A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-03-12 / 144. szám

2004. MÁRCIUS 12._____________________ _____________________________Március 15 _____________________ _________________________A HÍD 5 ■ Jedlik Ányos 1848. március idusán NACTNAPOKNAPDÓJA / 1848 márciusában Jedlik Ányos volt a bölcsészettudományi kar dékánja Pesten, a Királyi Magyar Tudományegyetemen. Rendkívül érdekesek azok a feljegyzései, ame­lyeket eforradalmi napokrólvetettpapírra, dékánként. "Martzius 13-án. Utasítást kapott a bölcsészeti kar Dékánja mind a kar Igaz­gatójától, mind az egyetemi Tanács Rectorától, miszerint intené az ő felvi­­gyázására bízott ifjúságot, hogy azon po­litikai mozgalmakban, mellyek Lajos Fülöp francia király megbuktának kö­vetkeztében Pesten, mint Magyarország szívében keletkeztek, részt venni óva­kodnék. Martzius 14-én. Ezen megbízásnak az 1. és 2. évi bölcsészeti tanodában kellő óvatossággal az illető Dékán, a' mérnöki tanadában pedig a' Dékán meg nem je­­lenhetése miatt az előadó tanár úr által elég tétetett. - E nap folytában azonban a mozgalmak annyira kifejlődtek, hogy a' kávéházokban összecsoportosult és Petőfi költő vezérlete alatt álló sokaság martzius 15-én 1/2 tíz órakor a mérnöki és orvosi ifjúságot az előadások alatt megrohanván, azt magához csatlakozás­ra buzdította. Ezekkel egyesülve, 10 órakor épen az egyetemi nagyobb épü­lethez értek, hol az előadásokból szétbo­­csátott bölcsészetiek borzasztó lárma között egyesülvén, az egyetemi épület előtt megállapodott, és minekután Pető­fi által ezen alkalomra költött nemzeti dal, és nagyobb részint már Kossuth Lajos mint országgyűlési követ által is indítványozott 12 pont egekig ható él­jenzések között felolvastatott volna, az egész tömeg Länderer könyvnyomdájá­ba vonult, hol az említett pontok és dal­nak minden censura nélküli kinyomta­tását kieszközlötte. Ez nap délután a bölcsészeti ifjúságnak nagyobb része az előadásokon megjelent, és magát akép viselte, mintha mi sem történt volna. Martzius 16-án. Nagyságos egyetemi Rektor rendeletéből reggel 8 órakor ösz­­szeült az egyetemi Tanács arról tanács­kozandó, mi lenne ezen körülmények­ben teendő. Ezen alkalommal mind­egyik érzé, hogy illy politikai mozgal­mak között valamint az egyetemi taná­rok, úgy maga az egyetemi ifjúság közö­nyös állapotban nem maradhat. Ennél­fogva tehát igen rövid tanakodás után megegyezett a Tanács a következendő pontokban: 1. Hogy a petitió gyanánt és ezen cím alatt' Mit kíván a Magyar1 minden szög­leteken kiragasztott 12 pontot elfogadja. 2. Hogy az egyetemi zászlót az ifjú­ságnak, ha kívánná, kiadandja azon in­téssel és tanáccsal, miszerint annak gondját viselnék, magukat minden sze­mély és vagyon hántástól óvnák, sőt má­sokat, ha illyesmire vetemedni készülné­nek, teljes erejökből gátolnák, de leg­alábbis az egyetemi, és egyébb tudomá­nyos intézeteket minden erélylyel védel­meznék. Azért is ajánltatnék neki, mi­ként a’ fegyveres polgársághoz csatla­koznának. 3. Hogy az iskolajárást határozatlan időre szüntessék meg. 4. Hogy küldetnék az egyetemi Ta­nács tagjaiból két egyény a helytartói Tanácshoz, azt a történtekről tudósítan­dó, és a további miheztartás iránt vagy utasítást, vagy az egyetemi Tanácsnak, teljes rendelkezési hatalmat kieszközlen­­dő. Még nem ütött 9 órát, midőn ezen pontokban az egyetemi Tanács meg­egyezett. Ekkor tudtára adatott az egye­temi Pedellus által, hogy az ifjúság nagy tömege a Rector lakását környezi; min­den zavarok meggátlása tekintetéből megkéretett a jogászi Dékán, miszerint