A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-12-12 / 132. szám
6 a híd Kárpát -medence 2003. december 12. I Kárpátalja: továbbra sem rendeződött a huszti helyzet ZAKLATOTT ISKOLA Milyen jövő elé néz a kárpátaljai magyar iskolai oktatás? Mint ismeretes, a huszti (Kárpátalja) városi oktatási főosztály december elsejei hatállyal ismételten elrendelte a 6. számú magyar tannyelvű általános és az S. számú imán tannyelvű középiskola összevonását. így előre ugyanakkor elmaradt az iskola bezárása és kényszerkilakoltatása Röviden Nem épül Ungváron FELHŐKARCOLÓ Kárpátalja. Új városfejlesztési tervet készítenek Ungvár számára, mivel a múlt század 70- es éveiben kidolgozott régi projekt elavult, nem felel meg a mai kor követelményeinek. A kijevi Dnyipromiszto Tervezőintézet munkatársai már egy éve dolgoznak Ungvár távlati fejlesztésének a részletein. A megyeszékhely lakossága nem fogja meghaladni a 125 ezer főt. Az új lakóépületek az Ung menti és a városközpont körüli területeken épülnek majd fel, ennek következtében a város jelenlegi alapterülete nem növekszik majd. A mostanitól eltérő lesz a közlekedés rendszere is, felhőkarcolók azonban nem szerepelnek a fejlesztési tervben, amelynek elfogadása 2004 februárjára várható. Rákóczi Szövetség alakult Aradon Erdély. Megalakult Aradon tegnap a budapesti székhelyű Rákóczi Szövetség újabb, immár tizenkettedik erdélyi szervezete. A Jelen Házban tartott alakuló ülésen részt vevő mintegy száz érdeklődőnek több mint fele kívánta létrehozni a szövetség aradi képviseletét és csatlakozni ehhez. Az elsősorban az anyaország határain kívül élő magyarság támogatásáért dolgozó Rákóczi Szövetség volt az, amely majdnem egy évvel ezelőtt Magyarországon hirdetett gyűjtést a Szabadság-szobor visszaállításáért. Á szövetség számlájára akkor mintegy 6,5 millió forint folyt be. Cziszter Kálmán, az aradi szervezet létrehozásának együk ötletgazdája elmondta: „Remélem, nem csupán egy újabb civil szervezet alakulásának vagyaink tanúi, hanem egy7 olyan, határokon átnyúló szövetség részeivé válunk, amely a kisebbségben élő magyarság támogatását célozza.” Szomorú emlékezés Horvátország. A honvédő háború katona és civil áldozataira emlékeztek a szentlászlóiak (Horvátország). A temetőkben, az elesettek nyughelyén és a parkban felállított emléktáblánál gyertyát és koszorút helyeztek el a hozzátartozók, a helyi civil egyesületek és a hadsereg képviselői. Tizenkét évvel ezelőtt a falu védelmében és Horvátország szabadságáért 38-an áldozták életüket, tíz harcos és civil pedig még mindig az eltűntek listáján szerepel. A VÉGSÓKIG KITARTANAK Felvidék. „Bart, Érsekújvár, Helemba, Kisgyarmat, Kisújfalu, Köbölkút, Kürt, Muzsla, Nagykér, Nána, Szalka, Szímő és Szógyén iskolafenntartóitól beérkezett adatokat dolgoztunk fel, a településeken élő összlakosság 43,3 százaléka magyar. Komolyan vesszük a jövőnket, ezért illő megismerkednünk a valós számokkal is” — derült ki a felvidéki pedagógusok és iskolafenntartók járási fórumán nyilvánosságra hozott önkormányzati és iskolai felmérésből. Kiderült, hogy a pedagógusok érdekérvényesítő ereje az önkormányzaton belül igen alacsony, a 124 régióbeli önkormányzati képviselőből csak 17 rendelkezik pedagógiai végzettséggel. Talán emiatt is, a falvak csaknem felében nem működik oktatási bizottság az önkormányzat mellett, és iskolatanács is csak nyolc településen létezik. Megdöbbentő, hogy a magyarlakta településeken csak a gyerekek 27,9 százaléka jár magyar óvodába. December 9. A huszti oktatási főosztály említett szeptember 30-i rendelete többek között arra kötelezte a magyar iskola megbízott igazgatóját, hogy készítse elő az iskola dokumentációjának és anyagi értékeinek átadását, december elsejei hatállyal pedig bocsássa el azokat a pedagógusokat, akik “nem kívánnak” az 5. Számú Középiskolában dolgozni. Himcsuk Katalint, a magyar iskola megbízott igazgatóját december elsején “kerekasztalmegbeszélésre” invitálták a huszti polgármesteri hivatalba. “A város tanügyi főosztályának rendeletéről ezúttal nem esett szó, ahogy nem “forszírozták” az iskola kiköltöztetését és dokumentációjának átadását sem. Az illetékesek ellenben egy új “megoldási lehetőséget” ajánlottak: a magyar általános iskolai osztályok maradnának a régi helyükön, a magyar középiskolai osztályok viszont az 5. Számú Középiskolában kapnának helyet, a két iskola összevonásával létrehozott új intézményt pedig Volodimir Kacsur igazgatná” - tájékoztott Himcsuk Katalin, a magyar iskola megbízott igazgatója.