A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-07-25 / 112. szám

6 A HÍD Kárpát - medence 2003. JÚLIUS 25. Röviden Kilencvennapos VÍZUMMENTESSÉG Július 20. A román kormány csü­törtöki ülésén jóváhagyta a Magyaror­szág és Románia közötti vízum-meg­állapodást, amelynek értelmében a két ország polgárai ezután 90 napig tar­tózkodhatnak vízum nélkül a másik állam területén. A megállapodás ősz­szel lép érvénybe. A rendelet értelmé­ben a tartózkodási vagy munkavállalá­si vízummal nem rendelkező polgárok az eddigi 30 nap helyett 90 napig tar­tózkodhatnak folyamatosan a két or­szág területén, a belépéstől számított hat hónap időtartama alatt. A megál­lapodást aláíró két fél közegészség­­ügyi szempontok alapján függesztheti fel ideiglenesen vagy véglegesen a ví­zummentességi egyezményt. Jönnek a csecsének? Július 19. Kárpátalján a határőrség tömeges csecsen menekültáradattól tart, miután a múlt héten 25 csecsen­­földi menekülőt tartóztattak fel a me­gye területén. 12 illegális emigránst, köztük 5 férfit, 5 gyermeket és 2 nőt (kilencen eg)’ család tagjai voltak), a csapi határőrizeti őrs katonái fogtak el Palágykomoróc mellett, alig 10 méter­re a szlovák határtól. Az illegális ha­tárátlépésre készülők, akik Guder­­mesz városából vonattal érkeztek Ungvárra, kétezer dollárt fizettek egy helyi lakosnak azért, hogy vezesse át őket a zöldhatáron Szlovákiába. Eg)’ nappal később majdnem ugyanazon a helyen öt csecsen nemzetiségű emig­ránst vettek őrizetbe a határőrök, majd további 13-at Sztuzsica környé­kén, 200 méterre a szlovák határtól. A lefülelt csecsének legálisan érkeztek Ukrajnába, tiltott határ- átlépési kísér­letüket azzal indokolták, hogy Szlová­kia megtagadta tőlük a beutazási vízu­mot. Rövidesen valamennyiüket visszatoloncolják Oroszországba. Pénzek Erdély körül Július 23. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület véglege­sítette pénzügyi elszámolását azzal a támogatással kapcsolatban, amelyet az Orbán-kormány utalt ki a Refor­mátusok Európai Nagygyűlésének ta­valyi megszervezésére. Bálint-Pataki József HTMH-elnök lapunknak el­mondta: a hivatal lezártnak tekinti a 242 millió forintos támogatás ügyét. Néhány hónappal ezelőtt a Népsza­badság arról írt, hogy az összeg túlsá­gosan magas egyetlen rendezvén)’ megszervezésére, ráadásul - a buda­pesti napilap szerint - a KREK több millió forinttal nem tud elszámolni a támogatás felelőse, a HTMH felé. Noha az egyházkerület több alkalom­mal is hangsúlyozta, hogy a támoga­tás és az elszámolás ügyét lezártnak tekinti, az Erdélyi Riport nagyváradi hetilap, majd az Adevárul napilap nemrég azt állította: miközben az erre kijelölt utolsó elszámolási határidő február 28-án lejárt, mintegy 25 millió forintnak megfelelő összeg elszámolá­sa nem tekinthető véglegesnek. A felvidéki civil szféra működésképtelenné válhat REFORMOK, CIVILBEN Tönkreteheti a felvidéki civil szférát a pénzügyminisztérium adóreformja, állítja több mint ISO nonprofit szervezet. Eddig leírható volt a civil szférának jutattott adomány egyharmada - a civil szféra tart az adóreform hatásaitól. Július 20. „Nem kérdőjelezzük meg a 19 szá­zalékos egyenadót, nem akarjuk meg­változtatni a szlovák adókoncepció filo­zófiáját, mindössze néhány apró mó­dosítást szorgalmazunk, melyek a civil szférára nézve nagyon fontosak. Sze­retnénk elérni, hogy a polgárok maguk dönthessék el, mire fordítják adójuk egy részét” - hangsúlyozta Sarlota Pufflerová, a Polgár és Demokrácia Alapítvány munkatársa. A polgári tö­mörülések, alapítványok általában kül­földi támogatásokból és kisebb-na­­gyobb hazai adományokból működ­nek. Jelenleg a hazai jogi és természe­tes személyek a civil szervezeteknek szánt adomány harmadát leírhatják adóalapjukból ám a pénzügy ezt a lehe­tőséget eltörölné. Ivan Miklós tárcave­zető megszüntetné azt a lehetőséget is, hogy adónk egy százalékáról szabadon dönthessünk. Á civil szféra ezzel szem­ben az egy százalékot na­gyobbra emelné, és egy­szerűsítené a jelenlegi bü­rokratikus rendszert. To­vábbi csapás lenne a pol­gári szervezetekre, ha 300 ezer koronás bevételükből is adót kellene fizetniük. Jelenleg csak az ennél ma­gasabb összeget sújtja adó. A pénzügy ezenkívül adóval sújtaná azt az össze­get is, mellyel a szervezetek kö­telesek rendelkezni ahhoz, hogy mű­ködhessenek. Ez a pénz zárolva van a bankban, ebből is származik bizonyos jövedelem, és a kormány megadóztat­ná ezt a pluszjövedelmet. „A szerveze­teknek a nevében is benne van, hogy fjh n!h rjh f # T nonprofit társulásokról van szó, vagyis nem tesznek szert haszonra. Ha tevé­kenységük során adódik is bizonyos mellékjövedelem, azaz ha a bevételek kicsit meghaladják a kiadásokat, a pluszpénzt mindig a szervezetre áldoz­zák, azaz újabb szociális, oktatási, jóté­konysági, humanitárius vagy egyéb közhasznú tevékenységet finanszíroz­nak belőle. Ha mégis akadnak olyanok, akik jutalomként szétosztják munka­társaik között a pluszpénzt, akkor ab­ból úgyis rendes jövede­lemadót fizetnek” - hangsúlyozta Ondrej Dostál polgárjogi akti­vista, aki igazságtalan­nak tartja azon szerveze­tek megadóztatását, me­lyek lényegében az ál­lam helyett végeznek el bizonyos feladatokat. A közelmúltban a Ma­gyar Koalíció Pártja is ha­sonló kifogásokat fogalmazott meg az adótörvénnyel szemben. A. Nagy László, a parlament emberjogi bizottságának elnöke leszögezte: a ma­gyar miniszterek mindent megtesznek majd az adótörvény-tervezet módosí­tása érdekében. Magyarok Világszövetsége sajtószolgálat Barcson a Rákóczi szabadságharcra és a kitelepítésre emlékeztek Július 22. * A déli végeken, a Dráva partján, Barcs városában, azon a tájon, ahol egykor a Zrí­nyiek ontották vérüket a magyar szabadságért és a keresztény Európa védelmében, a hétvégén ünnepségre került sor. A Rákóczi Szövetség Barcs Városi Helyi Szerve­zete megemlékezést tartott a Rákóczi szabadságharc kitörésének 300. évfordulójára valamint a benesi-dekrétumok által a Felvidékről, több mint fél évszázada történt magyar kitelepítésről, mely sajnos, a győztes keresztény európai nagyhatalmak be­leegyezésével történhetett. Barcsra főleg Zselízről érkeztek a kitelepí­tett magyarok az ugyancsak nagyhatalmi szóra elűzött németek he­lyére. A rendezvényen a helybelieken kívül, külhonból a már em­lített zselízieken kívül részt vettek Párkányból, Horvátország­ból, Magyarkanizsáról, 1 lorgosról. A Magyarok Világszövet­ségét a Nyugat-Európai Körzeti Tanács elnöke Nádasdi Ist­­% ván képviselte Belgiumból, aki a benesi-dekrétumok hatálvta­­lanítását sürgető belgiumi lobby egyik motorja, valamint I Okos Márton MVSZ küldött. ■ A rendezvény a Szécsenyi Ferenc Középiskola Kollégiu­mában képzőművészeti kiállítással vette kezdetét Kovács György tárogató művész bevezetőjével, melyet Francz Re­zső, Barcs város alpolgármestere nyitott meg. Ezt követően az ünneplő-emlékezők átvonultak a Szent István szoborhoz, ahol ökumenikus istentiszteletre került sor. De még előtte útba ejtették a kitelepítettek kezdeményezése nyomán épült református templomot, ahol rövid fohász és ének hangzott el. Ezt követően a kitelepítés emlékére állított kopjafánál a Rákóczi szabadságharc kitörésének emlékére emléktábla leleplezésé­re került sor. Itt beszédet mondott Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség választ­mányának elnöke, aki beszédében a szabadságharc jelszavára utalva „Cum Deo pro patria et libertate” feltette a kérdést: Milyen az a nép és ország, amely Isten nélkül akar létezni? Majd Zselízről dr. Wurstner Andor, a Rákóczi Szövetség ot­tani elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Műsort adott a Bárdos Lajos Vegyeskar és újra felcsendült a tárogató hangja. Ezt követően került sor a MVSZ Rákóczi-emlékzászlajának átadására. Ezt Eger­vári Fülöpné főrendező és a város polgármestere vette át Okos Mártontól, aki beszé­dében többek között néhány párhuzamot vont a Rákóczi szabadságharc és napjaink politikai eseményei közt. Majd a korábbi szónok Martényi Árpád felvetését tovább gondolva feltette a kérdést: Milyen Európa az - utalva a készülőben lévő Európai Al­kotmányra -, ahol nincs helye Istennek és a kereszténységnek, de helyük van a be­­nesi-dekrétumokat hatályban tartó államoknak, mely dekrétumok egyes cikkelyeit egyre többen állítják párhuzamba a náci Németország fajüldöző törvénykezéseivel? A rendezvény délután gálaműsorral folytatódott, majd este Rákóczi Bál zárta a tartalmas megemlékezést. Kárpátaljai vtzumelleneség Július 22. Ukrajna kész továbbra is vízum­mentességet biztosítani a magyar állampolgárok részére, amennyi­ben Budapest hajlandó ingyenes vízumot adni az ukrán állampol­gároknak - jelentette be Vaszil Durdinec, Ukrajna budapesti nagykövete az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) hétvégi beregszászi kongresszusán. A helyi kultúrházban látványos külsőségek közepette megtartott fórumon számos ukrajnai és ma­gyarországi kisebbségi kérdésekért felelős politikus vett részt, akik ki­használva az alkalmat a két ország kapcsolatát, illetve a kárpátaljai magyarságot érintő kérdésekről is szóltak. Szabó Vilmos, a magyar Minisz­terelnöki Hivatal határon tűli ma­gyarok ügyeivel foglalkozó politi­kai államtitkára többek között hangsúlyozta: nem lesz vasfüg­göny, a magyar kormány mindent megtesz majd, hogy a lehető legke­vesebb nehézséggel kelljen szem­benéznie a kárpátaljaiaknak. A kongresszust követő sajtótájékoz­tatón a politikus megerősítette, hogy a módosított kedvezmény­törvény életbelépésére várhatóan szeptembertől számíthatunk, a vo­natkozó végrehajtási kormányren­delet megszületését, illetve azt kö­vetően, hogy a magyar kormány­zat egyeztet a kérdésben az érin­tett szomszédos országokkal, így Ukrajnával is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom