A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-02-20 / 141. szám

2 A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2004. FEBRUÁR 20. Röviden Kiutasítanak 26 ezer BEVÁNDORLÓT HOLLANDIÁBÓL február 17. A holland képviselőház kedden végleg elfogadta azt a sokat bírált kormány­zati tervezetet, amelynek értelmében mint­egy 26 ezer menedékkérőt utasítanak ki az országból a következő három év alatt. A lé­pés példa nélküli Európában, s számos em­beri jogi szervezet tiltakozását váltotta ki. A törvénytervezet - amelyet még a szenátusnak is szentesítenie kell - azokra a menedékké­rőkre vonatkozik, akik 2001. április elseje, az­az a kérdéskörrel kapcsolatos törvények szi­gorítása előtt érkeztek Hollandiába, s mene­dékkérelmüket elutasították. Őket a követke­ző három év alatt hazatoloncolják, nem tö­rődve azzal, hogy sok esetben már hosszú ideje élnek az országban. Mindössze 2300, különösen súlyos helyzetben lévő, elutasított menedékkérő számára fogják - egyéni elbírá­lás alapján - mégis engedélyezni az ország­ban maradást. Két évet késhet Szaddám pere Február 17. Hónapok múlva állhat össze leghamarabb a bukott rezsim emberiség el­leni bűneit vizsgáló iraki bíróság. Szaddám Húszéin pere még ennél is többet késhet, reálisan két év múlva állíthatják bíróság elé a bukott zsarnokot. Ha bűnösnek találják, a népirtással vádolt vezetőt kivégzőosztag lő­­heti agyon. A bíróság felállítása nehéz fel­adat. Míg az irakiak többsége Húszéin gyors elítélését követeli, a bíróságnak töre­kednie kell az igazságos ítélkezésre. A bíró­ságra amerikai nyomás is nehezedik. Míg azonban az irakiak bosszút akarnak állni a bukott rezsimen, az amerikaiak 30-50 perre akarják korlátozni a bíróság munkáját, ugyanis nem akarják teljesen elidegeníteni a diktatúra idején vezető szerepet játszó szun­nita kisebbséget. r FÜGGETLEN, magyar nyelvű amerikai hetilap Szerkesztőbi?.ottság:/Editorial Board: Simon Katalin JackHabn Sióréti Antónia Péterman István Földessy Dénes (Kultúra rovat) (Magyarországi kulturális tudósító) Gyenge Zsolt (magyarországi tudósító) Kárpáti Tünde (magyarországi kulturális tudósító) Hirdetésszervezés: 347-733-6414 (apróhirdetéseket NEM fogadunk el telefonon keresztül) Eseménynaptár: 347-729-3698 Főszerkesztő/Editor in Chief: Péterman István KIADJA/PUBLISHED BY: A HÍD, Inc. Felelős kiadó/Publisher: Péterman István Tördelőszerkesztő: Horvát Zsolt Szerkesztőség és kiadói hivatal/Editorial offices: 2071 Flatbush Ave, Suite 157, Brooklyn NY 11234 Fax: 800-579-9306 E-mail: ahidny@aol.com www.ahid.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. /The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed./ Terroristák kezébe juthatott a kínai atombomba MERREJARATOLTET? Kínai atombombatervekkel üzletelt Abdul Kadír Hán hálózata. A pakisztáni atom­tudós Líbia mellett Észak-Koreának, Iránnak és a terroristáknak is eladhatta az egyszerűen megépíthető bomba tervét. Irán és Észak-Korea rakétákkal is rendelkezik a fegyver célba juttatásához, a terroristák kisteherautóval támadhatnak. Február 18. Kínai atombomba tervét adta el Líbiá­nak Abdul Kadír Hán atomfegyver­­csempész-hálózata. Az erről szóló doku­mentációt még tavaly novemberben, atomprogramja hivatalos feladása után adta át Khadhafi líbiai államfő kormánya az amerikai titkosszolgálatoknak - írja a Washington Post. A dokumentumok - melyeket egy iszlamabadi szabóság fel­címkézett zacskóiban találtak meg - egy­ben bizonyítják azt a húszéves amerikai feltételezést, hogy Kína aktív szerepet játszott a pakisztáni atombomba kifej­lesztésében. Bár Pakisztán hagyományo­san az Egyesült Államok, míg India ha­gyományosan a szovjetek szövetségese volt, a regionális nagyhatalmi szerepre törő Kína mégis az előbbi felfegyverzésé­ben játszott aktív szerepet. Ennek fő oka, hogy Kína vezető szerepét az atomhata­lommá váló India komolyan fe­nyegette. A két ország között a hetvenes években határmenti há­ború is zajlott. A Líbiában megtalált bomba­terv, "elavult, de jól megtervezett" volt - írja a Post egy szakértőre hi­vatkozva. Líbia nem használta fel a terveket, főként mert nem ren­delkezett a bomba célba juttatá­sához megfelelő ballisztikus raké­tával. A Postnak nyilatkozó atomszakértők szerint azonban Hán hálózatának másik két vevő­je, Eszak-Korea és Irán igen. "Az iráni Sahab-3 és az észak­koreai Nodong képes célba juttatni a kí­nai bombát" - nyilatkozta a napilapnak David Albright, a washingtoni Nemzet­közi Tudományos és Nemzetbiztonsági Intézet (ISIS) vezetője. Az iraki fegyver­zetellenőrzésekben korábban részt vevő szakértő szerint az 1991-es öbölháború előtt Irak a fent említettekhez hasonló ra­kéta megépítésén dolgozott. Ennél is ag­gasztóbb, hogy az egyszerű kínai atom­bomba terve terroristákhoz is eljuthatott. Az orosz elnökjelölt eltűnése és előkerülése APRÓ ÜGYES FOGÁS Ivan Ribkin orosz elnökjelölt (képünkön), akinek nemrég bejelentett többnapos érthetetlen eltűnése körül nagy port kavart a media, azt állítja: nem önszántából ment Kijevbe, amikor öt napra nyoma veszett. Ribkin szerint az orosz titkosszol­gálat is érintett az ügyben. Az elnökjelölt kijelentette, hogy az elnökválasztás napjáig nem tér visszaöroszországba, hanem külföldről folytatja kampányát. Február 16. Ribkin pénteken Londonban azt nyi­latkozta, hogy március 14-ig, az elnökvá­lasztás napjáig nem tér vissza Oroszor­szágba, kampányát inkább külföldről folytatja. "Azok után, ami Kijevben tör­tént, meg vagyok győződve arról, hogy ez a választás játékszabályok nélkül zaj­lik" - indokolta döntését Ribkin. Egyesek figyelemfelkeltő "piárfogást" sejtettek Ribkin többnapos eltűnése mö­gött - akinek csak statisztaszerep jut­hat a március közepi elnökválasztás toronymagas esélyese, Putyin árnyé­kában. így Ribkin kínos magyaráz­kodásra kényszerül, és alighanem so­kak szemében máris lejáratta magát. Mások viszont - hihető verzió híján - hitelt adhatnak annak a spekuláció­nak is, amely szerint Ribkint a Kreml meg akarta leckéztetni, amiért nem­rég Berezovszkij lapjában, a Kommerszantban Oroszország leg­nagyobb oligarchájának minősítette Putyint, és úgy vélte, hogy nincs jo­ga a hatalomhoz. Ribkin - a többi statisztával ellentét­ben - élesen bírálja Vlagyimir Putyin el­nököt. Ribkin tekintélyuralmi hajlamok­kal vádolja Putyint, ostorozva annak kí­sérletét Csecsenföld erővel való pacifiká­lására. Ribkin kampányát Borisz Berezovszkij brit menedékjogot élvező orosz médiamágnás finanszírozza, aki Jelcin idején a Kreml belső köréhez tar­tozott, de Putyin hatalomra jutása után kegyvesztetté vált. Bár a terrorszervezetek semmiképp nem rendelkeznek megfelelő ballisztikus raké­tákkal, a bombát "akár egy kisteherautó platójára szerelve is célba juttathatják" - nyilatkozta a napilapnak AÍbright. A Líbia által átadott dokumentáció bár tartalmazza az atombomba terveit és az alkatrészek előállításának pontos útmuta­tóját is, részben hiányos. Szakértők sze­rint a hiányzó részeket a megállapodás szerint járó pénz kifizetése után adták volna csak át. A Post értesülései szerint Hán hálóza­tának szerepére a líbiai atomprogramban csak közvetett bizonyítékok utalnak. "A közvetítő egyelőre láthatatlan, elég ren­desen eltüntette a nyomokat" - nyilatkoz­ta a napilapnak egy az ügyet jól ismerő európai szakértő. Az ügy ismerői egyelőre kizártnak tartják, hogy Kína aktív szerepet játszott volna az atomcsepész-hálózatban. A nagyhatalom atompolitikája a nyolcva­nas években gyökeresen megváltozott, azóta folyamatosan együttműködik a nemzetközi ügynökségekkel és az Egye­sült Államokkal. "Hibázott-e Kína, ami­kor átadta Pakisztánnak az atombomba terveit? Igen. Hibáztunk-e akkor, amikor csendben szemléltük Pakisztán nukleáris fegyverkezését a nyolcvanas években? Igen" - ad felmentést a kínaiaknak Jonathan Wolfstahl, a Carnegie nemzet­közi Békealapítvány szakértője. Vélemé­nye szerint most az atqmcsempészek ál­tal az elmúlt tíz évben "felhalmozott mo­csok eltakarítása" a fontos. • • Otfalu pusztult Február 16. Legalább 2d) ember meghalt és 350-en megsebesültek, amikor kisikíott és felrobbant egy ve­szélyes anyagokat szállító vonat Irán északkeleti részén. A robbanás, amely egy sűrűn lakott területen tör­tént, öt falut semmisített meg. A vo­nat benzint, ként, műtrágyát és vat­tát szállított. A robbanás akkor történt, amikor a kisiklott és lángoló vagonokat tűz­oltók próbálták meg eloltani. A halá­los áldozatok között is sok tűzoltó van. A vonatrobbanás egy sűrűn la­kott területen történt, legalább 350- en megsérültek, és öt falu elpusztult a katasztrófa közelében. A hatóságok arra számítanak, hogy az áldozatok száma még nőni fog. A jelentések szerint a vonat 17 vagon ként, hat va­gon olajat, hét vagon műtrágyát és tíz vagon vattát szállított.

Next

/
Oldalképek
Tartalom