A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-07-18 / 111. szám

PEZSGŐ INDULATOK Ügyészségi vizsgálat indul a Coca-Cola ellen * A Coca-Cola ellen büntetőjogi eljárást kezdeményezett az Egyesült Államok egészségügyi minisztériuma - jelentette a BBC. A vizsgálatot Matthew Whitley, korábbi beszerzési igazgató még márciusban összeállított anyaga alapján indították el. Eszerint az üdítőital-gyártó manipulálta könyvelését és egy előzetes termékteszt eredményét, valamint fémmel szennyeződtek az italautomatákban lévő termékei. 2003. július is.______________________Gazdaság Július 14. Az illetékes ügyészi hivatal a vizsgá­lat során azt szeretné feltárni, hogy a világ legnagyobb üdítőital-gyártója megtévesztő reklámot használ és meg­hamisította üzleti beszámolóit. Matthew Whitley, aki korábban az üdítőital-multi beszerzési igazgatója volt, májusban közölte egyebek mellett azt, hogy a Coca-Colánál különböző trükkökkel manipulálták a könyvelést, meghamisították a kiadásokra és bevé­telekre vonatkozó adatokat. A volt beszerzési igazgató - aki hall­gatásáért eredetileg 44 millió dollárt kért a cégtől, és csak akkor döntött a perindításról, amikor ezt nem kapta meg - arról is beszélt, hogy volt mun­kahelye több száz gyereknek fizetett olyan gyorséttermi menüt, amelyben szerepelt egy, még bevezetés előtt álló kólaízű jégkása. Az így felpörgetett ke­reslet nyomán a gyorsétterem-hálózat felvette étlapjára Coca-Cola termékét, amely később azonban megbukott. A gyorsétterem-lánc a kijelentés hatására megkezdte a vizsgálatot, ennek még nincs eredménye. Whidey színrelépése után a vállalat il­letékesei bejelentették: vizsgálatot indí­tanak a vádaskodás nyomán. A BBC sze­rint a Coca-Cola esküdt harcot hirdetett Whidey ellen. Azt állították, hogy erő­sen kétségbe vonható az összes állítása, mivel csak azután lépett a nyilvánosság elé, hogy elvesztette állását. A vállalatnál tagadták, hogy pénzügyi beszámolóik manipuláltak lennének. A volt beszerzési igazgató azt is kije­lentette, hogy a Coca-Cola menedzserei tudták: az ital-automatákban a termékek fémmaradványokkal szennyeződtek hű­tés közben. A cég illetékesei szerint a sa­ját tesztjeik során az automaták és a ta­lált fémszennyezés között összefüggés nem találtak, és nem bizonyított a fo­gyasztók egészségkárosodása. A toxiko­lógiai tanulmányok sem találtak egész­ségkárosodást a fogyasztóknál. A Coca-Cola azt is közölte: kevés fémmel szennyeződött dobozt talál­tak az elmúlt pár évben az automaták­ban. Kis mennyiségben találtak fémet az automatákban hűtött italokban, ami hasonló mennyiségű, mint amen­nyi a vas vagy rozsdamentes edény­ben főzött ételekben található. Sze­rintük ez a mennyiség összhangban van a laboratóriumi kísérletekkel, és nem egészségkárosító. A kezdeti taga­dások után azonban a múlt hónap kö­zepén a Coca-Cola beismerte a csa­lást. A multi a teszteredmények ma­nipulálását elismerte, a cég belső vizs­gálóbizottsága a könyvelésben csak egy kisebb, kilencmillió dolláros hi­bát talált. Állításuk szerint emiatt a negyedéves eredmény részvényen­ként negyed centtel lesz alacsonyabb. A vállalat egyben megerősítette, hogy Whitley vádaskodása ellen a bírósá­gon védik meg magukat. Úgy tűnik azonban, az amerikai egyészségügyi minisztert nem győzte meg a cég védekezése. Ezért kezdemé­nyezett jogi vizsgálatot, amely hivata­losan Georgia állam főügyészétől in­dult - írja a BBC honlapja. Á vállalat ki­jelentette, hogy együttműködést tanú­sít az állami vizsgálat során. A befektetők egyelőre kevés érdek­lődést mutatnak a nyomozás iránt. Caroline Levy, az UBS Warburg elem­zője szerint a legtöbb ember az gondol­ja, hogy elszigetelt esetről van szó. A Coca-Cola részvényei tíz centet estek a New York-i tőzsdén. A vállalat fő rivá­lisának, a PepsiCó-nak a részvényei vi­szony 47 centet, vagyis egy százalékot emelkedtek zárásig. A HÍD 7 Röviden Washington elvesztette az ACÉLCSATÁT Július 14. Az Egyesült Államok megsértet­te a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, amikor tavalv márciusban vámpótlékot ve­tett ki az importált acéltermékekre - dön­tött a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) illetékes testületé, megerősítve három hó­nappal ezelőtt kiszivárgott előzetes állás­­foglalását. A tíz különböző acéltermék-ka­tegóriára vonatkozó, 30 százalékig terjedő vámpótlékok ellen az Európai Unió nyúj­tott be panaszt a WTO-nál Japán, Dél-Ko­­rea, Kína, Brazília, Norvégia. Svájc és Uj- Zéland támogatásával. Az USA korábban azt hangoztatta: a WTO-szabályok alapján megengedhető, hogy vámpótlékokkal véd­jék a kritikus helyzetben lévő ágazatokat, a világszervezet szerint azonban az amerikai intézkedésnek nem volt kellő alapja - írta a Reuters. Az EU brüsszeli bizottsága