A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-03-12 / 144. szám
8 a híd Hazai hírek 2004. március n. M"Az orvosok tartják fent a kiszipolyozó rendszert" OBJEKTÍVHÁLAPÉNZ A Financial Times szerint a magyar egészségügyet a pincétől a padlásig át kell alakítani, a reformok útjában azonban az előjogaikra féltékeny, hátapénzre pályázó orvosok állnak. Az eszközpark megfelelő lenne, azonban az orvosok nem minden esetben használják azt. Röviden Túl sokan AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL? A magyar miniszterelnök által felvetett “Parlament-zsugorító” gondolathoz kapcsolódva fogalmazta meg Demszky Gábor budapesti főpolgármester azon véleményét, mely szerint túl sok az önkormányzati képviselő is Magyarországon: országos szinten 26 ezer, Budapesten kétezer, New Yorkban azonban 150 ezer emberre jut egy helyi képviselő. A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői testületé kedden tárgyalta Demszky Gábor részletesen kidolgozott indítványát az önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről. Demszky számításai szerint évente körülbelül százmilliárd forintnyi fizetést vesz föl J a 25 ezer önkormányzati képviselő. Bűncselekmény lesz AZ ÁLLATKÍNZÁS Az. Országgyűlés elfogadta a Büntető törvénykönyv azon módosítását, amely bűncselekménynek minősíti az állatkínzást. A módosított törvény tiltja a gerinces állatok esetében az állatviadal tartását, szervezését, és ezzel a céllal állatok tenyésztését, forgalmazását. Szintén tiltja az. állatok kínzását, az. orvhalászatot és -vadászatot. Az Országgyűlési szavazást az a sikeres aláírásgyűjtési kampány provokálta ki, amelyet a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány kezdeményezte azt követően, hogy országos felháborodást váltott ki egy Fadd-domboriban történt kutyakínzás. Megbénulhat a média A PÉNZHIÁNYTÓL Súlyos problémákkal fenyeget a médiafinanszírozásban, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök és Medgyessy Péter kormányfő képtelen közös jelöltet találni a február végén lejárt mandátumú Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) élére. A két közjogi méltóságot a médiatörvény kényszeríti konszenzusra, ám ők az elmúlt hetek többszöri egyeztetésein nem tudtak megegyezni. Márpedig az országos közszolgálati és a kisebb, nem nyereségérdekeit tévék, rádiók támogatása a finanszírozást működtető ORTT-n folyik át. Jelenleg azonban a médiahatóságnál nincs senki, aki aláírná az utalásokat. LE\TTTÉK a NAPIRENDRŐL Medgyessy javaslatait A Fidesz nem hiszi, hogy Medgyessy Péter közjogi javaslatainak azonnali tárgyalásán múlna az ország jövője, ezért a két ellenzéki párt a javaslatokról szóló mai egyeztetésen bejelentette: csak az európai parlamenti választás után hajlandó a kérdésekről ismét tárgyalni. Szili Katalin házelnök szerint a mai négy párti tárgyalás "az egymás mellett való elbeszélés magasiskolája" volt. MTV: 4 TEMATIKUS CSATORNA? Pénzügyi lehetőségektől függ, hogy a Magyar Televízió elnöke mikor indítja el azt a négy tematikus csatornát, amelyet győztes pályázatában leírt. Rudi Zoltán pénteki megválasztásakor azt jelentette be, hogy a populárisaidra hangolt főadó mellett egy nosztalgia-, hír-, spirt- és kulturális csatornát működtetne a Magyar Televízió. A rétegigényeket kielégítő csator-Az elvileg ingyenes magyar egészségügyben a "történelmi gyakorlattá vált" orvosi hálapénz a beutaló a jobb és gyorsabb ellátáshoz; nélküle gyakran a kezelést is megtagadják - írta a jelenségről közzétett terjedelmes elemzésében a keddi Financial Times. A brit üzleti napilap szerint az orvosi hálapénzről nemrégiben nyitott világhálós honlap decemberre a leglátogatottabb magyarországi internetes oldalak egyike lett, jelezvén, mennyire felháborítja a magyarokat saját egészségügyi rendszerük, és az egyre inkább intézményessé váló hálapénzrendszer. Az orvosok dühös reakciója azonban azt is elárulta, hogy ők alkotják a legnagyobb akadályt a reformok útjában, és mindenképpen fenn akarják tartani a szűk elitet jutalmazó, ugyanakkor az állami erőforrásokat is kiszipolyozó rendszert - írta a Financial Times. A bírálók szerint az egészségügyet a pincétől a padlásig át kell alakítani, de a további reformoknak ellenáll a Magyar Orvosi Kamara, amely e reformoktól saját fennhatóságát és autonómiáját félti - áll a brit lap elemzésében. A döntéshozókat az tartja vissza, hogy félnek: magukra haragítják az orvosokat - mondta a lapnak egy reformpárti kórházigazgató. A cikk szerint az orvosok képviselete az egyenlő ellátás védelmére hivatkozva veti el a profitelemek