őket az egyetemi épületbe, küldöttjeiket pedig az egyetemi Tanács eleibe vezetni szíveskednék. Mi kevés idő múlva meg is történt. Az ifjúság megjelenő küldött­jei csak azt kívánák, hogy a zászlójuk adatnék ki, mi nekik teljes készséggel meg is engedtetett azon észrevétellel, hogy lennének kevés türelemmel, míg a zászló Szilassy János hittani és Tipula Péter jogtani Dékánok által Budáról visszahozatnék. A' kinyomatott peti­­tionális pontokra nézve az egyetemi Ta­nács önként nyilvánítá, hogy azokat ő is magáévá teszi, min a folyosókat töltő iflúság öröm kiáltását hallatván, arra kér­te az egyetemi Tanácsot, lenne szíves ezen nyilatkozatát az egyetemi téren, mely ezután 15-ik martziusi térnek hí­vandó, sereglő roppant tömegnek sze­mélyesen tudomására adni. Ezen kívá­­natának a Tanács engedvén, lement a vá­rakozó ifjú sereghez, melly hallván a Ta­nácsnak kedvük szerinti határozatát, az általuk felemelt és vállaikon tartott Rector szájából értené, öröm rivalgások­­kal töké meg a tért és a Tanács minden egyes tagját nemzeti szalagokkal és rózsa formába alakított cocárdával felékesítet­te. Ennek megtörténtével az egész tö­meg tovább vonult, és egész a Cúria épületéig az előbb felemelt egyetemi Rectort vállain vitte. Nemsokára megér­kezett az egyetemi zászló, és Rector ő nagysága által a fennebb említett két Dékán jelenlétében az egyetemi épület előtt ismét összesereglett ifjúságnak ál­­taladatott, és a kellő rend fenntartására komolyan megintetett. Martzius 17-én. Reggeli órákban Rector ő Nagyságát megkérésé az ifjú­ság, hogy az egyetemi reformot illető 12 pontot, melyet kérelmi úton felterjeszte­ni óhajtanak, ő is írná alá. Az egyetemi ifjúság az egyetemi reformra vonatkozó kívánságait nem 12, hanem a következő 9 pontba foglalta össze. 1. A magyar egyetem emancipációja a bécsi kormány és egyetem gyámsága alól s törvény álta­li biztosítása. 2. Az egyetem kormányá­nak szabadelvű elrendezése, országgyű­lési képviseltetése. 3. Az egyetemi jószá­gok felszabadítása a kollegális rendszer kezelése alól, s nyilvános, felelősséggel járó kezelése. 4. Tökéletes tanítási s ta­nulási szabadság. 5. A tanszékek ne ke­gyelem útján, hanem érdem és nyilvá­nos csődület által töltessenek be. 6. Test­gyakorlati intézetek felállítása. 7. A tu­dományban elmaradt vagy elaggott ta­nárok elmozdítása, nyugdíjaztatása. 8. Évenkénti próbatételek megszüntetése s nyilvános, díjnélküli vizsgálatok be­hozatala. 9. A tudomány jelen igénye­inek megfelelő s a nemzethez illő tan­termek felállítása. Mire ő azon felele­tet adá, hogy azt ön akaratjából nem teheti, minekelőtte a' tanárokat össze nem hívja. Ennek okáért az ifjúságot 1/2 kettőre az egyetemi épület udva­rára, a tanárokat pedig három órára összehivatá. A tanár urak olvasván az említett pontokat, látták, hogy azok nagyobb részint nem mások, mint azon sérelmek tartalmazóji, mel­­lyekről ők a magyar közönség előtt minduntalan panaszkodni kényte­­leníttettek, és így azokat, mint ön ke­belükből származottakat nevük aláírá­sával magukévá tették. Ezután az ud­varon tanácskozó ifjúság Szilassy Já­nos és Tipula Péter Dékán urak által a nagy terembe hivatott; de ez azóta vé­leményét megváltoztatván, a Taná­rokkal egyesülni nem akart. Minek okáért Nagyságos Rector Szilassy Já­nost, Tipula Pétert, Jedlik Ányost, Balassa Jánost, Rupp Jánost küldöttsé­gül a végből nevezett ki, hogy az aláírt pontokat a városházánál együtt ülő vá­lasztmánynak pártolás kieszközlés vé­gett terjesztené fel. Ezek a választmány színe előtt megjelenvén, lelkesedéssel fo­gadtattak, és rendeltetett, hogy ezen sé­relmek a Bécsbe menendő küldöttség­hez kinevezett tanár uraknak adatnának által, kik annak a helyén a többi pontok­kal együtt felterjesztendik kellő tekintet­be vétel és orvoslás kieszközlése végett. E közben megjelent az ifjúság küldöttsé­ge is csaknem ugyan azon pontokkal, mellyekre a már kimondott rendelet szintén alkalmazandónak jeleztetett. Martzius 18-án. Ezen nap a nemzeti őrség seregébe iratá be magát az egyete­mi ifjúság, a' többi városi lakosokkal együtt katonai fordulatokban magát gyakorolta, esküjét letette, és az összes nemzeti sereg a' városházi téren, mely szabadság téré névvel cseréltetett fel, estve felé nagyszerű katonai szertartással összejött, hol Nyáry Pál másodalispán által velős szónoklattal fogadtatván, szét bocsáttatott, részére az éjjeli őrség bízatván. - Ugyanezen nap esett köztu­domásul Nádor ő Fennségének Battyány Lajoshoz, mint a' megadatott önálló Magyar Ministerium Elnökéhez szóló levél, mellyben ő az első magyar ministerium alakítására megbizatott. Martzius 19-én. Tudomásul tévé ő nagysága Korizmics Antal bölcsészeti kar elnöke a' Nagyméltóságú helytartói Tanácsnak azon rendeletét, miként a' megszakadt előadások martzius hó 22- én ismét elkezdetnének és pedig minden tan egyedül magyar nyelven. Melly ren­delet következtében Wolfstein József és Vemey József tanár urak, mint a' ma­gyar nyelvben kevésbbé járatosak, nyu­galomba tétettek. - Az itt elősorolt moz­galmi események csak azon tekintetből említtetnek e helyen, a mennyiből azok­kal az egyetem, egyetemi tanárok, és egyetemi ifjúság érintkezésben valának. Martzius 21. Az egyetemi polgárság martzius 20-ik napján a Nagyméltóságú helytartói Tanács rendeletéből martzius 22-ére az iskolajárás folytatására kifüg­gesztett jelentések által utasítva lévén, azokat többszöri kifüggesztés után le­szaggatta, és nyilvánítá, hogy mindad­dig nem mehetnek, a reájok bízott őrkö­­dési foglalkozásuk miatt iskolába, míg az újonnan kinevezendő Minister e felül nem rendelkezik, mit tulajdonjelentés által is köztudomássá tett. Martzius 24. Tartatott tanácsülés, mellyben felolvastatott az egyetemi pol­gárság ebbeli kívánsága: a) Hogy az egyetemi tanácsnak ezután tartandó ülé­seiben az egyetemi polgárság az általok kiküldendő személyben, azon tekintet­nél fogva, miként ott őket érdeklő tár­gyalások is elő fordulnak, részt vehessen, b) Hogy az őket illető tárgyak, mellyek ha jónak látván, az egyetemi Rectomak volnának benyújtandók, a mennyire a körülmények engedni fogják, vagy az egyetemi tanács, vagy annak kebeléből kiküldött bizottmány által, halogatás nélkül tárgyaltassanak. - Az egyetemi ta­nács a megváltozott körülmények tekin­tetéből ezen kívánatokbani beleegyezé­sét az ifjúság részéről jelenlevő bizott­ságnak készséggel nyilvánítá." (Közreadja: GAZDA ISTVÁN) Ünnepeljen március 15.-én! Március 14., délelőtt 10.30. Március 15.-i megemlékezés és koszorúzás a New York-i Kossuth szobornál (River­side Drive és West 113th Street), a Ma­gyar Köztársaság Főkonzulátusának égisze alatt. Érdeklődni a 212-752 0669 telefonszámon. Március 14., 15.00 óra. Megemléke­zés és “szabadságünnepély” Patrubány Miklós meghívottal, a Robert Wagner Iskola Dísztermében. Információk a 212-628 0997 telefonszámon. Március 15., 15.00-16.00. Megemlé­kezés - Fisher Viktor cserkészvezetővel, a Hungarian Literary Society of Ronkonkoma Inc. - Hungarian Liberty Hall szervezésében. Cím. 2784 Ocean Ave., Ronkonkoma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom