A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-07-25 / 112. szám

Kultúra B Egyetlen amerikai magyart sem vettek fel hazai egyetemre KIÉ LESZ A JÖVŐ? Magyarországon évente nyilvánosságra hozzák az egyetemekre való bejutáshoz szükséges pontszámokat. Rossz hír: az Egyesült Államokban középiskolát végzettek, és Magyarországi egyetemrejelentkezókközül egyetlen egyet sem vettek fel. 10 A HÍD Röviden Szép kabaré A Petőfi Irodalmi Múzeumban kabarét­­történeti sorozat indult, felidézve a kabaré klasszikus hagyományait, szerzőit, szereplőit. Nagy Endre, Karinthy Frigyes, Babitst Mi­hály Heltai Jenő humoros írásai, Zerkovitz, Kálmán Imre fülbemászó dallamai, Hacsek ás Sajó méltán népszerűek ma is. Sok külföl­di magyar vett rájuk jegyet. Újdonság vi­szont, bog)' idén Szép Ernő finom humo­reszkjeiből, sanzonjaiból is rendeznek estet. Új főnök a Vidám Színpadon A magyarok mindig szeretnek nevetni, ezért az egyik legfontosabb közéleti hír, hogy a bu­dapesti Vidám Színpadnak új direktora van: Puskás Tamás. Nagy színházszervező: egye­bek között a Nyári Tihanyi Játékok és a Keszthelyi Nyári Játékok megalapítója. "Igen széles körben képzelem el a szórakoztatást” - mondta afféle programnyilakozatként. PÁLVŐLGYI SZÓLÓALBUMA Pál völgyi Géza, az East, a Skorpió és a T átrai Band billentyűse és egyben dalszerzője nem­régiben szólólemezzel jelentkezett, amelyben két Fast darab és a Valami Amerika című film betétdala is szerepel. Pálvölgyi szerint a mai zenei világból, sőt az egész világból hi­ányzik a nyugalom. „A nagy rohanásban könnyen elvesznek a megfogható pillana­tok”. - mondta - “A napjainkra jellemző, feles­leges zűrzavarban dalaim, úgy érzem, szinte a csenddel érnek fel.” Idegesítő Mária Valéria A Duna talán legszebb hídja az Esztergom és Párkány között átívelő Mária Valéria híd, amelyet a második világháború harci cselek­ményei során felrobbantottak, de a leghosz­­szabb ideig nem építették újjá. Az Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt mégis felállí­tott híd alkalmas arra, hogy összekösse a Pár­kány környékén levő félszáz Árpád kori ma­gyar települést, amelyet a kegyetlen csehszlo­vák, majd szlovák magyarüldözés során sem sikerült elszlovákosítani. Egyre inkább kide­rül, hogy a szlovákok sunyi módon mindent megtettek a szép híd újjáépítése ellen, hogy­ne lehessen szoros kapocs a magyar főváros és az említett ősi magyar települések között. A hídavatáskor még a kerékpárutat sem akar­ták megengedni a járdák szélén. Most újabb bizonyíték látszott meg e szlovák félelemről: az Esztergomi Nyári Játékokon, a Janza Kata a fiatal, kirobbanó sikerű színésznő címsze­replésével bemutatták az Erzsébet királyné című zenés drámát. A Északról a hídon az előadásra érkező szlovákiai magyarok át­­özönlő kocsisorait négy alkalommal állították meg koholt közlekedési ürügyekkel, s az elő­adást igen sok néző elkéste. Szobor Hon Gézának A budapesti Nagymező utcában, vagyis a "Pesti Broadway"-en, a Mikroszkóp Színpad előtt felállítják Hofi Gézának, a híres humo­ristának a szobrát. Az erre kiírt pályázatot Stremeny Géza szobrászművész nyerte el. Kutatható a németországi Ker­tész Imre-archívum Kutatók számára is hozzáférhető mostantól az a művészeti archívum, amely a Berlini Művészeti Akadémián Kertész Imre Nobet­­díjas magyar író kéziratait, levelezését és jegy zeteit őrzi. A levéltár anyagát az író már Földessy Dénes A magyarázat rövid és lesújtó: az Álla­mok középiskoláinak általában nagyon alacsony a színvonala, s az ott tanulók nem érik el a magyar érettségikkel nyert tudás színvonalát. Sőt, sokszor meg sem közelítik azt, csupán a két-három évvel alacsonyabb magyar osztály adta tudással egyenlő a színvonaluk. Mit vesztettek az amerikai magyar lá­nyok és fiúk azzal, hogy nem vették fel őket? Elsősorban pénzt, hiszen a nem magas színvonalú amerikai egyetemen, de persze a magyarnál alacsonyabb színvonalúakon is - és sok ilyen van! - sokkal magasabb a tandíj. Aztán akinek odahaza rokona él, nem kell lakásról, kollégiumról gondoskodnia, azt fizetnie. De aki elvégezte a magyar egyetemet, mire számíthat? Fél évszázada világszerte egyetemi színvonalra emelkedett az óvodás kortól időszerű emberi kérdés: „Mi leszel, ha nagy leszel?” Megalakultak a karrier iro­dák, amelyek megpróbálják a frissen vég­zett diplomásokat jó helyzetbe hozni a munkaerő piacon, s felvértezni az álláske­resés taktikájával. Magyarországon 1996- ban a budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen alakult az első karrier iroda, s egyben az egész egy­kori szovjet blokkban az első volt. Azóta már elég sok van az országban. Megalaku­lásukat a nemzetközi cégek sorozatos Ma­gyarországra érkezése is serkentette. Az Andrási Mónika igazgatta „közgáz” egye­temi iroda azonban, az egyetembe való teljes beágyazódása okán a legrangosabb, s a szakmai hatása a többi irodára is kisu­gárzik. Beérkeztek hozzájuk az idei orszá­gos felmérés kérdőívei, amelyeket a sze­gedi, a debreceni egyetem, a műszaki egyetem és a közgazdasági egyetem hall­gatói töltöttek ki ezen a tavaszon, s meg­kezdődött az elemzésük. Több ezer kér­dőívből 1400 lett értékelhető, feldolgoz­ható. Néhány már megállapított jelenség a friss diplomások nettó kezdő fizetésnek áltagosan 124 és fél ezer forintot akarnak. _____________________2003. JÚLIUS 25. Tudatos karrierszervezésüket jellemzi, hogy a megkérdezés időpontjában 30 szá­zalékuk dolgozott, s ez igen nagy szám. Hetven százalékuknál többnek van már munkagyakorlata. Hatvannyolc százalé­kuk mondta, hogy 3-6 hónapon belül el tud helyezkedni, 10 százalékuk pedig, hogy azonnal kap munkát. Megkérdezték tőlük, mekkora a valószínűsége, hogy egy év múlva munkanélküliek lesznek? Ezt 30 százalékuk képzeli el.- Nehéz a munkaadók választási hely­zete? - kérdeztük Andrási Mónikát, a kar­rier iroda igazgatóját.- Igen. Néhány éve az a háromszáz új közgazdász, aki akkor végzett, jobbnál­­jobb, zsírosabbnál zsírosabb állást kapott, s ma már felső vezető. Ma azonban hu­szonhat különböző felsőfokú oktatási in­tézmény ontja ki magából a friss közgaz­dászokat, s a munkaadó nem tudja megál­lapítani, hogy melyiknek a diplomája mö­gött mekkora a tudás.- A hallgatók munkahely választási biz­tonságához nem lett volna jobb, ha a kar­rierépítést nem a diploma végén, hanem az elején kezdték volna?- Dehogynem! Csakhogy nekünk egy szemlélet- és kultúraváltásért is meg kel­lett küzdenünk hiszen a magyar felsőok­tatásban a megjelenésünkig nem létezett tudatos hallgatói karriertervezés, legfel­jebb egyszerű hallgatói állásbörzék. Köz­ben már a legközelebbi végzősök számára is segítséget kellett nyújtanunk. Aztán természetesen elkezdtünk visszafele épít­kezni. Ma már azok a középiskolások, akik erre az egyetemre jelentkeznek legalább azt tudják, hogy létezik karrier iroda és karrierépítés. De ne feledjük általában az egyetem utolsó két évében kristályosodik ki a hallgatókban, hogy milyen szakirány­ban indulnak el.- Mi jelent, a friss diplomásoknak, hogy a gazdaság mobilitása nagyon fel­gyorsult?- Felgyorsult, de mégsem öngerjesztő folyamat. Emberek és folyamatok eléggé kiszámíthatóak. A piac gerjesztette válto­zásokhoz alkalmazkodni lehet. Igaz, én azt gondolom, hogy a legtöbb magyar egyetemista nem mobil helyzetű. Több okból, amelyek közül kettő a meghatáro­zó. Az egyik: a szakmák közötti verseny, a munkaerő piac diplomaértékelése három­öt évenként nagyon megváltozhat. Ma már sokkal nehezebb az álláskeresés, mint amikor sokkal kevesebb közgazdász vég­zett. A másik: korábban a mérnökök tu­catjai maradtak állás nélkül, ma viszont a villamosmérnökök és az informatikusok tömegét fogadja magába a gazdaság. Há­rom esztendővel ezelőtt a friss közgaz­dászokból minden cégnek marketing szakember kellett, ma alig van számukra hely. Jól megy viszont a pénzügy, a ta­nácsadás, az értékesítésben pedig hatal­mas lehetőségek vannak.- Mindezek után hogyan fogalmazná meg a legéletképesebb, legmozgéko­nyabb embert?- Olyannak gondolom, aki megtanul valamit, de képes állandóan tovább is ta­nulni, képességei állandó birtokában to­vább tud fejlődni, mégpedig nem csak egy adott területen. Az állandóan meg­újulni akaró és tudó emberé a jövő, aki ké­pes több lábon állni, s ha a gazdaság vál­tozása egyik lábáról lebillenti, még min­dig nem esik el. NEW YORK-I MAGYAR SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZ EGYESÜLET ALAPÍTOTTA: DR VARGA LÁSZLÓ SPONSORED BY THE NEW YORK STATE COUNCIL ON THE ARTS ÉVES A NEW YORK-1 MAGYAR SZÍNHÁZ! AZ ALOM Ml I NtM LA FIÁK Mtu ('THE IMPOSSIBLE DREAM ) KONCERT Készletek a ‘La Mancha lovagja' c. nagysikerű mágikus musicalből HORVÁTH ÁDÁM operaénekes San Francisco Opera és a Grazi Operaház művésze SZAKCSI LAKATOS BÉLA zongoraművész CD kíséretében VezctctAt mond: Kovács Nóra, & Bödapattí Ojwralwi* V. ¥*tyhpm*hmég: Ajtay Gábor - Cserey Erzsi -Kovács Szilvia Rendezte: CSCTCV ErZSL 2003. AUGUSZTUS 3-ÁN VASÁRNAP D.U. 4:00 ÓRAKOR A FÜGGETLEN REFORMÁTUS EGYHÁZ DÍSZTERMÉBEN 229 EAST 82-ES UTCA. MANHATTAN Heiyfofliaf«* SAntór Moziár flaw*: (212}8ól?98! pt2)8364081 Jegyárak: $25 -$20.- $15.­Gefpaftota'ßl: Ä» Ornat» (2I2)*57?ÖŰ6 VtMMáMí íiuh tt «íbS»r5 í»aaí asw muirmtí ÜNNEPELJEN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom