A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-11-28 / 130. szám
6 a híd Kárpát - medence 2003. november 28. II Az integráció nem jelenti a nemzeti identitás csökkenését NEM CSALATKOZÁS A Kárpát-medencében élő magyarsáp jelenlegi, nagyjából 12,6 milliós lélekszámával (10 millió Magyarországon, másfel millió Romániában, 520 ezer Szlovákiában, 180 ezer Kárpátalján, 300 ezer a Vajdaságban és együttesen vagy 100 ezer Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban) a térség lakosságának tetemes részét teszi ki, alig a népesség 50%-a alatt. Ez a többség azonban igen törékeny, és gyorsan fogyatkozik. Az Unióhoz való csatlakozással azonban elképzelhető, hogy akár helyreállhat a Trianonnal megtört egység... Nemzetközivé nyilvánítottak TÖBB HATÁRÁTKELŐHELYET Kárpátalja. A magyar Országos Sajtószolgálat közleménye értelmében a Magyar Köztársaság kormánya és Ukrajna kormánya közös megegyezéssel módosította az 1993. február 26-án Budapesten megkötött, a határátkelőhelyekről szóló egyezményt. A módosítás alapján az eddig csak a magyar és ukrán állampolgárok számára megnyitott határátkelőhelyeket is nemzetközivé alakítják, hogy megfeleljenek az Uniós csatlakozás elvárásainak. Folytatódnak a vajdasági TÁRGYALÁSOK Vajdaság. A Vajdasági magyar pártok képviselőiből álló szakértői bizottság továbbra is egyöntetű állásponton van, hogy a magyar állampolgárságot a magyarországi belső törvényhozás megváltoztatása révén lehet elérni — hangoztatta dr. Szalma József, a szakértői bizottság elnöke a testület tegnapi, Újvidéken megtartott összejövetele után. Elmondta továbbá, hogy a kettős állampolgárságot a területhez, tartozás nélkül kellene elérni. Erre vannak példák a szerbiai törvényhozásban, de más európai országok jogi gyakorlatában is. Dr. Szalma hozzáfűzte, hogy a magyar tárgy alófél eddig rendkívül korrekt volt, kisebb nézeteltérések csak a magyar állampolgárság elérésének módszerében merültek fel. A belső törvényhozás mellett ugyanis bilaterális egyezményekkel is lehet rendezni a kérdést, de dr. Szalma szerint az első megoldás előnyösebb. Újságírói kérdésre válaszolva elhangzott, hogy Magyarországon 70.000 aláírással tudják alátámasztani a vajdasági magyarok által kezdeményezett kettős állampolgársági kérdés rendezését. Emlékeztetőül Vajdaságban eddig 50.000-en írták alá a kettős állampolgárság kérelmezésére vonatkozó petíciót. Tókés: elszabotált erdélyi AUTONÓMIA Erdély. Az erdélyi magyar autonómiatörekvések elszabotálásával vádolta tegnap Tőkés László az RMDSZ-t. A Királyhágómelléki református püspök szerint a jövőre létrehozandó erdélyi magyar televízió az RMDSZ médiamonopóliumának kulcsintézménye lenne. A püspök arra kérte a magyar kormányt, a magyar politikai pártokat, hogy hathatósan támogassák az erdélyi autonómia létrehozását. Szerinte új politikai konszenzusra van szükség. Az erdélyi autonómiáért fellépők szövetségest keresnek Magyarországon és „odahaza” is - tette hozzá. „Úgy látjuk, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség egyértelműen támogatja az autonómiát, a másik ellenzéki párt, az MDF gyakorlatilag támogatja, a kormánypártok viszont erőteljesen az autonómiát elszabotáló RMDSZ-csúcsvezetőség mellé állnak” - mondta Tőkés László az Üzenet haza címmel tartott tájékoztatóján. Szavai szerint a magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikája hullámzáson megy át, „kihátrálást” mutat az erdélyi autonómia, a kedvezménytörvény mögül. Tőkés László megjegyezte: az RMDSZ nem valósítja meg saját programját, csak úgy tesz; mellébeszél, ködösít, és bizonyos politikai alkuk, köztük a kormánnyal kötött protokoll jegyében eltekint saját programjának megvalósításától. Pomogáts Béla 1999-ben jelent meg Rxdor István főszerkesztésével az Európában is ritkaságnak számító A világ nyelvei című nagyszabású munka, amely szerint a Földön nagyjából 6000 nyelvet beszélnek, ezek közül 12 olyan nyelv található, amely több mint százmillió ember anyanyelve (sorrendben: a kínai, a hindu, az angol, a spanyol, az arab, az orosz, a bengáli, a portugál, az indonéz, a japán, a német és a francia). A magyar nyelv az igen megtisztelő negyvenötödik helyet foglalja el. Utána olyan nyelvek jönnek, mint a cseh, a szlovák, a szerb, a horvát, a svéd, a dán, a finn, az újgörög, a bolgár és így7 tovább. A magyar nyelv Európában a tizenegyedik legnagyobb számban beszélt nyelv, több mit húsz európai nyelvet előz meg. Az európai integráció, illetve az integrációs folyamattal kényszerűen együtt járó globalizáció sehol sem haladt együtt a nemzeti kultúra, a nemzeti identitás megtörésével vagy gyengülésével. Azzal a folyamattal, amelytől a térség „euro-szkeptikus” politikusai oly szenvedélyesen szokták óvni a közép-európai nemzeteket, köztük a magyar nemzetet is. A magyar nyelv és kultúra sorsa természetesen nem minden ok nélkül kelt aggodalmakat a magyar értelmiségben. Ezeket az aggodalmakat azonban nem az európai integráció indokolja, hanem egyrészt a magyar kisebbségi közösségeket sújtó folyamatos (Trianon óta nyolc évlfeedes) szomszédországi asszimilációs politika, másrészt a magyar társadalom belső, lelki immunrendszerének gyengülése, amely a huszadik században folyamatosan vezetett a nemzeti identitás mentális rendszerének megingásához, és ezt a folyamatot természetesen retorikai kampányok mindeddig nem voltak képesek a visszájára fordítani. Az európai integráció vélhetőleg nem a nemzeti identitás és kultúra további gyengülését, hanem ellenkezőleg, erősödését hozhatja, akárcsak a finnek, a hollandok, az írek és több „kisnép” esetében. A globalizáció jelensége széles körben kelt aggodalmakat, holott, ha meggondoljuk, egyáltalán nem új jelenség, ellenkezőleg, többnyire az európai kultúra egész története során megjelent és érvényesült. Az európai kultúra „globalizációs” keretekben alakult ki a görög-római antik világban és a római birodalom politikai és társadalmi berendezkedése, latin nyelve, vallási rendszere és közkultúrája ugyanúgy globális rendet hozott létre, mint a középkor keresztény univerzuma, amely maga is globális vallási, társadalmi és kulturális rendet alkotott. Ez a globális rendszer valójában csak a nemzetállamok és a nemzeti kultúrák felemelkedésével adta át helyét azoknak az életformáknak, amelyek között a ma élő európai nemzedékek (köztük a magyar is) kialakították a maguk közösségi identitását. A globalizáció, mint az emberi élet minden lényeges mozzanatát egységbe foglaló keret, ilyen módon korántsem ismeretlen jelenség az európai kultúrkörben, mint ahogy más kultúrkörök: a kínai, az indiai, a mohamedán is sikerrel hajtottak November 25. A szélsőségesen nacionalista, magyarellenes kirohanásairól ismert kolozsvári polgármester, egyben a Nagy-Románia Párt (PRM) főtitkára előre látni véli, hogy az októberben létrejött Székely Nemzeti Tanács 2004. március 15-én ki akarja kiáltani Székelyföld területi autonómiáját, “kis Magyarországot” kíván létrehozni. A székelyföldi autonómiát a mérsékelt román politikai erők is elutasítással fogadják. Ion Solcanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PDS) szenátusi frakcióvezetője kijelentette: ha az illetékes intézmények alkotmányellenesnek találják az említett autonómia-elképzeléseket, a parlament el fogja utasítani. Az előzményhez tartozik, hogy októberben nemzeti alapú területi autonómiáról fogadott el határozatot a Székely Nemzeti Tanács. A Tanács elnökéül Csapó Józsefet választották. A 65 éves nagyváradi agrármérnök, volt szenávégre globalizációs, illetve integrációs stratégiákat a maguk földrajzi és történelmi keretein belül. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás, amelyet a szovjet birodalmi „hódoltságból” megszabadult közép-európai nemzetek számára felkínál a történelem, azonban nem globalizációs, inkább integrációs folyamat. Vagyis minden nemzet megőrizheti, mi több, gazdagíthatja a maga nemzeti kultúráját, történelmi hagyományvilágát és kollektív identitását. Ez a európai integráció természetesen csak akkor lehet sikeres, ha az identitásvédelem nem jár együtt más nemzeti közösségek nyelvének, kultúrájának és identitásának veszélyeztetésével. Annak az etnokratikus politikai ideológiának és gyakorlatnak, amely a közép-európai régió több nemzete esetében is történelmi reflexként működik, nincs létjogosultsága az európai integrációban. Bölcs eszmecserékre és hiteles kiegyezésekre van szükség, hiszen a nagy európai integrációnak a közép-európai regionális integrációval kell együtt járnia, sőt, bizonyos mértékig erre kell épülnie. Az európai integráció számos előnnyel jár majd a közép-európai régió nemzetei számára. Helyre fog állni e régió és a többi európai régió (a nyugati, az északi és a déli régió) történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatrendszere, enyhíthetők vagy éppen megszüntethetők lesznek azok a közép-európai régión belüli feszültségek, amelyeket a huszadik század szélsőjobboldali és szélsőbaloldali, de mindig etnokratikus berendezkedései keltettek a régió nemzetei (például magyarok és románok, magyarok és szlovákok, szerbek és horvátok, szerbek és bolgárok) között, legalább kulturális téren helyreállhat az a magyar nemzeti egység, amelyet a trianoni rendszer megtölt. tor dolgozta ki a székelyföldi autonómia tervezetét. A köztestület határozatot fogadott el a nemzeti alapú területi autonómiáról és döntött arról, hogy a székelyföldi autonómia kérdését a román parlament elé terjesztik, hogy törvényerőre emelkedjék. A tanács kiáltványban fordult Románia törvényhozóihoz, a magyar történelmi egyházakhoz és a civil társadalomhoz, a Magyar Országgyűléshez és kormányhoz és az Európai Unió tagállamaihoz, hegy támogassák a székelyföldi önkormányzási törekvést. Wh Erdély: letartóztatnák a “székely autonómiásokat” AZ ERŐ ELLENÜNK A székelyföldi autonómia szorgalmazói veszélyeztetik Románia területi egységét, ezért a hatóságoknak le kellene tartóztatniuk őket - vallja Gbeorgbe Funar korábban letartóztatott kolozsvári polgármester.