- Tolmácsolva a szülők és a pedagógusok álláspontját, a megbeszélésen kifejtettem, hogy a huszti magyar iskola semmilyen körülmények között nem hajlandó feladni önálló intézményi státusát. Ukrajnában a nemzetiségi kisebbségek December 11. Hétfői felszólalásában Kovács László kitért Horvátország csatlakozásának kérdésére is, és amellett érvelt, hogy Zágráb már jövő márciusban kapja meg a felvételi kérelméről készülő országvéletörvény adta joga az anyanyelven való tanulás, az iskolaépülethez pedig jogosan ragaszkodnak azok, akik pénzt, energiát nem sajnálva tették alkalmassá azt az oktatásra. A mostani állás szerint tehát semmivel sem javult a helyzetünk, és egyelőre nincs okunk a túlzott bizakodásra - mondta el az igazgatónő. Mindeközben továbbra is jogi vita tárgya a huszti városi végrehajtó bizottság (vb) által a huszti magyar iskola átszervezéséről hozott határozatok törvényes, avagy törvénytelen volta. A Huszti Járási Ügyészség keresete nyomán a megyei feílebbviteli bíróság 2003. augusztus 27-én kimondta: a vb 2003. február 18-án kelt határozata nem megalapozott, ezért törvényileg nem érvényes. A vb azonban már szeptember 26-án újabb határozatot ményt. így az Európai Tanács már 2004 júniusában állást foglalhatna erről. Az ülésen nem mindenki értett egyet azzal, hogy Bulgária és Románia esetében a csatlakozási céldátumot ennyire pontosan jelöljék meg; egyesek szerint elég lenne, ha csak a 2007-es évet említenék. A többség azonban támogatta a januári időpont megjelölését is, így ez került be az elnökségi zárókövetkeztetésekbe - közölte a külügyminiszter. Horvátország csadakozásának kérdésére rajta kívül csak szlovén kollegája tért ki, míg Bulgária és Románia ügye valamennyi felszólalásban szerepelt - tette hozzá. A hétfői tanácsülés egyik fő témája a pénteken és szombaton esedékes brüsszeli EU-csúcs előkészítése volt. A cél az, hogy minél több idő maradjon a kormányközi konferenciára, amelyen dűlőre kell jutni az EU alkotmányos szerződéséről. A remélt csadakozási dátum 2007. január elseje. fogadott el a magyar iskola “átszervezéséről”, s a Huszti Járási Ügyészségnek a határozat ellen benyújtott fellebbezését a testület ismét elutasította. Az ügyészség ezt követően nemrég immár harmadszor nyújtott be keresetet a magyar iskola ügyében a Huszti Járási Bírósághoz. “Kinek jó ez a jogi huzavona?” - veti fel a kérdést az egyik huszti járási lap hasábjain a járási főügyész, ám válasz egyelőre nem született. Aminthogy megválaszolatlan az a kérdés is, hogyan lehetséges, hogy míg a megyei állami közigazgatás oktatási és tudományos főosztálya beadvánnyal fordul a Huszti Járási Ügyészséghez, kérve a szóban forgó szeptemberi vbhatározat érvénytelenítését, addig a huszti városi tanügyi főosztály ugyanezen határozat alapján rendeletet hoz a magyar iskola “átszervezésére” és egy ukrán középiskolával való összevonására vonatkozóan? A fentiek fényében tehát sajnos továbbra sincs “rendben” és nem “oldódott meg” a huszti magyar iskola ügye, illetve nem “dőlt el” annak sorsa. A huszti járási bíróság december 12-én tárgyal a járási ügyészség beadványa alapján a huszti városi tanács végrehajtó bizottsága által a magyar iskola átszervezéséről hozott szeptemberi határozat törvényességéről. Mi pedig reméljük, hogy a jogi (és politikai) huzavona vége nem az lesz, hogy újabb lépések történnek a magyar tannyelvű iskolák, osztályok fokozatos felmorzsolódásának irányába... Felvidék Vízum nélkül Nagy-Britamiába Pozsony. Megszűnik a vízumkényszer Nagy-Britannia és Szlovákia között, így jövő csütörtöktől a szlovák állampolgárok is szabadon utazhatnak Angliába és Észak-írországba. Az ír igazságügyi minisztérium már jelezte, hogy hamarosan Írország is követi Nagy-Britannia példáját. Ric Todd, a pozsonyi brit nagykövet tegnap kijelentette, „megoldódtak a menekültrendszerrel kapcsolatos visszaélésekből származó problémák, ezért a vízumrendszer szükségtelenné vált.” Hozzátette, Nagy-Britannia ezentúl sem fogja tolerálni a rendszer kiskapuit kihasználni igyekvők magatartását, így a brit hatóságok megtagadhatják ezen személyek beutazását a szigetországba. VVendy Roebuck, a brit nagykövetség politikai ügyekéit felelős tanácsosa az Üj Szónak elmondta, az elmúlt 3-4 évben jelentősen csökkent a menekültstátust kérő szlovák állampolgárok száma, a vízumkényszer bevezetése óta évente alig néhány tucatnyian kértek menedékjogot, évente 5-6 kérvényt bíráltak el pozitívan. „Az Egyesült Királyságban szinte lehetetlen menekültstátust kapni, hacsak a kérvényező nem egy háború sújtotta országból érkezik” - tette hozzá Wendy Roebuck. Nagy-Britannia 1998. október 8-án vezette be a vízumkényszert a szlovák állampolgárokkal szemben. I Erdély: Budapest támogatja Románia integrációját SZABAD A GAZDA Magyarország támogatja, hogy Bulgária és Románia 2007. január 1-jén az EU tagjává válhasson, ha addig teljesíti az ehhez szükséges feltételeket - mondta a külügyminiszter az EU általános ügyek tanácsának Brüsszelben tartott ülésén.