bevezetését a közegészségügyben, védelmébe veszi a hálapénz elfogadását olyan esetekben, ha azt az orvos nem maga követeli ki. Az idézett kórházigazgató szerint azonban az ellátás színvonala már most sem egységes és a magas beosztású orvosok "csak a saját zsebüket bélelő rendszert védelmezik". A lap által idézett becslések szerint a magyarok évente összesen ötven-százmilliárd forintot csúsztatnak az orvosok zsebébe, de az összeg több mint nyolcvan százalékát az orvosok kevesebb mint húsz százaléka kapja. A cikk szerint hálapénzrendszer még a beruházási döntéseket is eltorzítja. A kórházakban például bőségesen van ultrahang- és CT-berendezés, a hozzáférés ezekhez azonban néhány magas beosztású orvos féltékenyen őrzött előjoga, mivel ezek használata tipikus hálapénzforrás. Mindeközben sok kórház mellékhelyiségei mocsokban úsznak - írja a brit lap. A lap által idézett kórházigazgató szerint a közfelháborodás végül rá fogja kényszeríteni a politikusokat a radikális reformra. Egyelőre azonban a hálapénzről nyitott honlapot kellett bezárni, mert a rajta szereplő nevek viselői perekkel fenyegetőztek - áll a Financial Times keddi elemzésében. Amint a fent idézett cikkből is kitűnik, az egyre nyilvánvalóbb válságban levő magyar egészségügy már a nemzetközi sajtó figyelmét sem kerüli el. A kommunizmusból örökölt egészségügy radikális reformjának szükségességéről minden eddigi kormány meg volt győződve, ám az ehhez elengedhetetlen, néha fájdalmas, nehéz, rövid távon népszerűtlen döntéseket senki sem merte meghozni. Ősszel a szocialista párt megpróbálta keresztülvinni az új kórháztörvényt, amellyel az egészségügyi reformot kívánta elindítani. Ebben a törvényben, melyet az Országgyűlés a kormánypárti képviselők szavazataival elfogadott, lehetővé tették volna többek között a kórházak részleges privatizálását, tehát a profitorientáltság és a magántőke megjelenését az egészségügyben. Az ellenzék tiltakozására azonban Mádl Ferenc államfő nem írta alá a törvényt, azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A szocialista és szabaddemokrata képviselők az eseten felháborodva még aznap, újratárgyalás és változtatás nélkül megszavazták a jogszabályt, amelyet a köztársasági elnök még egyszer nem utasíthatott vissza. Az eljárást azonban az ellenzék megtámadta az Alkotmánybíróságon, amely jogszerűtlennek ítélte azt, így a törvény továbbra sem léphetett érvénybe. Ezután pedig a kezdeményező szocialisták - állítólag ideiglenesen - elálltak e nyilvánvalóan kényes, sokak érdekeit érintő kérdés további feszegetésétől. Tervek a parlament zsugorítására Március 9. Tovább gyűrűzik Medgyessy Péter évértékelő beszédének a hatása. A legmegvalósíthatóbbnak tartott, és a legnagyobb egyetérést övező közjogi javaslata a miniszterelnöknek az Országgyűlés létszámának a csökkentésére vonatkozott. A Fidesz 250 tagú parlamentet javasolt a Szili Katalin házelnök által korábban összehívott keddi egyeztetésen, az MSZP 290-ben állapítaná meg a képviselői helyek számát. A tanácskozáson szóba került a köztársasági elnök közvetlen választása is. Az Országgyűlés létszámának csökkentését a Fidesz már a rendszerváltás óta szorgalmazza, most pedig azért vált aktuálissá, mert Medgyessy Péter is erre tett javaslatot - jelezte a Fidesz. Az egyeztetés napirendjén szerepelt a köztársasági elnök közvetlen választásának ügye is, ezt azonban fenntartások nélkül egyelőre csak az MSZP támogatja, az SZDSZ pedig határozottan elutasítja. Úgy tűnik, az MDF' ezzel kapcsolatban megengedőbb, míg a Fidesz egyelőre nem tette egyértelművé álláspontját. Szakértők úgy vélik, hogy a választás módja nem befolyásolná a köztársasági elnök közjogi státusát, ám a közvetlen választás révén az eddiginél határozottabban léphetne fel az alaptörvényben meghatározott kiegyensúly ózó-alkotmány védő szerepben. JOGAINK VÉDELME - BIZALMI KÉRDÉS, OLYAN TANÁCSADÓRA VAN TEHÁT SZÜKSÉGÜNK, MINT BAZSA ENIKŐ Kolozsvárott és New York-ban végzett, magyarul beszélő ügyvéd, a POMERANZ GOTTLIEB & MUSHKIN, LLC 205 Lexington Avenue 16. Emelet, New York, NY 10016 ÜGYVÉDI IRODA TAGJA Szakszerű, pontos ügyintézés Hagyatéki ügyek - végrendeletek Estate administration — Trust — Wills - Estate Planning to minimize tax liabilities Representation in tax audits Családi jog - Emigrációs ügyek Családegyesítés - Zöld kártya - Állampolgárság Ingatlan - adás-vétel Belföldi és Nemzetközi üzleti szerződések International Arbitration — Mediation Banking, Corporate Finance, Securities Law HÍVJA BIZALOMMAL A FENTI IRODÁT A (212) 779-4233 SZÁMON ÉS KÉRJE BAZSA ENIKŐT
