A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-10-31 / 126. szám
I 2003. OKTÓBER 31.______________________________TUDOMÁNY A HÍD 13 I Halálközeli élményekkel kísérleteznének ÉLET HALÁL UTÁN? Mese, vagy valóság? Képek, melyeket a haldokló agy produkál, vagy létezó, megélhető tapasztalat? A halálközeli élmények megosztják a tudóstársadalmat, és az emberi társadalmat, hiszen nem másról szólnak, mint az ember halhatatlan lelkének létezéséről. A bizonytalanságnak véget vethet egy újonnan indult kutatás, amelyben a halálközeli élmények egy egészen speciális válfaját, a testen kívüli élményt kísérlik meg tetten érni a kutatok. Október 28. Peter Fenwick, az Institute of Psychiatry (London) munkatársa, a Lancet magazinban jelentette meg tervét, ami máris felzúdulást váltott ki a brit orvostársadalomban. Fenwick ugyanis csöveket akar felállítani 25 brit kórház kórtermeiben, a csövekre pedig két-két, minden kórteremben különböző, véletlenül kiválasztott számok variációit festenék, olyan szögben, hogy azok csak a szoba plafonjáról legyenek láthatóak. A különös kísérlet azért hozhat eredményt, mert viszonylag meggyőzően bizonyítaná a halálközeli élmények valószínűségét. Fénwick és csoportja azért választotta ezt a különös megoldást, mert a halálközeli él-Jön az új Windows Október 27. A Microsoft 2001 októberében dobta piacra a Windows XP operációs rendszert, és azóta nem jelent meg jelentős újítással. Bár a Windows Lzrnghom néven futó új operációs rendszer megjelenése csak 2-3 év múlva várható, a vállalat a hétfőn kezdődő fejlesztői konferencián valószínűleg számos fontos részletet nyilvánosságra hoz. Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója szerint a Longhorn nagyobb áttörést fog jelenteni, mint az első Windows, amely először tette lehetővé az IBM-kompatibilis számítógépeken, hogy a felhasználók klikkeléssel Ls futtathassanak parancsokat. Bill Gates, a vállalat igazgatótanácsának elnöke azt is elárulta, hogy a termék kifejlesztése annyi pénzt emészt fel, amennyiből már fel lehetne lőni egy embert a Holdra. A Microsoft már bemutatta a Longhorn néhány alkotóelemét, többek között a háromdimenziós grafikára épülő kezelőfelületet, az új biztonsági rendszert és a továbbfejlesztett WinFS fájlrendszert, amely gyorsabb keresést tesz lehetővé. yiwxaIMm mények leírásainak mintegy 18%-ánál olvasható, hogy a páciens a saját teste felett lebeg, és figyelemmel követi az újjáélesztésére tett kísérleteket. Fezekben a leírásokban a páciensek pontosan vissza tudják adni az események menetét, az orvosok szavait, ruháját. Egy konkrétan dokumentált esetben egy 44 éves férfi, aki egy* parkban összeesett, és már a klinikai halál állapotában érkezett a kórházba, meg tudta mondani, hogy melyik nővér, melyik fiókba rakta a műfogsorát, holott akkor már több, mint negyedórája nem mutatott idegi aktivitást. A halál beálltával és a szívműködés leállásával az agyban 11 másodpercig még tapasztalható elektromos aktivitás, ami arra utal, hogy a páciens még képes lehet álmodni. Ezzel, illetve a halál beálltakor felszabaduló vegyi anyagok hallucinogén hatásával magyarázzák az olyan halálközeli élményeket, amelyekben a beteg egy alagutat lát a végén fénnyel, valamint olyan is-Október 25. A több, mint négyezer éve felállított monolitokat újra és újra megdolgozhatták a bronzkorszaki faragómesterek, és az egyik kedvenc motívumuk a fejsze lehetett, amint az a lézer segítségével készített háromdimenziós felvételeken látszik; írja a British Archaeology szaklap. Már ötven évvel ezelőtt találtak fejsze motívumokat egyes köveken, és mivel a fejsze motívuma a hasonló korú sírokban is előfordult, az archeológusok arra következtettek, hogy az építmény a halottak tiszteletére emelt emlékmű lehet, ebben az irányban tehát nem is mélyültek el túlzottan a kutatásokban. Annál meglepőbb az a felfedezés, amit a Wessex Archaeology csoportja tett. A Tom Goskar által vezetett csoport lefényképezett egypár nagyobb szikladarabot, és csak az utólagos elemzések során döbbentek meg: a fotókon szerintük két rajz látszik egy kövön. A nagyjából tizenöt centiméter átmérőjű rajzok szemmel nem láthatóak, és a kutatók szerint olyan fejszéket ábrázolnak, amiket nagyjából 3800 évvel ezelőtt használtak. Goskar kutatásai is arra utalnak, hogy merősökkel, rokonokkal, barátokkal beszélget - akik már odaát vannak. Az orvostudományban jelenleg elfogadott álláspont szerint ezek az élmények azért hasonlítanak egymásra, mivel a halálközeli élmények ismerete széles körben elterjedt az emberekben, és ezért egyfajta kollektív álomként élik meg. Ez a magyarázat több helyen is sántít Fenwick szerint, egyrészt a halálközeli élmények egy részénél azaz a testenkívüli élményeknél a páciens olyan részleteket is leír, amelyekről nem lehet tudomása, másrészt mikor az idegi aktivitás megszűnik az agyban, a betegnek “elvileg” nem