A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-04-23 / 150. szám

FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2004. ÁPRILIS 23. - ÁPRILIS 29., 4. ÉVFOLYAM ISO. SZÁM 17. HÉT AZ UTÓD IS ELMENT A második palesztin vezetővel is végzett az izraeli hadsereg: Abdelaziz ar-Rantiszi, a Hamász radikális palesztin szervezet újon­nan választott vezetőjének gépkocsiját raké­tákkal robbantották fel. A Hámász százszo­ros bosszút ígér. (2. oldal) Dobozolt látvány Háromszáz millió forintot nyert pályázaton, mégis kétséges, hogy megépülhet az a há­rom gigantikus kockából álló, impozáns kül­sejű építmény, amely a pályázati feltételek szerint Magyarország EU-csatlakozásának hivatott emléket állítani. (8. oldal) Csatára sorakozz! Az USA már két hónappal a 2001. szeptember 11-i terror­­támadások után indokot kere­sett Irak megtámadására, ál­lítja a Nixon elnököt megbuk­tató Bob Woodward, a The Washington Post szerkesztő­ségi vezetője. A tömegpusz­­títós “svindli” ötlete pedig egyenesen a CIA igazgatójá­tól jött. (4. oldal) BULI! ÁPRILIS PÍ1 I P HELYSZÍN: ATRIUM 30-20 THOMPSON AVE. ÉS TUDJÁK MIT? INGYENES! RÉSZLETEK A HÁTLAPON! Bush: az USA nehezen védhető a terrortámadások ellen KIVÉDHETETLENÜL Nem alaptalanul félnek újabb terrortámadástól az amerikaiak; az Egyesült Állam­ok nehezen védhető az ilyen támadásokkal szemben - ismerte el egy szerdai beszédében George Bush amerikai elnök. Április 21. Az elnök egy közvélemény-kutatás eredményére reagált nyilatkozatával. A szóban forgó véleményszondázás azt mutatta ki: az amerikaiak kétharmada tartja "meglehetősen valószínűnek", hogv az országot újabb terrortámadás éri még a novemberben esedékes elnök­­választás előtt. "Meg tudom érteni, mi­ért gondolják ezt. Látták, mi történt Madridban. Jó a hírszerzésünk, de so­hasem lehet tökéletes, ez a probléma" - mondta több mint 1500 amerikai lap vezetői előtt elhangzott beszédében. Az iraki helyzetről szólva elismerte, hogy az utóbbi néhány hét igazán ke­mény időszak volt az amerikaiak szá­mára ebben az arab országban. Fogad­­kozott azonban, hogv kormánya ennek ellenére sem adja fel a szabad és de­mokratikus Irak megteremtésének cél­ját. A szerdán elkövetett bászrai és rijá­­di merényletekre utalva kijelentette: "meg kell találnunk a merényleteket végrehajtó terroristákat, még mielőtt megint idejönnek hozzánk". Amerikába küldték volna a Kalasnyikovokat KINEK A FEGYVER? Tiltott fegyverkereskedelem gyanújával nyolcezer román Kalasnyikovot foglaltak le az olasz hatóságok. A román védelmi minisztérium szerint teljesen legális üzletről van szó, a Kalasnyikovok polgári célokat szolgálnak. Április 20. Nyolcezer román gyártmányú Kalasnyikovot foglaltak le az olasz ha­tóságok Gioia Tauro kikötőjében. A hatmillió euró értékűre becsült gyorstüzelő fegyvereket az olasz hatóságok hadi célú szállítmánynak nyilvánították és elkoboz­ták. A fegyverszállítmány a fekete-tengeri Konstanca kikötőjében került a török be­jegyzésű hajóra, egy amerikai cégnek címezve. Románia hivatalosan tagadja, hogy tiltott fegyvereket szállítana. Védelmi és külkereskedelmi illetékesek szerint "minden tekintetben törvényes és polgári rendeltetésű szállítmányról van szó" - írta több ro­mán napilap is. A gyorstüzelő pisztolyokat úgy alakították át, hogy sorozatlövésre - tehát háborús célokra - alkalmatlanok. A rakomány fegyvertartalmát pedig a szállítmányozási okmá­nyokban szabályszerűen feltüntették. "Szokványos civil fegyverkereskedelmi szállít­mányról van szó" - nyilatkozta a sajtónak a román védelmi minisztérium szóvivője is. A rakományt kísérő román megbízott és a kikötői rakodó cég vezetője szerint azon­ban a rakományt kísérő papírokból nem derült ki a konténerek igazi tartalma. Az Egyesült Államokban nagy keletje van a teljesítményükhöz képest olcsó ro­mán fegyvereknek. Egy új Kalasnyikov 600, egy felújított csak 200 dollárba kerül. Ezeket a román hadsereg fölöslegessé vált készletéből exportálják. A szóban forgó rakományt is egy meg nem nevezett ame­rikai fegyverkereskedelmi cég megrende­lésére indították úrnak. Amerikai kongresszus előtt a kettévágott magyarlakta falu Április 21. A szlovák-ukrán hatá­ron csaknem hatvan éve kettévágott magyarlakta falu, Szelmenc ügyé­ben tart meghallgatást szerdán az amerikai kongresszus emberi jogi frakciója. A frakció számos tagja a hónap elején levelet intézett Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök­höz és Leonyid Kucsma ukrán el­nökhöz, arra kérve őket, segítsék elő határátkelőhely megnyitását. Az amerikai törvényhozók szerdán - kö­zép-európai idő szerint az esti órák­ban - meghallgatják Tóth Lajos nagvszelmenci és Illár József kisszel­­menci polgármestert, szakértőként Zelei Miklós magyar írót, A ketté­zárt falu című könyv szerzőjét, Szlo­vákia és Ukrajna nagykövetét, Rastislav Kacért, illetve Mykhailo B. Reznicket, valamint Nagy Sán­dort, a washingtoni magyar lobbi­szervezet vezetőjét. A két nagykövet talán már tolmácsolni fogja kormá­nyaik válaszát az amerikai törvény­hozók levelére. A kongresszusi meghallgatásról és következményeiről következő lapszámunkban részletes cikkel szolgálunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom