A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-04-23 / 150. szám
FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2004. ÁPRILIS 23. - ÁPRILIS 29., 4. ÉVFOLYAM ISO. SZÁM 17. HÉT AZ UTÓD IS ELMENT A második palesztin vezetővel is végzett az izraeli hadsereg: Abdelaziz ar-Rantiszi, a Hamász radikális palesztin szervezet újonnan választott vezetőjének gépkocsiját rakétákkal robbantották fel. A Hámász százszoros bosszút ígér. (2. oldal) Dobozolt látvány Háromszáz millió forintot nyert pályázaton, mégis kétséges, hogy megépülhet az a három gigantikus kockából álló, impozáns külsejű építmény, amely a pályázati feltételek szerint Magyarország EU-csatlakozásának hivatott emléket állítani. (8. oldal) Csatára sorakozz! Az USA már két hónappal a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után indokot keresett Irak megtámadására, állítja a Nixon elnököt megbuktató Bob Woodward, a The Washington Post szerkesztőségi vezetője. A tömegpusztítós “svindli” ötlete pedig egyenesen a CIA igazgatójától jött. (4. oldal) BULI! ÁPRILIS PÍ1 I P HELYSZÍN: ATRIUM 30-20 THOMPSON AVE. ÉS TUDJÁK MIT? INGYENES! RÉSZLETEK A HÁTLAPON! Bush: az USA nehezen védhető a terrortámadások ellen KIVÉDHETETLENÜL Nem alaptalanul félnek újabb terrortámadástól az amerikaiak; az Egyesült Államok nehezen védhető az ilyen támadásokkal szemben - ismerte el egy szerdai beszédében George Bush amerikai elnök. Április 21. Az elnök egy közvélemény-kutatás eredményére reagált nyilatkozatával. A szóban forgó véleményszondázás azt mutatta ki: az amerikaiak kétharmada tartja "meglehetősen valószínűnek", hogv az országot újabb terrortámadás éri még a novemberben esedékes elnökválasztás előtt. "Meg tudom érteni, miért gondolják ezt. Látták, mi történt Madridban. Jó a hírszerzésünk, de sohasem lehet tökéletes, ez a probléma" - mondta több mint 1500 amerikai lap vezetői előtt elhangzott beszédében. Az iraki helyzetről szólva elismerte, hogy az utóbbi néhány hét igazán kemény időszak volt az amerikaiak számára ebben az arab országban. Fogadkozott azonban, hogv kormánya ennek ellenére sem adja fel a szabad és demokratikus Irak megteremtésének célját. A szerdán elkövetett bászrai és rijádi merényletekre utalva kijelentette: "meg kell találnunk a merényleteket végrehajtó terroristákat, még mielőtt megint idejönnek hozzánk". Amerikába küldték volna a Kalasnyikovokat KINEK A FEGYVER? Tiltott fegyverkereskedelem gyanújával nyolcezer román Kalasnyikovot foglaltak le az olasz hatóságok. A román védelmi minisztérium szerint teljesen legális üzletről van szó, a Kalasnyikovok polgári célokat szolgálnak. Április 20. Nyolcezer román gyártmányú Kalasnyikovot foglaltak le az olasz hatóságok Gioia Tauro kikötőjében. A hatmillió euró értékűre becsült gyorstüzelő fegyvereket az olasz hatóságok hadi célú szállítmánynak nyilvánították és elkobozták. A fegyverszállítmány a fekete-tengeri Konstanca kikötőjében került a török bejegyzésű hajóra, egy amerikai cégnek címezve. Románia hivatalosan tagadja, hogy tiltott fegyvereket szállítana. Védelmi és külkereskedelmi illetékesek szerint "minden tekintetben törvényes és polgári rendeltetésű szállítmányról van szó" - írta több román napilap is. A gyorstüzelő pisztolyokat úgy alakították át, hogy sorozatlövésre - tehát háborús célokra - alkalmatlanok. A rakomány fegyvertartalmát pedig a szállítmányozási okmányokban szabályszerűen feltüntették. "Szokványos civil fegyverkereskedelmi szállítmányról van szó" - nyilatkozta a sajtónak a román védelmi minisztérium szóvivője is. A rakományt kísérő román megbízott és a kikötői rakodó cég vezetője szerint azonban a rakományt kísérő papírokból nem derült ki a konténerek igazi tartalma. Az Egyesült Államokban nagy keletje van a teljesítményükhöz képest olcsó román fegyvereknek. Egy új Kalasnyikov 600, egy felújított csak 200 dollárba kerül. Ezeket a román hadsereg fölöslegessé vált készletéből exportálják. A szóban forgó rakományt is egy meg nem nevezett amerikai fegyverkereskedelmi cég megrendelésére indították úrnak. Amerikai kongresszus előtt a kettévágott magyarlakta falu Április 21. A szlovák-ukrán határon csaknem hatvan éve kettévágott magyarlakta falu, Szelmenc ügyében tart meghallgatást szerdán az amerikai kongresszus emberi jogi frakciója. A frakció számos tagja a hónap elején levelet intézett Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnökhöz és Leonyid Kucsma ukrán elnökhöz, arra kérve őket, segítsék elő határátkelőhely megnyitását. Az amerikai törvényhozók szerdán - közép-európai idő szerint az esti órákban - meghallgatják Tóth Lajos nagvszelmenci és Illár József kisszelmenci polgármestert, szakértőként Zelei Miklós magyar írót, A kettézárt falu című könyv szerzőjét, Szlovákia és Ukrajna nagykövetét, Rastislav Kacért, illetve Mykhailo B. Reznicket, valamint Nagy Sándort, a washingtoni magyar lobbiszervezet vezetőjét. A két nagykövet talán már tolmácsolni fogja kormányaik válaszát az amerikai törvényhozók levelére. A kongresszusi meghallgatásról és következményeiről következő lapszámunkban részletes cikkel szolgálunk.