A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-05-21 / 154. szám
2004. MÁJUS 21. T udomány A HÍD 13 Hl Megtalálták a földtörténet legnagyobb gyilkosát BECSAPOTT FEJLŐDÉS Amerikai kutatók bejelentették annak a nemrég azonosított becsapódási kráternek a helyzetét, amely a földtörténet legnagyobb fajkihalásával hozható összefüggésbe. Május 19. A NASA és az amerikai Nemzeti Tudományos Alap által támogatott kutatócsoport a 250 millió évvel ezelőtti tömeges fajkihaláshoz vezető események lehetséges kiváltójának tartja azt a becsapódást, amely az általuk azonosított óriási sebhelyet ütötte bolygónk felszínén. A kráter helyét csütörtökön este jelentették be egy sajtókonferencia keretében. A Luann Becker (University of California, Santa Barbara) vezette kutatócsoport Ausztrália északnyugati partjai előtt bukkant a becsapódás nyomaira. Olyan ásványokat és kőzeteket találtak (szilíciumüvegek, breccsák, eltorzult kvarcásványok), amelyek kialakulása csak egy becsapódás során fellépő gigászi erőhatással magyarázható. Érdekes, hogy a minták több évtizeddel ezelőtti olajfúrások során felhozott fűrómagokból származnak, ám eddig senki nem vizsgálta őket. A fúrómagokban talált anyag korát meghatározva kiderült, hogy az a perm időszak végéről származik. Ezután nagy helyszíni vizsgálatokba kezdtek, és a környéken számos helyen sikerült azonosítani a becsapódás kőzet- és ásványtani nyomait, a szárazföldön is. Ezek, továbbá a szeizmikus és gravitációs vizsgálatok alapján egy kb. 200 kilométer átmérőjű kráter képe rajzolódott ki, amely a Bedout nevet kapta. A legnagyobb ismert fajkihalás a perm időszak végén következett be a Föld történetében. Mintegy 250 millió évvel ezelőtt drámai események zajlottak, amelyek során a tengeri fajok 90- 95-, míg a szárazföldiek közel 70%-a tűnt el bolygónk felszínéről. A perm végi nagy kihalás - a kréta végi kihaláshoz hasonlóan - számos kutató szerint egy aszteroida vagy üstökös becsapódásával hozható összefüggésbe. Valószínű, hogy nem közvetlenül az ütközés okozta a katasztrófát, de számos kihaláshoz vezető eseményt idézett elő (erőteljes vulkanizmus, az óceán oxigénszintjének változása, tengerszint- és klímaváltozás). Eddig nem ismerték a 250 millió évvel ezelőtti becsapódás pontos helyét, de az égitest hátrahagyta szétszórt névjegyét, amelyet 2001-ben fedeztek fel a geológusok. Ez a névjegy nem más, mint a fulleréneknek nevezett komplex szénmolekulák átlagosnál jóval magasabb szintje a kritikus határrétegben. A fullerénmolekulák legalább 60 szénatomot tartalmaznak, gömbölyded szerkezetük pedig egy focilabdára emlékeztet. A molekulák gömbszerű rácsszérkezetén belül nemesgázokat, nevezetesen héliumot és argont találtak. A Földön kívüli eredetet az bizonyítja, hogy a csapdába esett nemesgázoknak szokatlan az izotóparánya. A földi hélium főleg 4-es tömegszámú héliumból áll, és csak kis mennyiségű hélium-3-at tartalmaz. A fullerénekben talált hélium viszont - a Földön kívüli héliumhoz hasonlóan - főleg 3-as tömegszámú héliumból áll. A kutatók szerint valószínűleg a széncsillagok extrém magas hőmérséklete és gáznyomása tette lehetővé, hogy az extraterresztrikus nemesgázok bekerüljenek a fullerének belsejébe. így bizonyítható, hogy ezek a nemesgázzal megtöltött fullerének a Naprendszeren kívül képződtek, és ezek magas koncentrációja a perm-triász határon azt mutatja, hogy ezeket egy üstökös vagy aszteroida "kézbesítette" a Földre. A becslések szerint az égitest átmérője 6 és 12 kilométer között lehetett, ami nagyjából azonos méretű azzal, amelyik az óriási Chicxulub-krátert létrehozta a Yucatán-félszigeten 65 millió évvel ezelőtt. Ez utóbbi becsapódásról gondolják azt, hogy felelős volt a dinoszauruszok kihalásáért. A méretet két tényező alapján határozták meg. Egyrészt ha az égitest 6 kilométernél kisebb lett volna, a hatása nem lenne globális méretekben észlelhető. Másrészt viszont 12 kilométernél nagyobb égitest esetén több gáztartalmú fullerént találtak volna az egész Földön elterjedve. A geológusok már régóta ismerik a 250 millió évvel ezelőtti tömeges kihalást, mivel számos ősmaradványcsoport mennyisége hirtelen csökken a permtriász határ közelében, majd e fölött egyáltalán nem fordul elő. Ilyenek például a trilobiták (háromkaréjos ősrákok), amelyekhez egykor több mint 15 ezer faj tartozott. Megbízható bizonyítékok vannak arra vonatkozóan is, hogy a kihalás geológiai léptékkel mérve nagyon gyorsan történt: mindössze 8000- 100 000 év alatt... Röviden renddel állítólag kapcsolatban álló építtetők, az Anson család adott megbízást. A felirat a szóbeszéd szerint a világ egyik híres rejtélye, a Szent Grál rejtekhelyére való utalást tartalmaz. Amatőr rakétát lőttek FEL A VILÁGŰRBE Május 17. A világon először jutott el száz kilométeres magasságba magánpénzből megépített rakéta. A 6,5 méteres GoFast rádiójeleket is küldött a világűrből, mielőtt visszazuhant a Földre. A nevadai sivatagból fellőtt GoFast hajtóműve mindössze tizennégy másodpercig égett, a rakéta azonban hárompercnyi repülés után száz kilométeres magasságba, azaz a világűr határáig jutott. A fellövést az Egyesült Államok szövetségi repülésügyi hivatala felügyelte. A Civilian Space eXploration Team (CSXT) sikere jelentős előrelépésnek számít az űrkutatásban, hiszen az amatőrök közül elsőként jutattak szállítrtrakétát az űrbe. Az űrjármű egyébként több percet az űrben töltött, mielőtt visszafordult volna a Föld felé. A rakéta és a szállítmánya külön ejtőernyőkkel ért földet. A Yahoo eladja részesedését a Google-ban Május 17. A Yahoo Inc. pénzügyi vezetője bejelentette, hogy az internetes tartalomszolgáltató eladja részesedését a Google Inc.-ben, amely a világ elsőszámú internetes keresőjét működteti. A Yahoo illetékese több száz millió dollárra becsülte a Google-ban tartott tulajdonrészesedését, de az eladás pontos időpontját nem nevezte meg. A Yahoo most lejárt négyéves megállapodásának a keretében 10 millió dollárt fektetett a Google-ba, amely különböző szolgáltatásokat nyújtott a cégnek. A Google a múlt hónap végén jelentette be, hogy tőzsdére megy, mintegy 2,7 milliárd dollárnyi értékben bocsát ki részvényeket. Törvényes lehet a DVD-másolás az USA-ban Május 16. Az amerikai képviselőház egy albizottsága szerdán megkezdte az első meghallgatásokat egy előterjesztés ügyében, melynek témája az állam digitális szerzői jogi törvényének (Digital Millennium Copyright Act, DMCA) felülvizsgálata. A DMCA 1998-ban lépett életbe, és széles körben bünteti például a DVD-k, CD-k és szoftverek másolásvédelmi technológiáinak feltörését. Az új törvényjavaslatot digitális fogyasztóvédelmi törvénynek nevezték el (Digital Media Consumers' Rights Act), írta a ZDNet. Az előterjesztést könyvtárosok, fogyasztóvédelmi csoportok és néhány technológiai válallat is támogatja. Hevesen ellenzi viszont a szórakoztatóipar, így Hollywood és a nagy lemezcégek, illetve a Business Software Alliance szoftveripari jogvédő szervezet. "Ez törvényesíti a hackelést" - vélekedik Jack Valenti, az amerikai filmstúdiókat tömörítő Motion Picture Association of America vezetője az esetleges változtatásokról. "Lehetővé teszi számtalan másolat készítését egy DVD-ről, és az ezredik kópia ugyanolyan jó minőségű lesz, mint az eredeti. így minden védőruhát letépnek a DVD-ről, és ott hagyják meztelenül és egyedül." Ritka esemény: parlagisas-fióka született KELTETT REMÉNY Első ízben sikerült mesterségesen kikeltetni Magyarországon a világszerte veszélyeztetett ragadozómadárfiókáját. Május 18. Egy veszélyeztetett Cserhát környéki parlagi sas fészekből március végén két tojást mentettek ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei. A Bükki Nemzeti Park természetvédelmi őre észlelte, hogy a rendkívül érzékeny madarak emberi zavarás miatt elhagy ták a fészekaljat, így’ a tojások pusztulásra lettek volna ítélve. A tojások a mentést követően néhány órán belül az egyesület keltetőgépébe kerültek, és fejlődésüket az azt követő 43 napon folyamatosan figyelemmel kísérték. A parlagisas-fiókák sikeres mesterséges keltetése világszerte ritka esemény, ezért rendkívül körültekintően kellett beállítani a természetes körülményeknek megfelelő keltetési paramétereket. Sajnos az egyik tojás fejlődése ismeretlen okok miatt így is megállt négy hét után. A másik fióka a kikelés előtt három nappal már csipogott a tojásban, ami biztató jele volt a sikeres kelésnek. A május 12- én hajnalban kikelt fiókát kéthetes nevelés után visszahelyezik egy' vadon élő parlagi sas fészkébe, hogy a madár júliusban természetes körülmények között felnevelkedett sasként hagyhassa el a fészket. A parlagi sas elterjedési területe Közép- és Délkelet-Eurőpától egészen a Bajkál-tóig húzódik, azonban költőterületei szórványosak és a faj világállománya a XX. század során drasztikusan lecsökkent. A faj elterjedésének nyugati határát a Kárpát-medencében éri el, így’ hazánk és Szlovákia uniós csatlakozásával az Európai Unió parlagi sas állománya a korábbi 1 párról (Kelet- Ausztria) mintegy 110 párra emelkedik. A Magyarországon költő mintegy 70 párból álló parlagisas-populáció kontinensünkön Oroszországot követően a legnagyobb, és megőrzése kulcsfontosságú a faj európai fennmaradása szempontjából.
