A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-04-09 / 148. szám
6 a híd Kárpát -medence 2004. április 9. B Felvidék: passiójáték, locsolás, rátfc & nevetés FELVIDÉKI HÚSVÉT Magyar iskola hiányában elesnek az oktatási-nevelési támogatástól a mezőségi kisdiákok. A Sütő András szülőfalujaként ismert Pusztakamaráson pedig már negyedik éve, hogy egyáltalán nincs magyar nyelvű oktatás. Röviden Előválasztások Erdélyben A választási kampány törvénytelen megkezdésével vádolják a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kovászra megyei vezetői. Kijelentésük szerint az április elsejétől életbe lépett új választási törvény szigorúan szabályozza a kampány feltételeit, ennek értelmében a Sepsiszentgvörgyön megjelent előválasztási plakátok törvénytelenek. „Az, hogy megjelenik a plakáton a pecsét jele az igennel az RMDSZ-re, a kampány megkezdését jelzi” - jelentette ki Otto Milik, a PNL sepsiszentgyörgyi elnöke. Ugyanakkor hangsúlyozta, ellenőrizni fogják, milyen pénzből és menny ivel finanszírozzák az előválasztásokat a jelöltek, mert az új törvény igen szigorú anyagi kereteket szab meg a választási Kampányban. Továbbra is tisztázatlan ugyanakkor a románság számára, hogy részt vehetnek-e az RMDSZ előválasztásain. Petre Stráchinaru. a Kovászra megy ei PNL elnöke elmondta, Markó Bélával szerette volna tisztázni a kérdést, ám az RMDSZ elnöke nem válaszolt megkeresésére. Ilyen körülmények között nem buzdíthatják részvételre tagságukat; aki azonban úgy látja jónak, elmehet az április 18-ai szavazásra - hangsúlyozták a sajtótájékoztatón. Felvidéki választások Bel- és külföldön egyaránt meghökkentő hírként hatott a hétvégén lezajlott szlovákiai elnökválasztás eredménye - írják egybehangzóan szlovákiai lapok. Megbukott a Mikulás Dzurinda vezette kormánypárt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) jelöltje, Eduard Kukán külügyminiszter, és a választás második fordulójában két olyan ember küzd majd meg az államfői székért — Vladimír Meciar és Ivan Gasparovic —, akiknek neve elsődlegesen a rendszerváltozás utáni Szlovákia antidemokratikus korszakához, a NATO- és az EU-tagságra irány uló törekvések kudarcához fűződik. A szlovákiai magvarok azért nem mentek el szavazni, mert nem volt kire. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) által támogatott kereszténydemokrata (KDH) jelölt, Frantisek Miklosko esélytelen volt. A lap szerint a második forduló előtt a legtöbben nyilván arra a véleményre jutnak, hogy a két jelölt - Meciar és Gasparovic - közül egyiket sem minősíthetik a kisebbik rossznak, ezért április 17-én, a második forduló napján még több szlovákiai magy ar „hanyagolja” majd a választást, mert akkor aztán végképp nem lesz kire szavaznia. Aggódó Kárpátalja Az új ukrajnai választójogi törvény, az oktatási-nevelési támogatás és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) jövője szerepelt többek között annak a magyar Parlament épületében tartott megbeszélésnek a napirendjén, melyre Orbán Viktor, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, valamint Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke között került sor kedden. Az ukrajnai választási törvény módosítása kapcsán a kárpátaljai magyarság képviselői részéről elhangzott, hogy' az jelenlegi formájában gyakorlatilag kizárja a kárpátaljai magyarság önálló képviseletét a helyi önkormányzatokban. "Napirenden tartjuk ezeket a kérdéseket a parlamenten belül" - fogalmazott ezzel kapcsolatban Orbán Viktor. A kereszténység néhány nap múlva Jézus Krisztus feltámadását ünnepli, „Krisztus feltámadt!” - így üdvözlik majd egymást hús vét reggelén egyes vidékeken az emberek. A hívők a hoszszú böjt után ekkor kezdenek újra húst enni - innen származik az ünnep magyar neve is... A húsvét előtti hét a nagyhét, amely virágvasárnappal veszi kezdetét, de jelentős napja a nagy vagy zöldcsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat is. Az ünnepi szertartás központja a szombat este vagy vasárnap reggel tartott húsvéti körmenet, az ételszentelés hagyománya azonban már sokfelé veszített jelentőségéből. A húsvét ételei a bárány (Jézust jelképezi, s a zsidók is bárányt ettek Egyiptomból való kiköltözésük alkalmával), a kalács (amikor Jézus megjelent a tanítványainak, megáldotta a kenyeret és velük evett) és a tojás (a belőle kelő madárral a sírjából kikelő Krisztust jelképezi). A tojás az ősi tavaszünnepek szimbóluma is volt, hiszen a tavaszt és a természet újjáéledését is jelképezi. Az ünnep részét képezték valaha a húsvéti játékok, amelyeknek eredete a X. századig nyúlik vissza. A középkorban a templomok előtt adták elő a Jézus életének utolsó három napját megjelenítő bibliai eseményt. A szereplők jelmezt öltöttek, s a jelenetekbe komikus elemeket vegyítettek, amire a kenőcsárusok, a sírőrző katonák, a zsidók és az ördögök bőven adtak alkalmat. A néhány helyen még ma is élő passiójátékot a templomon belül olvassák vagy éneklik, és német gyökerekre vezethető vissza. A húsvéthoz nemcsak vallási, hanem népi eredetű szokások sora is kapcsolódik. Ezek egy része már kihalt (pl. a zöldágjárás, a tojásütés, tojásdobás), de a locsolás és a locsolók megajándékozásának hagyománya a legtöbb faluban ma is megtalálható. Az új népköltési áramlat szülte locsolóversek divatja pedig a reneszánszát éli. A húsvéti szokások nyomába eredve a Bódva menti falucskák közül Jánokon és Buzitán találtunk rá ma is élő hagyományra. Jánoki kapueresztés Jánok 530 lelket számláló kis falu Szepsitől hat kilométerre, a magyar határ mellett. Ez a falu arról híres, hogy lakói ragaszkodnak a régi hagyományokhoz, a népszokásokhoz. Karácsonykor a betlehemezés, húsvétkor a kapueresztés szokása az, ami különös hangulatot ad az ünnepnek, s kiegészíti az élő egyházi hagyományt,1 az ételszentelés szokását. Az ételszentelésre húsvét vasárnap reggelén kerül sor a templomban egy ima elmondása után. Ilyenkor díszes térítőkkel letakart elemózsiás kosarak sorakoznak az oltártól egészen az öreg hársakig, hogy a falu plébánosa megszentelje tartalmukat - sonkát, kolbászt, szalonnát, kalácsot s persze a gyerekek számára piros tojást, csokoládét, süteményt. A kapueresztés ritka szokása régi hagyományokra tekint vissza, s bár a szocializmus alatt évtizedekig aludta Csipkerózsika-álmát, 1987-től ismét a húsvéti ünnepkör részét képezi Jánokon. Bankóné Tóth Ibolya elmondása szerint a kapueresztés a hosszú böjt után az első alkalom arra, hogy a lányok kitáncolják magukat. A húsvéthétfői litánia után ugyanis a lányok a templom előtt gyülekeznek, majd láncot alkotnak, és végigtáncolják a falut. A táncot itt-ott megszakítják, az utolsó táncos megáll, s a többieket is megállásra kényszeríti - „húz” majd mikor az első, vezető is megállt, a sor hátulról előre indul, a két vezető táncos kaput tart a kezével, s a többiek átbújnak alatta. A nagyobb kereszteződésekben, tágasabb utcarészeken kört alakítanak ki, csárdásléptekkel körtáncot járnak, majd a lánc tovább indul. Az utóbbi években a táncoló lányoknak a Tobák Mária vezette Napsugár éneklőcsoport is besegít, s bár férjes asszonyokról van szó, ők is bekapcsolódnak a kapueresztésbe. „Sej, a jánoki templomtorony de magas”, éneklik a templomból kitódult hívek, gyerekek és felnőttek előtt elhaladva. Ä kapueresztés hagyományát színpadra is alkalmazták, és már Gombaszögön is bemutatták, sőt, nyár elején, júniusban a magyarországi Füzérre várják őket ezzel a műsorral. A szinai Rozmaring táncegyüttes tánckoreográfiát is készített belőle, s előkelő helyet foglal el a repertoárjában. Ritka szokásról van szó, másutt már alig ismerik. A közeli Csécsen is csak az éneklőcsoport tartja számon, bár ott „vendia” volt a neve - a csécsiek táncos menete a páskán, a mezőn ért véget, ahol megtartották a falu első bálját. A jánoki lányok a régi posta előtt még egy jót táncolnak, aztán hazamennek. Valaha a tánc a „Hazafelé, lányok, haza már!” kiáltással szakadt meg, ezután a lányok jóleső fáradtsággal hazaindultak, a legények pedig a kocsmába vették útjukat, ahol a locsolásért kapott finomságokat a kocsmárosné elkészítette, tálra rakta, s ettek, ittak, mulattak, míg bírták erővel. Buzitai passió A passió minden húsvéti mise részét képezi, akár a pap olvassa fel az evangélium szavait, akár a hívők egy csoportja adja elő a bibliai szöveget. Buzitán Kovács Zoltánnak köszönhetően tizedik éve megújult szöveggel, énekelve adják elő a Jézus életének végső napjait idéző passiót. Kovács Zoltán elmondja, hogy falujában az énekelt passiójátéknak évszázados hagyományai vannak, a passió éneklése csupán a hetvenes évektől szünetelt a templomban - ez alatt a szöveget prózában olvasták fel. A mostani passiójáték szövegét, ami az eredetitől csupán nyelvezetében különbözik, Egerből vették át tíz éve. A történéseket az evangélista (narrátor) meséli el, s a többi szereplő, Pilátus, János, Péter, a szolgáló, a két lator és a katona is — öszszesen tizenegyen — énekelve mondja a szövegét. A Szent János evangéliumának szövegére épülő passió így teszi ünnepélyessé és fennköltté a virágvasárnapi és a nagypénteki szentmise hangulatát Buzitán. A tavaszt, az újjászületést mindenki várja, falun és városon egyformán készülődnek az emberek: csinosítják a lakást, készítik a vendégváró falatokat, a gyerekek ajándékát, tojást festenek, a vázákba sárga nárcisz, aranyvesszőág kerül. A családok pár napra ismét együtt lehetnek, hazatérnek az elcsavargott gyermekek, bekopognak a rég nem látott férfi rokonok, díszbe öltöznek a szívek. A húsvét mindenki számára azt jelenti: a tavasz visszavonhatatlanul megérkezett. (ferenczy, SZU)
