A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-03-26 / 146. szám

2004. MÁRCIUS 26. Tudomány A HÍD 13 H Beszélgetés a klónozott bárány egyik létrehozójával KLÓNOZNI HASZNOS Talán többen ismerik lan Wilmutjim McWbir vagy Keith Campbell nevét, akiket sok­szor csak Dolly bárány, az első klónozott emlősállaP'atyjaiként" emlegetnek Kevesebben ismerhetik viszont William Alexander Ritcbie (képünkön) nevét, aki a sejtmagátültetést végezte Dolly előállításakor. Dolly születése forradalmian áj volt a korábbi klónozásos kísérletekhez képest, mert egy felnőtt állat már differenciálódott sejtjét használták."Egy olyan dogmát döntöttünk meg, ami az egész biológiai gondolkodást átalakítottá' - mond­ja William Ritchie, akinek kiónozott állatok előállítása a szakterülete. Hogyan kezdett el klónozással foglal­kozni? — Nagyon szerettem a nemesítési munkát, de a tudomány többet kívánt. El­kezdett érdekelni, mi van ennek az egész­nek a hátterében, és beiratkoztam Edinburghban az egyetemre. Az első kurzusom a genetika volt. Közben került az inté­zethez Lawrance Smith PhD hallgatóként, akit el­sősorban a klónozás érde­kelt, és tulajdonképpen ő állította föl az első labort. Már az 1990-es évek elején el kezdtünk klónozással foglalkoz­ni, és 1992-93-ban készítettük az első klónozott juhokat. A petesejt magját egy másik, néhány napos embrióból származó sejt magjával cseréltük ki. Miután Dr. Smith elment a Roslin In­Mit tudhat egy sejt? SOKAT SEJTETŐ Egy apró sejt energiaellátó rendszere olyan bonyolult, mint a Paksi Atomerőműé. Magyar kutatóknak sikerült olyan hálózati modellt készíteniük, ami minden eddiginél jobban írja le ezt az eddig áttekinthetetlen folyamathal­mazt. A modell elég fontos ahhoz, bogy azt címlapján ismertesse a Nature című tudományos folyóirat. Március 20. Egy magyar kutatócsoport ismét a Nature címlapjára került. Furcsa, de témájuk látszólag a biológusok ügye. Azt vizsgálták, milyen eg)' sejt energiaház­tartása, s hogyan írható le annak sok-sok komponense. A megoldást eg)' olyan tudományterület adta, amelyről néhány éve egyre többet olvashatunk. Ez pedig a hálózatok tudománya. Az Amerikában dolgozó Barabási Albert László könyve, a Behálózva nem kevesebbet állított, mint hogy' hasonló elvek szerint épül fel min­den hálózat, legyen az internet, az emberi kommunikáció vagy éppen egy sejt ener­giaháztartása. A megfogalmazott elvhez, azóta a konkrét példákat vizsgálják. Ezért jegyzik tehát fizikusok, s nem biológusok a Nature cikkét. — Azt vizsgáltuk elsősorban matematikai módszerekkel, hogy' a sejtszintű anyagcserének mik a törvényszerűségei — jelezte Vicsek Tamás, az ELTE tan­székvezetője, a tanulmány egyik szerzője. — Arról van tehát szó, hogy egy sejt hogyan képes a tápanyagból, ami több­­nvire valamilyen élettelen egyszerű ele­meknek a halmaza, élő anyagot termelni. Ezt természetesen csak nagyon komplikál­tan lehet, tehát ebben a kimondhatatlanul pici térfogatban olyan összetett jelenségek zajlódnak le, mint mondjuk egy hatalmas kémiai gyárban vág)' egy erőműben. Tehát ha például ábrázolni akarnánk azt a folya­matot, ami lezajlódik, egy folyamatábra formájában, akkor az. hasonlítana ahhoz, ahogy mondjuk a Paksi Atomerőműben egy ilyen a folyamatokat áttekintő ábra kinézne. De itt ez nagyon kicsi térfogatban és ezért nehezen megismerhető módon zajlik, tehát nem tudunk beletekinteni abba, nem tudjuk pontosan megmérni, hogy ott mi történik. Ehhez egyrészt szükséges az az adathalmaz., amit a biológusok a rendelkezésünkre bocsátanak. Másrészt egy komplikált matematikai technika, ami lehetővé teszi, hogy az itt fellépő ilyen nagy­ságrendileg 500 típusú kémiai anyag, biomulekula reakcióit követni tudjuk, (mro) A recipiens petesejtet (citoplazma do­nor) egy skót származású juhból nyer­tük, ezért az egyik állatot Moragnak ke­reszteltük - ez egy tipikus skót név - a másik birka neve pedig Megan lett, ami walesi név, így utaltunk a klónozáshoz használt donorsejt eredetére, amit egy walesi fajtából nyertünk. A sikeres klónozások után - amikhez te­hát kultúrában fenntartott sejteket alkal­maztunk - a kutatások következő fázisa az volt, hogy felnőtt állatokból nyert sejtek­kel akartunk klónozott állatokat előállíta­ni. És ebből lett Dolly. Ami forradalmian új volt a korábbi klónozásos kísérletekhez képest, hogy felnőtt állat már differenciá­lódott sejtjét használtuk és így egy olyan dogmát döntöttünk meg, ami az egész bi­ológiai gondolkodást átalakította. Amikor még én jártam egyetemre, azt tanultuk, hogy a már differenciálódott sejteket nem lehet újraprogramozni, nem képesek arra, hogy más sejttípusok alakuljanak ki belő­lük, mint amivé elkötelezték magukat a fejlődésük során. Tehát egy fehérvérsejt­ből soha nem lesz izomsejt, nemhogy egy egész szervezet fejlődjön ki belőle. Nos, mi ezt a "tényt" cáfoltuk meg, amikor juh­­tőgyből származó sejtből klónozással lét­rehoztuk Dollyt. Mi a véleménye a klónozásról, jó ez az embereknek?- A közvéleménynek saját magának kell eldöntenie, hogy mit gondol a klónozásról, de ezt természetesen szakér­tők segítségével kell, hogy megtegye. Megvannak a szakemberei az etikai kér­déseknek csakúgy, mint a filozófiai és az orvosi kérdéseknek is. Az én szakterüle­tem a klónozott állatok előállítása, ehhez értek, és ennek a technikai részleteiről bátran lehet engem kérdezni, de nem az én tisztem ennek az erkölcsi megítélése vagy annak megállapítása, hogy hasznos­­e. Persze azért van véleményem, de fon­tos, hogy lássuk a klónozás realitásait. A technika még nem tökéletes, de azon dol­gozunk, hogy egyre jobb legyen. A klónozásból született állatok egy részére azt mondják, hogy nem normális, de va­lójában mi is a normális? Az emberek kö­zött is nagyon sokféle van, természetes úton is fertőződünk vírusokkal, amik a génállományunk részévé válnak, és a szellemi képességeink is különbözőek, nagyon nehéz meghatározni, hogy mi is a normális. A klónozás szerintem jó do­log, gondoljunk csak a terápiás célú klónozásra. Van egy technika, ami beteg­ségek gyógyítására alkalmas vagy embe­rek életét tehetjük könnyebbé vele. Bűn, ha ezt nem használjuk, (o) a korábbi csúcstartót. A titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) a Föld legna­gyobb virágait növesztik: egy-egy példány átmérője a 91 centiméteres nagyságot is el­érheti, hossza meghaladhatja a 2,5 métert, tömege a 7 kilogrammot. Számos európai és amerikai növénykert büszkélkedhet a mind látványban, mind szagokban mara­dandó benyomást keltő növénykülönleges­séggel - Amerikában legutóbb 2003. júliu­sában Washingtonban, Európában pedig májusban