A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-01-09 / 135. szám
20 A HÍD Egészség 2003. JANUÁR 9. Káros: a munkamánia Napjainkban egyre több ember számára a munkája a legfontosabb. Bár nem alkoholisták, mégis úgy nevezik őket: munkaalkoholisták. Az angol eredetű kifejezés - workaholic - sokakat megmosolyogtat, pedig a munka rabságába került emberek helyzete egyáltalán nem mulatságos. A leggyakoribb tünetek: álmatlanság, fejfájás, gyomorpanaszok, magas vérnyomás, szívritmuszavarok, állandó pánikérzés, depresszió. Az első fázisban a beteg életében a munka kerül a középpontba. Társas kapcsolatai kezdenek megszűnni, otthon is és munkaidőn kívül is dolgozik. A második fázisban az élete egyenlő a munkával. Agresszivitást vált ki a betegből, ha megpróbálják megakadályozni abban, hogy dolgozzon. Nem bízik mások teljesítményében, csak a sajátjában. A harmadik fázisban fizikai és pszichikai kimerültség egyaránt felfedezhető. Fokozatosan csökken a teljesítőképesség. Gyakori a rosszullét. A munkaalkoholizmusnak bárki áldozatául eshet, de különösen a harminc és ötven közötti férfiak vannak veszélyben. A férfiak a családfenntartók, ezért érzik úgy, hogy nekik többet kell teljesíteniük. Presztízsüket rontaná, ha kevesebbet dolgoznának és kevesebbet keresnének, mint a házastársuk, a partnerük. Emiatt hajlamosabbak a férfiak a munka hajszolására. Kórosabb esetekben azonban már nem a pénz a motiváló eszköz. A függőség olyan erős, hogy ha feladnák munkájukat, semminek éreznék magukat. A munkamánia nemcsak a beteg, hanem családja életét is megnehezíti. A jelenlegi társadalmi felfogás is a munkaalkoholizmus elterjedését idézi elő. A kultúrába már teljesen beleivódott a munka elismerése, ezért nagyon nehéz felismerni a betegséget. A túlzott elvárások miatt nehéz kikerülni az ördögi körből. Határt kell szabni a munkában. Meg kell tanulni lassítani és nemet mondani a feladatokra még akkor is, ha azt gondolják, már nem szeretjük annyira a munkánkat. A legtöbb workaholic beteg segítségre szorul. Ahhoz, hogy változtatni tudjanak életükön, szakemberhez kell fordulniuk. Fontos, hogy megfelelő terápián - családterápián, magatartásterápián - vegyen részt a beteg, mert a szenvedélybetegeknél gyakori, hogy miután leszoknak mániájukról, áttérnek egy másik szenvedélyre. Mivel a szenvedélybetegségek gyökere a leggyakrabban a gyerekkorban történt eseményekben keresendő, a terápiák feladata ennek felfedése és tudatosítása. A háttérben ugyanis leggyakrabban az állandó bizonyítási kényszer és a folytonos túlkompenzálás áll. iWIISSI • y ■ Kergemarhakór fenyegeti az Egyesült Államokat? MARHÁRA VIGYÁZM Pénteken már emelkedtek a marhaßiaci árak az Egyesült Államokban, ahol a megelőző napokban a karácsony előtti napon bejelentett fertőzéses eset miatt azok 20 százalékot zuhantak. Ugyanakkor pénteken a washingtoni mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy fontolóra vették a karanténban lévő állatok egy részének megsemmisítését is, de a végső döntés az ügyben valószínűleg később lesz. Január 4. Péntekre a vizsgálatokat a 81 gyanús állat közül 11-en végezték el. A szivacsos agyvelőgyulladásos kór (BSE) gyanúja miatt a nap során már három marhafarmra terjesztették ki a karantént Washington államban. A múlt héten még csak két gazdaságra mondták ki a teljes zárlatot. A BSE felbukkanásának t>ejelentését követően a chicagói árupiacon az áresés olyan méreteket öltött, hogy a kereskedést fel kellett függeszteni a múlt év utolsó hetének elején. Az előzményekhez tartozik, hogy karácsony után egy brit laboratórium a szövetminták alapján igazolta, hogy a BSE-esetre bukkantak az USA-ban. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium közlése szerint a gyanú messzemenőleg igazolódott, de a Waybridge-ben működő laboratórium még további vizsgálatokat végez, hogy biztosak lehessenek az eredményben. A mezőgazdasági tárca azonnal megígérte: néhány nap alatt megtalálják a Kanadából 2001-ben importált 74 darabos csordának a többi tagját, amelyből a beteg állat is származott. Az USA most azon fáradozik, hogy bebizonyítsa: a betegséget csak a Kanadából importált állatok hordozhatták. A kanadai hatóságok szkeptikusan figyelik a fejleményeket. Brian Evans, a kanadai élelmiszerfelügyelet vezető állatorvosa Ottawában kijelentette, hogy szükségesnek látja a további vizsgálatokat. Meglátása szerint az állatok azonosítására használt biléta nem perdöntő bizonyíték, mivel ezek gyakran elvesznek és más bilétával pótolják. Eközben egyre szélesebb körben rendelték vissza az USA államaiban