A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-04-30 / 151. szám

Tudomány ahíd 13 2004. ÁPRILIS 30. I Újra működőképes Leonardo da Vinci zseniális kocsija MEGFEJTETT JÁRMŰ Hamarosan megtekinthető a világ első önjáró jármüve Firenzében. A több mint ötszáz éves kocsi ötlete ki más, mint Leonardo da Vinci fejéből pattant ki. A szerkezet elindításán azonban több száz évet kellett gondolkodnia az utókornak. Április 27. Ötszáz ével a marsjárók kora előtt Leonardo da Vinci (1452- 1519) a reneszánsz Itáliában megalkotta az első olyan szerkezetet, amely képes önálló helyváltoztatásra. Tudósoknak azonban egészen mostanáig nem sike­rült megfejteniük, miként működött a félig óraműre, félig gépkocsira emlé­keztető háromkerekű szerkezet. Leonardo mérnöki terveit, találmá­nyainak jegyzékét a Nemzeti Tudo­mány- és Technikatörténeti Múzeum­ban található Codex Atlanticus tartal­mazza, amelyben 812r szám alatt szere­pel az "önmozgó kocsi" terve is. Az 1478-ból származó rajzot da Vinci 26 éves korában vetette papírra; a fiatal zseni számtalan találmányához - példá­ul a repülőgéphez, helikopterhez, tank­hoz, tengeralattjáróhoz stb. - hasonlóan a rajzok mellé nem készített jegyzete­ket, így azok alapján gyakran nagyon nehéz rekonstruálni elképzelését. A mester követői több évszázada igyekeztek megfejteni a kocsi működési elvét - ez idáig azonban sikertelenül. 1939-ben "Leonardo Fiatja" címen hoz­tak létre egy "modellt", majd 1953-ban az olasz Tudománytörténeti Múzeum megrendelésére építették meg. A kocsi azonban "mozgásképtelenül" árválko­dott a múzeumokban és kiállítótermek­ben, vagy Leonardo rajzához képest új alkatrészeket iktattak be, hogy meg­mozduljon, ugyanis képetlenek voltak rájönni, mi hajthatta a járművet. Most azonban végre kiderült, hogy a kudarc oka a rajzok félreértelmezése volt: eddig ugyanis a kutatók úgy vél­ték, hogy a fából és fémből készült jár­művet két laprugó hajtotta. Az új rekonstrukciót egy Carlo Pedretti nevű órásmester felismerése tette lehetővé: ő értette meg, hogy nem a rajzon látható megfeszített íj, hanem egy, Leonardo da Vinci által éppen csak érzékeltetett rugó felhúzása adja a moz­gató erőt. Ennek alapján Mark Rosheim amerikai robotszakértővel sikerült létre­hoznia a háromdimenziós, háromkerekű virtuális modellt, majd megépíteni egy egy méter hosszú működő változatot. Ä jármű az eredeti rajzok egyharmados ki­csinyített modelljének felel meg. A ko­csit fel kell húzni, mint egy órát vagy já­tékautót, és addig megy, amíg le nem jár, ráadásul megfordulni is képes. "Ez a világ első önmozgó járműve. Az eredeti tervek alapján 'távirányítás­sal' működtethető, és 40 métert képes 'szaladni'. A távirányítás és a fékberen­dezés egy 'láthatatlan' fonállal működ­tethető" - mondja Paolo Galluzzi, a mú­zeum igazgatója. Alkotóját akkoriban legalább annyira tekintették a toszkániai nagyhercegség­ben mágusnak, mint tudósnak vagy fes­tőnek, s a "carro semovente", a magától mozgó szekér különböző ünnepsége­ken, népszerű fesztiválokon szolgált lát­ványosságként. A favázas, kerekes al­kotmányt feltehetően látványos deko­rációk díszíthették, de önmagában is nagy közönségre számíthatott. Áz első autó modellje június 5-ig lát­ható a firenzei Castellani-palotában, ezt követően más múzeumok is kikölcsö­nözhetik. (o) Röviden rengésnek áldozatul esett romváros, mely egykor meghatározó politikai és vallási közpnt volt, a mai Kairótól 90 kilométer­re északkeletre terül el. A kövön szereplő évszám szerint a sztélé i. e. 238-ban kelet­kezett, és 111. Ptolemaiosz király egyik ren­deletét tartalmazza ógörögül, démotikus írással és hieroglifákkal. "A rendelet azért fontos, mert külön említi jz ősi egyiptomi naptár reformját, pedig ezt a reformot csak 250 évvel később, Julius Caesar idején sike­rült teljesen életbe léptetni" - tette hozzá Tietze. Szabadalmi per A JPEG MIATT Az amerikai Forgent Networks fejlesztőcég 2002 óta fenntartja szabadalmi igényét a közkedvelt JPEG képtömörítő eljárásra. Miután a Forgent saját adatai szerint 30 céggel licencszerződésre jutott, most bepe­relt 31 további céget, köztük a Adobe-ot, Apple-t, az IBM-et és a Kodakot. A Forgent ügyvezető igazgatója, Richard Snyder szerint aJPEG-gel kapcsolatos igé­nyek érvényesek és kikényszeríthetők. En­nek megfelelő magabiztossággal várja a cég a megkezdett bírósági eljárást. A Forgent közleményében hangsúlyozza, hogy a beperelt cégeknek hiába volt több alkalommal is esélye a szabadalmi licenc megvásárlására, mégis visszautasították az együttműködést. Az érintett 31 cég részé­ről még nem ismert állásfoglalás. Megfi­gyelők szerint megint megmutatkoznak az ötletek és szoftverek szabadalmaztatásá­nak visszásságai. A jelek szerint olyan ipa­ri szabványok is veszélybe kerülhetnek, amelyek a piacot felaprózódás helyett elő­remozdítani ígérik. Mobil az írástudatlan INDIAIAKNAK India lakosságának egyharmada nem tud írni és olvasni, de ez nem akadályozhatja meg azt, hogy saját mobiltelefonnal rendel­kezzenek. A Reliance Inocomm új hangfel­ismerő szoftvere számos indiai nyelvet és dialektust ismer, így a szegény írástudat­lanoknak csupán közölniük kell a mobillal, hogy melyik ismerősüket szeretnék felhív­ni, az automatikusan tárcsázza a számot. A felhasználóknak ráadásul nem kell új mo­bilt vásárolniuk, mivel a vállalat olyan al­kalmazást fejleszt, amelyet a hálózatra kell telepíteni. Mivel az írásképtelenek aligha tudják elmenteni a telefonszámokat, ezeket is a hálózaton tárolnák. Hangfelismerós HITELKÁRTYÁKKAL A CSALÁS ELLEN A kaliforniai Beepcard vállalat olyan hitel­kártyát akar kifejleszteni, amely hangazo­nosítással működik, ezzel ugyanis meg le­hetne akadályozni a csalásokat. A terveik szerint a kártya tulajdonosának a használat előtt szóban el kell mondania egy adott jel­szót, máskülönben nem tudna fizetni azzal. A kutatók miniatűr mikrofont, hangszórót, akkumulátort és hangfelismerő chipet épí­tettek a kártyába, amely pontosan olyan hosszú és széles, mint a szabványos hitel­kártyák, de sajnos háromszor vastagabb, ezért a mai automatákkal nem működne. A fejlesztők szerint kisebb chip használatával jelentősen csökkenthetnék a kártya mére­tét, de ezt egyelőre nem tudták megoldani. ■ Tisztába teszik a pisai ferde tonpot EGYENES SZÁNDÉK A jövő héten megkezdik a pisai ferde torony első emeleti márványborításának restaurálását: a munkálatok idején Olaszország talán leghíresebb műemlékét egy éven át részben elrejti majd a munkához szükséges állványzat. A torony a munkálatok alatt is nyitva áll majd a látogatók előtt, és legalább az egyik oldal­ról végig látható lesz - szól a torony múzeumának közleménye. Április 22. A tisztítás költsége 4,5 millió euró lesz - azért ilyen sok, mert kü­lönleges állványzatot kellett tervezni, nehogy túlterheljék a környező földréte­get. Áz 58,5 méter magas tornyot 2001. decemberében nyitották meg újra a lá­togatók előtt, miután előzőleg 11 éven át zárva tartott, ugyanis annyira megdőlt a századok során, hogy összeomlás fenyegette. Amikor lezárták, már 4 és fél méterrel hajlott el függőleges tengelyéhez képest. A mérnökök drága és külön­leges eljárást dolgoztak ki, melynek révén sikerült 39,6 centiméterrel "visszabil­lenteni" a ferde tornyot, amely ezáltal ismét biz­tonságossá vált. A restaurálás második szakasza a márványborítás megtisztítása. A toronyban két­féle anyagot használtak: San Giuliano Terme fe­hér és Filettole szürke márványa díszítette, de szabad szemmel is látható volt egy fekete kéreg, amely a 7000 négyzetméteres felületből 1968 négyzetmétert borított. Ä pisai székesegyház tornyának építését 1183. augusztus 9-én kezdték meg Bonanno Pisano és Guglielino Tedesco tervei alapján. Alig néhány méter magasságig jutottak el az építkezésben, amikor már látszott, hogy a harangtorony nem teljesen függőleges, mivel mocsaras talajra épült. A munkát meg is szakították, majd 90 évvel ké­sőbb az eredetileg tervezett magasságot felére csökkentve folytatták. A tornyot Tommaso Pisano fejezte be 1360 és 1370 között. A világhírű műemlék 58 méter magas, hat emeletes, és ferdesége nélkül is az itáliai román stílus gyöngyszeme. Már az építés során igyekeztek korrigálni a hibákat, ezért a dőlés oldalán magasabbra, az ellenkező oldalon alacsonyabbra építették az árkádokat. Elkészültekor 1,4 méterrel tért el a függőlegestől, ez az évszázadok során csak nőtt. (mtp)

Next

/
Oldalképek
Tartalom