lehetne semmilyen “élménye”. Fénvick szerint; “Ha csak száz leírásunk van, ahol a csövekre festett számokat pontosan tudják idézni a páciensek, akkor már bizonyítottuk, hogy a testen kívüli élménynek nincs köze az idegi aktivitáshoz, vagyis valami más, valami több történik “odakint”. Az agy olyan mint a tévékészülék, ha nincs bekapcsolva, attól még van adás”. az építmény a halottak tiszteletére épült, a fejszemotívumot a legtöbb bronzkori síron megtalálták a kutatók. A csoport most arra készül, hogy a teljes komplexumot átvizsgálják. Stonehenge a “végleges” azaz ma ismert formáját, a radiokarbon kormeghatározás alapján időszámításunk előtt ezer, és háromezer között nyerte el, de maga a hely már a mezolitikumban, ie. 8500 környékén is kultuszhelyként funkcionált. Szent mivoltát egészen Krisztus után 500-ig megőrizte, legalábbis a környezetében egészen eddig az időszakig nem művelték meg a földeket. A Salesbury síkság bővelkedik kultikus helyekben: maga a híres Salesbury katedrális is olyan kultuszhelyen épült, ahol már a kőkorszakban is imádkoztak emberek az isteneikhez. Stonehenge jelei viszont nem lesznek ilyen tartósak: összehasonlítva az ötven évvel ezelőtt készült felvételekkel, Goskar fotóin világosan látszik, hogy a kövek felszíne gyors ütemben erodálódik: valószínűleg attól a több millió látogatótól, akik végigtapogatják a köveket. Röviden Egy kihalt emberfaj ARCKÉPEI Október 24. Egy olasz régész azt állítja, hogy olyan kőbe vésett arcábrázolásokat fedezett fel, amelyek mintegy 200 ezer évesek. Pietro Gaietto még 2001-ben bukkant az érdekes alakzatokra Olaszországban. Amennyiben igaza van és ezek valóban emberi arcokat ábrázoló szobrok, akkor a Homo erectus nevű, mintegy 150 ezer éve kihalt emberfajtól származnak. A Homo erectus volt a Homo sapiens közveden őse. Az érdekes leletre véletlenül bukkant rá a régész: egy építkezés kövei között fedezte fel az ovális alakú követ, amelybe véleménye szerint két arcot is belevéstek: egy szakállas és egy szakáll nélküli emberét. Gaietto véleményét számos szakember megkérdőjelezi, mivel véleményük szerint a modem ember őse még nem volt képes ilyen szellemi teljesítményre. A jelenlegi álláspont szerint az emberi művészet legősibb nyomai kevesebb mint 100 ezer évesek. Újabb magyar diák A MARSKUTATÁSBAN Október 26. Turczi Dávid, a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium 16 éves tanulója egy nemzetközi Mars-pályázat nyerteseként személyesen vehet részt a 2004 elején landoló marsjárók kutatómunkájának irányításában. A Red Rover Goes To Mars c. diákpályázatot az amerikai The Planetary Society hirdette meg, amelynek egyik alapvető célkitűzése az űrtevékenység széles körű népszerűsítése. A legjobbnak ítélt pályamunkák továbbjutottak a nemzetközi fordulóba, ahol több mint 500 jelentkező közül végül 62 diák jutott a döntőbe. Őket a szervezők telefonbeszélgetések során próbálták személyesen is megismerni, s ezek után választották ki a pályázat 16 győztesét, akik 12 különböző országban élnek. Nem ez az első eset, hogy magyar diák nyer hasonló pályázaton: az először 1999-ben megrendezett pályázat magyar nyertesei — Bodó Zsófia és Gaál Bernadett — lehetőséget bptak arra, hogy kiválasszanak néhány olyan területet, amelyekről a vörös bolygó körül keringő Mars Global Surveyor űrszonda nagy felbontású felvételeket készíthet. A vörös bolygón 2004 elején landoló marsjárók (Mars Exploration Roverek) leszállóhelyeinek meghatározása során a magyar lányok javaslatait is figyelembe vették. Kérdéses Pasteur elsősége Október 25. Pasteurt, akiről idáig úgy tartották, ő bizonyította be elsőként, hogy a mikroorganizmusok betegségeket idézhetnek elő, csaknem hús évvel megelőzte eg)' skót kutató egy bakteriális betegség felfedezésével és gyógyításával - állítja egy brit kutató. Nem indokolt, hogy az 1822-1895 között élt Louis Pasteur francia kémikust és bakteriológust tartja a világ a mikrobiológia megalapítójának - állítja Milton Wainwright. Wainwright szerint ugyanis John Goodsir edinburghi skót sebész Pasteurnél csaknem húsz évvel korábban, már 1842-ben felismert eg)’ baktérium okozta fertőzést és meg is gyógyította azt. A Nature című brit tudományos folyóiratban megjelent írásában Wainwright azt állítja, hogy Goodsir mikroszkópos vizsgálattal egy megbetegedett fiú hányadékában parányi élőlények jelenlétét állapította meg, és azokat saját magáról Sarcina Goodsimek nevezte el. ül Titokzatos jelek a sokezeréves monoliton ŐSKORI FARAGÁSOK Kevés olyan régészeti emlékmű van, amelyet olyan sokan vizsgáltak, mint a Salesbury síkságon, az írott történelem előtt épült Stonehenge állócsoportja. A csillagászati obszervatóriumnak és naptemplomnak, illetve álaozóbelynek is kikiáltott monolit viszont még a mostani kutatóknak is tartogat meglepetéseket. A lézertechnikával vizsgálódókutatók eddig ismeretlen jeleket fedeztek fel rajta.
