A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-05-21 / 154. szám

2004. MÁJUS 21. T udomány A HÍD 13 Hl Megtalálták a földtörténet legnagyobb gyilkosát BECSAPOTT FEJLŐDÉS Amerikai kutatók bejelentették annak a nemrég azonosított becsapódási kráternek a helyzetét, amely a földtörténet legnagyobb fajkihalásával hozható összefüggésbe. Május 19. A NASA és az amerikai Nemzeti Tudományos Alap által támo­gatott kutatócsoport a 250 millió évvel ezelőtti tömeges fajkihaláshoz vezető esemé­nyek lehetséges kiváltójának tartja azt a becsapódást, amely az általuk azonosított óriási sebhelyet ütötte boly­gónk felszínén. A kráter he­lyét csütörtökön este jelentet­ték be egy sajtókonferencia keretében. A Luann Becker (Univer­sity of California, Santa Bar­bara) vezette kutatócsoport Ausztrália északnyugati part­jai előtt bukkant a becsapódás nyomaira. Olyan ásványokat és kőzeteket találtak (szilíci­umüvegek, breccsák, eltor­zult kvarcásványok), amelyek kialakulása csak egy becsapó­dás során fellépő gigászi erő­hatással magyarázható. Érdekes, hogy a minták több évtizeddel ezelőtti olajfú­rások során felhozott fűrómagokból származnak, ám eddig senki nem vizs­gálta őket. A fúrómagokban talált anyag korát meghatározva kiderült, hogy az a perm időszak végéről származik. Ezután nagy helyszíni vizsgálatokba kezdtek, és a környéken számos helyen sikerült azonosítani a becsapódás kőzet- és ás­ványtani nyomait, a szárazföldön is. Ezek, továbbá a szeizmikus és gravitáci­ós vizsgálatok alapján egy kb. 200 kilo­méter átmérőjű kráter képe rajzolódott ki, amely a Bedout nevet kapta. A legnagyobb ismert fajkihalás a perm időszak végén következett be a Föld történetében. Mintegy 250 millió évvel ezelőtt drámai események zajlot­tak, amelyek során a tengeri fajok 90- 95-, míg a szárazföldiek közel 70%-a tűnt el bolygónk felszínéről. A perm végi nagy kihalás - a kréta végi kihaláshoz hasonlóan - számos ku­tató szerint egy aszteroida vagy üstökös becsapódásával hozható összefüggésbe. Valószínű, hogy nem közvetlenül az üt­közés okozta a katasztrófát, de számos kihaláshoz vezető eseményt idézett elő (erőteljes vulkanizmus, az óceán oxi­génszintjének változása, tengerszint- és klímaváltozás). Eddig nem ismerték a 250 millió év­vel ezelőtti becsapódás pontos helyét, de az égitest hátrahagyta szétszórt név­jegyét, amelyet 2001-ben fedeztek fel a geológusok. Ez a névjegy nem más, mint a fulleréneknek nevezett komplex szénmolekulák átlagosnál jóval maga­sabb szintje a kritikus határrétegben. A fullerénmolekulák legalább 60 szénato­mot tartalmaznak, gömbölyded szerke­zetük pedig egy focilabdára emlékeztet. A molekulák gömbszerű rácsszérkeze­­tén belül nemesgázokat, nevezetesen héliumot és argont találtak. A Földön kívüli eredetet az bizonyítja, hogy a csapdába esett nemesgázoknak szokat­lan az izotóparánya. A földi hélium fő­leg 4-es tömegszámú héliumból áll, és csak kis mennyiségű hélium-3-at tartal­maz. A fullerénekben talált hélium vi­szont - a Földön kívüli héliumhoz ha­sonlóan - főleg 3-as tömegszámú héli­umból áll. A kutatók szerint valószínűleg a széncsillagok extrém magas hőmérsék­lete és gáznyomása tette lehetővé, hogy az extraterresztrikus nemesgázok beke­rüljenek a fullerének belsejébe. így bi­zonyítható, hogy ezek a nemesgázzal megtöltött fullerének a Naprendszeren kívül képződtek, és ezek magas kon­centrációja a perm-triász határon azt mutatja, hogy ezeket egy üstökös vagy aszteroida "kézbesítette" a Földre. A becslések szerint az égitest átmérője 6 és 12 kilométer között lehetett, ami nagyjából azonos méretű azzal, amelyik az óriási Chicxulub-krátert létrehozta a Yucatán-félszigeten 65 millió évvel ez­előtt. Ez utóbbi becsapódásról gondol­ják azt, hogy felelős volt a dinoszauru­szok kihalásáért. A méretet két tényező alapján határozták meg. Egyrészt ha az égitest 6 kilométernél kisebb lett volna, a hatása nem lenne globális méretekben észlelhető. Másrészt viszont 12 kilomé­ternél nagyobb égitest esetén több gáz­tartalmú fullerént találtak volna az egész Földön elterjedve. A geológusok már régóta ismerik a 250 millió évvel ezelőtti tömeges kiha­lást, mivel számos ősmaradványcsoport mennyisége hirtelen csökken a perm­­triász határ közelében, majd e fölött egyáltalán nem fordul elő. Ilyenek pél­dául a trilobiták (háromkaréjos ősrá­kok), amelyekhez egykor több mint 15 ezer faj tartozott. Megbízható bizonyí­tékok vannak arra vonatkozóan is, hogy a kihalás geológiai léptékkel mérve na­gyon gyorsan történt: mindössze 8000- 100 000 év alatt... Röviden renddel állítólag kapcsolatban álló építte­tők, az Anson család adott megbízást. A felirat a szóbeszéd szerint a világ egyik hí­res rejtélye, a Szent Grál rejtekhelyére va­ló utalást tartalmaz. Amatőr rakétát lőttek FEL A VILÁGŰRBE Május 17. A világon először jutott el száz kilométeres magasságba magánpénzből megépített rakéta. A 6,5 méteres GoFast rádiójeleket is küldött a világűrből, mielőtt visszazuhant a Földre. A nevadai sivatag­ból fellőtt GoFast hajtóműve mindössze ti­zennégy másodpercig égett, a rakéta azon­ban hárompercnyi repülés után száz kilo­méteres magasságba, azaz a világűr határá­ig jutott. A fellövést az Egyesült Államok szövetségi repülésügyi hivatala felügyelte. A Civilian Space eXploration Team (CSXT) sikere jelentős előrelépésnek szá­mít az űrkutatásban, hiszen az amatőrök közül elsőként jutattak szállítrtrakétát az űrbe. Az űrjármű egyébként több percet az űrben töltött, mielőtt visszafordult volna a Föld felé. A rakéta és a szállítmánya külön ejtőernyőkkel ért földet. A Yahoo eladja részesedését a Google-ban Május 17. A Yahoo Inc. pénzügyi vezetője bejelentette, hogy az internetes tartalom­­szolgáltató eladja részesedését a Google Inc.-ben, amely a világ elsőszámú inter­netes keresőjét működteti. A Yahoo illeté­kese több száz millió dollárra becsülte a Google-ban tartott tulajdonrészesedését, de az eladás pontos időpontját nem nevez­te meg. A Yahoo most lejárt négyéves megállapodásának a keretében 10 millió dollárt fektetett a Google-ba, amely kü­lönböző szolgáltatásokat nyújtott a cég­nek. A Google a múlt hónap végén jelen­tette be, hogy tőzsdére megy, mintegy 2,7 milliárd dollárnyi értékben bocsát ki rész­vényeket. Törvényes lehet a DVD-másolás az USA-ban Május 16. Az amerikai képviselőház egy al­bizottsága szerdán megkezdte az első meg­hallgatásokat egy előterjesztés ügyében, melynek témája az állam digitális szerzői jogi törvényének (Digital Millennium Co­pyright Act, DMCA) felülvizsgálata. A DMCA 1998-ban lépett életbe, és széles körben bünteti például a DVD-k, CD-k és szoftverek másolásvédelmi technológiáinak feltörését. Az új törvényjavaslatot digitális fogyasztóvédelmi törvénynek nevezték el (Digital Media Consumers' Rights Act), ír­ta a ZDNet. Az előterjesztést könyvtáros­ok, fogyasztóvédelmi csoportok és néhány technológiai válallat is támogatja. Hevesen ellenzi viszont a szórakoztatóipar, így Ho­llywood és a nagy lemezcégek, illetve a Bu­siness Software Alliance szoftveripari jog­védő szervezet. "Ez törvényesíti a hack­­elést" - vélekedik Jack Valenti, az amerikai filmstúdiókat tömörítő Motion Picture Association of America vezetője az esetle­ges változtatásokról. "Lehetővé teszi szám­talan másolat készítését egy DVD-ről, és az ezredik kópia ugyanolyan jó minőségű lesz, mint az eredeti. így minden védőru­hát letépnek a DVD-ről, és ott hagyják meztelenül és egyedül." Ritka esemény: parlagisas-fióka született KELTETT REMÉNY Első ízben sikerült mesterségesen kikeltetni Magyarországon a világszerte veszé­lyeztetett ragadozómadárfiókáját. Május 18. Egy veszélyeztetett Cserhát környéki parlagi sas fészekből március végén két tojást mentettek ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egye­sület (MME) szakemberei. A Bükki Nemzeti Park természetvédelmi őre észlel­te, hogy a rendkívül érzékeny madarak emberi zavarás miatt elhagy ták a fészek­aljat, így’ a tojások pusztulásra lettek volna ítélve. A tojások a mentést követően néhány órán belül az egyesület keltetőgépébe kerültek, és fejlődésüket az azt kö­vető 43 napon folyamatosan figyelemmel kísérték. A parlagisas-fiókák sikeres mesterséges keltetése világszerte ritka esemény, ezért rendkívül körültekintően kellett beállítani a természetes körül­ményeknek megfelelő keltetési para­métereket. Sajnos az egyik tojás fej­lődése ismeretlen okok miatt így is megállt négy hét után. A másik fióka a kikelés előtt három nappal már csi­pogott a tojásban, ami biztató jele volt a sikeres kelésnek. A május 12- én hajnalban kikelt fiókát kéthetes nevelés után visszahelyezik egy' va­don élő parlagi sas fészkébe, hogy a madár júliusban természetes körül­mények között felnevelkedett sasként hagyhassa el a fészket. A parlagi sas elterjedési területe Közép- és Délkelet-Eurőpától egészen a Bajkál-tóig húzódik, azonban költőterületei szórványosak és a faj világállomá­nya a XX. század során drasztikusan lecsökkent. A faj elterjedésének nyuga­ti határát a Kárpát-medencében éri el, így’ hazánk és Szlovákia uniós csatlako­zásával az Európai Unió parlagi sas állománya a korábbi 1 párról (Kelet- Ausztria) mintegy 110 párra emelkedik. A Magyarországon költő mintegy 70 párból álló parlagisas-populáció kontinensünkön Oroszországot követően a legnagyobb, és megőrzése kulcsfontosságú a faj európai fennmaradása szem­pontjából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom