzemanyag gömböcskét. Az angliai Culhamban valósítottak meg először rövid időre szabályozott fúziót 1991-ben. IA félmajmok okosabbak mint feltételezték JÓL ÉRTIK AZÁBRÁT A primatológusok többségének véleménye szerint a makimajmok - noha bájos teremtmények - a főemlősök között a legkevésbé intelligensek Egy áj tanulmány szerint azonban - ba akarják - megdöbbentő ügyességről tesznek tanúbizonyságot. Május 23. Az etológusok döntő többségének álláspontja szerint az állatok nagy része csak akkor használja eszét, ha valamilyen módon rá van kényszerítve, míg az ember és az emberszabásúak pusztán kedvtelésből, minden külső kényszer nélkül is "gondolkodnak". Noha a makik is a főemlősök rendjébe tartoznak, mégis azt gondolták róluk, hogy utóbbi alól kivételt képeznek. "Kezdetben igencsak kételkedtem, hogy ezek a kis állatok bármilyen kognitív kísérletben eredményesen szerepelnének" - vallja be Elizabeth Brannon pszichológus, a kutatás vezetője. A A kutatónő tapasztalatai szerint az állatok az érintőképernyős monitorral felszerelt számítógépen sikerrel oldották meg a korántsem könnyű feladatot - valószínűleg azért, mert a megoldásokat jutalmazták. Lázasan fogtak hozzá a néhány száz feladvány megoldásához a cukorkákért, noha korábban nem éheztették őket, és semmiben sem szenvedtek hiányt. A makik kifejezetten társas élőlények, ám gyakran előfordult, hogy a számítógép kedvéért abbahagyták a játékot. "Előfordult az is, hogy az egyik állat által elkezdett sorozatot egv másik fejezett be, hogy a sikeres megoldásért járó jutalom az ő gyomrában végezze" - nyilatkozta Brannon. Teljesen váratlan, hogy a makik emlékeznek sorozatokra. "Ez azt mutatja, hogy az egyes képek felismerésén túl az állat egy képfelismerő stratégiát is elsajátít, amit eddig csak az emberszabásúaknál tapasztaltunk" - nyilatkozta a Nature tudományos hetilapban Braunon. kísérletében közönséges makiknak (Lemur catta) először egyesével mutattak ábrákat egy képernyőn, majd ugyanezek az ábrák egyszerre jelentek meg. Ekkor az állatoknak az ábrákat megjelenési sorrend szerint kellett rendezniük.