A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-03-19 / 145. szám

2004. MÁRCIUS 19. Tudomány A HÍD 13 H Robotok üldözik a pedofilokat az interneten FONJÁK A HÁLÓKAT Szaporodnak a internetes virtuális robotok: kutatnak, elemeznek, cbatelnek, miközben beszélgetőtársuk azt hiszi, bús-vér személlyel diskurál. Még nem tökélete­sek, de egyre hitelesebbek. Alkalmasint pedofilek, vagy rosszindulatú üzleti híresztelések után nyomoznak. Március 16. A Birmingham Post a wolverhamp­­toni Jim Wightman "bot-hadseregéről" tudósított. A programozó harmincöt­­ezer fontot és hosszú hónapokat fekte­tett a fejlesztésbe. Korábban bankok­nak és biztosítótársaságoknak dolgo­zott, ezúttal viszont kifejezetten szociá­lis indítékok mozgatták: a láthatat­lan és megfoghatatlan hálózati pedofilek ténykedésén fel­háborodva hozta létre mesterséges őrjárata­it. Jelenleg szponzoro­kat keres, például a London Fővárosi Rend­őrséggel folytat tárgyalá­sokat. Bízik benne, hogy - amennyiben sikerrel jár - több számítá­si kapacitással felvértezve, jelentős mértékben növelheti a csatasorba állí­tandó gépi felhasználók számát. Egyelőre mintegy százezer főnyi gárdát irányít. Reményei szerint, "net­­dadáit" (netnannies) idővel a hatóságok is igénybe veszik. A Középnyugat-ang­­liai Rendőrség internetre szakosodott csoportját vezető Darren Brooks pozití­van nyilatkozott, és - arra utalva, hogy jelenleg huszonhét olyan személy ül az Egyesült Királyság bör­töneiben, akik az elmúlt három év­ben internetes is­merkedés után kö­vettek el kiskorúak el­len irányuló szexuális bűncselekményt - egyértel­műen bátorítja a cybertér biz­tonságosabbá tételét célzó összes tervet, kezdeményezést. Megint felme­rül az (örök, s az utóbbi időben egyre sűrűbben ismétlődő) eldöntendő kér­dés: milyen mértékben veszélyezteti a biztonságra törekvés a személyiségi jo­gokat? Illatanyaggal a szex ellen ORRTÓL VEZETVE Svéd kutatók olyan vegyi anyagot azonosítottak, amely elveszi a bitnek kedvét a szextől. A kutatók a repcelepke (Pieris napi) tanulmányozása során figyeltek fel a különleges anti-afrodiziákumra. Március 14. A hím pillangó jegygyűrűt ugyan nem ad választottjának, mégis jelzi vetélytár­sai számára, hogy a nőstény foglalt: spermájában metilszalicilátot juttat a nőstény szervezetébe, és a vegyület illata távol tartja a többi hímet. Azok így az illatanya­got nem hordozó, "szabad" nőstények után szállnak. A különös parfüm hatása azonban nem tart örökké, csupán "a női megterméke­­nyülési ciklus idejéig" - mondta el Johan Andersson, a stockholmi Királyi Műsza­ki Egyetem kutatója, aki a közelmúltban doktorált az illatanyagok útján történő kommunikáció témájában. "A 'hímlepke-riasztó' 4-6 nap alatt távozik a nőstény szervezetéből; ezután már ismét készen áll új párosodásra." Ennyi ideig tart ugyan­is, amíg az állat lerakja petéit. A vegyület riasztó hatása nélkül a nőstény nem tud­ná háborítatlanul elvégezni a fajfenntartás szempontjából különösen fontos felada­tot. .Az utódok is nyernek a .dolgon - véli Andersson -, mivel a kényszerű önmeg­tartóztatás miatt a nőstények vélhetően nagyobb gondossággal járnak el a párvá­lasztás során, és így jobb genetikai állo­mány öröklődik tovább. Gilbert és Andersson egyetértenek abban, hogy a "fordított feromonok" kutatása a mezőgazdaság segítségére le­het. Az ilyen illatanyagok révén ugyan­is környezetkímélő, kevésbé toxikus kártevő-risztókar fejleszthetnek ki. Az emlősök szexualitásában általá­ban valamennyi érzék szerepet játszik. "Kísérletek tanúsága szerint ugyanak­kor vannak olyan hormonok, amelyek csökkenő szexuális működést eredmé­nyeznek." Korábbi kísérletekből kide­rült például, hogy a férfiak - ha a lehe­tőség adott - elkerülik azokat a tárgya­kat, amelyeket más férfiak tesz­­toszteronjából nyert kivonattal perme­teztek le. Wightman március első napján indí­totta botjait világhálós útjukra. Előtte tizenhárom órán keresztül, háromezer húsvér felhasználón tesztelte a sereget. A nem részletezett eredmények a fej­lesztőt igazolták: nem jöttek rá, hogy nem emberekkel, hanem programokkal kommunikálnak. "Az internet minden részéről összegyűjtött információt arra használják, hogy hihető, természetes válaszokkal rukkoljanak elő" - nyilat­kozta. "Úgy tűnik, működik." A rendszert hat nagyteljesítményű számítógép irányítja az ország különbö­ző pontjairól. A computerek dolga, hogy felderítsék a főként gyerekek által látogatott csevegőszobákat (chat­rooms). A programok beszivárognak a szóban forgó, vagy gyanúsnak tűnő he­lyekre, s magukat fiatalkorúaknak kiad­va kezdeményeznek beszélgetéseket. Leggyakrabban mindössze néhány szót szólnak a "közösben" zajló kommuniká­cióhoz, és - "tudva", hogy nagyobb lét­számú szobákban alig okoz feltűnést a majdnem hallgatólagos jelenlét - in­kább csak figyelnek, ellenőriznek. Ha betartják az íratlan udvariassági kóde­xet (köszönés, stb.) még az azonnali, vagy gyors kirúgás és kitiltás (kick and ban) veszélye sem áll fenn. Érdeklődő­ként, "virtuális ismeretlenként" oda lá­togathatunk, ahova akarunk. A botok ötven méteres körzeten be­lül lokalizálják a gyanúsan viselkedő felhasználót. A "bűnjelekre" szokatlan, vagy egyértelmű kérdések, utalások, ja­vaslatok, esetleg egy-egy szó alapján következtetnek. Minden egyes fogásnál a user tartózkodási helyét (is) feltünte­tő jelentést küldenek Wightman-nek. A csevegőszobák mellett nyilvános fórumokra, levelezőlistákra szintén ki­terjeszthető a nyomozás. A genfi Agencé Virtuelle 2001-ben állította csa­tasorba negyvennégy ágenst alkalmazó, kósza hírekre és híresztelésekre specia­lizált adatbázisokból és keresőprogra­mokból is profitáló RumorBotját. Napi nyolcmillió honlapot, e-mailt fésül át valós időben. A levelek elemzését az időpont és -a helyszín azonosításával kezdi, majd nyomon követ az alaptalan pletykák, rágalmak, idő előtt kiszivá­rogtatott (alapos, alaptalan) árfolyam­­esések, stb. online elterjedését, elhalá­sát. A pontos lokalizációval, dátummal az eredetre, többek között az esetleges rémhírterjesztő személyére, rosszindu­latú elbocsátott alkalmazottakra, vagy illegális pornóképek gyártóira, pedofil­­hálózatokra is fényt deríthet. Röviden dinamikája lényegesen megváltozott". Ami annyit jelent: már az érintetlennek hitt er­dők sem érintetlenek. A SIVATAG NYERT A ROBOTVERSENYEN Március 16. Az amerikai védelmi miniszté­rium fejlesztési részlege - a DARPA - az eredeti versenykiírás szerint egymillió dol­láros jutalmat kínált fel annak a fejlesztői csoportnak, amelynek automatikus - robot­­agvú - járműve tíz óra alatt megteszi a Los Angeles és Las Vegas között kijelölt négy­száz mérföldes távot. A versenyzők csak két órával az indulás előtt kapták meg azt a CD-t, amely az útvonal több mint kétezer pontjának koordinátáit tartalmazza, és amelyet a robotok helymeghatározó szoft­vere értelmezni tud. Tom Strat, a program megbízott vezetője a CNN-nek elmondta: a járművek egy része nagyon jól követte az útvonalat, de nem vette észre az akadályo­kat, míg mások szó szerint a saját árnyé­kuktól ijedtek meg, mivel azt hitték róla, hogy akadály. Bár a rajtvonalon felsorako­zott tizenöt robotsofőr a legmodernebb technikákkal próbálta legyőzni a Mojave si­vatag kegyetlen szikláit, ez egyiküknek sem sikerült, tehát a DARPA idén hazaviheti a fődíjként felkínált egymillió dollárt. Egyre több kamerás MOBIL KEL EL Március 15. A fényképezős telefonokból 2008-ra az előrejelzések szerint 656 milliót értékesítenek, közölte a Cnet. 2003-ban a világon eladott fényképezős mobilok felét Japánban vásárolták meg, de Kína is jelen­tős részt szerzett a piacon. Elemzők szerint 2008-ra a világpiacra szánt kamerás telefo­nok 56 százalékát Japánból szállítják. A mobiltelefon-gyártók folytatják a fényké­pek készítésére is alkalmas mobilok fejlesz­tését és gyártását. Például a Sony Ericsson ezen a héten jelentette be az S 700-as készü­léket, amibe 1.3MPixel-es digitális kamerát építettek be. Az InfoTrends egyik elemző­je, Jill Aldort szerint a kamerás mobilok pi­acának növekedése más ágazatokat is érint, így a mobiltelefon-fejlesztőkön kívül a vezetéknélküli adatátvitellel foglalkozó cé­geket is, hiszen a képüzenetek terjedésével szükség lesz a gyorsabb hálózatokra. Ösitelepülés az Északi-tengerben Március 16. Miközben néhány kutató az ősi mondákban emlegetett Atlantisz megtalálá­sának szenteli minden idejét, brit kutatók az Északi tenger mélyére süllyedt területen eg)' kihalt civilizáció nyomaira bukkantak. A régészek a modem térképészeti módsze­rek segítségével találták meg az elsüllyedt ősi települést. Az Északi tenger mélyére ke­rült terület mintegy 10 ezer évvel ezelőtt vi­rágzó völgy lehetett, amelyben a most élő európai népek elődei lakhattak, írta a Pradva. Amikor az északi gleccserek egy' újabb kataklizma, a Föld tengelyének eltolódás miatt olvadásnak indultak, a víztömegek elárasztották a völgyet. A Bir­mingham egyetem kutatói azt követően ju­tottak erre a következtetésre, hogy számító­gépek segítségével rekonstruálták a vidék egykori képét. A régészek programja a föld­kéreg egyenetlenségeinek elemzésével előál­lította a vidék háromdimenziós térképét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom