A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-03-26 / 146. szám
10 A HÍD Kultúra Röviden Magyarok Mel Gibson mellett Nem csak idekint hódít Mel Gibson filmje, hanem odahaza is. A február 25-i bemutató óta az Egyesült Államokban közel harminc milliónyian nézték meg. A passiót. Magyarországon pedig még meg sem, kezdték a vetítését, A passió már csúcsot állított: március 11-én indult az elővétel árusítás s lapzártánkig közel tíz ezer mozijegy talált gazdára, illetve nézőre. A filmforgalmazás statisztikája szerint, szemben egyes nemzetközi szervezetek e film elleni támadásával, a magyar mozitörténelemben eddig ez az elővételi csúcs. Mirandolina Carlo Goldoni a 18. századi Itáliát eleveníti fel vígjátékában, melynek cím- és főszerepét, Mirandolinát a világhírű szegedi operaénekes Gregor József leánya, Gregor Bernadett alakítja. Az eddig Nemzeti Színházként működő Hevesi Sándor téri társulat, a jelenlegi Magyar Színház mutatta be a darabot, Czíszár Imre rendezésében. A kacér Mirandolina partnerei: Mihály Győző és Spindler Béla. Új ösztöndíjak A nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában a határon túl élő magyar íróknak, költőknek, irodalmároknak szóló négy új ösztöndíj alapításáról számoltak be. A Székely János-ösztöndíjat három, harminc év alatti, s három ennél idősebb, már nevet szerzett költőnek, vagy drámaírónak adják majd. Az újvidéki Gion Nándorról elnevezett díj két harminc éven aluli s két idősebb, tekintélyes alkotó tevékenységét segítheti Aladárról elnevezett ösztöndíj két ifjabb és két meglett korú kritikust, irodalomtörténészt, illetve irodalomelméleti tárgykörben alkotó szerzőt támogat. Végül a Benedek Elek-ösztöndíj ugyancsak kétkét fiatalabb, illetve idősebb korú szerzőt illet majd meg, aki bábjátékot, gyermekszíndarabot, ifjúsági regényt ír. Megint szól A ZENEERÓMŰ Azt mondják a Kraft\verk-re, ami ugyebár magyarul erőművet jelent, hogy az elektronikus popzene ősatyja. Ez a nagy német együttes e mellett azonban játékos is. Mióta immár harmincnégy’ esztendővel ezelőtt, Düsseldorfban megalakult, számtalan humoros megnyilvánulásukból máig a legemlékezetesebb Autobahn című, kicsit német katonaindulóra emlékeztető, végtelennek tűnő daluk: "Wir fahr'n fahr'n fahr'n auf der Autobahn". A legnagyobb német popcsapat most újra indult: kiadta a Tour de France Soundtracks című albumát, melyet az EMI forgalmaz CD-n és magnókazettán is. Jiri Menzel KITÜNTETÉSE A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapta Jiri Menzel cseh filmrendező. A kitüntetést a Még egyszer hátulról című Michael Fravnbohózat bemutatója után nyújtotta át számára Vass Lajos kulturális politikai államtitkár, amit az Új Színházban Menzel rendezett. Hagymakupolás honfoglalás FAJVÉDŐ TEMPLOMOK Most tizenegy éve, hogy 1993. márciusában a marosvásárhelyi utcai összetűzésekben a fajtiszta Románia hívei jobbára fejszékkel felfegyverkezve több ártatlan magyar járókelőt meggyilkoltak, Sütő András, az éló errnyi magyar irodalom nagy egyéniségénekfél szemét pedig megvakították. Éppen az évforduló előtt jelent meg a Püski Kiadónál Csáky Zoltánnak, a Duna Televízió vezető személyiségének Hagymakupolás honfoglalás című könyve. Ebből az alkalomból az újkori történelem szabta közgondolkodásnak, a kulturált, humánus eszmeiségnek s a valláskultúrának néhány kérdéseiről beszélgettünk a szerzővel. Földessy Dénes — Mi késztette a képi tömegkommunikáció emberét, hogy tollat ragadjon? — A régi mondás szerint aki elültetett egy fát, épített egy házat, nemzett néhány gyereket s írt egy könyvet, az nem élt hiába. Nekem már csak a könyv hiányzott. De a nagyvilágban jártambankeltemben is sokszor kérdezik azok a honfitársaim, akik nem láttak egy-egy Duna TV-filmet: miért nem olvashatják el mondjuk a benne elhangzott interjút utólag? Most Püski Sándor bátyánk segített rajtam, kiadta ezt a kötetemet. — Mondják, Ón erdélyi. — Sümegen születtem, de a marosvásárhelyi Bolyai kollégiumban, majd a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen tanítottak kiváló tanáraim, akik közül legnagyobb Balogh Edgár volt. A Kolozsvári Marianum nem csak a bölcselet, hanem a zsurnalisztika fellegvára is volt számomra. Irodalom tanárnőnk, Kapusyné Zoltán Ildikó minden óra előtt felírta