A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-04-30 / 151. szám
A NAGYVILÁG HÍREI _____________________________ahíd 3 2004. ÁPRILIS 30. I Több mint száz halott a thaiföldi harcokban MINDEN FRONTON Az eddigi legvéresebb összecsapás tört ki az iszlám lázadók és a thaiföldi rendfenntartók Között az ország déli részén. A harcok miatt Malajzia lezárta határát, az elemzők az al-Kaida előretörésétől tartanak. Április 27. Több mint százan vesztették életüket Thaiföld déli részén az iszlám szélsőségesek és a rendfenntartó erők között kitört tűzharcban. Az összetűzések azután robbantak ki, hogy a szélsőségesek összehangolt támadássorozatot intéztek a rendőrség előretolt állásai ellen a muzulmán többségű Jala és Pattani tartományok több körzetében. Thakszin Sinavatra thaiföldi miniszterelnök szerint a biztonsági erők 74 lázadót agyonlőttek, négyet pedig megsebesítettek az összecsapások során. Sinavatra a történtek miatt rendkívüli tanácskozásra hívta össze a biztonsági szolgálatok vezetőit. A thaiföldi rendfenntartó erők négy tagja - két katona és két rendőr - szintén Újra itt a SARS? Április 27. Több mint hatszáz embert helyeztek karanténba a kínai fővárosban a hatóságok, hogy megakadályozzák az atípusos tüdőgyulladás járványának tovaterjedését. A kínai hatóságok rendkívüli intézkedéseket hoztak a SARS-vírús terjedésének megakadályozására a május elsején kezdődő egyhetes ünnepségsorozat előtt, amikor várhatóan milliók utaznak majd országszerte. Vu Csiang (Wu Jiang), a pekingi járványügyi intézet illetékes osztályának vezetője szerint azonban "nagyon csekély" az esélye annak, hogy a kínai fővárosban ismét válságos helyzetet idézne elő a SARS- fertőzés. Az egészségügyi vesztegzár alá helyezett, esetleg fertőzött személyek száma ugyan növekedett az elmúlt időben, de még mindig töredéke annak a 30 ezernek, akiket a súly os tavalyi járvány kitörésekor karanténba helyeztek. A kelet- és délkelet-ázsiai országokban terjedő SARS-járvány nagyriadalmat keltett tavaly, és súlyos csapást mért a térség gazdaságára az idegenforgalom és az új befektetések visszaesése miatt. Tavaly világszerte 774 ember halt meg a súlyos légúti tünetekkel járó betegségben, közülük 349-cel Kína szárazföldi részén végzett a kór. Idén szintén elhunyt egy beteg. életét vesztette, miután a fekete ruhába öltözött, lőfegyverekkel és kardokkal felszerelt szélsőségesek támadásba lendültek. A szerdai harcokkal az eddigi legvéresebb összecsapások törtek ki Thaiföld lázongástól sújtott déli országrészében, ahol a szélsőségesek rendszeres támadásaiban az idén már közel 150 ember vesztette életét. A buddhista többségű délkelet-ázsiai ország három déli tartományában, Jala, Pattani és Narativat tartományokban a muzulmánok alkotják a helyi lakosság többségét. Bár a thaiföldi hadsereg nagy erőket vet be a szélsőségesek felszámolására, az erőszakhullám a jelek szerint nem csillapodik. Elemzők ezért attól tartanak, hogy a térség elégedetlen muzulmán ifjúsága körében könnyen követőkre találhat az Oszama bin Laden nevével fémjelzett nemzetközi terrorhálózat. A thaiföldi harcok miatt a szomszédos Malajzia megszigorította a biztonsági óvintézkedéseket északi határai mentén, hogy megakadályozza az erőszak esetleges átterjedését maláj területre. vöt. "Amikor először láttam az újságokban, nagyon elszomorodtam. Az arab országok zászlói pirosak, feketék és zöldek, nem értem miért kellett a zsidókat jelképező kéket választani" - háborgott Muthana Kalil ötvenéves szupermarket-tulajdonos a Post riporterének. Mások az "Allah nagy" szlogen eltávolításán sajnálkoztak. Szabadlábon a világ EGYETLEN VAK POLITIKAI FOGLYA Április 27. Börtönbüntetésének kihirdetése után nem sokkal feltételesen szabadlábra helyezték a kubai hatóságok Juan Carlos González ellenzéki személyiséget. A 39 éves, világtalan ügyvédet - a világ egyetlen ismert vak politikai foglyát - a bíróság négyév szabadságvesztésre ítélte, mert bűnösnek találta Fidel Castro elnökkel szembeni tiszteletlenségben, letartóztatása során tanúsított ellenállásban, illetve a közrend megzavarásában. Az ítélet kihirdetése után röviddel