A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-04-09 / 148. szám
2004. ÁPRILIS 9. Húsvét A HÍD 23 Nagypénteken a víznek mágikus erőt tulajdonítottak. Napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Nagyszombat Véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei e napnak a víz- illetve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén. Húsvétvasámap A feltámadás napja. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, melyek megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak. egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. Húsvét hétfő A magyar népéletben a locsolkodás napja. Erről XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat. A lányok a locsolóknak festett (piros vagy hímes) tojást adtak cserébe. Húsvét másnapján német területeken, nálunk pedig Kecskemét környékén szokás volt az Emmausz-járás. Annak emlékére, hogy Jézus a tanítványokkal az Emmauszba vezető úton találkozott. E nap Európa-szerte a játék, a vidámság napja. Fehérvasámap Vagy mátkáló vasárnap a húsvétot követő vasárnap. A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja. Jellegzetessége ennek a napnak a komálás vagy mátkálás. A szokás a lányok (ritkábban lányok és fiúk) közötti barátság megpecsételéséről szól. Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel. HÚSVÉTI SZIMBÓLUMOK T' * ' lojas A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A tojásfestésnek is komoly hagyományai vannak Magyarországon. Természetesen az asszonyok, lányok dolga volt, vidéken a házaknál természetes anyagokkal festették a tojásokat, például hagyma héjával, zöld dió főzetével. A tojás írásának, azaz a cirkalmas minták készítésének legegyszerűbb módja az, ha a mintát viasszal készítik el, majd a tojást festékbe mártják. így a mintát a viasz miatt nem fogja be a festék. Barkaág Alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasámap ünnepléséhez nyúlik viszsza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. A mi éghajlati viszonyaink közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon. Húsvéti bárány Rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánkban a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasztása, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. Mediterrán vidékeken főleg Görögországban viszont az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt. Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget. Húsvéti nyúl Jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal. Locsolók Itt a húsvét, eljött végre, A szép lányok örömére. Mert a íányok szép virágok, Illatos víz illik rájok. Kit húsvétkor nem locsolnak, Hervadt virág lesz már holnap. Ne fuss el hát, szép virágom, Locsolásért csók jár, három! Zöld erdőben jártam, Két őzikét láttam. Az egyik kacsintott. Ide a forintot! Én verset nem tudok. Azt mondjanak a kicsik, És csak azért jöttem, Hogy igyák egy kicsit. Vencel téren jártam, Nagy tömeget láttam, Nem akart oszolni, Szabad-e locsolni? Az én kedves locsolómra két tojás van festve, Akit vele meglocsolok, Elmehet az. GYES-re. Egy tök, Két tök, Öt tök, Nem tökölök - Öntök Ajtó mellett állok, Piros tojást várok. Ha nem adják párjával, Elszökök a lányával! Zöld erdőben jártam, Barna medvét láttam, Szereti a mézet, Add ide a pénzed! Zöld erdőben jártam, Sok szép leányt láttam, Szedték az egrest, Ide az ezrest! Nem kell tovább spórolni, megjött Gyula locsolni! Ezzel a kis kölnivel meglocsolom magát, hogyha éppen mázlija van, kedveli a szagát. Szép Húsvét ünnepén Locsoljon a kánya! Ezt a vén boszorkát Bedobom a kádba! Dörmög a medve Viszket a segge Meg akarja vakarni Szabad-e locsolni? Válaszvers lányoknak: Köszönöm, hogy köszöntöttél, Rózsavízzel megöntöztél. En is köszöntelek Téged. Tojás lesz a fizetséged. Aki adta, ne feledd, És a tojást el ne ejtsd!