a táblára József Attila sorait: "Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes." Ezt nekünk vigyázz-állásban el kellett mondanunk. — Az ENSZ-nek a népirtást tiltó cikkelyét hosszú évtizedek során azzal kerülték meg, hogy a népcsoportok, nemzetiségek fizikai kiirtása helyett a bársonykesztyűs népirtás módszerét alkalmazták: a magyar iskolák bezárását, a lakás kiutalások nemzetiséget bomlasztó taktikáját Mindez a fajgazdálkodás embertelensége volt. Milyen eredménnyel? — Az ó-romániai román lakosságnak a majdnem színmagyar városokba történt erőszakos betelepítése például Kolozsvárott azt eredményezte, hogy míg a városban a Trianont követő években 50 ezer magyar és 7 ezer román élt, ma 250 ezer román és 50 ezer magyar. — Ön a könyvében felhívja a figyelmet az ortodox román egyház szerepére. — Az iparosítás után sorban jött a betelepítés, majd a falurombolás, igaz, az 1988-as nyári tüntetés, amely a Hősök teréről indult a Tököly úton a román nagykövetség elé, a maga félelmetes nagyságú, százezresnél nagyobb magyar tömegével, az utóbbit megállította. De amit a románoknak eddig nem sikerült elérniük, azt hatalmas trójai falóként elérik az ortodoxiával. A román ortodox egyház román nacionalista elhivatottsága ugyanis mindig egyfajta stratégia volt. Az 1923-as román alkotmány formálisan is nemzeti egyházzá nyilvánította az ortodox egyházat. — Ezt a hagyományt később a Ceausescu rendszer azért újította fel, még a marxizmus-leninizmus bizonyos elhagyásával is, hogy az ortodoxiát felhasználhassa az elrománosításban? — Igen. Ehhez a törekvéshez Ceausescu nemzeti kommunizmusa adott egy pártkeretet. — Ezek szerint a történelem mozgató ereje éppen a másság el nem ismerése, vagyis a fajok közötti élethalál harc. Lásd a XX század végén kezdődött a balkáni népirtó háborút, aztán Izrael és a palesztinok mai öldöklő harcát. Az ókori, középkori népirtások után e máig tartó sor elkeserítő. Ha a bársonykesztyűs népirtás a fajgazdálkodást szolgálja, akkor ez rejtett, vagy kimondott taktika? — Tényekkel válaszolok. Még 1997. márciusában Bartolomeu Anima román érsek Kolozsvárott mintegy kétezer papja és papnövendéke részvételével, bírósági határozat engedélye alapján, körmenetet szervezett az ellen, hogy az "Urunk színeváltozása" püspöki templomot viszszaadják a görög katolikusoknak. Vagyis az ortodox román egyház még a görög 2004. MÁRCIUS 26. katolikusokat sem tűri meg. E mögött az ortodox vallásnak a román fajjal való azonosítása van, s azoknak a megfenyegetése, akik ellenszegülnek az ortodox hatalmi törekvéseknek. Az akkor Anima érsek mondta beszéd tartalma azonos volt Milosevicsnek a Rigómezei csata 600 évfordulóján elmondott beszédének tartalmával, amellyel az ősi szerb ortodox egyház révén is biztosította hatalmát, s később óriási vérontást okozott. — Mindez borzalmas hátrányt jelent a humánus emberi gondolkodásnak is, de az egyre jobban megkeményedő liberalizmusnak is. — A román ortodoxia az iszlám fundamentalizmussal párhuzamos eszmeiség! Ehhez hozzájárul, hogy a román állam erősen finanszírozza az ortodox egyházat. Például Csíkszeredán ortodox román püspökséget alapítottak, melynek a román állam egy gyárat, fél hektár földet és egy épületegyüttest adományozott. (Illusztratív képünkön egy frissen "betelepített" erdélyi hagymakupolás kolostor). — Kultúrember számára ezek rémítő tények. De Ón szakértő ebben, hiszen filmet forgatott az ortodoxiáról. Mit tehet mindezek ellen a kulturált humánus világ? Segíthet a társadalom oktatása, a közművelődés szorgalmazása? — Ez a járható út, de csak anyanyelven. Erről írta leleplező véleményét kedvenc íróm, a 68-as csehszlovák felkelés után Franciaországba emigrált cseh Milán Kundera. — Hogy kiáltsunk segítségért a nagyvilágba? Egy ilyen kicsi ország! — Csak azt tudom mondani, amit a drága Nemeskürty tanár úr mondott: "Csakhogy mi nem kicsinyek vagyunk, hanem csonkák. Ne tűrjünk tovább, merjünk nagyok lenni lélekben is". "A nemzeteket úgy likvidálják, hogy legelőször elveszik az emlékezetüket. Megsemmisítik könyveiket, műveltségüket, történelmüket. És valaki másféle könyveket ír, Más műveltséget nyújt, és más Történelmet gondol ki nekik. A nemzet aztán lassan nem érti jelenét, és elfelejti múltját." (Milán Kundera)
