A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-05-07 / 152. szám
2004. MÁJUS 7. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 WkA grúz elnök közvetlen irányítása alá vette Adzsáriát KELETI BLOKKOLÁS Mihail Szaakasvili grúz elnök szerdán saját kezébe vette a grúz kormánnyal szemben engedetlenséget tanúsító Adzsár térség irányítását. A térség vezetője, Aszlan Abasidze válaszul közölte, hogy az orosz nemzetbiztonsági tanács még este Batumiba érkező titkárával, Igor Ivanovval kívánja megvitatni agrúz-adzsár válság megoldásának lehetőségét. kialakult helyzetről értesítették az Egyesült Államok elnökét és védelmi miniszterét is. Állítása szerint Washingtonban válságközpontot állítottak fel az adzsáriai helyzet kezelésére, s a válságstábot Collin Powell külügyminiszter első helyettese irányítja. Esetleges lemondási szándékára vonatkozó kérdésre válaszolva Aszlan Abasidze kijelentette: egyelőre nem szándékozik Május 4. "Kihirdetem Adzsária közvetlen elnöki irányítás alá vételét egy átmeneti időszakra, az autonóm köztársaságban tartandó választásokig" - közölte esti televíziós beszédében a grúz elnök, akivel év eleji megválasztása óta szembeszegült a tekintélyuralmi eszközökkel kormányzó adzsár vezető, Aszlan Abasidze. Mihail Szaakasvili hozzátette: kész garantálni Abasidze és családja biztonságát, illetve szabad külföldre távozását, ha az adzsáriai vezető önként távozik a hatalomból. "Ügy vélem, csak néhány óra választ el a végső győzelmünktől" - fogalmazott Szaakasvili. Eduard Sevardnadze, Grúzia tavaly menesztett elnöke szintén békés távozásra szólította fel az adzsár vezetőt. Fagyos kapcsolat Mexikó & Kuba között Május 5. Kuba hétfőn bírálta azt döntést, amellyel Mexikó hazarendelte havannai nagykövetét és felszólította Kuba nagykövetét, hogy 48 órán belül hagyja el az országot. A kubai külügyminisztérium közleménye szerint a diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintű megszakítására vonatkozó döntést "megtorlás, gőg, bárgyúság és hazugság" ihlette, s "megfelelő választ" fognak rá adni. "Egy tévedéssel több a mexikói kormány részéről" - teszi hozzá a közlemény, amelyet egyidejűleg olvastak be a televízióban és juttattak el a külföldi sajtó képviselőinek. Mexikó és Kuba kapcsolatai azt követően váltak fagyossá, hogy a kubai vezetők az elmúlt napokban keményen bírálták Mexikót és Perut, mivel azok az április közepén megszavaztak egy Kubát elítélő határozatot az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának ülésén. "Az ország érdekeit személyes érdekeink elé kell helyezni, ebből kell kiindulnia mindenkinek, így Aszlan Abasidzének és környezetének is" - mondta. Abasidze azonban rezidenciáján cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint már előkészítette volna repülőgépét a távozáshoz. Egyben közölte, hogy a még szerdán Batumiba érkező Igor Ivanovval kívánja megvitatni a kialakult válság megoldásának lehetőségét - jelentette Palotás László, az MTI tudósítója. Minden erővel meg kell akadályozni a vérontást az adzsáriai válságban - hangoztatta szerda éjjeli televíziós nyilatkozatában Aszlan Abasidze, a szakadár grúziai térség vezetője. "A legfontosabb most a legdrágább dolog, az emberi életek megóvása" - mondta a délgrúziai autonóm köztársaság vezetője élő adásban adott nyilatkozatában, miközben Adzsáriában pattanásig feszült a helyzet. Abasidze közölte: Igor Ivanov, az orosz biztonsági tanács titkára az ő kérésére érkezik egyenesen Batumiba és nem a grűz fővárosba szerdán. "Ismerjük a (grúz) központi hatalom álláspontját és megpróbálunk mindenki számára elfogadható kiutat találni" - jelentette ki. Abasidze hozzátette: az Adzsáriában lemondani és elhagyni Adzsáriát. Oroszország a vérontás megelőzését tekinti fő feladatának az adzsáriai válságban - közölte szerdán a Kreml, miután Grúziába küldte Igor Ivanovot, a nemzetbiztonsági tanács titkárát. A grúziai születésű Ivanov újabb tbiliszi küldetését Szaakasvili kérte telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnöktől. Kétszeri távbeszélgetésükön azonban az Eho Moszkvi rádió szerint nem volt szó arról, hogy Abasidze menedékjogot kap Oroszországtól. Nem lesz kárpótlás a prágai tavaszért ENGEDNEK A 68-BÓL? Nem kapnak kártérítést Csehszlovákia 1968-as szovjet megszállásának áldozatai, illetve azok utódai, a cseh parlament alsóháza elvetette a javaslatot. A javaslat szerint, amelyet első olvasatban tavaly decemberben a képviselők elfogadtak, azon személyek utódai, akik a Varsói Szerződés 1968. augusztusi csehszlovákiai bevonulása következtében életüket veszítették, 30 ezer dollárt kaptak volna. Május 5. A polgári demokraták javaslatát a kormányzó szociáldemokraták és az ellenzéki kommunisták együttesen utasították el. A szociáldemokraták a kezdetektől fogva ellenezték a törvényjavaslatot. Lényegében az ő véleményük érvényesült a kormány negatív álláspontjában is. A kormány azért utasította el a polgári demokraták javaslatát, mert szerinte nehéz bizonyítani az eseteket, s ugyanakkor a kártérítés összegét is túl magasnak találta. "Az is helytelen, hogy annak az államnak kelljen fizetnie, amely maga is áldozata volt a megszállásnak. A kárpótlást a Csehszlovákiát megszálló országoktól kellene kérni" - jelentette ki decemberben a Pavel Dostál kultuszminiszter (képünkön). Csehszlovákia megszállásával, amelyben a szovjet, a lengyel, a magyar, a keletnémet és a bolgár hadsereg vett részt, az akkori szovjet vezetés a "prágai tavasz" néven ismert csehszlovákiai reformmozgalmat akarta letörni. A ma ismert adatok szerint a megszállás első hónapjában 72 személy vesztette életét, 266 ember súlyos, 436 pedig könnyebb sérülést szenvedett. A volt Varsói Szerződés érintett tagországai a nyolcvanas évek végén, illetve a kilencvenes évek elején nyilvánosan megkövették Csehszlovákiát az 1968-as megszállásért. Magyarországon az Országgyűlés fogadott ei nyilatkozatot ez ügyben. Röviden Agyonlőtték a Hamász egyik VEZETŐJÉT ClSZJORDÁNIÁBAN Az izraeli katonák szerdán agyonlőtték a Hamász egyik vezetőjét a ciszjordániai Náblusztól északra, a radikális palesztin szervezet eg}' másik vezető személyiségét kiengedték a börtönből. Eg)' izraeli egység akciót hajtott végre Náblusztól északra, s eközben észrevették egy fegyveres terroristát, tüzet nyitottak rá és megölték. A katonák ezt követően felrobbantottak egy, a közelben telepített robbanószerkezetet - közölte a hadsereg szóvivője. Egyes források úgy tudják, hogy körül vették házát. A lelőtt palesztin egyes jelentések szerint Imád Dzsanatra, az Ezzeddin al-Kasszámnak, a Hamász fegyveres szárnyának volt az egyik vezetője, akit az izraeliek már régen köröztek. Terrormerénylet Kolumbiában Május 4. Két ember meghalt, közel negyven megsebesült a kolumbiai Tame városban, ahol egv gépkocsiba rejtett pokolgép robbant kedden. Ä merényletet a város polgármestere szerint a szélsőbaloldali Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (EARC) nevű gerillaszervezet követte el, amelynek tagjai rendszeres támadásokkal igyekeznek megfélemlíteni a térség lakóit. A venezuelai határ mentén fekvő város központjában történt a robbanás. A halálos áldozatok között van egy’ nyolcéves gyermek. Összesen 38 ember sérült meg, három súlyosan. A súlyos sérülteket helikopterrel a kolumbiai fővárosba szállították. Tavaly ebben a térségben mintegy harminc embert gyilkoltak meg a EARC fegyveresei. Kisebb csoportokban indulnak NYUGATRA A CSEHORSZÁGI ROMÁK Május 4. Ha nem is többtízezres hullámokban, de tényleg nyugatra indultak a cseh romák - írja szerdai számában a Mladá Fronta Dnes. A cseh napilapnak nyilatkozó roma vezetők szerint az észak-csehországi romák a korábbi kivándorlási hullámoktól eltérően most kisebb csoportokban, és valóban munkakeresés céljából indultak Nagy-Britanniába. A csatlakozást megelőző hetekben a jobboldali brit bulvárlapok és a Sunnal közös tulajdonú Times is százezres roma bevándorlással rémisztgetett. "Minden elutazót figyelmeztetünk, hogy 11 hónapig nem lesz jogosult szociális segélyre. Ennek ellenére vállalják az utat, ami bizonyítja, hogy ezúttal valóban munkát keresnek Nyugaton" - mondta a Právo című lapnak Emil Voráce, a Khamoro roma egyesület vezetője. A kilencvenes évek második felében több ezer csehországi roma Kanadába menekült a jobb életkörülmények reményében. Kanada ezért vízumkényszert vezetett be a csehek számára. Néhány éve elsősorban Nagy-Britanniába menekültek a csehországi romák, ami komoly feszültséget okozott London és Prága között. Tömegsírt találtak Tuzlában Május 3. Újabb tömegsírt fedeztek fel Boszniában; a volt Jugoszláv Néphadsereg muzulmánok által megölt katonái nyugszanak benne. Eddig 25 holttestet fedeztek fel a tuzlai temetőben létesített tömegsírban - jelentette kedden a Vecemje Novosti. A belgrádi lap szerint azokról a jugoszláv katonákról van szó, akiket 1992. májusában öltek meg az északkelet-boszniai Tuzlából való kivonulásuk közben.