a marhahúst. Kalifornia, Nevada, Oregon és Washington szövetségi államok mellett most már Alaska, Montana, Idaho, Hawaii fi Uj formában bukkant fel újra a SARS ÚJ VÍRUS, ÚJ BETEG Kutatók attól tartanak, hogy új SARS-variáns bukkant fel Kínában, közben a Fülöp-szigeteken megfigyelés alá helyeztek egy beteg asszonyt, akiről azt gyanítják, hogy atipusos tüdőgyulladást (SARS) Kapott, miközben a közelmúltban Hongkongban dolgozott. Január 5. Kínában hivatalosan is elismerték, hogy egy, a múlt hónapban kórházba szállított, SARS-gyanús férfi esetében kiderült, hogy valóban a veszélyes vírussal fertőződött, de mint azt a China Daily című napilap írja a víruson elvégzett genetikai teszt szerint a férfi eg}' eddig ismeretlen variánssal fertőződött meg. A kantoni tartomány egészségügyi szervei szerint bár a vírus hasonlít ahhoz a változathoz, amilyeneket korábban étkezésre szánt Irinái cibetmacskákban fedeztek fel, mindazonáltal a genetikai teszt új génszekvenciát mutatott ki a vírusban. Kínában erre bejelentették, hogy megtiltják a vadállatok adásvételét az érintett tartományban, és mintegy 10 ezer cibetmacskát elpusztítanak. A kínai hatóságok tagadták, hogy azóta egy újabb SARS- gyanús eset bukkant volna fel az országban. A “szuperinfluenza” világszerte nyolcszáz ember halálát okozta, tehát az összesen nyolcezer fertőzöttből minden tizedik belehalt betegségébe. A WHO szerint a télen fennáll a veszélye, hogy a hűvösebb időjárásban a vírus újra terjedni kezd. A világegészségügyi szervezet óvatosságra szólította fel a kutatóintézeteket, ugyanis ez már a második SARS fertőzés egy kutatóintézetben a nyár vége óta. A kínai egészségügyi illetékesek szerint komolyan szembe kell nézni azzal a lehetőséggel, hogy újra támadhat az országban az atipusos tüdőgyulladás (SARS), és lépeseket kell tenni a tavaszihoz hasonló pusztító járvány elkerülésére. és Guam szigetének boltjaiban is kiürítik a hűtőpultokat. Az amerikai mezőgazdasági tárca sejtései szerint ezekben az üzletekbe adott esetben kerülhetett a Washington állam egyik farmján BSE-fertőzöttnek talált szarvasmarha húsából. Mióta Ann Veneman amerikai mezőgazdasági miniszter múlt héten kedden bejelentette az első amerikai BSE-gyanús esetet, a világon több mint két tucat ország behozatali tilalmat vezetett be az amerikai marhahúsra. A határaikat lezáró országok közé tartozik a komoly forgalmat jelentő Mexikó és Japán is. A bejelentés nyomán zuhanni kezdett a amerikai marha ára illetve a gyorsétteremláncok részvényárfolyama. Még nem becsülhetők fel a BSE-botrány politikai vetületei sem. George W. Bush amerikai elnök igyekezett hangsúlyozni, hogy a házában továbbra is kerül steak az asztalra. Viszont ha további fertőzött állatokra bukkannak, az ronthatja Bush novemberi újraválasztási esélyeit. A Fehér Ház egyetlen esélye, hogy szigorúan betartatja a húsliszt takarmányként való hasznosításának tilalmát. A krízistől érintett hústermelő államok szavazói hagyományosan a republikánusokat támogatják. Elbutít a tomográfia? Január 3. Svéd kutatók szerint a csecsemőkorban végzett számítógépes tomográfiás (CT) vizsgálatok károsan befolyásolhatják a szellemi fejlődést. A stockholmi Karolinska Intézet munkatársai szerint a csecsemők agyát érő gyenge sugárzás évtizedekkel később gondokat okozhat a tanulásban. Bár az erős sugárzás szellemi képességet károsító hatásai már régóta ismertek, eddig senki sem tudott a gyengébb sugárzás által okozott enyhe hatásokról, írták a kutatók a British Medical Journal orvosi szaklapban. Per Hall és munkatársai körülbelül háromezer 18-19 éves fiatalember szellemi képességeit mérték fel, akik kisebb sugárzásnak voltak kitéve mástél éves koruk előtt. A kutatók négy csoportba osztották az embereket aszerint, hogy 1-20 mGy, 21-100 mGv, 101-250 mGy vagy 250 milligreynél nagyobb sugárzás érte őket. A kutatók szerint száz milligrey fölött egyre kisebb a középiskolát elvégzők aránya. Míg a sugárzástól mentes emberek harminckét százaléka járt középiskolába, 250 mGy fölöttieknek csupán a tizenhét százaléka. A tesztek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a sugárzás elsősorban a tanulásban és a logikai érvelésben okoz nehézségeket. Fejsérülés esetén igen gyakran végeznek CT-vizsgálatot a gyermekeken, és a kutatók becslése szerint egy ilyen vizsgálat során 120 mGy sugárzás éri a gyermek szervezetét. Hall és kollégái megállapították: ekkora sugárdózis bizonyos eseteklxm károsan befolyásolhatja a szellemi fejlődést, ezért a CT-vizsgálatok előnyeit és kockázatait újra át kellene gondolni.
