A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-04-23 / 150. szám
12 A HÍD TUDOMÁNY 2004. ÁPRILIS 23. Röviden Újabb rejtély A TIZEDIK BOLYGÓ KÖRÜL Április 20. Mint arról korábban beszámoltunk, 2004. március 15-én a NASA hivatalosan is bejelentette, hogy megtalálták a Naprendszer eddigi legtávolabbi égitestét. Áz inuit tengeristen után Sedna névre keresztelt égitest 135 milliárd kilométerre is eltávolodhat a Naptól, s lehetséges, hogy az ún. Oortfelhő első megfigyelt objektuma. A felfedezéskor biztosra vették, hogy a Sedna egy vagy több nagy holddal rendelkezik, mivel forgása igen lassú, s ez a csillagászok szerint egy kísérő égitest vagy égitestek gravitációs hatásával magyarázható. A Sedna az eddigi adatok alapján 20-50 nap alatt fordul meg a tengelye körül, amivel a Merkúr és a Vénusz után a leglassabban forgó égitest a Naprendszerben. Április 14-én a NASA újabb eredményeket jelentett be az égitesttel kapcsolatban, miután a földi távcsövek megfigyelései után elemezték a Hubble-űrtávcső 35 felvételét is. A Hubble felvételein furcsa módon nincs nyoma egyetlen nagyobb holdnak sem. Az új fejleményre egyelőre nincs tudományos magyarázat, s újabb adalék az égitest szokatlan tulajdonságaihoz. A jelenlegi modellekhez illeszkedő egyetlen lehetőség, hogy a Hubble megfigyelései idején a mégis létező hold éppen a Sedna mögött vagy előtt tartózkodott, így nem láthatták önálló pontként a gigászi bolygócsíra mellett. Robotbombázó sikeres tesztje Április 19, Új állomásához érkezett az amerikaiharci repülés története: a Boeing X-45A jelzésű,'földi irányítású vadászbombázója si-. kerrel teljesítette'fesztieTatfataf.'TTXhWk nem teljes méretű változatát (X-45A) Kalifornia állam területén próbálta ki a gyártó Boeing és az amerikai légirő. A feladat egy GPS-helymeghatározó rendszer által irányított. nem robbanó bomba kioldása és pontos célba jutattása volt. A feladat végrehajtása során a földi irányítók engedélyezték a műveletet, majd miután a robotrepülőgép hatótávolságon belül került, kb. 10 ezer méter magasságból ledobta a közel 113 kg tömegű bombát. A parancs vétele után a repülőgép minden feladatot önállóan végzett: a bombatároló fedelének kinyitását, a bomba élesítését és kioldását. A tesztet siker koronázta. Először sikerült olyan pilóta nélküli harcászati eszközt kifejlesztenünk, amely pontosan, eredményesen juttat célba precíziós tölteteket nagy távolságból - nyilatkozta a Boeing védelmi rendszerek fejlesztésével foglalkozó részlegének vezetője, Jim Albaugh. Bíróságon harcol az Intel és az AMD Április 16. A két legnagyobb processzorgyártó cég tisztességtelen üzleti magatartással kapcsolatos ügyét kedden tárgyalják az amerikai Legfelsőbb Bíróságon. 2000. októberében az ÁMD panaszai alapján indították el a vizsgálatot, amely szerint az Intel a gyártókat megfenyegette, amennyiben AMD termékeket használnak. Úgy tűnik, a befektetőket kevésbé érdekli a per, inkább a cégek bevételelőrejelzéseivel törődnek, mondta Eric Gomberg, a Thomas Weisel Partners piackutató cég munkatársa. Az AMD-nek mindenesetre a per jó alkalom lehet arra, hogy nagyobb nyilvánosságot szerezzen a panaszának, miszerint az Intel piaci stratégiája miatt a komputergyártók nem mernek AMD H Kolumbusz hurcolta be a vérbajt Európába AZ ÖRDÖG HAJÓSA? Régi olasz temetők vizsgálata újabb bizonyítékkal szolgált arra az eddig is valószínűnek tartott elképzelésre, mely szerint a szifilisz es a köszvény már jóval Kolumbusz érkezése előtt tombolt Amerikában, európai megjelenésük pedig a felfedező és hajósainak visszatértéhez köthető. Április 18. A kutatók Olaszország különböző területein összesen 688 csontvázat vizsgáltak meg, melyek között volt bronzkori és az 1485-86-os pestisjárványból származó is. A maradványok vizsgálata során a reuma, a köszvény, és a szifilisz okozta csontelváltozások nyomait keresték. A kutatás eredményei szerint egyre valószínűbb, hogy a szifiliszt - más néven vérbajt - Kolumbusz tengerészei "szedték össze" az Újvilágban, és ők hurcolták be a kórt Európába. "Kolumbusz kora előtt Itália teljesen szűz volt ebből a szempontból. Sem a reumatikus ízületi gyulladás, sem a szifilisz nem létezett ekkoriban, ami megerősíti azt a feltételezést, hogy ezek a nyavalyák bizony Amerikából erednek" - mondta a kutatást vezető Bruce Rothschild, az ohiói artritisz-központ paleopatológusa a Discovery Newsnak. Az új ab kutatásból levont következtetések egybevágnak Rothschild korábbi eredményeivel. A tudós ugyanis korábban sem talált szifiliszre utaló nyomokat a Kolumbusz előtti Európában. Az Újvilágban megvizsgált csontvázakon viszont - melyek nyolc különböző helyszínről származtak, koruk pedig 400 és 6000 év között mozog - kimutathatók a szifilisz nyomai. A világ legrégebbi ékszerei Üí-jü JV i SOKEZER EVES LYUK Nem először adunk hírt olyan régészeti felfedezésről, mely a szimbolikus emberi gondolkodás első tárgyi nyomait véli azonosítani. A legújabb bír Afrikából érkezett: kagylóból készített ékszereket találtak a kontinens aéli csücskén lévő Blombos-barlangban. A tudósok szerint az ősi csecsebecsék 75 000 évesek. Április 17. Minden egyes, borsószem-méretű kagylóra ugyanolyan lyukat fúrtak, amire a kutatók szerint azért volt szükség, hogy felfűzhessék őket, a gyöngysort pedig nyakláncként hordhassák Afrika őslakói. A kutatást vezető Christopher Henshilwood a Science magazinnak elmondta: a lelet az absztrakt emberi gondolkodás első kézzel fogható nyomai közé tartozik. "A függők szimbolikus üzenetet hordoznak. A szimbolikus gondolkodás a feltétele sok-sok emberi tevékenységnek, melyek első példái közé tartoznak a barlangrajzok, de ide sorolható az öszszes későbbi díszítés és a személyes ékszerek is" - mondta a norvégiai Bergen egyetemén dolgozó professzor a BBC Online-nak, majd hozzátette: "Különösen érdekes, ha a mai, számítógépek uralta világban belegondolunk: a mi gépeink is csak arra valók, hogy információt tároljanak az emberi agyon kívül. Hasonló a szerepe a Blombos-barlangban talált ékszereknek is, létük pedig bizonyíték arra, hogy az emberek 75 ezer évvel ezelőtt is képesek voltak a szimbolikus gondolkodásra." A folyótorkolatokban megtelepedő, Nassarius kraussianus nevű, puhatestű üledékfaló faj vázából készült 41 függőt 17 csomóban találták meg. Henshilwood csapata arra következtet, hogy a csonthéjakat szándékosan hordták a barlangba, melytől a legközelebbi folyó 20 kilométerre van. Úgy tűnik továbbá, hogy a kagylókat nagyság szerint gondosan Az itáliai csontvázak vizsgálata cáfolja továbbá azt az elméletet, mely szerint a Római Birodalom bukása tömeges ólommérgezéssel hozható összefüggésbe. Mikor a kutatók a vizsgálatot csak a római kori maradványokra szűkítették, a 439 csontváz között mindössze két köszvényeset találtak. Mivel a köszvényt ólommérgezés okozza, arra lehet következtetni, hogy ez a betegség ebben az időben ismeretlen volt Itáliában. A legtöbb elváltozást a kutatók a 15. századi csontokon figyelték meg. Rothschild ezt azzal magyarázza, hogy ebben az időben az ismétlődő járványok hatalmas lelki nyomásként nehezedtek az emberekre, akik egyszersmind jellegzetes fizikai megterheléseknek is ki voltak téve. "Pestisjárvány idején az emberek visszahúzódtak otthonaikba, hiszen féltek a fertőzéstől. A csontvázak vizsgálatából arra következtettünk, hogy ez a stratégia korántsem védett a pestis ellen, ugyanakkor rengeteg, otthon is begyűjthető fertőzésnek tette ki az embereket" - mondta Rothschild. Ruggero Marino történész, aki több, Kolumbuszról szóló könyvet is írt, azt állítja: semmilyen történelmi bizonyíték nem támasztja alá, hogy a vérbajt a felfedező és hajósai hurcolták volna be Európába. "Nem hinném, hogy ez volna a helyes magyarázat. A felfedező csontjainak alapos vizsgálata - már amennyiben sikerül azonosítani magát a holttestet - sok információval szolgálhat erről a témáról is" - mondta a történész, (mk) megválogatták, és óvatosan kilyukasztották. Erre utal, hogy a rajtuk ütött lyuk mindegyik függőn ugyanott van, ugyanakkora és ugyanolyan alakú. "A bőrből vagy valami másból készült zsinór, amire a függőket felfűzték, jellegzetes kopásnyomokat hagyott a tárgyakon" - mondta Henshilwood professzor. "Sőt, ott, ahol a függők egymáshoz dörzsölődtek, szintén egyedi kopás keletkezett. Ilyen kopás ezeknél a kagylóknál, ha természetben élnek, sehol sem fordul elő." Tudatos alakításra utal az is, hogy a függőkön okkernyomokat fedeztek fel. Tehát vagy maguk a függők, vagy azok a testrészek, melyekkel érintkeztek, okkerral (vas-oxidtartalmú mállási termékkel) voltak színezve. Szintén a Blombos-barlangban találtak a tudósok 2002-ben vésetekkel ellátott okkerdarabokat és megformált csontszerszámokat. Ezek a tárgyak lényegesen hátrébb tolták az időben azt a pontot, melytől a tudósok szerint az emberek szimbolikus gondolkodása kimutatható - márpedig ez az a pont, ahol állati és emberi őseink elválnak egymástól.
