A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-07-25 / 112. szám
6 A HÍD Kárpát - medence 2003. JÚLIUS 25. Röviden Kilencvennapos VÍZUMMENTESSÉG Július 20. A román kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a Magyarország és Románia közötti vízum-megállapodást, amelynek értelmében a két ország polgárai ezután 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül a másik állam területén. A megállapodás őszszel lép érvénybe. A rendelet értelmében a tartózkodási vagy munkavállalási vízummal nem rendelkező polgárok az eddigi 30 nap helyett 90 napig tartózkodhatnak folyamatosan a két ország területén, a belépéstől számított hat hónap időtartama alatt. A megállapodást aláíró két fél közegészségügyi szempontok alapján függesztheti fel ideiglenesen vagy véglegesen a vízummentességi egyezményt. Jönnek a csecsének? Július 19. Kárpátalján a határőrség tömeges csecsen menekültáradattól tart, miután a múlt héten 25 csecsenföldi menekülőt tartóztattak fel a megye területén. 12 illegális emigránst, köztük 5 férfit, 5 gyermeket és 2 nőt (kilencen eg)’ család tagjai voltak), a csapi határőrizeti őrs katonái fogtak el Palágykomoróc mellett, alig 10 méterre a szlovák határtól. Az illegális határátlépésre készülők, akik Gudermesz városából vonattal érkeztek Ungvárra, kétezer dollárt fizettek egy helyi lakosnak azért, hogy vezesse át őket a zöldhatáron Szlovákiába. Eg)’ nappal később majdnem ugyanazon a helyen öt csecsen nemzetiségű emigránst vettek őrizetbe a határőrök, majd további 13-at Sztuzsica környékén, 200 méterre a szlovák határtól. A lefülelt csecsének legálisan érkeztek Ukrajnába, tiltott határ- átlépési kísérletüket azzal indokolták, hogy Szlovákia megtagadta tőlük a beutazási vízumot. Rövidesen valamennyiüket visszatoloncolják Oroszországba. Pénzek Erdély körül Július 23. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület véglegesítette pénzügyi elszámolását azzal a támogatással kapcsolatban, amelyet az Orbán-kormány utalt ki a Reformátusok Európai Nagygyűlésének tavalyi megszervezésére. Bálint-Pataki József HTMH-elnök lapunknak elmondta: a hivatal lezártnak tekinti a 242 millió forintos támogatás ügyét. Néhány hónappal ezelőtt a Népszabadság arról írt, hogy az összeg túlságosan magas egyetlen rendezvén)’ megszervezésére, ráadásul - a budapesti napilap szerint - a KREK több millió forinttal nem tud elszámolni a támogatás felelőse, a HTMH felé. Noha az egyházkerület több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a támogatás és az elszámolás ügyét lezártnak tekinti, az Erdélyi Riport nagyváradi hetilap, majd az Adevárul napilap nemrég azt állította: miközben az erre kijelölt utolsó elszámolási határidő február 28-án lejárt, mintegy 25 millió forintnak megfelelő összeg elszámolása nem tekinthető véglegesnek. A felvidéki civil szféra működésképtelenné válhat REFORMOK, CIVILBEN Tönkreteheti a felvidéki civil szférát a pénzügyminisztérium adóreformja, állítja több mint ISO nonprofit szervezet. Eddig leírható volt a civil szférának jutattott adomány egyharmada - a civil szféra tart az adóreform hatásaitól. Július 20. „Nem kérdőjelezzük meg a 19 százalékos egyenadót, nem akarjuk megváltoztatni a szlovák adókoncepció filozófiáját, mindössze néhány apró módosítást szorgalmazunk, melyek a civil szférára nézve nagyon fontosak. Szeretnénk elérni, hogy a polgárok maguk dönthessék el, mire fordítják adójuk egy részét” - hangsúlyozta Sarlota Pufflerová, a Polgár és Demokrácia Alapítvány munkatársa. A polgári tömörülések, alapítványok általában külföldi támogatásokból és kisebb-nagyobb hazai adományokból működnek. Jelenleg a hazai jogi és természetes személyek a civil szervezeteknek szánt adomány harmadát leírhatják adóalapjukból ám a pénzügy ezt a lehetőséget eltörölné. Ivan Miklós tárcavezető megszüntetné azt a lehetőséget is, hogy adónk egy százalékáról szabadon dönthessünk. Á civil szféra ezzel szemben az egy százalékot nagyobbra emelné, és egyszerűsítené a jelenlegi bürokratikus rendszert. További csapás lenne a polgári szervezetekre, ha 300 ezer koronás bevételükből is adót kellene fizetniük. Jelenleg csak az ennél magasabb összeget sújtja adó. A pénzügy ezenkívül adóval sújtaná azt az összeget is, mellyel a szervezetek kötelesek rendelkezni ahhoz, hogy működhessenek. Ez a pénz zárolva van a bankban, ebből is származik bizonyos jövedelem, és a kormány megadóztatná ezt a pluszjövedelmet. „A szervezeteknek a nevében is benne van, hogy fjh n!h rjh f # T nonprofit társulásokról van szó, vagyis nem tesznek szert haszonra. Ha tevékenységük során adódik is bizonyos mellékjövedelem, azaz ha a bevételek kicsit meghaladják a kiadásokat, a pluszpénzt mindig a szervezetre áldozzák, azaz újabb szociális, oktatási, jótékonysági, humanitárius vagy egyéb közhasznú tevékenységet finanszíroznak belőle. Ha mégis akadnak olyanok, akik jutalomként szétosztják munkatársaik között a pluszpénzt, akkor abból úgyis rendes jövedelemadót fizetnek” - hangsúlyozta Ondrej Dostál polgárjogi aktivista, aki igazságtalannak tartja azon szervezetek megadóztatását, melyek lényegében az állam helyett végeznek el bizonyos feladatokat. A közelmúltban a Magyar Koalíció Pártja is hasonló kifogásokat fogalmazott meg az adótörvénnyel szemben. A. Nagy László, a parlament emberjogi bizottságának elnöke leszögezte: a magyar miniszterek mindent megtesznek majd az adótörvény-tervezet módosítása érdekében. Magyarok Világszövetsége sajtószolgálat Barcson a Rákóczi szabadságharcra és a kitelepítésre emlékeztek Július 22. * A déli végeken, a Dráva partján, Barcs városában, azon a tájon, ahol egykor a Zrínyiek ontották vérüket a magyar szabadságért és a keresztény Európa védelmében, a hétvégén ünnepségre került sor. A Rákóczi Szövetség Barcs Városi Helyi Szervezete megemlékezést tartott a Rákóczi szabadságharc kitörésének 300. évfordulójára valamint a benesi-dekrétumok által a Felvidékről, több mint fél évszázada történt magyar kitelepítésről, mely sajnos, a győztes keresztény európai nagyhatalmak beleegyezésével történhetett. Barcsra főleg Zselízről érkeztek a kitelepített magyarok az ugyancsak nagyhatalmi szóra elűzött németek helyére. A rendezvényen a helybelieken kívül, külhonból a már említett zselízieken kívül részt vettek Párkányból, Horvátországból, Magyarkanizsáról, 1 lorgosról. A Magyarok Világszövetségét a Nyugat-Európai Körzeti Tanács elnöke Nádasdi Ist% ván képviselte Belgiumból, aki a benesi-dekrétumok hatálvtalanítását sürgető belgiumi lobby egyik motorja, valamint I Okos Márton MVSZ küldött. ■ A rendezvény a Szécsenyi Ferenc Középiskola Kollégiumában képzőművészeti kiállítással vette kezdetét Kovács György tárogató művész bevezetőjével, melyet Francz Rezső, Barcs város alpolgármestere nyitott meg. Ezt követően az ünneplő-emlékezők átvonultak a Szent István szoborhoz, ahol ökumenikus istentiszteletre került sor. De még előtte útba ejtették a kitelepítettek kezdeményezése nyomán épült református templomot, ahol rövid fohász és ének hangzott el. Ezt követően a kitelepítés emlékére állított kopjafánál a Rákóczi szabadságharc kitörésének emlékére emléktábla leleplezésére került sor. Itt beszédet mondott Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség választmányának elnöke, aki beszédében a szabadságharc jelszavára utalva „Cum Deo pro patria et libertate” feltette a kérdést: Milyen az a nép és ország, amely Isten nélkül akar létezni? Majd Zselízről dr. Wurstner Andor, a Rákóczi Szövetség ottani elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Műsort adott a Bárdos Lajos Vegyeskar és újra felcsendült a tárogató hangja. Ezt követően került sor a MVSZ Rákóczi-emlékzászlajának átadására. Ezt Egervári Fülöpné főrendező és a város polgármestere vette át Okos Mártontól, aki beszédében többek között néhány párhuzamot vont a Rákóczi szabadságharc és napjaink politikai eseményei közt. Majd a korábbi szónok Martényi Árpád felvetését tovább gondolva feltette a kérdést: Milyen Európa az - utalva a készülőben lévő Európai Alkotmányra -, ahol nincs helye Istennek és a kereszténységnek, de helyük van a benesi-dekrétumokat hatályban tartó államoknak, mely dekrétumok egyes cikkelyeit egyre többen állítják párhuzamba a náci Németország fajüldöző törvénykezéseivel? A rendezvény délután gálaműsorral folytatódott, majd este Rákóczi Bál zárta a tartalmas megemlékezést. Kárpátaljai vtzumelleneség Július 22. Ukrajna kész továbbra is vízummentességet biztosítani a magyar állampolgárok részére, amennyiben Budapest hajlandó ingyenes vízumot adni az ukrán állampolgároknak - jelentette be Vaszil Durdinec, Ukrajna budapesti nagykövete az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) hétvégi beregszászi kongresszusán. A helyi kultúrházban látványos külsőségek közepette megtartott fórumon számos ukrajnai és magyarországi kisebbségi kérdésekért felelős politikus vett részt, akik kihasználva az alkalmat a két ország kapcsolatát, illetve a kárpátaljai magyarságot érintő kérdésekről is szóltak. Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal határon tűli magyarok ügyeivel foglalkozó politikai államtitkára többek között hangsúlyozta: nem lesz vasfüggöny, a magyar kormány mindent megtesz majd, hogy a lehető legkevesebb nehézséggel kelljen szembenéznie a kárpátaljaiaknak. A kongresszust követő sajtótájékoztatón a politikus megerősítette, hogy a módosított kedvezménytörvény életbelépésére várhatóan szeptembertől számíthatunk, a vonatkozó végrehajtási kormányrendelet megszületését, illetve azt követően, hogy a magyar kormányzat egyeztet a kérdésben az érintett szomszédos országokkal, így Ukrajnával is.