üdvö­zölte a döntést és azonnal közölte, hogy összeállított eg)’ listát mintegy kétmilliárd dollár értékű termékről, amelyekre bünte­tővámokat fog kivetni, ha az Egyesült Álla­mok nem vonja vissza a kifogásolt vámpót­lékokat. Az amerikai elnök kereskedelmi főmegbízottjának hivatala viszont azt jelen­tette be, hogy fellebbeznek a WTO ítélete ellen. Erre a határozat meghozatala után öt napon belül van lehetőség, s ha sor kerül rá, a WTO végső döntése az év vége felé vár­ható. Az acélgyárak erős nyomást gyako­rolnak Washingtonra, hogy tartsa fenn a vámokat, ugyanakkor az acéltermékeket használó feldolgozóipari vállalatok arra pa­naszkodnak, hogy a tarifák miatt emelked­tek a költségeik, s ezért több ezer állást vol­tak kénytelenek megszüntetni. HETVENMÍLLIÁRD EURÓBA KERÜL AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE Július 14. A következő három évben 69,5 milliárd eurót kell az Európai Unió mostani tagállamainak elkölteniük a tíz belépőre. Ha harminc évre előre tekintünk, az összeg meghaladja a ötszázmilliárdot. És ez még nem is sok: a bővítés következő körében vár­hatóan bekerülő Románia, Bulgária és Tö­rökország kilencszázmilliárdba kerül majd. Irak osztalékot kap olaja után Július 15. Éves osztalék formájában része­sülhetnének az irakiak az ország olajbevéte­leit kezelő alapból - vélekedett Paul Bremer, a helyi amerikai közigazgatás irá­nyítója a New York Times vasárnapi szá­mában. Bremer azzal kapcsolatban nyilat­kozott az amerikai újságnak, hogy vasárnap tartja első ülését az iraki kormányzó tanács, a hatalmi űrt betölteni hivatott testület. A kormányzó tanács hatáskörét tekintve gya­korolhat bizonyos végrehajtói jogokat, mint amilyen a főtisztviselók kinevezése, a törvények felülvizsgálata, az ország külföl­di képviselete, az új alkotmány kidolgozá­sával megbízandó bizottság kijelölése. Az ameribi kormányzó hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok által Irakban tervezett gazdasági reformok a pazarlóan gazdálkodó állami szektor tőkéjének nagy részét magáncégekre ruháznák át. Ugyanakkor megfelelő szociális védőhálót hoznának létre a feltagolásból eredő következmények kivédésére, s ennek egyik lehetősége lenne az olajbevételekből létrehozott alapból történő finanszírozás. A MAGYAR UGARON Magyarország egyre rosszabb gazdasági pozícióban Ha a múködőtóke-beáramlást vesszük figyelembe, Magyarország vonzereje folya­matosan csökken a régió más országaihoz viszonyúvá. Ez a bécsi székhelyű Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet (WIIW) adataiból derül ki. A befektetett tőke már tavaly sem érte el az egymilliárd dollárt, idén csak mintegy hétszázmillió lesz. Ennél még Szerbiába vagy Horvátországba is több érkezik. Július 15. Magyarországra a két évvel ezelőtt 2,6 milliárd után tavaly már csak 858 millió dollárnyi beruházás érkezett. Az idén ennél is kevesebbre, mindössze 700 mil­lió dollár körüli összegre lehet számítani - jósolja a Bécsi Nemzetközi Gazdaság­­kutató Intézet, a WIIW. Ez nagy ságrenddel kisebb Cseh­vagy Lengyelország, illetve Szlovákia eredményénél, de Horvátország, sőt az idén már Szerbia-Montenegró is több működő-tőkét vonz Magyarországnál. A képet azonban jócskán árnyalja, hogy' -mint arra a bécsi intézet is felhívja a fi­gyelmet - Magyarország az egyetlen ke­­let-közép-európai ország, ahol a tőkebe­fektetésről készített adatok nem tartal­mazzák a már benn lévő beruházók által visszaforgatott profitot. Ezt különböző becslések egy-két milliárd dollár közé te­szik évente, és ezt beszámítva már sokkal jobb a magyar eredmény. Mindazonáltal tény, hogy a magyar bérköltségek ki­emelkedően gyors ütemben nőttek az el­múlt években - figyelmeztet a WIIW Összességében közel 33 milliárd dol­lár működő tőke érkezett a volt szocialis­ta országokba 2(X)2 folyamán, ebből húszmilliárd az öt vezető közép-európai államba. A mintegy 15 százalékos növe­kedés nagy eredmény, hiszen tavaly vi­lágszinten csökkenést mutatott a beru­házások összvolumene. A régiót jellemző általános tendenci­ák közül a bécsi elemzők kiemelik, hogy a feldolgozóiparba egyre kevesebbet ruháznak be, ezzel szemben a közüzemi és piaci szolgáltatócégek iránt rohamo­san nő az érdeklődés. A munkaintenzív termelés részben Kelet-Európába, rész­ben Kínába tevődik át, míg egyre több nagyvállalat telepíti kutatás-fejlesztési, illetve támogató központjait Kelet-Kö­­zép-Európába. Az idén várhatóan megtorpan a tér­ség expanziója: az elemzés a beáramló működőtőke összegének mintegy 12 százalékos csökkenését jósolja. Ezen belül főként a korábban kitüntetett ke­­let-közép-európai országok súlya csök­kenhet. Az EU-csatlakozás kedvező ha­tásai várhatóan csak később fognak megjelenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom