A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-04-30 / 151. szám

Hazai hírek M Elfogadta a Parlament az EU-csatlakozást HÉTVÉGÉTŐL UNIÓ! Elsöprő többséggel szavazta meg a parlament az EU-csatlakozásról szóló törvényt, valamint a szintén a csatlakozás apropóján beterjesztett négypárti politikai nyi­latkozatot hétfőn. Ezzel jogilag is megszületett a tehetősége annak, hogy május else­jén, szombaton Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon. 8 a HÍD POKORNI: KORMÁNYZATI BÉRSTOP A KÖZOKTATÁSBAN A Fidesz felszólítja a kormányt: gondos­kodjon arról, hogy a pedagógusok kerese­te legalább a reálértékét megőrizze - mondta Pokomi Zoltán, a Fidesz alelnöke keddi sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy a kormányprogramban az egyszeri béremelésen kívül azt is ígérte a kabinet, hogy a pedagógusok keresete évről-évre . emelkedik. Közölte, hogy a bérek felzár­kóztatása az egyszeri béremelés után sem 2003-ban, sem 2004-ben nem folytató­dott. "Gyakorlatilag egyfajta kormányzati bérstop yan a magyar közoktatás intézmé­nyeiben" - szögezte le. Bejelentette, hogy a pedagógusok illetményrendszerének torzulása miatt a Fidesz eljuttatja a kor­mányfőhöz, a pénzügyminiszterhez és az oktatási miniszterhez a frakció által kidol­gozott, a pedagógusok életpálya program­jára vonatkozó jayaslatát. Medián: a Fidesz a csúcson Kisebb arányban győzne a Fidesz egy "most vasárnapi" EP-választáson, mint egy magyar országgyűlési voksoláson, ám a szocialistákkal szembeni arány így is 56:36. A Aledián legújabb vizsgálata sze­rint a Fidesz-támogatók körében többen vannak az EU-csatlakozást ellenzők, mint a kormányoldalon. Az ő távolmaradásuk mérsékelheti némileg az ellenzék biztos­nak tűnő győzelmét. Ha a következő két hónapban az erőviszonyok változatlanok maradnának, a Fidesz-MPSZ simán nyer­né az FP-választásokat (14 mandátumot szerezne, szemben az MSZP-nek jutó tíz­zel). A Fidesz januárban még csak megkö­zelítette,,most áprilisban viszont már meg is döntötte saját csúcsát: az 58 százalékos támogatottság 2 százalékponttal megha­ladja a Medián által 1998. nvarán mért ed­digi rekordot. A változás a Medián szerint drámai a márciusi adatsorral összehason­lítva. Alagút FM Metrórádió indult - egyelőre kísérleti jel­leggel - a budapesti metró 3-as vonalán. A Nyugati téri és Árpád hídi metróállomá­sokon üzemelő rádión az utasok életkori eloszlását vizsgáló előzetes felmérések alapján az elmúlt harminc év slágereit ad­ják, kerülve a szélsőségeket, úgyis mint a métáit vág}’ a gépzenét. Az alagutakban metróérzékelőket szereltek fel; ha bárme­lyik irányból szerelvény érkezik, vagy ha az ügyeleti irodán szolgálati közleménye­ket olvasnak be, az adás automatikusan le­áll. . Azok, akik nem kérnek a rádióból, a matricával jelölt csendes zónákban hú­zódhatnak meg. Az Alagút FM június 30- ig tesztel, utána pozitív visszajelzések ese­tén a hármas metró további nyolc állomá­sán működik majd az elmúlt harminc év slágereit és napjaink híreit sugárzó rádió. Malév-sztrájk, HÚSZ JÁRATOT TÖRÖLTEK A Malév legkevesebb húsz járatát törölte kedden földi kiszolgálóinak sztrájkja mi­att. A társaságnál működő hat érdekkép­viselet közül a Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezete hirdetett mun­kabeszüntetést, mert nem teljesült a húsz százalékos béremelési követelése. A Ünnepélyes keretek között, csaknem egyhangúlag fogadta el az EU-csat­lakozásról szóló szerződés kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslatot az Ország­­gyűlés. Két képviselő, a független Ba­logh Gyula és a Fideszből a Jobbikba átülő Körömi Attila szavazott nemmel, Orbán Viktor volt miniszterelnök és Áder János, a Fidesz frakcióvezetője nem jelent meg a szavazáson. Szili Ka­talin, az Országgyűlés elnöke a határo­zathozatal előtt azt mondta, hogy' Ma­gyarország történelmi időszakot él át, amelynek jelentősége az államalapítás­hoz mérhető. "Hazánk, a Magyar Köztársaság tör­ténelmének új korszakához érkezett. Az ezer esztendeje Szent István királyunk által alapított európai magyar állam most újra megerősíti szövetségét az Eu­rópai közösséggel" - olvasható abban a nyilatkozatban, amelyet a törvény után három nem szavazattal, a négy frakció egyetértésével szintén elfogadott a par­lament. Az egyik nem szavazatot a két EU-ellenes képviselő mellett Balogh Tibor MDE-es képviselő adta. A parlamenti pártok összefogásának, együttműködésének szükségességét hangsúlyozta Medgyessy Péter minisz­terelnök, az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződés kihirdeté­sére vonatkozó törvényjavaslat, vala­mint a csatlakozással kapcsolatos négypárti politikai nyilatkozat elfogadá­sát követően. "Célt értem, azért, mert a parlament megszavazta ma az európai uniós csatlakozásunk törvényének kihir­detését, és célt értem azért, mert a négy parlamenti párt, félretéve az összes acsarkodást és vitát, ami olyannyira jel­lemző volt az előző hónapokban, elfoga­dott egy közös politikai nyilatkozatot, amely méltatja uniós csatlakozásunk je­lentőségét, és megszabja azokat a fő irá­nyokat, melyek ahhoz szükségesek, hogy sikeres ország legyünk" - mondta a kormányfő. Medgyessy kijelentette, hogy nem adja fel az együttműködést célzó javaslatai megvalósítását. A nyilatkozattervezetet eredetileg Medgyessy Péter nyújtotta be önálló képviselői indítványként. A Fidesz frakcióvezetője, Áder János szintén önálló képviselői indítványt nyújtott be a témában, mivel a Fidesz nem érezte elég ünnepélyesnek a kormányfő elő­terjesztését. A tervezettel kapcsolatos négypárti egyeztetések után az MSZP nevében Medgyessy Péter kormányfő, illetve Kuncze Gábor szabad demokra­2004. ÁPRILIS 30. ta, Áder János fideszes és Herényi Ká­roly MDF-es frakcióvezető április 23- án együtt nyújtotta be a jelenlegi indít­ványt. A törvényjavaslat, valamint a politikai nyilatkozat elfogadását köve­tően ünnepélyes keretek között elhe­lyezték az ülésteremben a magyar zász­ló mellett az Európai Unió zászlaját. A képviselők ezután meghallgatták a Himnuszt, majd Beethoven Orömódá­­ját, az unió himnuszát. A Fidesz vezetőinek távolmaradása a nagy jelentőségű eseményről felhábo­rodást váltott ki kormánypárti oldalon. "Az Országgyűlés mai üléséről, az ün­nepélyes határozat elfogadásakor csak két prominens hiányzott: Orbán Vik­tor, a Fidesz elnöke és Áder János, aki frakcióvezetőként a Fidesz részéről alá­írta a határozatot. (...) A Fidesz vezetői­nek méltatlan viselkedésére nincs ma­gyarázat: vannak esetek, amikor a tette­ket nem pótolják a szavak, ez így volt Aradon és ez így volt a magyar parla­mentben is" - tartalmazza Juhász Gá­bor, az MSZP frakcióvezető-helyette­sének közleménye, utalva a múlt szom­bati aradi szoboravatóról való hiány­zásra. A politikus kommünikéje szerint a Fidesz vezetőivel ellentétben közéleti személyiségek, az uniós' és a később csatlakozó országok nagykövetei, az unió bizottságának tisztségviselője, va­lamint a köztársasági elnök is "megtisz­telte a határozathozatalt és az Európai Unió zászlóinak ünnepélyes elhelyezé­sét". "Orbán Viktort a saját kampányán kívül csak a hatalom megszerzése ér­dekli" - olvasható Juhász Gábor közle­ményében. Orbán Viktor és Áder János Kapos­váron illetve a borsodi Edelényben tar­tózkodott kampánygyűlésen a parla­menti szavazás időpontjában, ahol a Medgyessy kormány beváltatlan ígére­teiről és a Fidesz által megfogalmazott nemzeti petíció jelentőségéről beszéltek. “Cigánynak” nem ad szobát a panzió? A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda szerint nem fogad roma vendé­geket az egyik debreceni panzió. Áz Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Romavveb szerkesztősége áprilisban debreceni képzésükre keresett szálláshelyet. A lehetséges szálláshelyek telefonos feltérképezése során az említett panziós április elsején kész­ségesen kínálta szobáit és szolgáltatásait egészen addig, amíg el nem hangzott, hogy milyen címre kellene elfaxolni az árajánlatot. Akkor azonban visszakérdezett: lesz­nek a vendégek között "kisebbséghez" tartozók is? Mert ebben az esetben nincs sza­bad szobai - jelentette ki. A Romaweb portálon olvasható, hogy a múlt hét végén a NEKI panasszal fordult Debrecen jegyzőjéhez, valamint a Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelethez kérve, hogy államigazgatási eljárás keretében "járjanak el egy helyi pan­zió tulajdonos ismétlődő jogsértései ügyében". Ezután a Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségijogvédő Iroda (NEKI) két roma és két nem roma pár segítségével tesztel­te a panziót. Április 9-én két roma fiatal kért szállást éjszakára, ám a panzióban azt a felvilágosítást kapták: nincs már hely. A romák arról is érdeklődtek, tarthatnának­­e a későbbieken cigány önkormányzati képzést a panzióban. A tulajdonos azt vá­laszolta, hogy szeptemberig telt házuk van, ezért nem segíthet. Öt-tíz perccel ké­sőbb két nem roma tesztelő érdeklődött szállás után; ők több szoba közül választ­hattak. “Minden vendéget fogadunk, nem különböztetünk meg senkit” - tagadta a vá­dakat a Népszabadságnak a panzió tulajdonosa, aki nem emlékszik, hogy telefo­non bármikor kikötötte volna, hogy romákat nem fogadnak. "Vannak játékszabá­lyaink, ám azok nem fajhoz, hanem egyénekhez kötődnek" - közölte. A tulajdonos szerint vannak üzleqxúitikai megfontolásaik, ám a bőrszín nem tartozik ezek közé. A NEKI szerint viszont a tesztelés eredménye azt bizonyítja, hogy a tulajdonos hátrányosan különböztette meg a romákat - ráadásul nemcsak egy alkalommal. A magyar közéletben az utóbbi években egyre inkább tematizálódik a roma ki­sebbség kérdése, akik a teljes elismerésért és a magyar társadalom ellenérzéseinek megszüntetéséért küzdenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom