A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-01-23 / 137. szám
2004. JANUÁR 23. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 I Intoleranciával vádolják a francia társadalmat a bevándorlók KIAZÚRAHÁZNÁL? A hétvégén Franciaország nagyvárosaiban ezrek tüntettek egy törvénytervezet ellen, mely megtiltaná a vallást jelképeknek minősített tárgyak bevitelét az iskolákba. A vita elsősorban a muzulmán lányok kendőjérőlszólirranciaország tiltaná be először egy törvénnyel a hagyományos muzulmán viseletét, de Európa más országaiban is évek óta aúl kendő- és kereszt-vita is. Január 20. Húszezren tüntettek Franciaország nagyvárosaiban, de felvonultak muzulmánok a hétvégén Spanyolországban, New Yorkban és a Közel-Kelet sok országában is, tiltakozva eg)' törvénytervezet ellen, melyet februárban készül elfogadni a francia nemzetgyűlés. A törvény megtiltaná, hogy az állami iskolákban a tanulók vallási jelképeket viseljenek: tilos lesz a muzulmán lányoknak a fejkendő, a zsidó fiúknak a kipa, a keresztényeknek a kereszt viselése. A törvény meghatározza majd, hogy mekkora vallási medálokat lehet használni: kicsi keresztet, apró Dávid-csillagot vagy körömnyi Fatimakezet lehet majd nyakban hordani. A törvény elsősorban a fejkendős muzulmán lányok ellen szól. Szinte csak muzulmán szervezetek tiltakoznak, és a tervezet elkészítése három konkrét kendőhöz kapcsolódik. A vita akkor kezdődött, amikor egy Párizs környéki kisváros gimnáziumából kicsaptak három lányt (egy testvérpárt és unokatestvérüket), mert fejkendőben kezdték látogatni a tanórákat. A szülők fellebbeztek a döntés ellen, és az igazgatónak végül vissza kellett vonnia döntését, mert a tanfelügyelőség ügy döntött, hogy az iskola vezetője túllépte hatáskörét. Ezt egy 1989-es törvényre hivatkozva mondták ki, mely megengedi a vallási szimbólumok iskolai viselését, ha azok nem túl hivalkodóak és nem jelentenek propagandát. A közvélemény azonban határozottan kendőellenes maradt, a vallási jelképek viselését tiltó tervezet rendkívül népszerű Franciaországban: a lakosság 65 százaléka egyértelműen támogatja a szigorítást. Egyre több a fajgyűlölő Nagy-Britanniában Január 20. Tízből négy brit nem szívesen lakna más bőrszínű emberek szomszédságában - írja a Guardian. A Móri intézet kutatása megrázó adatokkal szolgált. A felmérés adatai szerint a fehérek 41, a színesbőrűek 26 százaléka nem szívesen lakna vegyes lakosságú szomszédságban. Az idegenkedés leginkább az idős korosztályt jellemzi, csupán negyven százalékuk értett egyet az etnikailag sokszínű lakóöyezetek gondolatával. A 16-34 éves korosztályban 64 százaléknak nincs ellenvetése a más etnikumú szomszédokkal szemben. “Meglep ez a magas szám, interjúszituációban az emberek hajlamosak elhallgatni ilyen irányú érzelmeiket” - nyilatkozta a napilapnak Bobby Duff)', a Mori kutatója. Különösen aggasztó, hogy a faj és a bevándorlás kérdése a harmadik helyre került a megkérdezettek által problémásnak ítélt kérdések listáján. A britek 41 százaléka a közegészségügy, 33 százaléka az oktatás kérdéseit tartja a legfontosabbnak. A faji kérdést fontosnak tartók száma a tíz évv el ezelőtti 10 százalékról 29 százalékra nőtt. A felmérés szerint a megkérdezettek túlbecsülik a faji kérdés : jelentősségét. Erre utal az is, hogy : míg valójában csak a brit lakosság 6 százaléka színesbőrű, a válaszadók 2 3 százalékra becsülték arányukat. ! H Az oroszok aggódnak az EU-bővítés miatt MÁR NEM AZ AZ ERŐ Igor Ivanov orosz külügyminiszter Moszkvában akkreditált kelet-közép-európai nagykövetekkel találkozva megismételte azt az orosz aggodalmat, hogy az Európai Unió bővítése rövid távon hátrányosan hathat Oroszországnak a térség államaival folytatott kereskedelmére. Január 20. Ivanov megerősítette: Európa az orosz külpolitika prioritásai között van, az EU bővítése után Oroszország külkereskedelmének több mint fele az uniós tagországokkal bonyolódik. Moszkva szeretné elejét venni, hogy az új tagok csatlakozása hátrányokkal járjon az Oroszországgal való kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokban. A miniszter megjegyezte: Oroszország számára az EU-bővítés követelményeket támaszt, miközben érdemi beleszólása a folyamatba nem volt. A 10 csatlakozó ország viszonylatában - Brüsszel kérésére - Moszkvának hatályon kí\iil kell helyeznie a szerződéses-jogi háttér nem EU-konform részét, és így értékelése szerint az új szerződések létrehozásáig a gazdasági szereplőket sújtó űr keletkezhet. Oroszország jelenleg elutasítja azt a megoldást, hogy az EU-val kötött pamerségi és együttműködési megállapodása automatikusan kiterjedjen az új EU- tagokra. Ugyanakkor kész az új körülményekre való együttes felkészülésre, és szorgalmazza a kölcsönösen megfelelő ( megoldások kidolgozását - mondta. Hatásos volt a tálib drogpolitika Január 19. Kétharmadával csökkentette a világ herointermelését a táli() drogszigor - áll egy brit tudományos felmérésben. A kutatást végző Graham Farrell azonban maga is elismeri, hogy a vallási fanatikusok embertelen módszereit a világ más részein nem lehetne alkalmazni. Tény, hogy a tálibok máktermesztés elleni harca volt a “világ leghatásosabb” kábítószer-szabályozása - állítja a tanulmány. Az 1990-es években - és az azt megelőző időszakban is - Afganisztán volt a világ elsőszámú ópiumszállítója. A tálibok uralma idején szigorú, olykor embertelen büntetés várt a drogtermesztőkre. A tálibok a kemény drogpolitikája a kollektív bűnösség elvén alapult - ismerte el a BBC-nek a tanulmányt készítő Graham Farrell. A tálibok a helyi vezetőkön kérték számon a drogellenes rendszabályok betartatását, azaz ha valahol mákföldre bukkantak, a vezetőt is felelősségre vonták - mondta el a Loughborough egyetem kriminológusa. Az együttműködést megtagadó farmerek arcát feketére festették és börtönbe vetették. Olykor nyilvánosan megszégyenítették őket - tette hozzá. Egy7 biztos: a fanatikusok bukása óta újra meredeken emelkedik az afganisztáni máktermelés. Röviden Húszéin kivégzéséért DEMONSTRÁLTAK Január 21. Húszéin kivégzését követelte több ezer síita Bagdadban kedd délelőtt. Az ötezer fős demonstráció az. első nyilvános tüntetetés a bukott diktátor kivégzéséért - jelentette az AR A december 13-án elfogott zsarnokot az Egyesült Államok hadifogolyként kezeli. “Szaddám háborús bűnös, nem hadifogoly! Végezzék ki!” - követelte a tömeg az AP jelentése szerint. A hírügynökség értesülései szerint Nadzsafban is hasonló megmozdulásra került sor, több száz síita követelte Husszein kivégzését. Az utóbbi hetekben a síiták több nyilvános demonstráción is szembenállásukat fejezték ki a jelenlegi amerikai politikával. Kedden Karbalában több ezren a választások kiírását és az amerikaiak kivonulását követelték Japán katonák Irakban Január 20. A második világháború óta először léptek harctérre japán katonák hétfőn. Küldetésük emberbaráti volt és sok vitát váltott ki Japánban. Irakban azonban már felkészülten és barátságosan várják őket. Feladatuk a vízellátás biztosítása, iskolák újjáépítése és orvosi segítség nyújtása lesznek. A japán mérnökök és orvosok önvédelmi fegyvert hordhatnak, de szerepük nem harci jellegű. Életfogytiglant kaphat Lindh gyilkosa Január 20. “Tudatosan és akaratlagosan” gyilkolta meg Anna Lindh svéd külügyminisztert Mihajlo Mihajlovics - állítják az ügyben eljáró svéd hatóságok. A gyanúsított szerb származású férfi korábban azt állította, a fejében megszólaló “hangok” parancsára cselekedett, tagadja a szándékosság vádját. Anita Bildberg ügyész szerint azonban semmi sem utal arra, hogy a férfi betegsége miatt nem volt tudatában tettének. Ennek megfelelően a vád képviselője életfogytiglani börtönbüntetést kért a gyanúsítottra. CSECSEMÖLDI ÖSSZECSAPÁSOK NYOLC ÁLDOZATTAL Január 18. Nyolc halálos áldozata volt a legutóbbi csecsenföldi összecsapásoknak. Öt orosz katona és egy csecsen rendőr halt meg a szakadárokkal való tűzharcban. A csecsenföldi oroszbarát kormány egyik, névtelenségbe burkolózó illetékese vasárnapi közlése szerint négy' orosz katona az állásaik elleni támadásokban halt meg, egy ötödik pedig egy katonai jármű elleni támadásban a csecsen főváros, Groznij közelében. Groznijban egy csecsen rendőrt megöltek és további kettőt megsebesítettek egy lázadók. Egy szakadár is életét vesztette. Bamut falu közelében két orosz katona halt meg és négyen megsebesültek, amikor teherautójuk almára futott. Afganisztáni bombázás: csak SZÉLSŐSÉGES ÁLDOZATOK? Január 19. Kizárólag szélsőséges fegyveresek vesztették életüket Afganisztán déli részén, amikor az amerikai légierő bombát dobott egy' afganisztáni falura - közölték amerikai katonai források kedden. Afgán tisztségviselők hétfőn arról számoltak be, hegy tizenegy polgári személy, köztük négy gyermek halt meg, amikor egy amerikai helikopter bombát dobott le egy afgán falura Uruzgán tartományban.
