A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-07-25 / 112. szám
12 a HÍD Tudomány 2003. JÚLIUS 25. Röviden 5^ Fenyegető Linux Július 22. Eg)' telefonkonferencián - amelyen egyébként az előző üzleti év eredményeit tárgyalták - John Connors, a Microsoft senior alelnöke kijelentette: a Linux és a "nem üzleti célú" szoftverek a jövőben a második legfontosabb rizikófaktort jelentik a Microsoft számára. Connors szerint további nehézségeket jelentenek az információtechnológiai ágazatot sújtó problémák, a jogi esetek és az a "kényszerhelyzet", miszerint a vállalatnak egvre több piacon kell bizonyítania. A Microsoftot az utóbbi időben egyébként több csapás is sújtotta: elvesztettek eg)' münchen-i, 14 ezer PC-re szóló megrendelést, és nem jutottak szóhoz a Bajor Mérési Hivatal tenderén sem, ráadásul nem volt sikeres az a thaiföldi akciójuk sem, amelynek keretein belül igen alacsony áron kínáltak Windows operációs rendszereket és Office irodai szoftvercsomagokat. A Microsoftnak tehát - úgv tűnik - újra kell értékelnie a Linux-szal szembeni stratégiáját. Tesco gazdaságos MEGFIGYELÉS ANGLIÁBAN Július 21. A szupermarketlánc új lopásgáltó rendszere fényképeket készít azokról az emberekről, akik bizonyos termékeket vásárolnak. Az egyik tesztrendszerben a borotvapengék aktivizálják a kamerákat. Abban a pillanatban, hogy valaki leemel a polcról egy csomag Gillette Mach3 borotvapengét, a csomagoláson elhelyezett intelligens címke elindít egy CCTV kamerát, amely lefényképezi az illetőt. A második fénykép már a kijáratnál készül, és a biztonsági személyzet összehasonlítja a két képet, írta a cambridge-i áruház rendszerének működéséről a The Guardian. A Tesco vezetői abban bíznak, hogy az új módszerrel megakadályozhatják a bolti lopásokat. Brit madarakban a NYUGAT-NÍLUSI VÍRUS Július 21. Nagy-Britanniában kutatók házi szárnyasokban és befogott madarakban a nyugat-nílusi vírus antitestjének "váratlanul magas" szintjét regisztrálták. Az oxfordi ökológiai és vízgazdálkodási intézet eredményei szerint a megvizsgált élő madarak több mint fele hordozta az antitestet. Ez arra utal, hogy átestek a fertőzésen, de túlélték a betegséget. A kutatók nem közölték, hogy milyen fajta szárnyasból hányat vizsgáltak meg, és ezek az ország mely régióiból származtak. A vírust eredetileg szúnyogok terjesztik, és a jelek szerint vándormadarak útján került Nagy-Britanniába. A kórokozó az embernél agyhártyagyulladást okozhat, és főként az idősekre és a gy enge immunrendszerű személyekre veszélyes. A legtöbb ember azonban nem érez semmit, vagy legfeljebb megfázásszerű tüneteket produkál. Kiszárad az Aral-tó Július 18. A világ negyedik legnagyobb tava, a kazah-üzbég határon fekvő Aral-tó már 15 év múlva eltűnhet. Erre a következtetésre jutott a moszkvai Shirsov oceanográfiai intézet kutatócsoportja. Az egy kor 65 méter átlagos mélységű sós vizű tó 2002- ben már 30,5 méter mély volt. Tíz évvel ezelőtt a legpesszimistább számítások erre az évre 34 métert jeleztek előre. Ezen kívül II Brit szakértők szerint nem ártó a génkezelt élelem MECHANIKUS NARANCS Az emberi fogyasztásra szánt, génkezelt mezőgazdasági termények "igen csekély" kockázatot jelentenek az egészségre - ezt állapította meg hétfőn a kormány megbízásából elvégzett vizsgálata eredményeként egy brit kutatócsoport. A téma egyik elismert, Nagy-Britanniában dolgozó magyar kutatója nemrégiben viszont súlyos veszélyekre hívta fel a figyelmet. Július 21. Az összesen 24 szakértőből álló testület is mindazonáltal meglehetősen óvatosan fogalmazott hétfői jelentésében, mondván: az egészségügyi kihatások eddigi hiánya nem jelenti azt, hogy e hatásokat teljes mértékben ki lehet zárni. “Összességében” azonban az állapítható meg, hogy a jelenleg piacon lévő génmódosított termények emberi egészségügyi kockázata igen alacsony - áll a jelentésben. A tudóscsoport megállapította azt is, hogy a géntechnológia nem homogén tudományág, vagyis az alkalmazásából adódó következtetéseket nem lehet egységes véleményként minden lehetséges területre érvényesíteni. A testület szerint a technológia alkalmazásának engedélyezéséről eseti alapon kell majd dönteni, de “ez nem a tudósok, hanem a politikusok dolga”. A szakértők tartózkodtak is attól, hogy akár csak ajánlást is megfogalmazzanak a génkezelt termények engedélyezésére, vagy az ellen. Michael Meacher volt brit környezetvédelmi miniszter, akit Tony Blair miniszterelnök nemrég tett ki a kormányból, hétfőn felháborodásának adott hangot a jelentés miatt. Meacher a BBC-nek azt mondta: közbotránynak tartja, hogy a tudományos tanácsadói csoport nem bizonyítékok, hanem feltételezések alapján fogalmaz meg következtetéseket. A Greenpeace környezetvédő szervezet is elítélte a jelentést; a csoport egyik vezető szakértője szerint a testületbe a kormány kifejezetten génmanipuláció-párti szakértőket ültetett, de még így sem sikerült eloszlatni a kérdéssel kapcsolatos súlyos bizonytalanságokat. Jöhetnek a génmanipulált termékek Az Európai Parlament (EP) megszavazta a génmanipulált élelmiszerekre vonatkozó új szabályozást, amely gyakorlatilag véget vet az öt évvel ezelőtt elrendelt moratóriumnak. A képviselők ezzel a tagállamok által már korábban jóváhagyott rendelkezésre bólintottak rá, így várhatóan ősztől kötelezővé válik az élelmiszerek csomagolásán feltüntetni, J ha azok 0,9 százaléknál több biotechnikai beavatkozáson átesett alkotórészt tartalmaznak. Az EU-moratórium azt jelentette, hogy a tagországok nem adtak ki új forgalmazási engedélyt a génmanipulált termékekre, mire a közelmúltban Washington bejelentette, hogy a kereskedelem mesterséges akadályozása miatt a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) keres jogorvoslatot. A hírek szerint az Egyesült Államokat nem nyugtatja meg az EU lépése, a címkézést a piacvédelem burkolt formájának tartja. Noha az EU elismeri, hogy egyelőre nincs olyan kutatási eredmény, amely szerint a génmanipulált élelmiszerek károsak az egészségre, olyan szabályozást tartott szükségesnek, amely messzemenően biztosítja a fogyasztók szabad döntését. A szabályozás a tagországok hatáskörébe utalja annak a problémának a megoldását, hogy a génmanipulált gabonák ne “fertőzzék meg” például a biogazdaságok földjét. Hírek szerint az Egyesült Államokat nem nyugtatja meg az EU lépése. Az EP zöld képviselői felszólították George Bush amerikai elnököt, hogy j rendelje el ő is a kötelező címkézést, mert közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak 93 százaléka az EU megoldásához hasonlót akar, és 52 százalékuk nincs meggyőződve arról, hogy a genetikailag módosított élelmiszer az egészségre ártalmatlan. A génmódosított étel DNS-e beépül az ember bélbaktériumaiba. Az ember emésztőrendszerében élő bélbaktériumok képesek a genetikailag módosított (gm) élelmiszerekből DNS-t magukba építeni - bizonyosodott be nemrég. A gm ételek ellenzői diadalmas "én megmondtam" kiáltásokat hallatnak, a hatóságok és a kutatók viszont nem tartják veszélyesnek a jelenséget. A kutatók a számos próbálkozás ellenére sem tudták meghatározni, hogy pontosan melyik baktériumfaj volt a ludas a bélben élők közül. Ebből arra lehetett következtetni, hogy a baktériumoknak csak nagyon kis hányada volt képes az örökítőanyag beépítésére. A hétfői jelentés előtt két hónappal figyelmeztetett ismét a génkezelt élelmiszerek valószínű egészségkárosító hatásaira az a Nagy-Britanniában élő magyar tudós, aki öt éve az egész világon hatalmas feltűnést keltett hasonló bejelentésével; ez akkor az állásába került. Pusztai Árpád, aki 1987 óta a Skót Tudományos Akadémia tagja, májusban közölte: az általa összegyűjtött addigi tudományos vizsgálatok fő következtetése az, hogy a biotechnológiai cégek által a génkezelt élelmiszerek emberi egészségkárosító hatásairól végzett vizsgálatok nem megbízhatók. Pusztai professzor nemrégiben kiadott tanulmánya szerint - amely statisztikai és tudományos elemzésnek veti alá a kérdésben eddig megjelent összes szakértői vizsgálatot - technikai hibák is jellemzik a génmódosított haszonnövények előállítási eljárásait. Pusztai Árpád, az MTA Biokémiai Intézetének volt munkatársa 1956- ban vándorolt ki Nagy-Britanniába; 1963-ban meghívták Aberdeenbe, ahol a Rowett Research Institute kutatójaként géntechnikai vizsgálatokat végzett. Világhírnévre akkor tett szert, amikor 1998 nyarán egy tévéműsorban - alig néhány mondatban - ismertette, hogy vizsgálatai szerint a génkezelt élelmiszerrel táplált patkányok súlyos fejlődési, szervműködési és egyéb rendellenességeket mutattak. Ebből komoly botrány kerekedett, Pusztait a génkezelt élelmiszerekben érdekelt cégek és a tudományos közvélemény is azzal vádolta, hogy idő előtt és egyeztetés nélkül tette közzé vizsgálati eredményeit, és az intézet nem is hosszabbította meg szerződését. Az viszont kérdés marad, hogyan hathat az Európai Uniós tag Nagy- Britannia kormányának láthatóan a génkezelt élelmiszerek felé hajló álláspontja a jelenleg is hatalmas vitákat kiváltó európai-amerikai “élelmiszerháborúra”, amelyben az EU tagállamok jórészt a génmanipulált élelmiszerek ellenében foglalnak állást. Nagy- Britanniában a közvéleménykutatások alapján jelenleg a lakosság 75-80%-a ellenzi a technológiát.
