A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-01-16 / 136. szám
2004. JANUÁR 16. Tudomány A HÍD 13 Hí Az élővilág egyharmadát elpusztítja a klímaváltozás VESZÉLYES MELEG Amennyiben nem történik változás a széndioxid kibocsátásban úgy 2050-re a szárazföldi élővilág egyharmadát kipusztítja a klímaváltozás. Ez áll egy nemzetközi kutatócsoport most elkészített elemzésében, amit a “Nature” magazin közölt a legfrissebb számában. Az öt kontinens kutatói által végzett kísérlet és elemzéssorozat a kontinensek fajtákban leggazdagabb régióinak környezeti változásainak hatásait vizsgálták az ott élő fajokra. Január 11. Mivel egyetlen pontos előrejelzés sem képes megjósolni a klímaváltozás komplex hatásait, a kutatók eredményeiket három komputer-modellben foglalták össze. A modellek a klímaváltozás három lehetséges szintjét mérték fel. A modell segítségével számították ki a globális felmelegedés hatásait a növény és állatfajokra. “A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a klímaváltozás lesz a legfontosabb tényező az élővilág következő évtizedeiben: ez fogja a legtöbb faj kihalását okozni!” - nyilatkozta a Nature-nek Lee Hannah, a washingtoni székhelyű “Conservation International” elnevezésű szervezet képviselője. A komputermodellek azt mutatták, hogy a felmelegedés mértékétől függően a vizsgált állatfajok 15-37 százaléka kipusztul a hőmérsékletváltozások következtében. “Amennyiben a számításaink helyesek, ezeknek az élőlényeknek a kipusztulása láncreakció szerűen még több fajt ránt magával. Teljes ökoszisztémák szűnhetnek meg. Jóval több, mint egymillió fölé emelkedett ezzel a veszélyeztetett fajok száma!” mondta a kutatás vezetője, Chris Thomas, az University of Leeds munkatársa. A riasztó számadatok miatt a kutatók nyilatkozatban követelték olyan környezetbarát technológiák azonnali bevezetését, melyekkel a klímaváltozás hatásai csökkenthetők, valamint azt, hogy a környezetvédelem nemzetközi szinten is kerüljön a közgondolkodás és politika előterébe. Az olyan hatások ugyanis, amik eddig a vezető szerepet vitték a fajok kipusztulásában: mint az élőhelyek megszűnése, és más okok csak felerősödnék a klímaváltozás hatására, egyben pedig felerősítik a globális felmelegedést. “Amennyiben egymillió növény és állatfaj kipusztul, az súlyosan érinti majd az emberiséget is: a természet lát el minket élelemmel, ruházattal, gyógyszerekkel - a gépeinket nem tudjuk megenni.” Kelta temetőt találtak a régészek hazánkban KRISZTUS ELŐTT Megkezdték a Győr-Ménfócsanak határában feltárt kelta temető tárgyi emlékeinek feldolgozását a győri Xantus János Múzeum szakemberei a napokban, akik tavaly ősszelkoporsós temetkezés nyomaira bukkantak az időszámítás előtt 3. századból - közölte Egry Ildikó régész. Január 12. A régészek ismertetése szerint a csontvázas sírokat mélyre ásták, ennek köszönhető, hogy épek maradtak a sírmellékletek, amelyek a régészeti emlékek datálásához adnak támpontot a szakembereknek. A kelta férfiakat fegyverzettel temették el, a csontvázak lett megtalálták a vaskardot, a pajzsot, a lándzsákat, de előkerül tek birkanyíró ollók, kések és egyéb munkaeszközök is. A női sírok ruhatűket, bronz karkötőket, bokapereceket, pasztagyöngyöket rejtettek. Nagyméretű kerámiaedények ugyancsak felszínre kerültek a sírokból. Közülük többnek a magassága a fél métert is meghaladja. A sírokba szánt cserépedényeket nem égették ki a kelták úgy, mint a használati tárgyaikat. A rossz kiégetés miatt mállékony anyagot a restaurátorok speciális anyaggal itatják most át, amely az agyagot megszilárdítja - tette hozzá a szakember. Mint a régészek kitértek rá, a kelták korongolták kerámiáikat. Készítőik kedvelték a mai bormérőkhöz hasonló, úgynevezett lencseformát. Többféle korsó is egykori gazdája mellé került. Általában díszítetlenek, csupán elvétve jelenik meg pontkörös bepecsételt díszítés. A tárgyi emlékeket a téli hónapokban restaurálják, majd kiállításon mutatják be. A sírokról pedig teljes körű dokumentációt állítanak össze a régészek. Az ásatást folytatni szeretnék, mivel a ménfőcsanaki az ország egyedüli legnagyobb ilyen korú és egységében vizsgálható, modern régészeti eszközökkel feltárt temetője, ahol időszámításunk előtt 2. századból való hamvasztásos sírokat is rejtett a föld. A kelták közel 500 éven át éltek Magyarország területén. Krisztus előtt 4. századtól már jelentősebb a kelta népesség ezen a tájon és megérik a római hódítást. A kelta falvak a római légiók ellátását szolgálták. Azt a falut még keressük, amelynek lakói a ménfőcsanaki temetőben kerültek végső nyughelyükre - mondta végül a szakember. HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK Minden szombaton délután 5-től 6-ig a WNSW 1430 AM állomáson Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apadni Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212-570-6441 Röviden teszteljék a fordítógépet. A készülék piaci bevezetésére az év végéig várni kell. Megtalálták a Nap ‘ikertestvérét’ Január 14. Amerikai csillagászok rábukkantak a mi Napunk kiköpött hasonmására. A haloványan világító 18 Scorpii csillag szabad szemmel éppen hogy látható, az égbolton a Skorpió csillagkép egyik “ollója” mellett helyezkedik el. A 18 Scorpii a Naphoz a legapróbb részletekben is hasonlít, számolt be eredményeiről Edward Guinan, a Villanova egyetem kutatója az amerikai csillagászati társaság (AAS) atlantai konferenciáján. Mivel a 18 Scorpii alig 46 fényévre található a Földtől, kis távcsövekkel is könnyen megfigyelhető, emlékeztet a Space.com. A kutatók folyamatosan olyan csillagok után kutatnak. amelyek hasonlóak a Naphoz. Ezek tanulmányozásával a mi központi csillagunk viselkedésével, korai történetével és fejlődésével kapcsolatos ismereteket remélnek. Az ilyen vizsgálatokhoz azok a csillagok a legalkalmasabbak, amelyek nem csak tömegükben, hőmérsékletükben és kémiai összetételükben, hanem életkorukban és forgási sebességükben is hasonlítanak. Az ilyen égitestek adatait használva a kutatók például képesek felbecsülni, hogy a Nap a jövőben stabil marad, vagy felléphetnek erős röntgensugárzást okozó gyakori napkitörések. Átdolgozza A MINIDISZKET A SONY Január 15. A japán Son)’ elektronikai konszern bemutatta a megújult minidiszk (MD) walkmant, amely megkétszerezi a jelenlegi lemezek kapacitását. Ezen kívül a jelenlegi diszkek utódja a jelenlegi 80 perc helyett 45 órányi zenét képes tárolni. .Az új típust konszern Hi-MD néven emlegeti. A készülék piaci bevezetése áprilisban várható az USA- ban, Európában pedig koranyáron jelenhet meg. Az ára hasonló lesz, mint a jelenlegi MD Walkmannek, vagyis kiviteltől függően 280-420 dollár. A nagyobb kapacitású lemezek 6,5 dollárba kerülnek majd, szemben a jelenlegi 90 centtel. Az új MD hangminősége megközelíti a CD-lemezét, a Hi- MD pedig képes lesz a számítógépről fájlokat átvenni, illetve oda lementeni, ígéri a Sony. Az MD Walkman jelenlegi változata csak csak letöltésre képes, mentésre nem. Európában is kapható lesz a Microsoft rádiós karórája Január 13. A Microsoft Amerikán kívül elsőként Európában kívánja terjeszteni a vezeték nélküli adatforgalmazást végző “intelligens” karórát, jelentette be Bili Gates a CES szórakoztató elektronikai vásáron a német dpa hírügynökségnek adott interjúban. A Microsoft 2002 novemberében a Comdex számítógépes vásáron rántotta le a leplet a “Smart Personal Objects Technology” személyi kommunikációs technológiájáról. A CES-en már bemutatásra is kerültek a technológiát alkalmazó első ilyen készülékek is a Fossil és a Suunto cégektől. A karórák rövidhullámú rádió frekvencián időjárási adatokat, híreket és sporteseményeket, valamint személyes jellegű információkat, mint például találkozó emlékeztetőket fogadnak.