a bonni botanikus kertben borult virágba egy titánbuzogány, ez utóbbi a ma­ga 275 centiméteres magasságával keve­sebb mint egy éven át csúcstartó maradt. Idegenekre les a Microsoft alapítója Tizenhárom és félmillió dollárral támogatja Paul Allen, a Microsoft egyik alapítója a földönkívüli intelligencia utáni kutatást. A milliárdos ezzel együtt már összesen hu­szonötmillió dollárt áldozott a célra. Paul Allen, a világ ötödik leggazdagabb embere a földönkívüli élet után kutató SETT projekt rádióteleszkópjának építésére szánja a pénzt, írta az MSNBC. A SETI közleménye sze­rint a teleszkóp alkalmas lesz "a galaxisban máshol található, technológiailag fejlett civi­lizációk esetleges jeleinek vételére", de ide­gen intelligencia utáni kutatás mellett a rá­dióteleszkóp hagyományos csillagászati fel­adatokat is ellát. Az új teleszkóp 350 kisebb antennából áll majd, a szerkezetet egy hek­táros területen építik meg San Franciscótól északra. Az első 32 antenna várhatóan még idén elkezd működni, a teljes teleszkóp az értized végére készül el. Az amerikai kon­gresszus felfüggesztette a SETI támogatását a kilencvenes évek elején, de Allen és más magánszemélyek adományaikkal meg­mentették a projektet. Adatokat akarnak A HITELKÁRTYACSALÓK A német szövetségi bűnügyi nyomozóhiva­tal (BKA) trükkös hitelkártyacsalások miatt adott ki figyelmeztetést. A csalók módszere az, hogy a felhasználókhoz angolul írt leve­let juttatnak el, amelyben azt állítják, hogy? az illető hitelkártyájával az interneten valaki visszaélt. A levél szerint a további csalások megakadályozása érdekében a kártya adata­ival és a személyes adatokkal ki kell tölteni a mellékelt formanyomtatványt. Az állítóla­gos feladók közé tartoznak nemzetközi kár­tyatársaságok biztonsági osztályai. A BKA közleménye hangsúlyozza, hogy az ilyen le­velekre semmi esetre sem szabad válaszolni. Hibrid autómotorokat épít a Toshiba xA japán Toshiba számítástechnikai és elek­tronikai konszern új területre merészkedik: autókba szánt hibrid motorok építésébe fog. A konszern egyik leányvállalata, a Toshiba Industrial Products Manufac­turing áprilisban kezdi meg az Aisin AW gépjárműipari beszállító cég számára a kombinált elektromos-benzines motorok gyártását. A tervek szerint havi 2000 darab motor készülne. A vállalat három éven be­lül évi 50 milliárd jenes (95,8 milliárd fo­rintos) forgalomra számít. A hibrid autók takarékosabbak, mint benzines társaik, mi­vel alacsony sebességnél képesek elekro­­mos meghajtásra átváltani. tézetből, én voltam az egyetlen, aid a gya­korlatban értett a klónozási technikához. Ezután érkezett meg Keith Campbell, akit viszont a sejtciklus és annak szabályozása érdekelt, az ő kísérletei vezettek el oda, hogy sikerült néhány napos embrióból nyert embriócso­­% mó-sejteket fenntartani sejt­kultúrában. A sejtek éhez­­tetésével az összes sejt a sejtciklus azonos fázisába kerül, és ezek bármelyikét lehet klónozásra használni. , A klónozás kulcsa a donor­­sejt újraprogramozása. Csak egy ún. pluripotens sejt képes arra, hogy az egész szervezet és a magzati élet során szükséges képződmé­nyek is maradéktalanul ki tudjanak fejlőd­ni belőle. A sejtkultúrában fenntartott sej­tekből két klónozott birkát állítottunk elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom