A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-03-19 / 145. szám
www.ahid.com FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2004. MÁRCIUS 19. - MÁRCIUS 25., 4. ÉVFOLYAM 145. SZÁM 12. HÉT Mentális váltás? A Kossuth téren és a Nemzeti Múzeum épületénél megtartották az 1848-1849-es.forradalom és szabadságharcra emlékező ünnepségeket. A Várban a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör ünnepelt, Mádl Ferenc Kossuth- és Széchenyi-díjakat adott át. (8. oldal) Spanyol fájdalom Az eddigi adatok szerint százkilencvenkilenc halottja van az eddigi legsúlyosabb spanyol terrortámadásnak. A merényletnek egy könnyebb magvar sérültje is van, aki már elhagy ta a kórházat. Az al-Kaida levélben vállalta magára a felelősséget. (2. oldal) Szabadságünnepély A New York és New York környéki egyesületek és egyházak Nagybizottsága a Robert Wagner Iskolában tartotta szabadságünnepélyét március 15-e alkalmából. Az esemény díszvendégei Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Döbrentei Kornél, író voltak Március 14. Robert Wagner Iskola, New York Lassan gy ülekeztek az emberek a Róbert Wagner Iskola dísztermében március 14-én. Azonban amikor felcsendültek a Himnusz első hangjai a Garfieldi Magyar Polgári Liga Bartók Béla Férfi Kórusának és Siklós Tamás zongoraművész előadásában, már szép számmal voltak jelenlévők. Hóka Ernő, a Nagy bizottság elnöke köszöntő beszédében hangsúlyozta az emigráció politikai súlyát, és a Magyarok Világszövetségének jelentőségét. Mint elmondta, a mai magyar rossz politikai rendszer egyetlen alternatívájának tartja a Világszövetséget, amelyben az igazi magyar szellem uralkodik. A szabadságünnepéi ven Técsy Sándor, Erzsébet díjas színművész előadta a Nemzeti Dalt, amelyet Simon Zoltán angol nyelvű fordításában is meghallgathattak a jelenlévők. Kótay Mihály előadóművész kedvenc Vörösmarty Mihály versét szavalta el. Patrubány Miklós beszédében megköszönte a new yorki magyarok mély fogadtatását és támogatását. Bár, mint elmondta, a szövetség semmi mást nem tesz, mint megpróbálja nemzetét szolgálni minden erejével. Ezért pedig nem jár külön elismerés. Folytatás az 5. oldalon 2004. március 15., New York MEGEMLEKEZESEK Mint minden évben, idén is számos helyen tartottak megemlékezést a new yorki és környékbeli magyarok szerte a városban. A Magyar Főkonzulátus hivatalos ünnepsége a River Stde-i Kossuth-szobomál délelőtt tíz órakor kezdődött. Ugyan George Fataky, New York állam kormányzója személyesen nem tudott jelen lenni, de Horváth Gábor jókonzul tolmácsolta üzenetét a jelenlévőknek. Fazekas Krisztina Március 14. Kossuth-szobor, New York Szép számmal gyülekeztek ezen a hűvös vasárnapi délelőttön mindazok, akik úgy gondolták, hogy közösen emlékeznek azokra az eszmékre, amelyeket a márciusi ifjak, Kossuth Lajos és az első felelős magyar kormány célként megfogalmazott, majd a szabadságharc idején tábornokok és közkatonák fegyverrel is igyekeztek megvédeni. Horváth Gábor főkonzul köszöntő beszédében elmondta, hogy március 15-e a tavasz és az eszmék napja a világ magyarsága számára. A szabadság, a függetlenség, a demokrácia, az önkormányzatiság, a népek egyenjogúsága, a kisebbségek védelme és tisztelete abban a korban mind forradalmi törekvésnek számítottak, de sajnos a kétszeres és két irányból támadó külső erők nyomására nem valósulhattak meg. Ezek az eszmék azonban végigkísérték a magyar nép és az összmagyarság tavaszait. Először furcsa módon egy őszön éledtek újra ezek a célkitűzések, amikor 1956-ban a magyar nép újra szabadságot, függetlenséget és demokráciát követelt magának. Ez a követelés elbukott, folytatta a főkonzul a megemlékezést, az eszmék ismét csak a lelkekben, gondolatokban élhettek tovább. De szerencsére jöttek új tavaszok. 1990 tavaszán Magyarország végre visszafordíthatatlanul és végérvényesen a demokratikus fejlődés útjára lépett. 1999 tavasza újabb fordulatot hozott a jobb magyar jövő és az ország biztonsága szempontjából, hiszen az Amerikai Egyesült Államok szoros szövetségesévé váltunk a NATO tagjaként. Ennek a tavasznak azt is be kellett bizonyítania, hogy nem csak az eszmék továbbélését kell segíteni, de áldozatokat is hozni kell érte, hiszen Magyarország szinte néhány napon belül a délszláv háború részese lett az USA-val együtt azért, hogy nép népet el ne nyomhasson, hogy nép más vallást, kisebbséget ki ne irthasson. így sikerült véget vetni a Milosevic diktatúrának, ezzel új fejlődés indult Magyarország déli szomszédságában, a korábban sötétet és középkorit jelentő balkán ma már egy földrajzi szó, és remélhetőleg a jövőben sem lesz leírása a politikai kultúra poklának. Horváth Gábor tovább folytatta a tavaszok sorát, hiszen nem szabad elfeledkeznünk 2004 tavaszáról, amikor Magyarország az Európai Unió tagjává válik. Ezzel valójában minden, amit a márciusi ifjak és az első felelős magyar kormány zászlajára tűzött, amiért magyarok a vérüket adták, végre megvalósul, mondta a főkonzul. Magyarország ismét Európa része lesz visszavonhatatlanul. Emelt fővel, tisztelettel és nyugodtan tekinthetünk vissza mindazokra, akik ezt lehetővé tették, mint például Kossuth Lajos, hiszen az ő gondolatiságuk, eszmeiségük éltették még az elnyomásban is azokat a magyarokat, akik áldozatot hoztak a szabadságért, a függetlenségért és a demokráciáért. De a visszaemlékezés és a múltba tekintés csak akkor teljes, ha ez a jövőt szolgálja. A fiatalok, a jövő nemzedéke nyugodtan tekinthetnek ezekre a tavaszokra, és közte arra az őszre, amely az ő jövőjüknek a biztonságát elhozta. Emellett 1956-nak van egy másik nagy üzenete is. Egy nemzet csak akkor tudja beváltani törekvéseit, ősei eszméit és mindezt a következő nemzedékek javára fordítani, ha magáénak vallhatja a nemzeti összefogást, éljenek bárhol is a világon. Ezekben a nemes ideákban, a közös ünnepekben kell a nemzeti egységet megteremteni, fejezte be beszédét Horváth Gábor. A jelenlévők elhelyezték koszorúikat, majd a szabadságharc dalait énekelték, ezzel erősítették azt a nemzeti egységet, amelyről a főkonzul beszélt előzőleg. Márciusi ifjak a Carnegie Hallban Március 15-én két fiatal magyar zenész mutatkozott be a Camegi Hallban. Mint Márton András a Magyar Kulturális Központ igazgatója köszöntőjében elmondta, egy éve jött az. ötlet, hogy fiatal tehetséges magyar művészek számára lehetőséget biztosítsanak arra, hogy az Amerikai Egyesült Államokban magyar közönség előtt fellépjenek. A jelenlévők Érdi Tamás huszonöt éves zongoraművésszel és Horváth Béla huszonkét éves hegedűművésszel ismerkedhettek meg a sorozat második koncertjén.
