A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-02-06 / 139. szám
2004. FEBRUÁR 6. Tudomány A HÍD 13 Bálnacsont, mint környezetmódosító tényező ZSENIÁLIS ESZKIMÓK Kanada messzi északi vidékein az embereknek a környezetre gyakorolt befolyása következésképpen semmi esetre sem csak az európaiak megérkezésével vette kezdetét - állapította meg a Torontói Egyetem Geológiai Intézetének Marianne Douglas vezette kutatócsoportja a tudományos akadémia Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratáruik legújabb számában. A Thule eszkimó törzs bálnavadászai az amerikai kontinens északi sarkvidékén mintegy 800 évvel ezelőtt olyan maradandóan megváltoztatták a környezetet, bogy nyomom még ma is fellelhetőek. Grönlandi bálnák bőrével vonták be umniaknak nevezett nagy, nyitott csónakjaikat, amelyekben hét-nyolc bálnavadász foglalt helyet. Ezzel a létszámmal elindulhattak a nyílt tengerre. A Thule-eszkimók által használt szigonyok fejlettségét bizonyítja, hogy a hegyük egyetlen rántásra 90 fokkal elfordult, és így a szigony még mélyebben fúródott az eltalált bálna testébe. Február 1. A tudósok bebizonyították, hogy a Thule-eszkimók az évszázadok folyamán megváltoztatták a kisebb és nagyobb tavak vízének minőségét azáltal, hogy kunyhóikat grönlandi bálnák csontjaiból építették. Bizonyos tápanyagok ezekhői a csontokból idővel a környezetbe kerültek, és lerakodtak a környező kisebb és nagyobb tavakban: a kutatók szerint még ma is hatással vannak a tavak flórájára és faunájára, valamint vizük kémiai és biológiai tulajdonságaira. De még a környező száraz-Hulladéktörténelem Február 2. New York lakói nagyjából ugyannyit szemetelnek, mint 100 évvel ezelőtt, ám a szemét összetétele radikálisan megváltozott a szerves hulladék javára, melv az üvegházhatásért felelős gázokat bocsát ki. Míg 1940-ben egy főre 940 kilogramm szemét jutott, a nyolcvanas évek óta az évente kidobott hulladék nem volt több személyenként 430 kilogrammnál. A legkevesebb hulladék 1961-ben és 1963-ban képződött, amikor egy városlakóra csupán 320 kilogramm jutott. "Mindez lerombolja azt a mítoszt, mely szerint a városi ember egyre többet szemetel" - állítja Dániel Walsh, a new yorki Columbia Egyetem geokémikusa. "Nagyszüleik éppen kétszer ennyit dobtak el." Becslése szerint New York 80 millió tonna szenet használt el a huszadik században. Noha a szemét mennyisége állandósult, összetétele folytonosan váltózik. A huszadik században a kidobott étel. az elhasznált üzemanyag, fém és üveg aránya csökkent, a műanyagoké nőtt, a papír viszont nagyságrendileg ugyanannyi maradt. Viszont a szerves hulladék anyagok mennyiségének négyszeresére növekedésével jelentősen emelkedett az üvegházhatást gerjesztő gázok kibocsátása is. föld vegetációján is észlelhető ma is a bálnacsontok. A Thule-eszkimók történelmi települései körül különösen jól fejlődik a moha, és ez a levegőből nézve is szembe tűnő. A tudományos folyóiratban közzétett értekezés szerint a Thule-eszkimók voltak az első bálnavadászok a Sarkvidéken. Mintegy ezer évvel ezlőtt vándoroltak Alaszkáról Kanada északi vidékeire és Grönlandra. Az 1200 és 1600 közötti években télvíz idején a Somerset-szigetre húzódtak vissza, amelyre a kutató csoport vizsgálatai összpontosultak. Douglas szerint már megérkezésükkor, nyolcszáz évvel előtt is fejlett technikával folytatták a bálnavadászatot. Fertőzés ellen inkább ragadozó baktériumokkal HARAPÁST SZŐRIVEL Napjainkban számos - eddig triviálisnak tekintett - fertőzés fokozatosan rezisztenssé válik a hagyományos antibiotikumok zömével szemben. A kutatócsoport célja az volt - írta a Science - hogy megtalálja a meglévő antibiotikumok alternatíváját, addig, amíg új, hatékonyabbgyógyszereket sikerül kifejleszteni. Február 5. Mint a Science című brit tudományos folyóirat beszámolt róla, a németországi Max Planck Intézet és a nagybritanniai Nottingham egyetemének munkatársai a Bdellovibrio baktériummal kísérletezve állapították meg, hogy a mikroba igen hasznos lehet abban a korban, amikor a gyógyszeripar által fejlesztett hagyományos antibiotikumok fokozatosan veszítenek hatékonyságukból. A baktérium gyorsan változtatja helyét, érzékeli más mikrobák jelenlétét, rájuk tör, és megsemmisíti azokat. A Bdellovibriót már korábban is ismerte a tudomány, a fertőzésekkel szembeni hatékonyságát azonban eddig nem vizsgálták. A kutatók remélik, hogy a Bdellovibrio mikróba-megsemmisítő képességének összetevőit feltérképezve, sikerül azt gyógyszerek esetében is felhasználni, de nem kizárt, hogy a tulajdonságait imitáló gyógyszer helyett maga a baktérium juttatható be a szervezetbe. A baktériumnak komplex életciklusa van. Érzékeli a potenciális zsákmány által kibocsátott kémiai öszszetevőket, majd nagy sebességgel megközelíti azt. Amint a kiszemelt sejtet elérte, azonnal hozzákapcsolódik. Szervezete olyan anyagokat termel, amelyekkel rést váj a kiszemelt sejtbe, befészkeli oda magát, és mintegy belülről falja fel azt. A zsákmány szervezetének anyagai segítik hozzá a növekedéshez és osztódáshoz, hogy aztán új áldozatok után nézzen. Röviden Hatástalan MyDoom támadás a Microsoft ellen Február 4. Míg néhány napja az SCO webszerverét térdre kényszerítette, a Microsoft weboldalával szemben egyelőre hatástalannak bizonyul a MyDoom féreg által intézett támadás. A ma reggel óta a féregprogramtól útnak induló kérések irdatlan tömege ellenére mind a Microsoft honlapja, mind a Windows Update probléma nélkül elérhető maradt. Bár a kártevő támadásának hétvégi megindulását követően nem sokkal az SCO szakemberei leállították vvebszerverüket, a Microsoft eddig nem kényszerült semmi hasonló lépésre. Ebben valószínűleg szerepet játszhat a múlt évben hasonló módon támadó Blaster támadása kapcsán szerzett tapasztalat is, amely akkor részleges kiesést okozott a Window's Update szolgáltatásban. Bábukkal az űrben Február 1. Sikeresen összekapcsolódott szombaton az orosz Progressz M1-11 teherszállító űrhajó a Nemzetközi űrállomással (ISS). Az űrhajóval érkeztek meg a felszerelések az orosz-európai AIatrjóska-kísérletre, amely bábuk segítségével tanulmányozza a kozmikus sugárzás hatását az emberekre. Az érzékelőkkel felszerelt orosz, illetve európai készítésű bábukkal a tudósok olyan adatokra kívánnak szert tenni, amelyek a Mars-expedíciók előkészítéséhez szükségesek. Segítségükkel meghatározható lesz az a sugárzásmennyiség, amely az ember létfontosságú szerveit éri a hosszadalmas űrbéli tartózkodás alatt. A Matrjoska-R névre keresztelt orosz bábu az űrállomáson október óta amerikai kollégája, Michael Foale társaságában tartózkodó Alekszandr Kaleri orosz űrhajós kajütjében kap helyet, míg európai útitársát, "Rando urat" az űrhajósok februári űrsétájuk alkalmával az űrállomás külső felületén helyezik majd el. Beindult A HOLDKERESKEDELEM? Január 31. A kaliforniai székhelyű Trans- Orbital vállalat kereskedelmi célú űrrepüléseket tervez a Holdra 2004 őszétől. A cég azzal büszkélkedik, hogy egyedül ők szerezték meg az amerikai űrkutatási hatóságok hozzájárulását a Holdra indított kereskedelmi járatokhoz. A társaság speciális tartályaiban bárki elküldheti a Holdra a névjegyét, szerettei hamvait, ékszereket, műalkotásokat vagy bármi mást. Az ügyvezető, Dennis Laurie kijelentette: több ezren fizettek már azért, hogy a Holdra postázzák személyes tárgyaikat. Egy névjegykártva elhelyezése 2500 dollárba kerül, egyéb tárgyak Holdra juttatása grammonként ugyanennyit kóstál. Szöveges üzenet kézbesítéséért mindössze 17 dollárt kérnek. a\ TransOrbital űrhajója körülbelül 10 kilónyi fizetett küldeményt szállít el a Holdra. HUNGÁRIA RADIO NEW YORK Minden vasárnap délután 1-től 2-ig a WNSW 1430 AM állomáson Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatini Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212-570-6441