azonban szabadlábra helyezték, és hazatérhetett otthonába - közölte kedden maga González. Agyonvertek egy polgármestert Peruban Április 27. Felháborodott ajmara indiánok agyonverték hétfőn a perui Andokban, a Titicaca-tó közelében Have kisváros polgármesterét, mert nem teljesítette választási ígéretét. Később megrohanták a helyi rendőrőrsöt is, majd egyes jelentések szerint megöltek egy községtanácsost, és túszul ejtették a helyi közigazgatás 19 munkatársát. Egy' hete tüntettek a helyi és környékbeli indiánok a Limától 900 kilométernyire délkeletre fekvő település polgármestere, Fernando Robles Callomamani ellen. Lemondását követelték, mert korruptnak tartották, s mert megítélésük szerint megszegte azt a választási ígéretét, hogy javít a környék szegény indián lakosságának életkörülményein. Spanyolország kivonta csapatait Irakból Április 27. Spanyolország befejezte békefenntartó katonáinak kivonását Irakból - jelentette be kedden Jósé Luis Rodriguez Zapatero miniszterelnök. "Ma délután 4 órakor a Plus Ultra II. alakulat egyetlen spanyol katonája sem tartózkodott már Irakban" - mondta el a spanyol képviselőház keddi ülésén a kormányfő. Irakban van még néhány spanyol logisztikai szakértő, ők jelenleg a katonai felszerelések hazaszállításán dolgoznak. A szakemberek munkájuk befejeztével a tervek szerint május 27-ig szintén távoznak Irakból. Zsidó telepesek tüntettek a Saron-terv ellen Április 26. Zsidó telepesek és szélsőjobboldali szimpatizánsok több ezres tömege tiltakozott kedden a Gázai övezetben Ariel Sáron izraeli kormányfőnek az övezetbeli telepek felszámolását célzó terve ellen. Az izraeli zászlókat lobogtató tiltakozók végigvonultak Gus Katif telepen. A felvonulás résztvevőinek biztonságára izraeli katonák vigyáztak. Az Izrael nemzeti ünnepe alkalmából zajlott tiltakozó akció része volt annak a kampánynak, amelyet a telepesek a lakóhelyük felszámolását kilátásba helyező Saron-terv ellen folytatnak. 11 Az európai vezetők érthetetlenek Ciprus tekintetében CIPRUSI VISSZAFOGÁS Sajnálatuknak és csalódottságuknak adtak hangot európai országok és az Egyesült Államok több vezetője is amiatt, bogy a cjprusi görögök elsöprő többséggé elutasította a sziget újraegyesítésére kidolgozott ENSZ-tervet a szombati népszavazáson. Április 26. A hivatalos adatok szerint a görög ciprióták 75,83 százaléka szavazott nemmel az ENSZ-tervre, ami azt jelenti, hogy május 1-jén csak a megosztott földközi-tengeri sziget görögök lakta kétharmad része csatlakozik az Európai Unióhoz (EU). Jack Straw brit külügyminiszter Londonban kiadott közleményében szomorúságát hangoztatta az ENSZ-terv bukását jelentő népszavazási eredmény miatt. Straw közölte, hogy tiszteletben tartják a ciprusi görögök döntését, ám reményét fejezte ki, hogy ez utóbbiak elgondolkodnak majd azon, hogy helyesen döntöttek-e. Joschka Fischer német külügyminiszter közleményben tolmácsolta Berlin csalódottságát amiatt, hogy május elsején nem egy egyesített Ciprus válik az EU részévé. Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa az ARD német tévécsatornának nyilatkozva úgy vélekedett, népszavazáson. hogy a szombati népszavazás beárnyékolja Ciprus európai uniós csatlakozását, s a referendum kimenetele bonyolultabbá teszi a szigetország és az EU viszonyát, pedig erre nem lett volna szükség. Előzőleg az Európai Bizottság is mélységes sajnálatának adott hangot a ciprusi görögök döntése, az ENSZ rendezési tervének elutasítása miatt. Az Egyesült Államok szintén sajnálkozását hangoztatta a voksolás eredménye miatt. Richard Boucher amerikai külügyminisztériumi szóvivő washingtoni szóvivő sajtóértekezletén mindazonáltal méltatta a ciprusi törökök "bátorságát". A török közösség 64,9 százaléka a népszavazáson támogatta a tervet. (Képünkön Rauf Denktash, Észak-ciprus vezetője.) Az ENSZ bejelentette, hogy a terv elutasítása miatt bezárja az ENSZ-főtitkár ciprusi megbízottjának a szigetországban működő irodáját. Alvaro de Soto megbízott újságíróknak elmondta, hogy a jövő hét elején telefonon elbúcsúzik tárgyalópartnereitől, az iroda pedig az elkövetkező hetekben megszűnik.
